Népszava, 1986. november (114. évfolyam, 258–281. sz.)
1986-11-01 / 258. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! SZOMBAT, 1986. NOVEMBER 1. ■ 114. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM BÁRA 2,20 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Mihail Gorbacsov fogadta az SX1SX vezetőit Átadták a berlini kongresszus üzenetét Gáspár Sándor sajtóértekezlete Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken fogadta a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségét, amely Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésével tartózkodik Moszkvában. A küldöttség tagjai: Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára, Sztyepan Sarajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Henri Krasucki, az SZVSZ alelnöke, a CGT francia Általános Munkásszövetség főtitkára, Indradzsit Gupta, az Indiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, és Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Roberto Veiga Menendez, a Kubai Dolgozók Központja főtitkára. A szeptemberben Berlinben megtartott szakszervezeti világkongresszus ezt a küldöttséget bízta meg azzal, hogy átadja a kongresszus üzenetét Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének és Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. A szakszervezeti küldöttség a találkozó után sajtóértekezletet tartott. Ezen Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy az SZVSZ berlini kongresszusán szóba kerültek a dolgozókat foglalkoztató alapvető kérdések, így természetesen a leszerelés problémái, a fegyverkezési verseny megfékezésével kapcsolatos gondok, amelyekkel kapcsolatban a szakszervezetek tennivalóit is alaposan megvitatták. E vita eredményeként jutottak arra az elhatározásra, hogy üzenetet küldenek az Egyesült Államok elnökének, az SZKP KB főtitkárának és az ENSZ főtitkárának. Az üzenetben — mondták el — a szakszervezeti világmozgalom következetesen síkraszáll olyan nemzetközi megállapodásokért, amelyek megállítanák, majd visszafordítanák a fegyverkezési hajszát. A kongresszus kimondta: nem ért egyet a fegyverkezési verseny fokozásával, és azzal, hogy a világűrt atomfegyverekkel telepítsék be. A biztonság érdekeinek nem a „csillagháborús” stratégia felel meg, hanem új munkahelyek teremtése, a szegénység elleni harc és az országok és népek közötti barátságon és együttműködésen alapuló biztonság stratégiája — hangoztatták. A kongresszus az üzenetben támogatásáról biztosított minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a leszerelést. Üdvözölte a nukleáris fegyverkísérletekre egyoldalúan meghirdetett szovjet szünetet, s csatlakozásra szólította fel az Egyesült Államokat és a többi atomhatalmat. Ugyancsak támogatásáról biztosította az atomfegyverek teljes felszámolásának évezred végéig szóló programját. Öt földrész 296 millió szervezett dolgozója nevében a kongresszus úgy foglalt állást, hogy az ENSZ-nek és tagállamainak — elsősorban az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak — haladéktalanul lépéseket kell tenniük a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek felszámolása, a kísérleti robbantások beszüntetése, és az így felszabaduló eszközök szociális és gazdasági célokra történő átcsoportosítása érdekében. A sajtóértekezleten Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy az üzenetet még a reykjavíki találkozó előtt fogalmazták meg, így nem térhettek ki azokra az új kezdeményezésekre, amelyeket a Szovjetunió nevében Mihail Gorbacsov ott előterjesztett. A pénteki találkozón azonban természetesen szóba került az izlandi csúcs, s az SZKP főtitkára ismét vázolta a Szovjetuniónak azon törekvéseit, hogy mindent megtegyen a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Mihail Gorbacsov részletesen szólt arról, hogy a Szovjetunió az emberiség sorsáért érzett felelősség tudatában teszi ezeket a javaslatokat. A kongresszuson — mondotta Gáspár Sándor — egyetértés alakult ki abban, hogy ugyan a két nagyhaza(Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov és Gáspár Sándor TELEFOTO — MTI Külföldi Képszerkesztőség Lakatos Ernő ünnepi beszédét tartja Zsizterkedés az újdonságokkal Teknős Miklós felvételei Érdemes kutatni és bányászni a hazai ásványvagyont illést tartott a bányászszakszervezet központi vezetősége Érdemes-e bányászkodni, lehet-e hazánk ásványvagyonát gazdaságosan kitermelni , leegyszerűsítve, lényegében erről a bányaipar helyzetét alapvetően meghatározó kérdésről tanácskozott pénteken a bányászszakszervezet központi vezetősége. A vitaalap az „Ásvványvagyonunk világgazdasági értékelése” című tanulmány volt, amelyet a szakszervezet felkérésére a Központi Földtani Hivatal megbízásából a Magyarhoni Földtani Társulat készített. Hogy miért érezte szükségét a bányászszakszervezet egy ilyen anyag elkészítésének, ezt az elnökség ajánlása egyértelműen leszögezi, amikor hangsúlyozza, hogy a szakszervezetnek — érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatát ellátva — a bányászok, a magyar ásványvagyon tulajdonosainak megbízásából kötelessége védeni az ásványvagyont, kötelessége odafigyelni, hogy vajon célszerűen, okosan gazdálkodunk-e nemzeti kincsünkkel és kötelessége figyelmeztetni, ha a dolgok menetében helytelen tendenciát lát. A szakemberek által készített tanulmány összefoglalja az ásványvagyonunk adottságainak és gazdaságosságának nemzetközi összehasonlítására vonatkozó legfontosabb vizsgálati eredményeket. Segítségével — a tervezőszervek számára is — nemcsak mennyiségi, hanem gazdaságossági oldalról is jobban megítélhetővé válik ásványvagyonunk — ezen belül szénvagyonunk — igénybevételének annyiszor vitatott mértéke, vagyis az ország nyersanyagszükségletén belül a hazai és importforrások célszerű aránya, ásványi nyersanyag-politikánk iránya és stratégiája. Későbbi írásainkban még alkalom lesz részletesen viszszatérni a tanulmányra, most csak a legfontosabb megállapításait idézzük. Az ásványvagyon értéke alapján hazánk a környező 11 ország sorában a nyolcadik helyet foglalja el. Vele azonos csoportba 6 ország (Olaszország, Ausztria, NDK, Jugoszlávia, Bulgária és Románia) tartozik. Egy nagyságrenddel 3 ország (Csehszlovákia, NSZK és Lengyelország) gazdagabb, két nagyságrenddel pedig 1 ország, a Szovjetunió. Magyarország általában fokozottabb mértékben veszi igénybe ásványvagyonát, mint a környező országok. Az ásványvagyon mennyisége és a természeti adottságoktól függő megoszlása alapján a hazai szénhidrogénvagyon mintegy évi 7 millió tonna, a szénvagyon évi 25—45 millió tonna, a bauxitvagyon mintegy évi 3 millió tonna, a rézércvagyon pedig mintegy évi 5 millió tonna szinten vehet részt optimálisan az ezredforduló (Folytatás a 7. oldalon) A hús-nagykereskedelmet vizsgálta a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság október 31-én ülést tartott a KNEB székházában. A testület megvitatta és elfogadta a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről készített országos vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezt követően a KNEB elfogadta az elkülönített állami pénzalapok kezelésével, felhasználásával foglalkozó vizsgálat programját, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A KNEB-hez érkezett közérdekű bejelentés alapján a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot végzett a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalatnál. Megállapították, hogy a bejelentés nagyrészt megalapozott. Három esztendővel ezelőtt a népi ellenőrök már folytattak vizsgálatot a vállalatnál. Ezt követően annak felső vezetése kicserélődött. Szervezési intézkedésekre és adminisztratív változtatásokra is sor került. Ám a KNEB akkor tett javaslatait érdemben nem hajtották végre. A mérlegeléseknél a szállítmányok súlyeltérésében, a bizonylatok nyilvántartásában és kezelésében, valamint az elszámoltatásban a népi ellenőrök ismét a korábbiakhoz hasonló hiányosságokat tapasztaltak. Ismételten megállapították, hogy a raktárakból illetéktelenül is ki lehet vinni árut. A vállalati telephelyet elhagyó gépjárműveket nem mérték le megfelelően. A gépjárművek súlyeltéréseit a szabványos három kilogramm helyett húsz kilóig engedték meg, de gyakran még e súlyhatár felett is kiengedték a szállítmányt. Az elszámoltatás lazaságára jellemző volt, hogy az áruhiányok nagy részét is a raktár terhére számolták el. A szállítási bizonylatok kezelésében szintén tapasztaltak szabálytalanságokat. Így nem őriztek meg fontos alapbizonylatokat, a szigorú számadású nyomtatványok felesleges példányait, például számolócédulának használták. Ez is hozzájárult, hogy 1985-ben a vállalat 3. számú központi raktárában több millió forint leltárhiány keletkezett. Ugyanakkor a bizonylati rend hiányosságai miatt nem tudták felderíteni a tetteseket. A vizsgálat megállapításai alapján a KNEB kezdeményezte az illetékes vezetők felelősségre vonását. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a MÉM és a vállalat több intézkedést tett. 4,4 milliárd forintos költséggel ismdléttítieta M1 -es autópálya újabb szakaszát Átadták az M1-es autópálya Biatorbágy—Herceghalom közötti újabb szakaszát, s ezzel elkészült a fővárost Tatabányával összekötő 50 kilométeres pálya, amelyet nyolc év alatt 4,4 milliárd forintos költséggel építettek meg. Az eseményen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Urbán Lajos közlekedési miniszter avatóbeszédében elmondta, hogy éppen negyedszázada kezdődött meg az első autópályaszakasz tervezése, építése. Ez idő alatt a közúti közlekedés jelentősen fejlődött, a személyautók száma 23 ezerről másfél millióra, a teherautóké 30 ezerről 150 ezerre emelkedett. A gyors ütemben növekvő forgalom teszi szükségessé az autópályák folyamatos építését; ezek hossza — a most átadott szakasszal együtt — eléri a 218 kilométert. Szólt arról, hogy az M1-es autópálya E60-as jelzéssel része az európai főúthálózatnak — a kelet—nyugati irányú nemzetközi forgalomban jelentős szerepe van —, s része a KGST-megállapodás alapján épülő útnak is. Új szakaszának építési költsége 900 millió forintot tett ki, több az átlagosnál, ugyanis a kivitelezést drágították a nehéz domborzati viszonyok. Az ünnepélyes megnyitót követően, pénteken délután megindult a forgalom az M1-es autópálya új szakaszán. (MTI)