Az Érem, 1927 (5. évfolyam)
1927 / 1. szám - Harsányi Pál: Magyar tallérveretek
A pfalzi grófok, Augsburg és Ulm városa 1535-ben Ferdinánd pénzrendszeréhez csatlakoznak, míg a joachimsthali és prágai verde csaknem a német birodalmi tallérok belső értékének megfelelő tallérokat ver, az 234 95 gr-os erfurti márka alapján 27 33 gr. színezüst tartalommal, ez 2534 72 gr-os prágai márka alapján 2737 gr. színezüst tartalommal. V. Károly is érezte a pénzrendszer egységesítésének szükségét. Mivel azonban az 1541-re tervezett speyeri pénzügyrendezés évről-évre eltolódott, 1549-ben elrendelte a tallérverés megszüntetését. 1551-ben adta ki azután az egész birodalomra nézve kötelező augsburgi rendeletét, melynek értelmében egy kölni márkából (233 856 gr.) 14 lat 2 gren (1■ 882 ezredrész) finomságban 7 m0 db. tallér (15 db. féltallér) verendő. A tallér súlya 3148 gr., 2749 gr. színezüst tartalommal s értékét a 60 krajcáros számítási forinttal és a régebbi 60 krajcáros osztrák tallérokkal szemben 72 krajcárban állapította meg. Ezt a rendeletet 1552-ben I. Ferdinánd is elismerte kötelezőnek az örökös tartományok részére, azonban csak 1556-ban tette közzé. De mihelyt fölvette a császári címet, nemsokára érvényen kívül helyezte azt s 1559-ben elrendelte, szintén az egész birodalomra nézve kötelező erővel, hogy egy kölni márkából (233856 gr.) 14 lat 16 gren (1931 ezredrész) finomságban 91/2 db. tallért (19 féltallért) verjenek. A tallér súlya 2462 gr., 22 89 gr. színezüst tartalommal, értéke pedig 60 krajcár. Főbb vonásokban ez a helyzet képe abban az időben, amikor I. Ferdinánd a régi magyar pénzláb mellé be akarja plántálni a tallérverés behozatalával a német pénzlábat. Az 1553. évi országgyűlés föl is hatalmazza Ferdinándot, hogy a pénzverés alá kerülő ezüstmennyiség feléből a legközelebbi országgyűlésig tallérokat és féltallérokat verethessen. De azt kiköti, hogy azokon a magyar jelleg kidomborodjék. (Harkó i. m. 71. s köv. 1., Newald: Österr. Münzw. Ford. I. 78 s köv. 1.) Ferdinánd hamarosan utasítja is a körmöci alkamaragrófot, Roll Farkast és Könnitz Kristóf besztercebányai igazgatót, hogy a körmöci pénzverdében azonnal (ungesäumt) kezdjék meg a tallérverést, mégpedig úgy, hogy „az ezüst felét tallérokká és féltallérokká verjék, olyan súlyban és finomsági tartalomban, amint azok Bécs városunkban veretnek.“ Itt pedig Ferdinánd 1524-iki nürnbergi rendelete volt érvényben, mely szerint 8945 ezredrész finomságú bécsi márkából 930 db. tallért (s ennek megfelelő részeket) vernek ki 2882 gr. darabsúlyban (Schrott) és 2578 gr. színezüst tartalomban (Korn). A körmöci pénzverdét Ferdinánd már régebben a Bécsben székelő Alsó-ausztriai kamara hatósága alá rendelte a Felső-magyarországi bányászattal együtt. Ezzel is könnyebb volt a pénzverést a bécsi mintára alakítani át. Ferdinánd első tallérjainak verőtövét az idősebb Füessl Kristóf (vagy Fiesel, Fueszl) készítette, ki 1543—1561-ig körmöci éremvéső volt (1. ábra). Ezeken a magyaros jelleg eléggé kidomborodik; a hátlapon levő címerpajzsban a magyar címer pólyái s a hármashalmon álló kettőskereszt a domináló. Ezt fokozza még a címerpajzs fölött Szűz Máriának két angyalfő közé helyezett, derékig ábrázolt képe. A körirat azonban már az osztrák sablonhoz igazodik. Ugyanezen évben vezet Ferdinánd másik típusú tallért is Körmöcön, melyen már az osztrák jelleg kezd felülkerekedni. A hátlapon a címerpajzs nagy részét az egyfejü sas foglalja el s ennek mellére kerül egyebek között a magyar címer is Szűz Mária alakja pedig kisebb lesz Ez a típus marad állandó (2. ábra). Ezt verik az országgyűlések tiltakozása s Ferdinándnak a tallérverés megszüntetését biztosító ígérete ellenére is egészen 1573-ig s 1556 után is állandóan 1556-os évszámmal és Ferdinánd nevével. 1556 elején V. Károly 1551-iki birodalmi rendeletét lépteti életbe Ferdinánd a körmöci pénzverdében is. Ennek a 72 krajcáros tallérverésnek az emlékein már alig találunk magyar jelleget. Ha a KGB jegy és a kettőskereszt nem utalnának 1. ábra.