Népszava, 1987. szeptember (115. évfolyam, 205–230. sz.)
1987-09-01 / 205. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! /97'V^ej^ ('iOf — 236 j ■ KEDD, 1987. SZEPTEMBER 1. ■ 17 5.ÉVFOLYAM, 20 5. SZtfM ■ ARA 1,80 FORINT 0 Életünk védelméért írta: Timmer József, a SZOT nemzetközi bizottságának elnöke Megdöbbenéssel fogadta a világ 1939. szeptember 1-jén a valamennyi rádióállomáson sugárzott hírt: Németország fasiszta seregei orvul megtámadták Lengyelországot, hamis ürüggyel átlépték határait. A hír hallatán vajon hányan gondoltunk arra, hogy ez a világégés kezdete? A hitleri támadás célját és következményeit rövidesen megismertük: felbecsülhetetlen emberi értékek és életek pusztultak el. Az azóta eltelt közel fél évszázad arról tanúskodik, hogy az emberiség tanult a történelemből, tragédiájából, és eszét, erejét életének védelmére fordítja. Ennek is tudható ,de, hogy e fél évszázad alatt az itt és ott felvillanó, ma is tartó fellángolásokon kívül nem volt újabb világégés földünkön. Van, aki ezért hálából imát mond, van, aki tettre kész, és cselekszik. A volt, de a ma is meglevő veszély ellen, a nyugalom, a boldogulás eléréséért, biztosításáért. Az évek során azonban felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok, még ha az utóbbi időben mérséklődtek is. A most folyó tárgyalások ellenére fokozódott a feszültség. Az Egyesült Államok reakciós körei a megegyezésre hajló szándékok hirdetése mellett a fegyverkezési verseny újabb, még erőteljesebb szakaszát idézték elő. Ezzel szemben a Szovjetunió, a szocialista országok szüntelen és tevékeny harcot folytatnak a nukleáris veszély és a fegyverkezési verseny ellen, a világbéke megóvásáért és megszilárdításáért. A háború vagy béke, a fegyverkezés vagy leszerelés problémája napjainkban is az államok politikájának sarkalatos kérdése. A szakszervezetek érdekeltek e kérdések pozitív és határozott megválaszolásában. Valamenynyi különböző irányú szakszervezet programjában szinte kivétel nélkül megtalálható a békéért való harc célkitűzése. Milyen magatartást alakítsanak ki a szakszervezetek a béke védelmére, a háborús veszéllyel szemben, milyen stratégiát és eszközöket alkalmazzanak a békéért folytatott harcban? Azzal, hogy szeptember elsejét nemzetközi szakszervezeti békenapjává nyilvánította, a Szakszervezeti Világszövetség azt hangsúlyozza, hogy a békéért és a leszerelésért vívott harc a szakszervezetek és nemzetközi szövetségeinek egyik központi gondja. A közelmúlt eseményei ismét igazolták, hogy az enyhülés, a leszerelés, a béke, a nemzetközi együttműködés politikája csak az egész világ népeinek, haladó és antiimperialista erőinek állandó harcával tartható fenn és erősíthető. Amikor az emberiség harcban áll az éhínséggel, a fejletlenséggel, a szegénységgel, amikor erőteljesen küzd környezetének védelméért, a fegyverkezési hajsza további fokozódása mind elviselhetetlenebb teherrel nehezedik az emberek életkörülményeire és a nemzetközi politikai légkörre. Elkerülhető lenne ez a tűrhetetlen helyzet minden békeszerető erő, elsősorban a dolgozók és a szakszervezeteik tömegméretű mozgósításával, hatékonyabbak lennének az egységben folytatott akciók. A fegyverkezési hajsza leállítása, a fegyverkezés ellenőrzése és a leszerelés hatalmas erőforrásokat szabadítana fel. Az Európai Szakszervezeti Szövetség — amely magába foglalja valamennyi nyugat-európai szakszervezeti szervezetet, amelyeknek többsége még az utóbbi időben is kételkedett abban, hogy a béke védelméért, a leszerelésért vívott harc a szakszervezetek feladatai közé tartozó kérdés — legutóbb már megerősítette és kinyilvánította azt a meggyőződését, hogy a béke, a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság, az emberi és a szakszervezeti jogok betartásának kérdései egymással szorosan összefüggnek. A magyar szakszervezetek álláspontját meghatározza az, hogy valamennyi szervezett dolgozó, valamennyi ember érdeke a biztonság fennmaradása, a fegyverkezési verseny csökkentése és megszüntetése, a fegyverzetek korlátozása, a teljes leszerelés. A magyar nép is békében és biztonságban szeretne élni és dolgozni. Mindenkori kérdés, mit tehet ennek érdekében. Azt hiszem, a sematikus válasz erre értelmetlen lenne, de az érzelmeink erősítése a béke eléréséért és fennmaradásáért, valamint nemzeti tennivalóink becsületes ellátása, teljesítése már elfogadható válasz lehet a felmerülő kérdésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésében, a két világrendszer közötti kapcsolatok jelentős mértékű bővítésében döntő szerepe a két nagyhatalom közötti kapcsolatok rendezésének lehet. A békét és biztonságot csak úgy lehet elérni, ha a világ népei, különösen a szervezett dolgozók — felfogásbeli, ideológiai ellentéteiket félretéve — egységesen lépnek fel. A több mint 300 millió szervezett dolgozót tömörítő szakszervezetek felelőssége rendkívül nagy. Csak feltételezni lehet, mit jelentene a több mint negyedmilliárd főt számláló szervezett munkásság egységes fellépése, egyöntetű cselekvése a békéért, a leszerelésért, a háború ellen. A tudatos békevédelem az országos és regionális fellépéseken túl igényli az Európa- és világszintű akciókat, és szükségessé teszi valamennyi különböző irányzatú regionális és nemzetközi szakszervezeti szövetség közös gondolkodását, együttes cselekvését és szoros együttműködését a nemzetközi békemozgalmakkal. Hiszünk a nemzetközi szakszervezeti mozgalom békéért érzett felelősségének, tettrekészségének meghatározó erejében. Soha ne feledjük azt a régi szeptember elsejét, amelynek emlékezetére minden alkalommal megmozdul a világ békeszerető népe és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom. Az élet védelmében. Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Budapesten Kádár János fogadta Lubomír Strougalt — Pohárköszöntők a parlamenti díszebéden Elutazott a csehszlovák miniszterelnök Közleményt adtak ki a látogatásról Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomír Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomír Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly hétfőn délelőtt négyszemközti megbeszélést tartott a Parlamentben Lubomír Strougallal. Ezt (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János és Lubomír Strougal MTI Fotó : Kovács Gyula felvétele Napirenden a kibontakozás programjai A szerkezetátalakítás csak műszaki fejlesztéssel képzelhető el «. i is'i' Központi vezetőségi ülés a bányászszakszervezetben . Az MSZMP KB kibontakozási programjával egyetértünk, mert mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy az ország mielőbb kilábaljon nehéz gazdasági helyzetéből. — Ezzel a mondattal kezdte tegnap beszédét a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ülésén Kovács László főtitkár. — De — hangsúlyozta — a program csak akkor valósítható meg, ha a kormány következetesen végrehajtja elképzeléseit, és gyorsabban alkalmazkodik a változó gazdasági élethez. A bányászokon most sem múlik a program sikere, hiszen ez a társadalmi réteg mindig többet dolgozott, mint az országos átlag: itt mindig túlóráztak, mindig meg kellett küzdeni minden csille szénért. A szerkezetátalakítás sem új fogalom a bányászatban, mert mióta Magyarországon bányaművelés van, azóta állandó szerkezetváltoztatásra (Folytatás a 7. oldalon) Fülöp-szigetek Puccsveszély továbbra is A Fülöp-szigeteki puccsisták ideiglenes katonai kormányt akartak felállítani — derült ki a sajtóhoz hétfőn eljuttatott kiáltványukból, amelyet augusztus 29-én, a levert zendülés másnapján kelteztek. Aquino asszony szóvivője a hétfői kormányülés után kijelentette: komoly a veszély, hogy a puccskísérlet megismétlődik. (Cikkünk a 2. oidafon) MEGKEZDŐDÖTT A TANÉV Hétfőn országszerte megtartották tanévnyitó ünnepségüket az alsó- és középfokú oktatási intézmények: mintegy 3 és fél ezer általános, több mint 580 közép- és 270 szakmunkásképző iskolában rendezték meg az immár hagyományos évnyitókat, hogy kedden, szeptember 1-jén mindenhol megkezdődhessék az oktatás. Megnyitották a tanévet néhány felsőoktatási intézményben is, többek között az MSZMP Politikai Főiskoláján, ahol Lázár György, a párt főtitkárhelyettese beszédet mondott. Az ünnepségeken 150 ezer első osztályos kisdiákot köszönthettek, velük együtt 1 millió 296 ezer gyermek vesz részt az alapfokú oktatásban. A legtöbb diák az idén a 7. osztályokba jár: mintegy 180 ezren tanulnak ezen az évfolyamon. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 242 ezer fiatal gyarapítja tudását, míg a szakmunkásképző intézetekbe 180 ezren jelentkeztek. A hétfői tanévnyitó az ország több városában, falujában egyben iskolaavató is volt. Ajka 9 tantermes általános iskolával gazdagodott. Szombathely oladi városrészének nevelési központja 16 tantermes általános iskolával bővült. A mosonmagyaróvári 402. számú ipari szakmunkásképző intézet hat tantermes új épületszárnnyal gyarapodott, Pécsett középiskolai honvédkollégiumot avattak. Békéscsaba belvárosának általános iskolásai ugyancsak új iskolát vettek birtokukba. (Beszámolónk a 6. oldalon) Országszerte sok új épületben kezdődhet meg ma a tanítás. A fővárosban hét most felépült középiskolában tartottak tegnap tanévnyitót. A középiskolák központi avatóünnepségére Kőbányán, a Gyakorló úti új közgazdasági középiskolában került sor, az ünnepi szónok Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke volt Fotóriporterünk, Tapolcsányi Éva, itt leste el ezt a pillanatot, vajon miről sugdolóznak ilyen önfeledten a lányok?