Népszava, 1984. március (112. évfolyam, 51–77. sz.)
1984-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Nők és férfiak Napjainkban már már feledésbe is merül az egykori naiv tévedés emléke, miszerint az egyenjogúság a munkában teljes egyenlősdit jelent. Ennek a szemléletnek torz hajtásaként ültek például az akkor még testet-lelket rázó traktorokra a nők is, kényszerültek nemegyszer fizikai erejüket meghaladó, biológiai adottságaikkal merőben ellenkező munkakörökbe is a lányok, asszonyok. De közös gondolkodásunk tévedései között a fentiekkel ellentétes vélekedés is élt. Az, hogy bizonyos értelmiségi pályákra kevésbé alkalmasak a nők, mint a férfiak. Az első agrármérnöknőket munkájukat nehezítő, nemegyszer akadályozó bizalmatlanság fogadta a közös gazdaságokban, de bírónők és némely szakterület orvosnői is érezhették a hasonló fenntartásokat. Legújabb — már évtizedben is számlálható — éveinkre az effajta előítéleteket nagyrészt eltüntette az idő s a nők munkában elfoglalt szerepének természetes gyakorlata. A fiatal korosztályok fiainak és lányainak egyaránt természetes — még akkor is, ha a lehetőségek olykor korlátot szabnak a kedv szerinti pályaválasztásnak —, hogy kinek-kinek adottságai, képességei és érdeklődése határozza meg a pályairányt. A statisztikai arányszám is ezt igazolja az értelmiségi pályákon: a szellemi munkások negyven százaléka nő. Ez az arány megfelel a foglalkoztatási aránynak: a férfiaknál a demográfiailag lehetséges, a nőknél a társadalmilag igényelt csúcsot érte el. (Ez az igény pedig kettős: a nők hiányzó százaléka a család körében vállal rövidebb-hoszszabb időre hivatást.) Használunk — a kifejezés nem éppen szerencsés — egy ilyen megfogalmazást: napjainkra bizonyos értelmiségi pályákon tapasztalható az „elnőiesedés”. S ilyenkor elsősorban az oktatási, egészségügyi és jogi hivatásban dolgozó nők növekvő arányára gondolunk. A legfrissebb statisztikai adatok számokkal ugyan nem igazolják pontosan ezt a tapasztalatot. Mert a három említett terület közül csak az oktatásügyi statisztika jelez a nők javára 62,4 százalékos foglalkoztatottsági arányt. Az egészségügyben hivatást választó diplomások között sem érte még el — noha erősen közelíti — a nők aránya az ötven százalékot. A jogot végzett nők számaránya pedig nem sokkal haladja meg a műszakiakét. Miért használjuk mégis ezt a kifejezést? A felelet talán egy másik jelenségben lelhető. Az említett pályáknak bizonyos területein — s éppen azokon, ahol gyakoribb a velük való találkozás — valóban többségben nők töltik be a munkaköröket: tantestületekben, könyvtárakban, bírói pulpituson, az államigazgatás ügyfelekkel foglalkozó hivatalaiban, SZTK-rendelőkben. S felsorolhatnánk ezeknek az értelmiségi szakmáknak más — és fizetésben, időbeosztásban többnyire kedvezőbb — területeit, ahol a férfiak aránya jóval magasabb a nőkénél az azonos diplomát szerzettek között. Ennek az arányeltolódásnak okai érdemesek a vizsgálódásra. (Vizsgálódnak is ekörül szociológus szakemberek) Egy dolog kiviláglana mindenképpen: helytelen a szóhasználatunk, amikor így fogalmazunk: elnőiesedés. Nem a nők szorították és szorítják ki ugyanis bizonyos munkakörökből az azonos végzettséggel pályájukat kezdő férfi társakat, hanem minden hivatásnak vannak kevésbé vonzó — mert kevésbé jövedelmező, vagy kényelmetlenebb időbeosztást igénylő — munkakörei. A jogokban megvalósult egyenlőségnek még napjainkban is ellentmond a hagyomány: a családokban a férfi az első számú kereső; természetesnek tartják sok esetben maguk az aszszonyok is, ha férjük jövedelmezőbb munkakört talál, mint ők maguk. Rab Nóra ► CSÜTÖRTÖK, 1984. MÁRCIUS 1.■ 112. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ■ ÁRA 1,40 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Damaszkuszban tárgyal a libanoni elnök Becz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Politikai fordulattal felérő fejlemény, hogy az 1982-es izraeli inváziót követően megválasztott Amin Dzsemajel libanoni elnök szerdán — első ízben — Damaszkuszba érkezett és tárgyalásokat kezdett Hafez Asszad szíriai elnökkel országa kilencéves polgárháborús válságának átfogó rendezéséről. A hivatalos látogatás tényét Bejrútban úgy értelmezik, hogy a nyílt katonai beavatkozássá fajult amerikai „közvetítés” kudarca után a falangista politikus az „arab megoldást” választotta és egyben elszánta magát az Izraellel kötött különmegállapodás érvénytelenítésére. Amin Dzsemajel és Hafez Asszad szerda estig kétszer is tárgyalt Damaszkuszban. A találkozók tartalmáról hivatalosan semmit sem közöltek. Egyelőre azt sem tudni, hogy a libanoni államfő meddig marad a szír fővárosban. Ugyancsak damaszkuszi hír az, hogy szerdán Asszad elnök fogadta Sedli Klibit, az Arab Liga főtitkárát. A SANA szíriai hírügynökség jelentése szerint az elnök az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását sürgette Libanonból Néhány órával Dzsemajel elutazása után a libanoni partok mentén cirkáló 6. amerikai flotta egyik hajóját kereste fel Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinberger később helikopteren a bejrúti amerikai nagykövetségre repült. Hírügynökségi jelentések szerint szórványos lövöldözésektől eltekintve gyakorlatilag nyugodt volt a helyzet Bejrútban és a libanoni fővárost körülvevő hegyvidéken. Csökkent a harcok (Folytatás a 2. oldalon) Pinochet-ellenes tüntetés Heves összecsapások voltak a Chile déli részén fekvő Punta Arenasban a tüntetők és a rendfenntartó erők között. A tömeg Pinochet távozását követelte és éltette Rodolfo Seguelt, a Rézbányászok Szövetségének elnökét, aki aznap érkezett a városba. Seguel azért utazott Punta Arenasba, hogy támogatásáról biztosítsa az olajmunkások szakszervezetének elnökét. José Ruíz di Giorgiót vasárnap tartóztatták le egy Pinochet-ellenes tüntetés alatt. Seguel nagygyűlést tartott a város egyik színházában. Beszédében a diktatúra elleni összefogásra szólított fel. A gyűlésről távozó tömeget a rendőrség könnygázgránátokkal és gumibotokkal próbálta szétoszlatni. Kloráltuszoltási bombameglepetés Am? Mampshire-ben Gary Hart lekörözte Walter Mondale-t A republikánus gyöztes Howard Mteagan Az amerikai elnökválasztások meglepetésekben gazdag történetében is politikai bombának számít a keddi New Hampshire-i előválasztások eredménye: Gary Hart coloradói szenátor hatalmas arányú vereséget mért Walter Mondale-re, az Egyesült Államok volt alelnökére, aki az előválasztások fő esélyese volt. A mérsékelten liberális szenátor csaknem végleges adatok szerint a szavazatok 40 százalékát szerezte meg, míg Walter Mondale csupán 29 százalékot kapott, s ez azt jelenti, hogy Hart 1952 óta a legnagyobb arányú győzelmet aratta New Hampshireben. A harmadik helyen John Glenn ohiói szenátor, a volt asztronauta végzett, javítva katasztrofális iowai eredményein, a szavazatok 13 százalékával. A negyedik helyet, saját várakozásainak megfelelően, George McGovern volt szenátor, az 1972. évi liberális demokrata elnökjelölt szerezte meg 6 százalékkal. A republikánus párt előválasztásain nem nagy meglepetésre Reagan elnök szerezte meg a szavazatok mintegy 97 százalékát, ám győzelme még ebben az arányban is átlagosnak számít hivatalban levő elnökről lévén szó, akinek ráadásul New Hampshire-ben is csak névleges ellenfelei voltak az előválasztások jelölőlistáin. (Kommentárunk a 2. oldalon.) 243 nappal az átadás előtt 1984. október 31-ét már nagyon várják az Újpesten dolgozók, hiszen sokan tudják, hogy akkor nyitják meg a metró következő szakaszát, amely az Élmunkás teret köti össze az Árpád-híd pesti hídfőjével. Ez a nyolc hónap azonban csak a leendő utasok számára hosszú, az építők bizony nagyon rövidnek érzik. Hiszen az 1870 méteres szakaszon nemcsak a metróvonal készül a hozzávaló aluljárórendszerrel, hanem az Árpád-híd felüljáró-hálózata is. S ha gyorsan beköszönt a tavasz, akkor 1984. október 31-én már minden rendezett lesz. Képeinken ennek még nyoma sincs, de még 245 nap hátravan. Barna László képriportja Angola Ellenforradalmi terrorakció Az UNITA ellenforradalmi szervezet fegyveresei támadást intéztek egy gyémántbánya dolgozói ellen Angolában. Három embert megöltek, hatvankettőt erőszakkal magukkal hurcoltak — jelentette szerdán az ANGOP angolai hírügynökség. Luanda tartomány Casunfo nevű bányatelepüléséről a fegyveresek brit, portugál és fülöp-szigeteki szakembereket vittek magukkal. A támadók szétromboltak több ipari berendezést és tönkretették a település vízellátását biztosító szivatyút. Változatos programok a szakszervezeti ifjúsági napokon A szakszervezeti mozgalom mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ezt a jó hagyományt ápolnunk és továbbfejlesztenünk kell, többek között éppen a fővárosi szakszervezeti ifjúsági napok keretében — szögezte le Fördös László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára, a SZÍN operatív vezetője a szerdán tartott sajtótájékoztatón. A szervezők — az SZBT és a KISZ budapesti bizottsága — az idén is arra törekedtek, hogy a hatodik alkalommal megrendezett ifjúsági napokon több tízezer fővárosi fiatal vegyen részt. Tavasszal lesznek a szakmunkástanulókkal, szakközépiskolásokkal kapcsolatos események, valamint kulturális és közművelődési vetélkedők, ősszel politikai tanácskozásokat, szakmai és sportversenyeket rendeznek. A szakmunkástanuló kollégiumok már megkezdett sportversenyeire kilenc sportágban kerül sor. Az akció május 8-án szellemi vetélkedővel zárul, melynek alapgondolata a munka és a béke. Május 4-én kerül sorra a hagyományos szakmunkásavatás a SZOT székházában. Május 7-én rendezik a pályakezdő fiatalok találkozóját. Tavasszal kezdődnek a „korszerű ember” vetélkedők, amelyek három téma — Olimpia ’84, Csak egyetlen Föld van, Vállalati gazdálkodás — köré csoportosulnak. Május 9-én tartják a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban a szakközépiskolások kórusainak hangversenyét. Szeptember 11-én „Ki a példaképed?” címmel beszélgetésre kerül sor tapasztalt szakszervezeti, KISZ-vezetők és a meghívott fiatalok között arról, hogy a ma ifjúsága kit tart korunk emberének, ki a példaképe. A kulturális programok közül kiemelkedő az amatőr színjátszók szeptember 24— 25-i seregszemléje. A VI. szakszervezeti ifjúsági napokat a szakmunkástanulók és szakközépiskolások kórushangversenye zárja, amelyre húsz kórust hívnak meg. A koncert alapgondolata: „Ifjúság — szabadság”. (fricz) Contadoratanácskozás Panamavárosban befejezték kétnapos tanácskozásukat az úgynevezett Contadora-csoporthoz tartozó országok — Mexikó, Panama, Kolumbia és Venezuela — külügyminiszterei. A külügyminiszterek hangsúlyozták : kormányaik továbbra is munkálkodni fognak azért, hogy Közép-Amerikában szilárd és tartós béke legyen. A külügyminiszteri találkozóval egyidőben Panamavárosban ülésezett három biztonsági, politikai, gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó munkabizottság is.