Népszava, 1989. szeptember (117. évfolyam, 206–231. sz.)
1989-09-01 / 206. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! ■ péntek, 1989. szeptemberi, 1117. évfolyam, 206. szám ■ ara 4.so forint ( A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA __________________________________________________________________ ■ ! ■ - Tisztító vihar Ki tudná megszámlálni a második világháború halottait? Reménytelen vállalkozás lenne, méghozzá nemcsak azért, mert e történelmi dráma minden előzőnél több országra terjedt ki és több embert parancsolt fegyverbe, hanem főként azért, mert a gyilkolás módszerei változatosabbakká váltak, és az áldozatok köre is szélesebb volt, mint a korábbi háborúkban. Az egyre pusztítóbb fegyverfajták megjelenése, a hátország szerepének megnövekedése és katonai célponttá válása, s nem utolsósorban az emberiességi, civilizációs gátlások feloldására törekvő fasiszta ideológia következtében visszájára fordult egy hadtörténeti tendencia. A polgári fejlődéssel meginduló és az első világháborúval záruló korszakkal ellentétben — melyben az áldozatok összlétszámán belül fokozatosan növekedett a katonák és csökkent a polgári személyek aránya — a második világháborúban már ismét több civil pusztult el, mint ahány egyenruhás. Már végképp nemcsak hadseregek, hanem egész országok, nemzetek viaskodtak egymással. A háború totálissá vált. A fasizmus szerepe, céljai, módszerei kényelmesen egyértelművé teszik számunkra a gigantikus történelmi viadal megítélését. Mert míg az első világháború esetében egyik tábor iránt sem érezhetünk különösebb rokonszenvet — legfeljebb csak maguk a csataterekre hurcolt milliók iránt —, addig a negyedszázaddal későbbi küzdelmet már a túlzott leegyszerűsítés veszélye nélkül tekinthetjük a jó és a rossz küzdelmének. Nem mintha a jó oldalon csupa gáncsnélküli lovag harcolt volna. Az angolok és a franciák önmagukon kívül természetesen birodalmaik feletti uralmukat is védelmezték, Washington pedig már nyilvánvalóan jövendő szuperhatalmi szerepére sandított. Hazai bűntettei és ama bizonyos, mostanában sokat emlegetett titkos záradék miatt még kevésbé tarthat igényt rokonszenvünkre a Szovjetunió akkori, sztálini vezetése. És mégis: ott és akkor e rendszerek valamennyien a jó oldalon álltak, és harcukkal olyanokat is védelmeztek, akik később — joggal — szembefordultak velük. Katasztrófákról, háborúkról szólva nemigen szokás eredményeket emlegetni. Az emberi történelem legvéresebb katasztrófájának, a második világháborúnak esetében azonban éppen az eredmények a legfontosabbak. Mindenekelőtt az, hogy a fasizmus gerincroppantó vereséget szenvedett, és végérvényesen kompromittálódott. A totális háború a lakosság soha nem tapasztalt arányú mozgósítását tette szükségessé: milliók érezhették úgy, hogy a történelem tevőleges alakítóivá váltak. Ezekkel az emberekkel már nem lehetett a régi módon bánni, teljesíteni kellett alapvető társadalmi-gazdasági követeléseiket. Nyugaton ekkor, a háború utáni években kezdődött meg széles körben a jóléti állam kiépítése. Balra tolódott és demokratizálódott a világ. Franciaországban és Olaszországban népfrontjellegű kormányok alakultak, Nagy-Britanniában a Munkáspárt jutott hatalomra, és néhány évre Közép-Európa is belekóstolhatott a demokráciába. Eszmeileg védhetetlenné vált a gyarmati rendszer, és hamarosan meg is kezdődött felbomlása. Aztán ismét fordult a világ. Közép-Európa annak a sztálini vezetésnek a hatalmába került, amely odahaza, saját népe ellen a nácikéval egybevethető bűnöket követett el. Érezhető is ezért a mai közgondolkodásban egy olyan tendencia, amely Közép-Európát tekintve is egyenlőségjelet tesz a huszadik század eme két politikai szörnyszülötte közé, mondván, hogy a térség népei, köztük a magyar, cseberből vederbe kerültek. Így volt valóban? Napjainkban, amikor szűnőben van Európa megosztottsága, és amikor Gorbacsov Bonnban befejezettnek nyilváníthatta a második világháború utáni korszakot, nehéz elképzelnünk is, mi történt volna, ha a fasizmus veresége elmarad. Nincs igazuk azoknak, akik szerint értelmetlenség föltenni a „mi lett volna, ha” kérdését. Ahhoz, hogy az egyes történelmi jelenségek jelentőségét megértsük, és hogy az utánuk következő korszakot „helyükre tehessük”, szem előtt kell tartanunk a mindenkori alternatívákat is. Nézzük hát, mi történhetett volna Közép-Európával, ha a dolgok másként alakulnak. Hitler és társai nemigen titkolták szándékaikat. A „Mein Kampf”-ból és a náci ideológusok egyéb írásaiból a lényeget tekintve már korábban kiolvasható volt mindaz, ami a negyvenes évek első felében bekövetkezett, és az is, aminek megvalósítására a fasisztáknak már nem volt idejük. Országnyi területek elnémetesítéséről, „nemkívánatos” embercsoportok likvidálásáról és a szláv népek létszámának csökkentéséről volt szó, precízen megszabva, melyik népet hány millió fővel kell csökkenteni. Ha a valóban megtörténteket a tervekkel egybevetjük, akkor egy gigászi, egész Közép- és Kelet- Európára kiterjedő Auschwitz képe bontakozik ki a szemünk előtt. Ami hazánkat illeti, annak területén — természetesen — ugyancsak németek települtek volna meg, a magyarságot pedig afféle félig-meddig kedvezményezett „kápónépként” keletebbre irányítják. Ha azt akarjuk megfogalmazni, mit jelent a második világháború számunkra, az utókor gyermekei számára, akkor aligha tehetünk jobbat, minthogy a korszak legnagyobb művész-krónikásához, Thomas Mannhoz fordulunk. Idézzük az író leghíresebb novellájának, a „Mario és a varázslódnak zárómondatát: „Rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés. És fölszabadító vég mégis — nem tehetek róla, így kellett és így kell éreznem!” Kepecs Ferenc Törvény erejű rendelet készül a menekültek jogállásáról Visst tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesztést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról, és a menekültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásából származó kár csökkentésének lehetőségeit. (A szóvivői tájékoztatóról az 5. oldalon számolunk be.) 2 'S Országos látogatási tilalom a szülészeteken Országszerte látogatási tilalmat rendeltek el csütörtöktől a kórházak szülészeti osztályain. Azokban az egészségügyi létesítményekben, amelyekben a szülészet és a nőgyógyászat nem külön épületben működik, a nőgyógyászatot is lezárják a látogatók elől. A rendelkezés célja, hogy csökkentse az enterovírus-fertőzés lehetőségét. Eddig nyolc megyében 242 megbetegedést észleltek. A megbetegedettek nagy többsége 4—5 nap alatt meggyógyult, azonban közülük — sajnos — kilencen meghaltak. A járványügyi főorvosok egyértelmű szakmai álláspontja az volt: mivel az enterovírus-fertőzés már az egész országban előfordulhat, a terhesek, a gyermekágyasok és az újszülöttek fertőzésének megelőzése érdekében indokolt a látogatási tilalom elrendelése. A tilalom a területileg illetékes, azaz a fővárosi és a megyei egészségügyi szervek rendelete szerint visszavonásig lesz érvényben. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium felhívására a következő napokban a közegészségügyi és járványügyi állomások — a higiénés szabályok maradéktalan betartása érdekében — minden újszülöttosztályt ellenőriznek. , Az egészségügyi dolgozók a látogatási tilalom miatt a lakosság megértését kérik, a járványügyi szakemberek pedig felhívják a figyelmet arra, hogy az újszülöttek otthoni gondozásakor is rendkívül fontos a higiénés szabályok betartása. Az édesanya és az újszülött érdekében célszerű otthon is bevezetni a „látogatási tilalmat”. Horn Gyula villámlátogatása Berlinben Ausztria feloldotta a vízumkényszert az NDK-menekültek számára Horn Gyula külügyminiszter az NDK kormányának kezdeményezésére csütörtökön látogatást tett Berlinben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer külügyminiszterrel és Günter Mittaggal, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen illeszkedett a magyar diplomácia folyamatos erőfeszítéseibe, melyek azt célozzák, hogy az érintett feleket kielégítő megoldást nyerjen a hazánkban tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német állam megállapodásától várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban állnak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az (Folytatás a 2. oldalon) Szeptember 18-tól egységesítik a devizaszámlákat Nem vizsgálják, honnan származik a pénz .Megkönnyítették a devizafelhasználást • A megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanok Szeptember 18-tól módosul a belföldiek devizaszámláiról szóló szabályozás, az utazási (BC-) számla, és a devizaszámla helyett új, egységes számlát vezetnek be, amelynek neve: belföldiek devizaszámlája. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lakosság ezentúl az olyan konvertibilis devizát, amelyet eddig jogcím hiányában nem helyezhetett el a bankokban, erre a számlára befizetheti. Nem kutatják, honnan származik, nem vizsgálják az eredetét, így e számlán minden igazolás nélkül elhelyezhető a külföldiektől ajándékba kapott deviza, a tőlük kapott borravaló, hálapénz, a szerencsejátékokon nyert deviza. S ugyancsak elhelyezhetők az új számlán azok a konvertibilis devizák, amelyek már eddig is a lakosság tulajdonában voltak. Eltérés az eddigi szabályozáshoz képest, hogy amíg korábban a különféle címekért kapott valutát 20—60 százalékos mértékig lehetett a számlákon elhelyezni, addig szeptember 18-tól az összegeket 100 százalékig devizában jóváírják, így az örökség, a tartásdíj, a nyugdíj, a jára(Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődött Százhalombattán az olasz Montedison és a Dunai Kőolajipari Vállalat által alapított DUNAMONT Rt. vegyes vállalat polisztirolgyártó üzemének építése MTI Fotó : Krista Gábor felvétele Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 1-jére összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól, az ott képviselendő álláspontokról. A Központi Bizottság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslatokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkongresszus előkészítéséről is. .(MTI) Varsói világima Varsóban a lengyel főváros egyetemének nagytermében Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök és Józef Glemp bíboros, lengyel prímás üdvözlő beszédével ünnepélyesen megnyitották a II. világháború ötvenedik évfordulójára emlékező világvallási találkozót, amelynek résztvevői szeptember 1-jén egyórás közös imát mondanak a varsói királyi vár előtti téren a háborúban elesettek emlékére, a béke érdekében. Elutazott a thai trónörökös Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkorn, a Thaiföldi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkorn herceget a délutáni órákban vendéglátója, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta. A trónörökös látogatásának negyedik, befejező napján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat székházában. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozsgay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecserén Pozsgay Imre tájékoztatta Maha Vadzsiralongkorn herceget a magyar politikai reformfolyamatról. A trónörökös arról tájékoztatta tárgyaló partnerét, hogy látogatása során nagy érdeklődéssel kísérte a magyarországi fejleményeket, a politikai, gazdasági reformfolyamatot.