Népszava, 1997. szeptember (125. évfolyam, 203–228. sz.)
1997-09-01 / 203. szám
Kicserélik a rendőrök golyóálló mellényét 3. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT / gursky új ellenzéki programot hirdetett meg ALAPÍTVA 1873-BAN Átalakul a magyar honvédség irányítása 2. oldal Koncz Zsuzsa Ég és föld között n. , 125. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1997. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Dianát gyászolja a világ A hercegnő nem élte túl a párizsi autóbalesetben elszenvedett sérüléseit Tegnap hajnalban elhunyt Diana hercegnő. A brit trónörökös 36 éves elvált felesége éjjel egy órakor szenvedett tragikus gépkocsibalesetet. Az orvosok három órán át küzdöttek az életéért, gégemetszést hajtottak végre, majd két órán át szívmasszázst kapott, de a hercegnő már nem nyerte vissza eszméletét. A baleset nem sokkal hajnali egy óra előtt következett be Párizs szívében. A „paparazzik”, a pletykalapok „hiéna fotósai” elől szökni igyekvő hatalmas fekete Mercedes az egyik híd alatt átvezető, kissé leszűkülő alagútban a csaknem 200 km/órás sebessége miatt nem tudta bevenni az enyhe balkanyart. Hatalmas erővel nekiütközött a szemben lévő sávokat elválasztó betonoszlopok egyikének, majd a jobb oldali falnak. Hiába működtek a légzsákok, az ütközés ereje oly nagy volt, hogy a megerősített Mercedes hűtője berepült az utastérbe. Az áldozatokat csak a tető szétvágása után tudták kiemelni a mentők. A 41 éves Dodi al-Fajed, Diana milliárdos egyiptomi barátja azonnal életét vesztette, akárcsak a gépkocsi vezetője. A fotósok járműveit a hatóságok lefoglalták, s hét fotóst - akik elsőként látva a tragédiát, számos fotót készítettek a helyszínen - őrizetbe vettek. Károly trónörökös és Diana két lánytestvére tegnap Párizsból a brit királyi család repülőgépén hazaszállította a hercegnő holttestét. (Összeállítás a 9. oldalon) Rendőrök helyszínelnek Párizsban, a Place de l’Alma térnél levő aluljárójában, a balesetnél MTI-telefotó Hosszú idő után végre nőtt az elsősök száma Több mint másfél millió általános- és középiskolás diák számára kezdődik meg a tanév. Az idén hosszú idő után először nem csökkent, hanem nőtt az általános iskolákba beiratkozó elsősök száma. A közoktatási törvény értelmében szeptember elsejétől már az általános és középiskolákban egyaránt heti húszra emelkedett a tanárok és tanítók kötelező óraszáma. A művelődési tárca vezetői szerint azonban nem kell növekvő pedagógus-munkanélküliséggel számolni. Zappe Gábor NÉPSZAVA Idén megállt az általános iskolások létszámának csökkenése; a művelődési tárca adatai szerint a nyolcadik osztályt befejező 118 ezer diákkal szemben 123 ezer elsős kezdi meg tanulmányait. Összesen 965 ezer diák tanul idén szeptemberben általános iskolában, 560 ezren érettségit adó középiskolában, míg tovább folytatódik a szakmunkásképzésök számának csökkenése. Ilyen intézménybe 134 ezren járnak az idén. A tavaly nyáron módosított közoktatási törvény három időpontot határozott meg az iskolafenntartók számára, hogy a középiskolákban és az általános iskolák felső tagozatán bevezessék a pedagógusok kötelező óraszámának felemelését heti 18-ról 20-ra. Ennek nyomán némileg emelkedett a munkanélküli pedagógusok száma. Báthory Zoltán, a művelődési tárca közoktatási helyettes államtitkára nemrégiben elmondta, hogy tavaly szeptemberben nyolcezer tanár volt munka nélkül, számuk mára hatezer alá csökkent. Ugyanakkor az ország különböző részein több mint ötezer tanári, tanítói állás volt betöltetlenül. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az óraszámok emelése sem emeli a tavalyi szint fölé a munkanélküli tanárok számát. (Folytatás a 3. oldalon) Kevés a közszolgálati tévéműsor A Magyar Televízió mára már nem tekinthető közszolgálati televíziónak: a ’97 júliusi, nyári műsorstruktúra bevezetése után 41 százalékos részesedéssel kisebbségbe kerültek a műsoridőben a közszolgálati jellegű műsorok - állítja a Nyilvánosság Klub Monitor Csoportjának jelentése. Leglátványosabban a kulturális, az ismeretterjesztő, és a mindennapi életben való eligazodást segítő információs, tájékoztató műsorok, valamint a rétegműsorok szorultak vissza. Peták István tévéelnök sorra szüntette meg a nézők által megszokott és kedvelt műsorokat - írják a tanulmány szerzői. Szerintük a közszolgálati média útvesztéséért elsősorban a kuratórium felelős, mert elfogadta Peták István elnöki pályázatát. (A Nyilvánosság Klub elemzése lapunk 6. oldalán.) Végéhez közeledik a bankprivatizáció Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A Mezőbank privatizációs pályázatának beadási határideje ma jár le. Vélhetően két szakmai befektető a Raiffeisen Unicbank és a Girocredit nyújtja be ajánlatát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. Az ÁPV Rt. ugyan három pályázót hívott meg a zárkörű tenderre, de a Citybank visszalépett a pályázattól. A vagyonkezelő a tavaly év elején az Agrobank és a Mezőbank összevonásával létrejött pénzintézet magánosítására csak azoktól a pénzügyi csoportoktól kért ajánlatot, amelyek komoly szándékot tanúsítottak. A magyarországi bankprivatizáció utolsó előtti felvonása 1997. július 1 jén kezdődött, amikor az ÁPV Rt. a Mezőbank tulajdonrészének 83 százalékára zárt pályázatot írt ki. A részvénycsomag névértéke 2,8 milliárd forint. Hogy valójában mekkora összeget remél az ÁPV Rt. a Mezőbankért, azt végig titokban tartották a vagyonkezelőnél. Az viszont bizonyos, hogy a pályázatok elbírálásában elsősorban a részvényekért felajánlott összeg, valamint a tőkeemelésre tett ígéret és az üzleti terv minősége játszik szerepet. A két versenyben maradt bank közül mihamarabb kiválasztja a vagyonkezelő a nyertest, a tervek szerint már szerdán. A Mezőbank a hazai bankrendszer egyik legalultőkésítettebb pénzintézete. Kádái Gyula, a bank vezérigazgatója lapunknak elmondta, versenytársaik alaptőkéje nagyjából háromszor nagyobb a Mezőbankénál. Véleménye szerint a tőkeemelésre tett ajánlatok nagyban függnek attól, hogy a pályázó pénzintézeteknek mi a szándéka a Mezőbankkal. (Folytatás a 4. oldalon) Törvényes keretek között működik a reklámozás Ma lép életbe a júniusban elfogadott reklámtörvény. A jogszabály előkészítésébe az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a szakmai szervezeteket is bevonta. Ennek eredményeképp egy kompromisszumos, EU-konform megoldás született. A jogszabály elsősorban a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, ám a reklámozók is kapnak engedményeket. A legtöbb tiltás a dohánytermékeket és az alkoholos italokat érinti. A reklámszakma már egy hónapja foglakozik azzal, hogy a tiltott helyekről eltávolítsa a posztereket, hiszen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség mától kezdve szigorúan ellenőri, hogy az érintettek megtartják-e a törvényt. Szabó Brigitta NÉPSZAVA Ma lép hatályba a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény (köznapi nyelven a reklámtörvény), amelyet 1997. június 24-én szavazott meg a parlament. Erre a jogszabályra majd negyed százada várt mind a szakma, mind a fogyasztók. Eddig ugyanis a reklám szabályozása nem volt egységes Magyarországon. Más törvény tartalmazta az általános szabályokat, megint más jogszabály írta elő a megtévesztő reklámozás elleni teendőket és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmát. A jelenlegi törvény összefoglalja mindazt, amit a reklámozóknak és reklámoztatóknak szem előtt kell tartaniuk. A reklámtevékenység szabályozása összefügg a gazdasági verseny tisztességének biztosításával és a fogyasztóvédelemmel is. A belföldi kötelezettségeken túl a Brüsszelben aláírt Európai Megállapodás kikötéseinek is eleget kellett tenni és a médiatörvény előírásait is be kellett építeni az új jogszabályba. (Folytatás az 5. oldalon)