Népszava, 1998. június(126. évfolyam, 127–151. sz.)
1998-06-02 / 127. szám
Neheztel a Fidesz-elnök, mert késik a megbízása Balázsi György NÉPSZAVA Orbán Viktor, a választásokon győztes FLdifez-MPP elnöke ma találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Orbán vasárnap este A Hét műsorában elmondta, hogy a találkozóról a köztársasági elnök hivatala táviratban értesítette. A Fidesz-elnök kifejtette azt is: kifogásolja, hogy a köztársasági elnök még mindig nem adott neki kormányalakítási megbízást. A megbízás után két-három héttel megalakulhatna az új kormány. A mostani késlekedés forintmilliárdokban mérhető kárt okoz az országnak, amit „nem a köztársasági elnök úr, hanem a magyar polgárok fizetnek meg”. A köztársasági elnök már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy a választásokon győztes párt elelökének ad megbízást a kormányalakításra, ám erre hivatalos formában csak a parlament alakuló ülésén kerül sor. A Fidesz közben már megkezdte a koalíciós tárgyalásokat. Az MDF-fel egy tárgyalási fordulón már túl van, a kisgazdákkal pedig a hét második felében ülnek tárgyalóasztalhoz. (Folytatás a 2. oldalon) 5 millióS Orbán ma Gönczhöz megy Demecs Zsolt felvétele Hathavi bánatpénz jár a távozó minisztereknek Leltárt vesznek fel a dokumentumokról Az állami hivatalokból távozó politikusoknak nem jár végkielégítés, ugyanakkor egy összegben kiadott hathavi bruttó fizetést kapnak. Horn Gyula miniszterelnökként így kicsit több mint két és fél millió forintot kap. A hivatalokban már készülnek a távozásra, de csak az új kormány megalakulásakor költöznek ki. Fata Anita NÉPSZAVA A Miniszterelnöki Hivatal nem kapott többletpénzt a ciklusváltás költségeinek fedezésére. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a hatalomváltással járó, hivatalon belüli helycsere kiadásai beleférnek az évi rendes költségvetésbe - nyilatkozta lapunknak Szuhanyik Zoltán gazdasági igazgató. A távozó minisztereknek nem jár végkielégítés. Mandátumuk megszűnése után viszont hathavi illetményüknek megfelelő öszszegre jogosultak - tette hozzá Bárány Klára pénzügyi főosztályvezető. Minden tárca a saját miniszterét fizeti. A Miniszterelnöki Hivatalhoz csak Horn Gyula miniszterelnök, Nikolits István és Csiha Judit tárca nélküli miniszter tartozik. A kormányfő fizetése 420 ezer forint havonta, így távozásakor Horn Gyula bruttó 2 millió 520 ezer forinttal lesz gazdagabb. A két tárca nélküli miniszter havi illetménye 327 ezer forint, ők ennek az öszszegnek a hatszorosát, tehát csaknem 2 millió forintot vihetnek majd haza Horn Gyulával együtt távozik a hivatalból, a mintegy 20 államtitkár, helyettes államtitkár és a kormányfő munkáját közvetlenül segítő, személy. Természetesen nekik is jár az egyhavi fizetésük hatszorosát kitevő összeg. A hivatal adminisztrációja a helyén marad, őket nem érinti a kormányváltás - tette hozzá Bárány Klára. A törvény szerint a hivatalából távozó régi kormány mandátuma abban a pillanatban szűnik, amikor az új kabinet megalakul. A Miniszterelnöki Hivatalban ekkor kezdődik a költözködés, ami az eddigi gyakorlat szerint általában két hét alatt simán lezajlik. A leköszönök leltár szerint elszámolnak a rájuk bízott vagyontárgyakkal. Az otthagyottdokumentumok sorsát pedig a hivatal titkos ügykezelése dönti el - fűzte hozzá Hajdú Eridre, a műszaki osztály vezetője. A miniszterelnök és munkatársai nem kaptak hivatalos határidőt a kiköltözésre, és eddig még egyszer sem fordult elő, hogy a leköszönő kormány bármely alkalmazottját fel kellett volna szólítani a távozásra. ALAPÍTVA 1873- BAN Színházszemle Tegnap kezdődött s egy héten át tart Veszprémben a XVII. Országos Színházi Találkozó, amelyen az idei színházi évad legemlékezetesebb előadásait mutatják be. A háromtagú szakmai zsűri döntött arról, mely produkciók szerepeljenek a szemlén. Az ország 18 társulatának 19 előadását beválogató élőzsűri szülész tagja Kézdy György volt, aki a kiválasztás szempontjairól és tapasztalatairól beszélt a vele készített interjúban. (írásunk a 13. oldalon) Sebők és Véber bajnoki öröme 15. oldal Pünkösdi ünnepek pápai áldással 8. oldal Kettéválik a katonai egészségügyi szolgálat 3. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT 126. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1998. JÚNIUS 2., KEDD NÉPSZAVA Autópálya vagy gyorsforgalmi Szakértők szerint nem hoz jelentős megtakarítást az autóutak építése A Fidesz-Magyar Polgári Párt (MPP) kormányzati programja szerint a költséges autópályák építése helyett a gyorsforgalmi utak fejlesztésére kell összpontosítani. Az autóutak építési költségei - a Fidesz állítása szerint - csupán egyötöde a sztrádáénak. A megkérdezett szakértők véleménye: a kétszer kétsávos út megépítése csupán húsz százalék megtakarítást eredményez. * M. Kovács Róbert NÉPSZAVA A Fidesz-MPP elképzelései szerint Magyarországon nem elsődleges szükséglet az autópályák építése. Orbán Viktor,a győztes párt miniszterelnök-jelöltje ezt megerősítve kifejtette: a kétszerkétsávos autóutak ugyanúgy megfelelnének a célnak, mint a sztrádák. Előbbiek építési költsége pedig csupán egyötöde az autópályákénak. Ezzel azonban számos közlekedési szakértő nem ért egyet. Szakos Pál, az Állami Autópályakezelő Kht. igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: csak azok az utak, felelnek meg hazánk közlekedési szempontjai annak, amelyek alkalmasak, gyors ütemű forgalom felvezetésére. A kétszer kétsávos autóutakon is műtárggyal kell elválasztani a forgalom két irányát, külön szintű kereszteződéseket kell kiépíteni, és ki kell róluk tiltani a motorral nem rendelkező járműveket. Tehát közel azonos szempontoknak kell megfelelnie, mint ,az autópálya esetében. Az Állami Autópályakezelő Kht. számításai szerint egy ilyen útmegépítésénél csupán húsz százalék a megtakarítás. Az Alföldi Koncessziós Autópályaügynökség Rt. (AKA) véleménye szerint a különböző műutak építésének nemzetközi szabványi vannak. A napokban több szakmai megbeszélésen vitatták meg a Fidesz elnökének bejelentését. Ezek résztvevői egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a terv, amelyet a Fidesz miniszterelnök-jelöltje felvázolt, nem válthatja be a hozzáfűzött reményeket. Ennek magyarázata az, hogy nem alkalmas hazánk infrastrukturális problémáinak kezelésére. Szakos Pál is ezzel érvelt. Szerinte az autóutak legföljebb arra alkalmasak, hogy a sztrádánál lassúbb iramban vezessék el a különböző városokhoz közeli térségekben feltorlódott gépjárműforgalmat. Egy megfelelő koncepció olyan utak építését követelné meg, mint például a 2-es számú főút Vác és Dunakeszi közötti szakasza. A 2-es egy kilométeres részének megépítése pedig egy kilométernyi autópálya építési költségének, mintegy 80 százalékát emésztette fel. Hozzátette: a váci szakaszhoz hasonló utakat korántsem véletlenül hívják az útépítés szakzsargonjában „autópályává fejleszthető gyorsforgalmi utaknak”. Sok bor maradt a pincékben A magyar bor keresett cikknek számít a külföldi piacokon, ám az EU tagállamaiban megszokottnál kisebb magyar támogatás miatt 1,2 millió hektoliter bor egyelőre még sorsára vár a pincékben. A termelők és a feldolgozók a felesleg zökkenőmentes értékesítése érdekében az államtól várnak segítséget. Mihálovits András NÉPSZAVA A magyar bor 30 százalékát, körülbelül 1,2-1,5 millió hektolitert külföldi fogyasztók fogják meginni - remélik a Magyar Borgazdaság Szövetségénél (MBSZ). Dömötör József, a szövetség illetékese kérdésünkre elmondta: a kiszállított mennyiség nagyobb részét, 550-600 ezer hektoliter bort palackos formában, 400-450 ezer hektolitert hordóban, körülbelül 100 ezer hektolitert pedig pezsgő formájában szeretnék eladni a pincészetek. Ezenkívül 300 ezer hektoliter szőlőle is vevőre találhat a szomszédos országokban. A vincellérek várakozásai akár valóra is válhatnak, hiszen az év első negyedévének adatai szerint több magyar bort adtak el külföldön, mint egy évvel ezelőtt. Az exportot élénkíti az is, hogy a magyar borok az utóbbi időben számos díjat nyertek a világ különböző pontjain rendezett versenyeken. Az export 80 százalékát bonyolító tőkeerős, nagy borászatok főként a német, az angol, a skandináv és a FÁK-tagállamok piacait igyekeznek tartósan meghódítani. A „nagyok” mellett azonban feljövőben vannak azok a magángazdák is, akiknek kitűnő minőségű, díjnyertes borai kis tételben, de magas áron találnak vevőre külföldön. Az ágazat sikerességéhez azonban elengedhetetlen az export állami támogatása, mivel az EU tagországaiból származó bor támogatottsága eléri az 50 százalékot. A fogyasztók gyakran az ár és nem a minőség alapján vesznek bort az üzletekben. Az MBSZ 120-130 milliárd dollár bevételt szeretne a borexportból, ehhez azon-ban a pezsgő minden literjére 20 forint, a bor után pedig 25 forint exporttámogatást kellene adni. Ezenkívül a szövetség szeretné, ha a kevésbé tőkeerős piacokra (Lengyelország, Csehország, FÁK-tagállamok) a hordós bort is literenként 15 forintos támogatással szállíthatnák az exportőrök. (Folytatás a 4. oldalon) i Pilótasztrájk kontra futball-vb lapp mss tm«* |t« »*•*•** M GFKU *|)SM J 3VS w i m w A munkabeszüntetés az Air France távolsági járatainak kilencven százalékát érintette és akár tizenöt napos is lehet. A sztrájk megzavarhatja a labdarúgó-világbajnokságot is. Az alkalmazottak a bérek befagyasztása ellen tiltakoznak. Cikkünk a 9. oldalon. Reuters-telefotó Győzött Djukanovic Milo Djukanovic montenegróiállamfő diadalmaskodott a vasárnapi monternegrói választásokon: a voksok 72,77 százalékának összeszámlálása alapján közzétett adatok szerint a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt által alkotott pártszövetség a szavazatok 50,43 százalékát kapta. (Folytatás a 8. oldalon) Strasbourgban lassúak az ítélkezők Nagy Gergely NÉPSZAVA Az elmúlt év végéig csaknem ezer magyar panasz érkezett a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, pontosabban a bizottsághoz. Az emberi jogi bizottság egyfajta előszűrő a bíróság előtt. Itt dől el, egyáltalán foglalkoznak-e érdemben az ügyekkel. A strasbourgi emberi jogi bizottság az eddigi ezer panaszból csak 26 esetben látta úgy, érdemes foglalkozni az üggyel - mondta el lapunknak Bán János, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. • Az ezerből hozzávetőlegesen még 20-25 panasznak van arra esélye, hogy átmegy ezen a bizottsági szűrőn. A 26 panasz nem kerül automatikusan az Emberi Jogi Bíróság elé, először a bizottság foglal állást az ügyekben. Ha úgy látják, megalapozott az állampolgár panasza, általában felszólítják az érintett államot, hogy próbáljon megegyezni a panaszossal. Az ügyek akkor kerülnek a bírósághoz, ha az állam, illetve az állampolgár nem jutnak egyezségre. (Folytatás a 3. oldalon)