Népszava, 1990. február (118. évfolyam, 27–50. sz.)
1990-02-01 / 27. szám
Vita az OKT és a Liga között Először tisztázzuk, ki a tulajdonos! (7. oldal) Mihail Gorbacsov határozottan cáfolta a lemondási szándékáról amerikai források által terjesztett híreket. Ez sem változtat azonban azon a nehéz helyzeten, amivel ő és a peresztrojka hirdetői szembekerültek (3. oldal) CSÜTÖRTÖK, 1990. FEBRUÁRI. ■ 118. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM/ ■ ÁRA 5.60 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Gorbacsov magányossága Összeülnek, elnapolnak Istvszággyűlés törvényt átkötött a sajtóról és a számverészék költségvetéséről A múlt héten az Országgyűlésnek azért kellett elnapolnia a képviselők jogállásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról a határozathozatalt, mert péntek estére már nem voltak olyan számban jelen a Házban, hogy dönthettek volna az alkotmányerejű törvények megváltoztatásáról. Szerda reggel, az ülésszak folytatásakor — még frissiben — alkotmányerejű törvényt fogadtak el a sajtóról. Ezt követően azonban csak a katonapolitikai kérdésekben tudtak gyorsan dűlőre jutni, s némi huzavona után a számvevőszék költségvetéséről is döntöttek. Ismét elnapolták azonban az országgyűlési képviselők jogállásáról és a családjogi törvény módosításáról szóló határozathozatalt. Késő délutánra pedig egy szúrópróbaszerű szavazatszámláláskor kiderült, a magyar parlament munkája a honatyák számára érdektelenségbe fulladt, mert nemhogy minősített, de egyszerű többséget sem tudtak már produkálni. Az ülést így kénytelen-kelletlen berekesztették. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. , Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. Így mindössze munkajogi, valamint összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a javaslat, annak érdekében, hogy a képviselők megfelelő tájékoztatást kapjanak a mandátumuk tartama alatti jogi helyzetükről. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal következik, a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat egészéről, azonban nem született meg a kívánt kétharmados többség, az ismételt szavazásnál sem volt meg a kívánt többség, a szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják. Ezután Benjáminudit (Budapest 21. vk.) kapta meg a szót, aki — napirenden kívül — arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációjára a pénzügyminisztertől kapott válaszból kiderült, hogy a kormány nem illetékes társadalmi szervezet vagyonelszámoltatására, az Állami Számvevőszékhez fordult további intézkedésért. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat — elmúlt héten megkezdődött — tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Filó Pál ismertette. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az öszszeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban előterjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta felemelni. Idő van, kezdhetnénk már! A külügy már rendben fiasudni pedig nevűssabati Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a vita összefoglalójaként a kaucióval kapcsolatban leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Az igazságügy-miniszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott el. Eszerint a sajtóban megjelenő, s közérdekű bejelentés címen értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Úgy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtógyakorlatot idézné vissza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak. Végül a miniszter — mintegy saját véleménye összegzéseként — idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény kapcsán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból kellene állnia: „Hazudni pedig nem szabad”. Ezt követően a sajtótörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési összeget. Elfogadták (Folytatás a 4. oldalon) Belbiztonsági botrány Londonban Kimerítő parlamenti Kormánynyilatkozatot követelt szerdán a munkáspárti ellenzék a brit belbiztonsági szervek politikusok befeketítésére irányuló múltbeli tevékenységéről, miután az illetékes államminiszter egy interpellációs kérdésre adott válaszában elismerte, hogy a szóban forgó ügyben a kormány éveken át „pontatlanul” tájékoztatta az alsóházat. A beismerés nagy izgalmat váltott ki Londonban, bennfentesek szerint az utóbbi évek egyik legnagyobb belbiztonsági botránya van kirobbanóban. Szerdán délben bejelentették, hogy Tom King védelmi miniszter ma parlamenti nyilatkozatot tesz az ügyben. Munkáspárti képviselők évek óta interpellációk százaiban követelték, hogy a kormány vizsgálja ki Colin Wallace volt titkosszolgálati tiszt állításait. Ezek szerint a katonai felderítő szolgálat és a belbiztonsági titkosszolgálat (MI5) a hetvenes években „Clockwork Orange” kódnéven különítményt hozott létre, amely hamisított dokumentumokra alapozott (Folytatás a 2. oldalon) Ceausescu nincs, de... Mi az oka annak, hogy nem a várt ütemben halad a magyar—román kapcsolatok normalizálása? — Szokai Imre külügyminiszterhelyettes nyilatkozata (5. oldal) Gorbacsov nem mond le Mihail Gorbacsov szerdán kategorikusan cáfolta, hogy szándékában állna lemondani pártvezetői tisztségérő , és alaptalannak nevezte a CNN amerikai tévéállomás erre vonatkozó keddi értesülését. Gorbacsov Fernando Collor de Mello megválasztott brazil elnökkel tartott találkozója előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint Mihail Gorbacsov megütközött, és kissé ingerült volt, amikor feltették neki a kérdést. „Nincs szándékomban ilyesmi. Ezt senki sem mondta, én magam pedig egész biztosan nem tettem ilyen kijelentést” — közölte Gorbacsov. A pártfőtitkár elmondta, hogy az elmúlt napokban a központi bizottság hétfőn és (Folytatás a 3. oldalon) Hazánk kész a kolozsvári főkonzulátus megnyitására A magyar Külügyminisztérium szerdán délelőtt megkapta a román kormány hivatalos értesítését arról, hogy hozzájárul a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. Szokai Imre külügyminiszter-helyettes az MTI érdeklődésére elmondta: a román válasz úgy értékelhető, hogy az abban foglaltak további pontosítása szükséges, a román közlés egyes részeit még értelmezni kell, mivel azok nem teljesen világosak. Mindezek ellenére egyetértésként értékelhető a román válasz. A magyar Külügyminisztérium arra készül, hogy, amint azt korábban jegyzékben kérte a román féltől, február 15-ig megnyitja a kolozsvári főkonzulátust. A közeli napokban megvizsgálják azt az épületet, ahol korábban, ideiglenes jelleggel működött a főkonzulátus. Ezenkívül megtettek már intézkedéseket is, amelyek a magyar képviselet működéséhez szükségesek. A Külügyminisztérium gyakorlatilag 24 órán belül meg tudja nyitni a főkonzulátust — mondta Szokai Imre. (Interjúnk a miniszterhelyettessel az 5. oldalon.) Koszovó Újabb három albán nemzetiségű vesztette életét A koszovói Podujevóban Urosevacon és Lipljan környékén az albán szélsőségesek gyakorlatilag átvették a hatalmat — jelentette szerdán este a Tanjug hírügynökség. Az utakat elbarikádozták, ellenőrzik a járókelőket és az utasokat. A Pristina—Krusevac—Belgrád-i és a Pristina—Skopje-i országúton lehetetlenné tették a közlekedést. A biztonsági erőkkel történt összecsapásokban szerdán este három albán nemzetiségű tüntető életét vesztette. Ezzel a kilencedik napja tartó zavargások halottjainak száma a hivatalos adatok szerint tizenháromra emelkedett. Podujevón szerdán este mintegy 5000 albán nemzetiségű fiatal tüntetett. A biztonsági alakulatok könnygázzal és gumibotokkal többször szétoszlatták a tömeget, amely újra meg újra összegyűlt. A Ljipljan környéki falvak albán nemzetiségű lakói ezrével igyekeztek a városba bejutni, a karhatalom közelharcot vívott velük. Demonstrációk voltak a Pristina, Titova Mitrovica, Kosovska Kamenica, Prizren és Pec környéki falvakban is. A rendőrosztagok nem elég erősek ahhoz, hogy meg tudták volna akadályozni ezeket a megmozdulásokat — közölte a jugoszláv hírügynökség. TELEFOTÓ — MTI Külföldi Képszerkesztőség