Népszava, 1981. június (109. évfolyam, 127–151. sz.)
1981-06-02 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!ia? — SZanJLI ■ KEDD, 1981. JÚNIUS 2. ■ 109. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ■ ÁRA 1,40 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Befejezte munkáját a KISZ kongresszusa Megválasztották a tisztségviselőket Vasárnapi befejező napján az Építők Rózsa Ferenc Székházában plenáris ülésen folytatódott a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A KISZ központi bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vitában felszólaltak: Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Újvári Sándor, a kiskunhalasi kórház gazdasági igazgatója, Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója és Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei bizottságának első titkára. Ezt követően Nagy Sándor, a KISZ KB titkára terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését. A jelentéshez kapcsolódva további hat küldött: Tassonyi Kadocsa, az Olajterv főmérnöke, Szűcs Gusztávné, budapesti általános iskolai tanár, Szerencsés Rudolf, Volán KISZ-bizottsági titkár, Varga B. Sándor, a Compack szervező mérnöke, Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunkása és Császár István, az Ikarus autószerelője szólalt fel. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. A kongresszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizottság jelentését és a szóbeli észrevételekre adott választ. Ezt követően Fejti György, a KISZ KB első titkára mondott vitazáró beszédet. Fejti György vitazáró beszéde Valamennyien a tisztességgel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat — megítélésem szerint — a kongreszszus elérte — hangsúlyozta a KISZ központi bizottságának első titkára. — Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána következő időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív légkör jellemezte a kongresszust. Kongresszusunkat az egység jellemezte — folytatta Fejti György. — Mindvégig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az ifjúsági szövetség további programját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen kimunkált feladatok végrehajtásához. A kongresszus egyértelműen azt bizonyította: van erőnk ahhoz, hogy e nagy munkát elvégezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szervezeteinkben és -tagságunkban a továbblépésre. A valós ügyekről, hozzáértéssel s a megoldás keresésének szándékával folytatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősein, felkészülten, előretekintve, a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, társadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából, ha a jövőben is cselekvő és nem valamiféle szemlélődő szervezetként tevékenykedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Korábbi munkaformáinkat mai feladatainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb helyi vállalkozókedvet igényel, nagyobb érzékenységet a környezetünkben levő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az értékelésben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a műszakitechnikai fejlesztésben, jobban építve a fiatalok tudására, az átlagosnál nagyobb vállalkozókedvére. Egyértelműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogalmazott igényt, hogy aktívabban, tudatosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk politikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy a KISZ a fiatalok törekvéseinek, vágyainak, öntevékenységének adjon tágabb teret. Ehhez kell igazítani munkastílusunkat, jövőben munkamódszereinket, mi több, az irányítás és a szervezeti élet különböző elemeit is jobban kell differenciálnunk. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kongresszusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek tanácskozásával gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pártunk vezetőit; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is betöltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejében, tettrekészségében. Felbecsülhetetlen érték számunkra, hogy miközben a világ sok részében az embereknek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongresszus azzal a jóleső (Folytatás a 3. oldalon) Szavaznak a kongresszus küldöttei Rédei Ferenc felvételei Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások Budapesten Szívélyes, baráti légkör M Ltszár György és Lubomir Strougal megbeszélésein Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Magyarországra érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Lubomir Strougal kíséretében Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alois Hloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Dusán Spácil külügyminiszter-helyettes és Karol Ujházy, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen volt a fogadáson Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben a kormány tanácstermében megkezdődtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Kovács Gyula, Roska István, Vas János és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyaló csoportot Lubomir Strougal vezeti, tagjai: Rudolf Rohlicek, Alois Hloch, Dusán Spácil, Karol Ujházy és Václav Moravec. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két miniszterelnök áttekintette az országaik közötti kapcsolatok alakulását, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, s meghatározták a további együttműködés fő területeit, tennivalóit. Kölcsönösen tájékoztatták egymást Magyarország és Csehszlovákia szocialista építőmunkájának eredményeiről, s eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi kérdésekről is. Délután Lázár György és Lubomir Strougal négyszemközti megbeszélést folytatott. Este az Országház vadásztermében a Minisztertanács elnöke vacsorát adott vendége tiszteletére. A vacsorán részt vett a csehszlovák kormányfő kísérete, valamint Marjai József, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi és Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Bajnok Zsolt, továbbá a magyar tárgyaló csoport tagjai és politikai, társadalmi, gazdasági életünk több más személyisége. A vacsorán Lázár György és Lubomir Strougal pohárköszöntőt mondott. Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden az energiagazdálkodás korszerűsítése, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása Az energiagazdálkodás korszerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszakban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. A SZOT elnöksége ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékosságot, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását. A vállalatok már tettek lépéseket a gazdálkodás javítására, eddig azonban legfeljebb az energiapazarlás megszüntetéséig jutottak el. Viszonylag kevés konkrét kezdeményezés, intézkedés született még az energiagazdálkodás korszerűsítésére. A racionálisabb energiagazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban megkezdődött takarékossági folyamatok folytatódjanak, s mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges energiafogyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megvalósításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi árakon számítva 400—500 millió dollárnak felel meg. Reális számítások alapján elérhető, hogy a népgazdaság energiaszükségletének növekedése öt év alatt ne haladja meg a 10 százalékot. A jobb hatásfokú ipari és háztartási villamoskészülékek gyártását és a jelentősebb energiaracionalizálási fejlesztéseket állami támogatás is segíti és ösztönzi. Az elnökség rámutatott, hogy a fejlett ipari országokban a termelés minden egyszázalékos növelése háromnegyedannyi többletenergiát igényel, mint nálunk, s jobban hasznosítják a másodnyersanyagokat is. Sok tartalék rejlik a helyesebb energiagazdálkodásban, de jelentős értékek menthetők meg a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításával is, mert ezeknek hazánkban mindössze 2 százalékát értékesítik. Némileg ez is közrejátszik abban, hogy az ipari termelés költségeinek csaknem 70 százaléka anyagköltség. Nyersanyagimportunk gyorsabban nőtt évekig, mint az ipari termelés. A kormányzat csaknem 10 milliárd forintot költ a hulladékok és másodnyersanyagok begyűjtőhálózatának fejlesztésére, tárolására, rakodásának gépesítésére, az ipari előkészítő kapacitás bővítésére. A SZOT elnöksége felhívja a dolgozókat, hogy segítsék e fontos program végrehajtását, bővüljön társadalmi mozgalommá mind a munkahelyeken, mind pedig a lakóterületeken az anyag- és energiatakarékosság, a hulladékok és a másodnyersanyagok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének 1976—1980. években végzett munkájáról szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves programjának célja, hogy meghatározza azokat a főbb kutatási irányokat, amelyekkel segítheti a szakszervezeti mozgalom egészét érintő döntések előkészítését. További napirendi pontként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturális ellátás pénzügyi szabályainak módosítására vonatkozó szakszervezeti javaslatokat; a szakszervezeti szervek VI. ötéves beruházási tervéről szóló előterjesztést; megtárgyalta az 1982. évi szakszervezeti tagdíj besorolás irányelveit.