Népszava, 1996. december (124. évfolyam, 281–304. sz.)
1996-12-02 / 281. szám
Átvilágította a számvevőszék a Vöröskereszt gazdálkodását 3. oldal 16 OLDaL ÁRA: 35 FORINT Pallagi Ferenc a főrendőrök leváltásáról 7. oldal ALAPÍTVA 1873-BAN HOIo s/ * r* / //• Feri és női kézilabdaválogatottjaink sikersorozata 14. oldal O. J. Simpson pert nyert, de anyagilag padlón van 10. oldal BwMm O 124. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ N Ismét áremelésekkel kezdődik az új esztendő Januártól - többek között - drágul a telefon, a távhő, az elektromos áram, a gáz díja, valamint többe kerül majd a fővárosi tömegközlekedés, az üzemanyag és a cigaretta is. Az áremelések mértékének egy része még nem ismert, biztosnak az energia drágulása és a BKV közel 25 százalékos áremelése mondható. NÉPSZAVA-összeállítás A telefonbeszélgetések díjait a következő év első napjától - az ideihez hasonlóan - egy ütemben emelik. A növelés mértékéről még tárgyalnak a társaságok és az illetékes minisztérium. Várhatóan csak december közepén dől el, mekkora lesz az emelés mértéke - mondta kérdésünkre Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője. A jelenleg érvényes törvény szerint a telefontarifa legfeljebb a termelői árakkal megegyező mértékben drágulhat. A Magyar Távközlési Rt., amely az ország távközlési rendszerének 80 százalékát mondhatja magáénak, 20 százalék alatti mértéket javasolt - tudtuk meg Straub Elek elnökvezérigazgatótól. A helyi koncessziós társaságok egy része viszont kevesli ezt az emelést. A Monor Telefontársaság alelnöke, Antal László lapunknak elmondta, hogy azok a társaságok akarnak nagyobb emelést, amelyek a koncessziós szerződésben foglaltak szerint végezték a fejlesztéseket. Vannak olyan társaságok is, amelyek a Magyar Távközlési Rt.-hez hasonlóan 20 százalék alatti összeget javasoltak. E csoportba azok tartoznak, amelyek későn kezdtek a fejlesztésekhez, kevesebb telefonvonalat kötöttek be, tehát kevesebb a szolgáltatásból befolyt pénz is. Ugyancsak január elsejétől emelkedik a vezetékes energiahordozók ára is. A kormány már döntött arról, hogy jövő év elejétől az áram 24,9, a gáz 18,8, a távhő pedig 21,9 százalékkal emelkedik. (Folytatás az 5. oldalon) Olcsóbbá válhat az F-18-as Lénárt Attila NÉPSZAVA Egyre többször hangzik el félhivatalos forrásokból az az elképzelés, hogy a NATO- tagság elnyerésére deklaráltan is legesélyesebb három kelet-közép-európai állam, Lengyelország, Csehország és Magyarország együtt vásároljon új harci repülőgépeket légiereje korszerűsítéséhez. Kedden a lengyel törvényhozás, a szejm nemzetvédelmi bizottságának vezetője vetette fel budapesti tárgyalásain a közös beszerzés gondolatát. Szerdán egy cseh lap is mérlegelte az ötletet. Magyar katonai szakértők korábban éppen a Népszavának fejtették ki, hogy a közös beszerzés esetén dollármilliárdokat takarítanának meg a vevők. Nemcsak azért, mert alacsonyabb árat tudnának kiharcolni, hanem azért is, mert az összevont kiképzési programok és az azonos infrastruktúra kiépítése ebben az esetben olcsóbb lenne. A vételár fejében szállítandó áruk gyártásának egyeztetésével is nagy megtakarítás érhető el. A nyilvánvaló előnyök ellenére hivatalosan még egyik ország honvédelmi tárcavezetője sem állt elő a közös beszerzés ötletével. Aligha véletlenül. Bár minden ország szakértői csoportja keményen lobbyzik egyik vagy másik típus vásárlása érdekében, a politikai gondolkodás mindenütt megegyezik a gépekkel szemben támasztott legfontosabb követelménnyel kapcsolatban. Nevezetesen: a viszonylag kis hadseregekkel rendelkező, szűkös anyagi lehetőségekkel gazdálkodó országoknak olyan gépekre van szükségük, amelyek a lehető legtöbb funkciót képesek ellátni. Hazánk esetében ez annyit jelent, hogy a beszerzendő típusnak támadó-, valamint védőfeladatok ellátására is alkalmasnak kell lennie. Ezek a szempontok dominálnak Csehországban is. Lengyelország bevonása esetében azonban újabb funkcióval bővülne a gépekkel szemben támasztott követelményrendszer. Azzal, hogy a repülőknek tengerészeti szolgálatra is alkalmasnak kell lenniük. E harmadik elem megjelenésével nagymértékben szűkülnének a választási lehetőségek. Mondhatni, gyakorlatilag már a hivatalos tenderek kiírása előtt eldőlne a verseny a Magyarországon is kecsegtető ajánlatot kínáló, kifejezetten haditengerészeti megbízás alapján kifejlesztett F-18-as gyártójának javára. Ezt azonban, úgy látszik, egyik fél sem akarja kimondani. Egyelőre mindenképpen nyitva hagynák a választás lehetőségét. Az RMDSZ is ünnepelt MTI-információ Az Erdéllyel való „nagy egyesülést” kimondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés 78. évfordulóján Romániában vasárnap országszerte ünnepségeken, koszorúzásokon, hálaadó istentiszteleteken emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Emil Constantinescu, Románia két napja hivatalába lépett új elnöke Gyulafehérvárott vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált a görög katolikus egyház vezetőinek jelenlétében. Százezres tömeg gyűlt egybe, hogy meghallgassa a román államfőt, aki a román nemzet történelmi útjának felvázolása után az előtte álló új lehetőségeket méltatta. (Folytatás a 9. oldalon) Kunczét támadja az ellenzék Több megyei főkapitányi poszton is változás várható A kisgazdapárt megelégedéssel, a többi ellenzéki párt viszont fenntartásokkal fogadta az ORFK vezetőinek és a budapesti főkapitánynak pénteki menesztését. Többen politikai felelősségvállalást sürgettek, így várható, hogy Kuncze Gábor belügyminisztert számos bírálat éri ma a parla mentben, a napirend előtti felszólalásokban. A koalíciós egyetértéssel meghozott döntés után folytatják a rendőrség átvitágítását, amely akár büntetőeljárással is végződhet. Néhány megyei főkapitányi poszton is személycsere várható. Az ORFK szóvivője felajánlotta lemondását. NÉPSZAVA-összeállítás Vélhetően Kuncze Gábor belügyminiszter napirend előtti felszólalásával kezdődik ma a parlament ülése. A belügyminiszter magára vállalja a felelősséget a négy rendőrtábornok pénteki menesztése miatt, ám úgy vélekedett, e lépés nélkül esélytelen lett volna a rendőrség átszervezése. A menesztéseket egyébként koalíciós egyeztetés előzte meg, Horn Gyula miniszterelnök támogatásáról biztosította Kunczét. A négy tábornok nyugdíjazásával nem biztos, hogy véget értek a menesztések. Várhatóan a ma a rendőrfőkapitányságok egy részének élén is változások lesznek. A belügyminiszter a leváltott Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány helyére Forgács Lászlót jelölte, aki idáig Borsod megyében volt rendőrfőnök. Forgács utódja a Vasárnapi Hírek értesülése szerint közbiztonsági helyettese, Sárközi Ferenc. Bács-Kiskun megyében jelenleg Gergényi Péter tölti be ideiglenesen a főkapitányi posztot, a végleges jelölt személye még nem ismert. (Folytatás a 2. oldalon) Az utódok feladata a rendőrség sorainak rendezése Tapolcsányi Éva felvétele Tartják helyezésüket a kormánytagok Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről Marián Béla írása a NÉPSZAVÁNAK Az elmúlt két hónapban az ÁPV Rt. és az önkormányzatok vagyonvitája nyomán kipattant Tocsik-ügy formálta a leginkább a közvéleményt. A Marketing Centrum múlt havi mérése azt mutatta, hogy a botrány fő politikai felelősének Suchman Tamást tekintik az emberek. A végül is menesztett privatizációért felelős miniszter 17 pontot veszített bizalomindexéből az ügy kapcsán, és az átlagosan népszerűtlen politikusok köréből lezuhant a legnépszerűtlenebbek közé. Ennél nagyobb arányú bizalomvesztést idáig csak Bokros Lajosnál tapasztaltunk, a róla elnevezett „csomag” meghirdetése után. (Folytatás a 6. oldalon) Demszky 55 71 54 96 51 92 51 79 49 97 49 83 48 88 96 Bizalomindex 80 Ismertség 1s Változás Hamarosan esedékes az E-hitelek törlesztése NÉPSZAVA-információ Az állami vagyon magánosítását elősegítő egzisztenciahitelek tömeges viszszafizetése várható a jövő esztendő második felétől - közölte érdeklődésünkre Trautmann Jánosné és Kádái Lászlóné, a pénzügyi tárca munkatársai. A kormány és a jegybank által kezdeményezett célvizsgálat megállapította, hogy az 1991-ben útjára indított hitelezés alapján tavaly december végéig mintegy 63,6 milliárd forint szolgálta a közepes és a nagyvállalati szektor privatizációját. A konstrukció beindításának első esztendejében az öszszes hitel mintegy 1,5 százaléka került kihelyezésre. Az E-hitelezés csúcsévének 1994 bizonyult, akkor kötötték meg a hitelezésben részt vevő bankok a legtöbb szerződést (45,6 százalékot). A pénzügyminisztériumi vizsgálat megállapította, hogy az eredetileg 15 esztendőre szóló futamidő helyett a privatizációban részt vevők átlagosan 6 éves szerződést írtak alá, mely jelentős szóródást takar. A háromesztendős türelmi idő leteltével az eddigi kamatfizetéseken túl 1997 és 98 lesz az a két év, amikor a legtöbb ügyfélnek esedékessé válik a törlesztés megkezdése. . Ma még nem lehet tudni, hogy a bankok adósai mennyire készek a kölcsönök visszafizetésére. Az már látható, hogy a kamatokat a vállalkozások döntő többsége rendben megfizette, a tőketörlesztési kötelezettségben is voltak előtörlesztések. A bankok céltartalékképzésének alacsony mértéke is arra enged következtetni, hogy az E- hitelek nem kockázatosabbak az átlagnál.