Népszava, 2000. szeptember (128. évfolyam, 205–230. sz.)
2000-09-01 / 205. szám
2 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN MSZP-KDNP-egyeztetés A jövő héten a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) több vezetőjével tárgyal a szocialista pártelnök. Kovács László csak annyit közölt, a két párt közötti jövendő viszonyáról lesz szó. Hozzátette, a szocialista párt nyitott a kapcsolatépítésre minden olyan párttal, amely kész az ország kettészakadásával, az emberek elszegényedésével szembeni cselekvésre. Az MTI értesülései szerint több KDNP-s vezető, köztük Báthori Gábor alelnök szívesen venné a két párt közeledését. A volt államfő köszönete Göncz Árpád októbertől tehet eleget újabb meghívásoknak - közölte a volt köztársasági elnök irodája. Arról is tájékoztattak, hogy Göncz Árpád az elnöki rezidenciáról átköltözött új lakásába. A költözködés és a berendezkedés végeztével, szeptember második felében a volt államfő egy már régóta esedékes, kisebb műtétnek veti alá magát. Addig csak néhány, korábban vállalt programon vesz részt. Göncz Árpád egyúttal megköszönte azok kedvességét, akik mandátuma lejártával levélben, táviratban mondtak köszönetet tízéves munkájáért és kifejezték jókívánságaikat. Mádl Ferenc a bányászatról A magyar bányászat, illetve bányásztársadalom teljesítménye rendkívül fontos az ország szempontjából. Egyebek közt erről beszélt a köztársasági elnök az 50. országos bányásznapi ünnepségen Oroszlányban. Mádl Ferenc - aki, mint megjegyezte, fiatal korában egy ideig maga is viselte a bányászegyenruhát - kijelentette: tudja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszafejlődött ez az iparág. Dolgozói nem okozói, hanem elszenvedői a szakma nemzetközi méretű és elhúzódó válságának. Mint mondta, az iparág jövőjét a kormány határozza meg, de a döntés előtt ki kell kérni minden érintett véleményét. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője. az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Fidesz-támogatás az agrártárcának Az ajánlat szerint két év alatt 140 milliárd forintos többletforráshoz juthatnak A Fidesz elnöksége támogatja, hogy a kisgazda vezetésű agrártárca jövőre 330-350 milliárd forintból gazdálkodhasson. Kövér László Fideszelnök szerint a koalíciós pártok elnökei nem jelezték, hogy ne értenének egyet azzal: a parlament egyben fogadja el a 2001-es és a 2002-es költségvetést. Eszerint a vezető kormánypárt továbbra is tartja magát korábbi javaslatához. Balázsi György NÉPSZAVA A kormány ma rendkívüli ülésen tárgyal a 2001-2002-es költségvetés tervezetéről. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége támogatja, hogya földművelésügyi tárca e két év alatt összesen 140 milliárd forintos többletforrást kapjon agrártámogatásokra - mondta Kövér László pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Varga Mihály alelnök, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a földművelésügyi minisztérium jövőre mintegy 250 milliárd forintos, 2002-ben 270 milliárd forintos költségvetési támogatást kap, amihez mindkét évben 80-100 milliárd forintos saját bevétel járul. A tárca tehát jövőre 330-350 milliárdos keretből gazdálkodhat. Kövér elmondta: a pluszforrásból 6-8 évre, szóló fejlesztési programokat kell megvalósítani. Ilyenek a belvízelvezető árokrendszer és az öntözőrendszerek fejlesztése, erdőtelepítés, szőlő- és gyümölcsültetvények felújítása. A Fidesz elnöksége támogatja, hogy az Országgyűlés egyben fogadja el a 2001-es és a 2002-es évre vonatkozó költségvetést. Arra a felvetésre, hogy a kisgazdapárt és az MDF egyes politikusai ellenzik ezt, Kövér azt mondta: a két párt elnöke tagja a kormánynak, amely egyhangúlag elfogadta a következő két évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, és a pártelnökök az eddigi egyeztetéseken nem kifogásolták a két éves büdzséről szóló elképzelést. Úgy vélte, ha ellentmondás van a vélemények között, az nem a koalíciós pártok közötti, hanem azokon belüli ellentmondás. A pártelnök kiemelte, hogy a nyugdíjak a tervek szerint 2001- ben 7,3 százalékkal, 2002-ben 6,7 százalékkal, vagyis az inflációt meghaladó mértékben nőnek. A családi adókedvezmények összege a 99-es 39 milliárd, a 2000-es 92 milliárd után jövőre eléri a 127 milliárd forintot. Az elnökség támogatja Pokorni Zoltán oktatási miniszter javaslatát a 8,75 százalékos januári és 20 százalékos szeptemberi pedagógusbér-emelésről, valamint az ezzel párhuzamosan tervezett kismértékű óraszámemelésről. A Gazdasági Minisztérium költségvetési támogatása a Széchenyi-terv finanszírozása miatt jövőre több mint 90 százalékkal nőne. A munkaadói tb-járulékot a ciklus végére a jelenlegi 39 százalékról 27 százalékra kívánják mérsékelni - közölte Kövér László. MDF: egyetértés a koalíciós választási tárgyalásokról Spirk József NÉPSZAVA Az MDF elnöke levélben értesítette Kövér László Fidesz-elnököt, hogy a párt szeptember elején kész folytatni a 2002-es országgyűlési választások előkészítő megbeszéléseit. Információink szerint az MDF elnökségének, frakciójának és választmányi vezetésének együttes ülésén a párt szövetségi politikájával kapcsolatban egyetértés alakult ki arról, hogy mindenképp tárgyalni kell a választási együttműködésről. Dávid Ibolya elnök elmondta, hogy továbbra sem lát ellentétet a Békejobb kezdeményezésben való részvétel és a Fidesszel való megegyezés között. Az MDF továbbra is a mérsékelt és ésszerű kompromisszumok pártjaként vesz részt a koalíció munkájában. A párt kibővített elnöksége javaslatot dolgozott ki a költségvetési törvény és a rövid távú kormányzati politika kialakításához is. Ez továbbra is kitart amellett, a Nemzeti Földalap működésének felügyeletét ne a földművelési tárca, hanem az Országgyűlés lássa el, így a párt kitart eredeti elképzelése mellett, szemben Orbán Viktor és Torgyán József néhány héttel ezelőtti megegyezésével. Orbán a liberálisokhoz utazik NÉPSZAVA-információ Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Ljubljanában részt vesz a Liberális Internacionálé (LI) legszűkebb vezető testülete, a Büró ülésén. A tanácskozáson szóba kerül a Fidesznek az a szándéka, hogy az LI-ből átlép a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártba (EPP). Ezt erősítette meg Kövér László pártelnök munkatársunk kérdésére. Hozzátette azonban: a választmány csak a hónap végén dönt a kérdésről. Otto Graf Lambsdorff, a LI tiszteletbeli elnöke,aki szerdán Budapesten Orbán Viktorral tárgyalt, sajnálatosnak tartaná, ha a Fidesz elhagyná a szervezetet. Közölte azonban, tudja, a döntés most már Orbán Viktor és pártja kezében van. ft* Erős Kossuth-főnök kontroll nélkül Juhász Judit ügyvezető elnök lemondásával a Magyar Rádióban a Kossuth adó főszerkesztőjének kezébe került a politikai műsorok feletti korlátlan ellenőrzés. Ez a helyzet még jó darabig fennmaradhat, mivel előfordulhat, hogy az idén már nem lesz új elnöke az intézménynek. Balázsi György NÉPSZAVA Juhász Juditnak, a Magyar Rádió ügyvezető elnökének lemondásával lényegében teljesült a kormánypártoknak az a törekvése, hogy Kondor Katalin, a Kossuth adó főszerkesztője kezébe kerüljön a politikai műsorok feletti korlátlan ellenőrzés. Azt ugyan nem sikerült elérni, hogy a kuratórium elnökké válassza Kondort, de a jelenlegi helyzetben aligha várható, hogy bárki érdemben befolyásolni tudja az adófőszerkesztő személyi és műsorpolitikai döntéseit. Juhász Judit már eleve nem akarta elvállalni az ügyvezető elnöki posztot. Miután a sikertelen elnökválasztás és Hajdú távozása után mégis elfogadta, sietett leszögezni, hogy az átmeneti időben a korábbi elnök - aki mellett négy évig volt alelnök - nyomdokain haladva kívánja vezetni az intézményt. Ebben a helyzetben szinte törvényszerű volt, hogy konfliktusok robbannak ki, mivel Hajdú több olyan lezáratlan kérdést hagyott maga után, amely elnökjelölt-riválisával, Kondorral és a rádiónak a kormányhatalomhoz való viszonyával függött össze. Hajdú óvatos személyiségére jellemző, hogy távozása utáni sajtótájékoztatóján bírálta először nyilvánosan a szerda reggeli miniszterelnöki interjúk gyakorlatát. Pontosabban azt, hogy ezeket a beszélgetéseket mindig ugyanaz a két rádiós - Kondor és a Krónika főszerkesztője, Hollós János - készíti. Ez a kérdés azért is volt neuralgikus, mert egyes társadalmi kurátorok Kondor alkalmatlanságát többek között az interjúk kevéssé kritikus hangnemével indokolták. Juhász Judit lényegében Hajdú véleményét ismételte meg a Nap-kelte című reggeli tévéműsorban, és ez vezetett első nyilvános vitájához Kondorral. Azt, hogy az alelnök ebben a csatában nem nyerhet, az is jelezte, hogy Borókai Gábor kormányszóvivő Kondorék javára foglalt állást. Szintén elvarratlan szál volt Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője megbízatásának meghosszabbítása, valamint a belpolitikai szerkesztőség létrehozása. Miközben a Kossuthon a többi szerkesztőséget már megalakították, a kényes politikai műsorokat - Vasárnapi Újság, 16 óra. Beszéljük meg! magába foglaló belpolitikai egység felállítását Hajdú késleltette. Lakatossal kapcsolatban pedig elnöki mandátumának lejárta előtt egy hónappal lépett, akkor is csak annyit, hogy nem az év végéig hosszabbította meg a megbízatását, ahogy Kondor akarta, hanem csak két hónapra. Hajdú utolsó pillanatban hozott döntése megoldásnak kevés volt, Lakatos híveinek aktivizálására viszont éppen elegendő. Kondor azzal, hogy Szitnyai Jenő, az új belpolitikai vezető alá rendelte Lakatost, biztosította magának a későbbi döntés lehetőségét. Jó esély van arra, hogy az őszi újabb elnökválasztási forduló - a pályázatokat október 2-án kell beadni - a júliusihoz hasonlóan sikertelen lesz. A kuratóriumi elnökségnek nem kell a baloldali többségű kuratóriummal megegyeznie, hiszen a társadalmi kurátorok március végéig tartó mandátumába már csak egy szavazás fér bele. Ezután a testület kicserélődik, és lehet, hogy az az elnökség szempontjából kedvezőbb összetételű lesz. Addig marad a jelenlegi helyzet az erős Kossuth-főnökkel. Aligha várható, hogy bárki érdemben befolyásolni tudja az adófőszerkesztő személyi és műsorpolitikai döntéseit Újabb hágai per lehet Orbán Viktor szerint elképzelhető, hogy Magyarország újra a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul, ha Szlovákia nem fogadja el a Szigetköz ökológiai problémáit tartalmazó javaslatát. A miniszterelnök azonban úgy véli, ez mindenképpen időveszteséget jelentene, és ez esetben a bősi erőmű problémáját el kell választani a Szigetközétől. Ebben az esetben az erőmű további sorsától független szigetközi vízpótlási programot kell kidolgozni és megvalósítani. A miniszterelnök utalt rá, hogy erre is felkészültek, és gyorsan meg tudják tenni. A Győr-Moson- Sopron megyei Ásványrárón tartott sajtóértekezletén Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nagyon elbántak a Duna magyarországi szakaszával”. A folyó elterelése következtében eltűnt három-négyméteres, helyenként ötméteres vízoszlop hiánya komoly pusztítást végzett a térségben. g szabálytól való eltérésről a parlament dönt." NÉPSZAVA Szövetség az Európai Magyarországért NÉPSZAVA-információ Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) néven ma mutatkozik be az a mozgalom, amelynek egyik vezetője Horn Gyula volt kormányfő, szocialista országgyűlési képviselő. Lapunk információi szerint a SZEM megalakításának gondolata már tavasszal felvetődött, akkor azonban elhalasztották a hivatalos bejelentést. A mozgalom jelentkezését a Magyar Szocialista Párt több politikusa is úgy értékelte, hogy azzal Horn Gyula a párt kötöttségeitől mentes fórumot kíván teremteni magának. Volt olyan, aki úgy fogalmazott: ez volt a célja a néhány hónapja létrehozott, ám a szocialista párt alapszabálya szerint - az országos választmány határozata híján - hivatalosan még mindig nem működő karitatív tagozat tiszteletbeli elnöki posztjával is. Ennek a párton belüli szervezetnek egyébként - akárcsak a SZEM-nek - a Xénia-láz mozgalom révén ismertté vált Schmuck Andora titkára. A Szövetség az Európai Magyarországért célja az ország felemelkedését segítő politika támogatása. A szervezet az MSZP-től függetlenül működik majd, alapítói között sem lesznek vezető szocialista pártpolitikusok. Pallag helyett az Országgyűlést kellene perelnie Pintérnek? Még több mint egy hónapig kell várni arra, hogy a belügyminiszter és a parlamenti olajbizottság elnöke találkozzon a bíróságon. A tegnapi első tárgyaláson ugyanis sem a felperes, Pintér Sándor, sem az alperes, Pallag László nem jelent meg. A képviselő ügyvédje szerint egyébként a miniszternek a magyar Országgyűlést kellene perelnie. Pálmai Erika írása a NÉPSZAVÁNAK Október 9-ére halasztotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a pert, amit Pintér Sándor belügyminiszter indított Pallag László, a parlament olajbizottságának elnöke ellen. Arról is határoztak, hogy akkor mindkettejüknek személyesen meg kell jelenniük. A tegnapi első tárgyaláson csupán a jogi képviselők voltak jelen. Pallag Lászlótól a bíróság arra a kérdésre várja a választ, hogy milyen szándékok vezették, amikor sajtótájékoztatón ismertette az olajbizottság zárt ülésén meghallgatott tanúvallomás egy részét. Pintér Sándort pedig arról kívánják meghallgatni, milyen hátrányok érték őt Pallag László kijelentései nyomán. A belügyminiszter ugyanis személyiségi jogainak megsértése miatt indított pert az olajbizottság elnöke ellen, amiért a képviselő az olajmaffiával hozta összefüggésbe őt, amikor ismertette Nógrádi Zsolt vállalkozónak az olajbizottság előtt tett tanúvallomását. A belügyminiszter jó hírneve megsértésének megállapításán túl azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa el Pallag Lászlót a további jogsértésektől, valamint hogy kötelezze a képviselőt megfelelő elégtétel adására és ötmillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A tegnapi tárgyaláson egyébként Pallag László ügyvédje elismerte, hogy elhangzott a jogsértő kijelentés, de ezt azzal indokolta, hogy „a képviselő alkotmányos kötelezettségének teljesítése közben” beszélt róla. Kijelentéseiért pedig az ügyvéd álláspontja szerint az Országgyűlésnek kell vállalnia a felelősséget. Ezért azt indítványozta, hogy a bíróság a magyar Országgyűlést is vonja be a perbe. A tárgyaláson továbbá elhangzott az is, hogy esetleg perbe vonnák beavatkozóként az öszszes, Pallag László sajtótájékoztatójáról tudósító sajtószervet is, hiszen ők továbbadták, amit a bizottsági elnök a nagy nyilvánosságnak mondott. Amennyiben az Országgyűlés hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, a jövőben a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságának üléseire tanácskozási joggal meghívható lesz a legfőbb ügyész. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága úgy határozott, hogy kezdeményezi a házbizottságnál: a testület tegyen javaslatot erre, mert szükség van a legfőbb ügyész bizottsági részvételére. A testület ülésén Kóródi Mária (SZDSZ) indítványozta, hogy e célból módosítsák az olajügyeket vizsgáló bizottság felállítását lehetővé tévő határozati javaslatot. Salamon László, az ügyrendi bizottság fideszes elnöke szerint azonban nem az országgyűlési határozat, hanem a házszabály írja elő, hogy egyegy testület ülésére ki hívható meg tanácskozási joggal. A ház Az újságírók, fotósok, tévések tömegesen mentek el a bíróságra, ahonnan csak a két főszereplő hiányzott Gy. Balázs Béla felvétele