Népszava, 1986. július (114. évfolyam, 153–179. sz.)
1986-07-01 / 153. szám
Jót tett az eső a növényeknek Sopron környékén hullott a legtöbb - Nem hátráltatja a betakarítást-Növeli a hozamokat A júniusi forróság miatt felgyorsult a kalászosok érése, mind több területen kellett hozzákezdeni a szokásosnál korábban az aratáshoz. A mezőgazdászok egyre türelmetlenebbül kémlelték az eget, s várták az esőt adó felhőket. A hétvégén végre több helyütt beborult az ég, és hullott is némi csapadék. Mennyi víz öntözte a földeket? — kérdeztük hétfőn Balla Istvántól, a MÉM osztályvezetőjétől . Az eddig kapott gyorsfelmérés szerint a legtöbb csapadék az ország nyugati részén, Sopron Sopronhorpács környékén hullott, néhol a 22 millimétert is elérte. Viszonylag több eső esett még Szeged, Makó és Békéscsaba térségében és a Tisza felső folyásánál. Előbbinél 5—15, utóbbinál 4—10 milliméternyi esőt kaptak a földek — mondta az osztályvezető. — Baja környékén 17, Szolnok térségében 8—20 milliméternek örülhettek. De számos vidékre, például Veszprém, Pápa, Debrecen környékére csak 1—2 milliméternyi jutott. — Mennyi esőre lett volna szükség? — Országos átlagban legalább 20 milliméterre. Az eső különösebben nem hátráltatta a betakarítást, hiszen az őszi árpával jóval előrébb tartanak, mint tavaly ilyenkor. Júniusban a korábbi átlagnak csupán 60 százaléka hullott, de nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy mindez jókora forrósággal párosult. A helyenkénti 33—34 fok miatt hamar kiszáradt a föld, s megszomjaztak a növények. — Mennyit használt ez a mostani eső? — A búzának talán még nem jött későn, pár százalékkal javíthatja a terméshozamokat. De jót tett a csapadék a kapásoknak is. Különösen szépen fejlődik a kukorica és a napraforgó, bár esetükben elsősorban a júliusi és az augusztusi eső dönti el, hogy milyen termést lehet betakarítani. — Hullott jég is? — Eddig még nem kaptunk jégkárról jelentést. E hétvégi eső jókor jött, de — egyes vidékeken — több is eshetett volna, sokhelyütt továbbra is lesik várják az esőfelhőket. (cseh) Dél-Afrika Letartóztatták a legnagyobb szakszervezet vezetőit A Dél-afrikai Köztársaságban a hétvégén újabb szakszervezeti vezetőket vettek őrizetbe a június 12-én bevezetett rendkívüli állapot alapján. A letartóztatottak között van Jay Naidoo, a Délafrikai Szakszervezeti Kongresszus (COSATU) főtitkára, valamint Elijah Barayi, a szervezet elnöke. Az ország legnagyobb, mintegy 550 ezer tagot tömörítő szakszervezeti szövetségének londoni képviselője vasárnap este számolt be a letartóztatásokról. A képviselő szerint a rendőrakció célja az volt, hogy megakadályozzák a COSATU vezetőinek keddre kitűzött tanácskozását. A tervek szerint ezen a megbeszélésen döntenének arról, hogy milyen akciót indítsanak a letartóztatottak szabadon bocsátása érdekében. A letartóztatottak hozzátartozóinak támogatására alakult polgárjogi bizottság eddig csaknem 1500 személyt azonosított, köztük a szakszervezeti mozgalom 900-nál több aktivistáját. Becslések szerint az őrizetbe vettek száma meghaladhatja a négyezret. Hírügynökségi jelentések szerint a hétvégén a johannesburgi repülőtéren letartóztatták Moses Mayakisót, a COSATU-hoz tartozó fémipari szakszervezet svédországi útjáról hazaérkezett főtitkárát is Növekvő hevességgel folytatódott hétfőn Londonban a konzervatív kormány és munkáspárti ellenzékének nyilatkozat-párviadala a brit külügyminiszter tervezett pretoriai „közvetítő missziója” ügyében. Célunk a szocializmus fokozatos megújítása Mihat! Gorbacsov beszény a LEMÉ* kongresszusok-n Zsebesi Zsolt és Scipiades Iván, az MTI tudósítói jelentik: , Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának felszólalására. A LEMP X. kongresszusára az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet normalizálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A történtek osztálytartalma közel sem volt mindig és mindenki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Lengyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk Önöknek” — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták mint elvtársak, érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyelország erős, független szocialista állam, a szocialista közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. „Lengyelország és a Szovjetunió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együttműködése, szövetsége elengedhetetlen feltétele országaink sikeres fejlődésének, Európa stabilitásának és békéjének” — mondta. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen elemezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. „A leglényegesebb tapasztalat az, hogy a lengyel események minden bonyolultságuk és sokrétűségük ellenére világosan bebizonyították: a szocializmus mély gyökereket vert, országaink dolgozói életüket nem a szocializmuson kívül képzelik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocializmusban elért előrehaladás visszafordíthatatlan” — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzetközi valóság, mint olyan államok szövetsége, amelyeket szoros politikai, gazdasági, kulturális és védelmi érdekek fűznek össze. A szocialista rendszert kívülről ért támadások, azok a törekvések, hogy ezt vagy azt az országot kiszakítsák a szocialista közösségből, azt jelentik, hogy nemcsak a nép akaratára, hanem a háború után kialakult egész rendezésre törnek, végső soron a békét fenyegetik — állapította meg az SZKP KB főtitkára. Az események azt is megmutatták, hogy csak a munkásosztály lehet a szocialista építés fő mozgató ereje és csak a munkásosztály pártja tudja megszervezni és az új társadalom létrehozására irányítani a néptömegek energiáját. A lengyel válság nem a munkásosztály tiltakozása volt a szocializmus ellen. A válság mindenekelőtt a szocializmus gyakorlatban való elferdítésével szembeni elégedetlenség volt. A szocialista Lengyelország belső és külső ellenségei saját céljaikra tudták kihasználni ezt az elégedetlenséget. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni — folytatta Mihail Gorbacsov —, hogy a szocializmus ügye történelmileg új, a szocialista építés feltétlenül összekapcsolódik az imperialista erők ellenállásának leküzdésével, az imperializmus gazdasági, politikai, propaganda- és katonai nyomásával való szembeszállással. „Végezetül az elmúlt időszak tapasztalata ismét határozottan bizonyította, hogy milyen veszélyesek a hibák, a szocializmus politikai rendszerének alapjait jelentő elvektől való szubjektív elhajlások, a párt- és az állami élet normáinak megsértése, a szociális-gazdasági politikában elkövetett számítási tévedések” — mondta az SZKP KB főtitkára. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmazott feladatokról, a határozatok végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól. A tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy káros az az elképzelés, miszerint egyszerűbb valamit a kapitalista piacon megvenni, mint azt magunknak megte(folytatás a 3. oldalon) Magyar—szovjet kormányközi tárgyalások Moszkvában A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapolyi László ipari miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszak központi feladata: konkrét intézkedések kidolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű megbeszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. Építőtábort szervezett a KISZ Központi Bizottsága és a Veszprém Megyei Tanács a berhidai és a balatonkenesei földrengés-károsultak megsegítésére. Riportunk a 3 oldalon MTI Fotó : Arany Gábor felvétele Kormányalakítási tanácskozások Rómában Francesco Cossiga olasz államfő tegnap megkezdte kormányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyiségeivel. E tanácskozások keretében tárgyalt a volt köztársasági elnökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának elnökeit fogadta. Cossiga elnök kedden találkozik a parlamentben képviselt pártok küldöttségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormányalakítási megbízást. Rómában a három legnagyobb párt, a Kereszténydemokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt vezetősége hétfőn rendkívüli tanácskozáson vitatta meg az országban kialakult súlyos politikai helyzetet. Római politikai körökben úgy vélik, hogy a mostani válságot tulajdonképpen az ötpárti koalíció legerősebb pártja, a Kereszténydemokrata Párt robbantotta ki. I 've' 1 A A 7WJ Világ proletárjai,egyesüljetek! KEDD, 1936. JÚLIUS 1. ■ 1 14. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ■ ÁRA 1,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Elhunyt Lábai László bíboros Hétfőn délután, életének 77. évében, szívroham következtében, Esztergomban elhunyt dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. (MTI) Vízkutatók nemzetközi tank eskozusa Fennállásának századik évfordulóját ünnepli az idén a magyar vízrajzi szolgálat. Ebből az alkalomból a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban hétfőn tudományos ülésszak kezdődött. A szakemberek megtárgyalják a szolgálat százesztendős eredményeit és fejlesztésének fő irányait. A centenáriumi konferencia holnap fejeződik be Záróülése egy nagyszabású nemzetközi rendezvénysorozat megnyitója is lesz. Július 2-től hazánkban tartja második tudományos közgyűlését a Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége, az IAHS. A húszas években alapíttatott, a világ hidrológusait tömörítő szövetség vezetőségében magyar szakemberek is tevékenykednek. A tanácskozást a VITUKI szervezte több ENSZ-szervezet támogatásával és részvételével A szimpóziumokon az eddigi tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáról számolnak be a tudósok, így a többi között arról, hogy egy adott — mondjuk felszíni — vízkészlet igénybevétele hogyan befolyásolja az egyéb, közvetlenül nem érintett (például felszín alatti) vízkészleteket. A munkacsoportüléseken a hidrológia legújabb elméleti eredményeiről lesz szó. A szövetség közgyűléséhez kapcsolódóan több más rendezvényre is sor kerül. A nemzetközi könyvkiállításon 15 nagy nemzetközi tudományos könyvkiadó képviselteti magát. Műszerkiállítás nyílik a mikroelektronika hidrometriai és hidrológiai alkalmazásáról. Július 11—12- én a VITUKI-ban tartja 25 éves jubileumi ülését a Meteorológiai Világszervezet Hidrológiai Bizottsága. Ugyancsak nemzetközi konferencián vitatják meg a számítógépes tervezés vízügyi alkalmazásának kérdéseit. k. k. Ausztrál dokkmunkássztrájk Hétfőn több ezer ausztrál dokkmunkás meghatározatlan időre beszüntette a munkát, mivel az illetékes hatóságok múlt heti döntése értelmében ebben az esztendőben csupán minimális béremelést kaptak: 2,3 százalékot, azaz éppen feleannyit, mint amennyit a szakszervezetek követeltek. A sztrájk az államnak napi mintegy 600 000 dollárjába kerül, s a munkáltatók azzal érveltek, hogy a munkabeszüntetés aláássa a kormánynak a gazdaság feljavítására irányuló törekvéseit.