Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-01 / 633. szám
folytán, Szijj Sámuel pesti erőművész által készíttetni szokott cséplőgépeket minden gazda’ figyelmébe ajánlja. Minap bizonyos ügyesbajos dologban egy alföldi születésű tősgyökeres magyar izraelita orvosnövendék egy városi tisztviselő’ elébe kényteleníttetett járulni. Baját előadta, természetesen azon nyelven, mellyet minden tisztviselőnek, ha másutt nem akarná is, legalább illy hivatalos eljárásokban, okvetlenül használnia kellene,mit egy közhivatali személynek, kit közbizalom emelt hivatalába, mindenek felett pártolnia, szeretnie, sőt terjesztenie kellene : a’ diplomatics magyar nyelven.Azonban hivatását olly meglepőleg bölcsen felfogó tisztviselőnk egészen saját modorban fejezé ki a’ zsidó orvosnövendék’ jeles magyarsága fölötti örömét. Először is azt kérdezte tőle rész pesti dialectusával : „Nemes ember az ur ?“ — „Nem vagyok az.“ — Hát zsidó az ur?“ — „Igen.’“ — Hát úgy beszéljen velem németül.“ — A’ magyar zsidó szabadkozott, hivatkozva e’ tárgybeli jogaira, miktől őt senki meg nem foszthatja. De a’ magyar igazságkiszolgáltató nem akart hallani semmit e’ jogokról, ’s makacsságában egyenesen kimondá, miképen e’ nyelv szörnyen sérti fülét. Kimenetele a’ dolognak az jön, hogy a’ panaszkodó ügyfél kénytelen volt eltávozni, ’s a’vett bántalmakért magának más kapitány előtt igazságkiszolgáltatást keresni. — És im’ illyen kosztosai is vannak még minálunk az úristennek! □ Iparegyesület. A’ febr. 12-röl költ és a’Hetilap’ 14 ik számában közlött hirdetményünk’ folytában ezennel figyelmeztetjük a' helybeli kereskedő fiatalságot; miképen Schulek urnák könyvezetészeli előadásai e' jövő martiushónap’ első keddén, azaz 3-kán megkezdődnek , azután pedig minden kedden és pénteken folytattatnak. A’ kik netalán előlegesen kívánnak bejelenkezni , azok szíveskedjenek akár Schulek urat a’gyáralapító-társaság hivatalában , (szél-utczai gr. Pejachevich-ház’ 2-ik emeletében) megkeresni, — akár csak az iparegyesületi jegyzőségnél magokat beíratni. — Febr. 25-kén 1846. Csanády, jegyző, ikrv.és&giántés«itt is dolgok PESTVÁROSBAN, mint a’ P. Zeitung Írja, a’ rendőri személyzet összesen 196 egyénből áll; úgymint: egy városkapitány, két alkapitány, 3 biztosnagy (Stadtlieutenant), 18 kerületi biztos, 10 seregőrnagy, 4 hús- és fafelügyelő, 2 őrmester, 5 káplár, 14 gyalog és 12 lovas hajdú. Ezen személyzet őrködik közel 90,000 lakos fölött, 2068 holdnyi házterületen (a’ város’ külterületét, melly 19,061 holdat teszen, ide nem számítva), melly terület 269 utczára van osztva. ’S még e’ csekély rendőri személyzet is roszul fizettetik. Igaz , azon személyzet’ felügyelete alá sok lakos nem tartozik. De ez csak a’ bajt szaporítja. Mennyi ember él Pesten kivételi bíróság alatt. Külön hatóság alatt vannak a’nemesek, a’katonák, papok, az egyetemi tanulók, királyi táblai jegyzők ’s a’ nemnemesek. Mindezen csak a’ városi rendezés segíthet, ’s kell, hogy segítsen, ha, az igazságszolgáltatás’ könnyítése helyett, kedvünk nem telik azon körülményen, miszerint, a’ hatóságok’ illetőségi czivódásai között, gyakran büntetlenül marad a’ bűn; vagy a’ hatósági , a’ felügyelési aluszékonyság tápláltatik mindenik részről. VARASDMEGYÉBŐL, a’ febr. 16-án tartott közgyűlést illetőleg, furcsa híreket hallunk. Addig is, mig.levelezönk’ tudósítását vehetnek, a’ Jelenkor után közöljük a’ következőket: „Tárgyaltatott egy felsőbb leirat. Voltak t. i. a’ rendek közül néhányan , kik Lentulay Imre’ varasdmegyei főispáni helyettessé lett kineveztetését sérelmül vevék, mert a’ törvényt mindaddig , mig az alkotmányos utón eltörölve nincs, tiszteletben kívánják tartatni mind a’ nemzet, mind a’ kormány’ részéről; mivel pedig az Erdödy grófi családnak a’ varasdi örökös föispánságot törvény biztositja, ’s, az érintett helyettes’ kineveztetése által, annak gyakorlási jogától tettleg eltiltatott, a’ törvényt látták megsértve, ’s ez ellen a’ közgyűlésen óvást nyújtottak be , — de melly óvás az ikrek’ vaskos demonstratiojára félrevehetett, egyszersmind ő felségének tudomására juttatott. Ez alapja a’ most leérkezett k. leiratnak. Ő felsége ezen leiratban helyesli a’ rendek’ többségének eljárását, kik t. i. a’ kormányi kinevezést tisztelettel fogadták, ’s helyteleníti azok’ tettét, kik a’ mondott óvást aláírták és benyújtották.“ „Ezután elömutatá az elnökség Pestmegye’ ismeretes körlevelét, melly a’horvát sérelmi ügy’ pártolására szólítja fel Varasdmegye’rendeit. Hisszük, hogy Pestmegye nekünk e’ levelet csak pro forma küldötte meg, ’s ő maga sem hiszi, hogy Varasdmegye’ illtsége saját határozata elleni felszólalást pártoljon; mert abból többet hallottunk , ’s a’ dolog’ érdemére vonatkozót többet tanultunk,mint a’mult tartománygyülés’ számos okiratiból ’s az Agramer Zeitung ’s vele egyszerű ’s hangú lapok’ minden teleirt ’s üresen hagyott hasábiból; mi láttuk most a’ rejtélyt álarcz nélkül, ’s megismertük saját valóságában. S. F. főjegyző hosszú, de veletlen beszéddel kezdé meg a’ vitát; nem is annyira a’ pesti levélről, mint inkább Pestmegyéről, különösen annak elferdített irányáról és szándékosan elbérmált elveiről disséráit. Ezen kerékvágásban haladtak az utána szóltak is, különösen egy veres öves, kinek Kossuthtal is volt baja. Kár, hogy K. meg nem jelent, ez atz bizonyosan sokat másként ejt valaki. Midőn az ellenzék’ derék szónokai az anti-horvátokat a’ dolog’ érdemére hivák fel, ’s különösen , hogy a’ körlevélben felállított fontos okok’ czáfolatával mutassák ki a’ sérelem’ állítólagos valótlanságát; hogy ne kalandozzanak, száguldozzanak idegen terrénumra , ’s ne bántsák a’ személyeket, kik hazafiságot, polgári hűséget, alkotványos szabadságot ’s municipalis törvényszerűséget bizonyosan nem fognak a’ varasdi antihorvátoktól tanulni ’stb. ők , t. i. az ilir többség nagy zajjal — mert ész és okok’ hiányában ez igen jó remedium ! — a’ tárgyat kimeritettnek erősiték, ’s reá mindjárt a’ határozat is kimondatott , miszerint ő felségének alázatos feliratban a’ megye köszönetét szavaz a’ horvát tartományokat illető társadalmi jogok a kegyes fentartásukért , Pestmegye pedig meg fog kerestetni az iránt, hogy magát Horvátország’ ügyeibe ne avassa ezentúl, annál kevésbbé, mert semmi horvát, vagy tót törv.hatóságtól nem hatalmaztatott fel közbenjáró szerepre ; egyszersmind Pestmegye meg fog intetni Varasd vármegye által, hogy se a’ zágrábi nyugtalankodóknak , se Kossuth és párthívei’ izgatásinak hitelt ne adjon , hanem tisztelje a’ horvátok’ társadalmi jogát ’s nemzetiségét, melly törvényeken alapszikstb. Szép szó, ’s ha istentől ’s igazságtól származik , igen is jó (?) KOMÁROMMEGYÉBEN a’ f. hó’ 16-án tartott közgyűlésen (P. Hírlap’ 631. szám.) felolvastatott még Hontmegyének két rendbeli levele : egyik az ismeretes honti levél’ ellenében, másik az ikirek’ védelmére , a’ horvátországi sérelmek iránt. Mindkettő csak elhangzott, miután a’ BB.nek mindkét tárgyban van már alaposabb határozatuk. Enynyit a’ közérdekű tárgyakról. A’ megye’ magánügyeit érdeklőleg ezen közgyűlésből csak egyet említünk most meg, ’s ez a’ töltések’ tárgyában újabban kiküldött választmány, mellynek eljárásától megyénk’ nevezetes részének jóléte függ. A’ vizáradások évenként megújulnak, ’s mindig nagyobb erővel, ’s e’tájakat gyors és okszerű segítség nélkül véginség fenyegeti. A’ megye sokat tett és áldozott már érték, de a’ körülményekben ’s főkép’ abban, hogy a’ szomszédmegyékből hozzánk lefolyó vizek azoknak közremunkálását is igényeli, — rejlik egyik oka, hogy óhajtott siker munkálatait nem mindig követé. Most a’ dolognak még egy nagy része hátra van, ’s a’ kiküldött választmány’ buzgósága kezeskedik arról, hogy minden módok megfognak kisértetni, mellyek a’ czél’ megközelítését a’ megyének lehetségessé tehetik. Jelentését jövő évnegyedes közgyűlésünkre várjuk. Akkor e’ tárgyról bővebben. ROZSNYÓ: Midőn a’ napokban Pestváros’ adókivetési adatait közlöttük, midőn közlöttük olly jelentékeny rovatait az adónak , mely a’ városi lakás’ kényelmeinek biztosítására a’ polgárok által fizettetik, kifejezők megbotránkozásunkat a’ fölött, hogy a’ nemesség e’ kényelmeket ingyen élvezi, ’s idején láttuk, hogy a’ törvényhozás , a’ városi rendezés’ alkalmával, ez abnormitást megszüntesse. Meg valánk győződve , hogy ez állapot’ igaztalanságát minden lélekismeretes gondolkozó nemes belátja elvégre , hogy a’ törvénynek, melly e’ részben hozatni fog, azon elismeréssel fog meghajlani Verböczy’ populusa, mellyel az igazságnak minden becsületes ember hódolni tartozik. A’ legvérmesebb reményeink közt sem jutott azonban eszünkbe hinni, mikép’ Bezerődjnk’ szép példája: a’ törvényben rejlő kényszer nélkül, önként tenni azt, minek igazságát belátjuk, — hogy , mondjuk e’ több , mint józan politica , e’ politicai becsületesség’, a’polgári kötelesség’ ez erkölcsi érzete egész testületeket hasson által, ’s követésre találjon magában , a’ nemesség’ azon osztályánál is , melly általában minél közelebb áll a’ nép’ kiváltságtalan részéhez, annál féltékenyebb szokott lenni igaztalan ’s egyoldalú kiváltságaira nézve. ’S mit nem reméltünk, ime mégis megtörtént; Rosnyóvárosának mintegy száz családból álló nemesei ugyanis , a’ folyó hónap’ 18-dik napjain tartott gyűlésökben, a’ következő tartalmú kötelezést határozók benyújtani Rosnyóvárosa’ tanácsához : „Állandó biztosságunk’jelentéséből kitűnvén, hogy azon egyformaság’ kapcsolata , melly a’ belszükség’ egyforma rovatai által az összes város’ egységére jótékony hatással volt, az által mindinkább külön érdekűvé változik , mert az utak’ készítése, hadnagyok és csendbiztosok ’s egyéb a’ nemességet törvény szerint nem terhelő kiadásokra kellő adózások, a’város’ nem nemes lakosira „polgári adó’“ czime alatt, külön adózásként vettetnek ki, ’s ez által külön kezelés és pénztár alakul;— és e’ különködő viszony nem illő e’ városba , mellynek mostoha körülményein egyedül összesitett érdek és erő segíthet, ’s hol az egyetértés már tettekben is nagyobbszerü gyümölcsöket adott a’ köznek felvirágzására. E’ végből alulirt nemesség, a’ leirt különködés’ elenyésztetésére, czélirányosnak látja, ’s megegyezését ’s kívánságát adja , hogy azon „polgári adó’’ rovata megszüntettetvén , e’ czélra a' közös városi iparpénztárból évenként egy ezer váltó forint fordittassék, mindaddig, mig a’ terhek’ fedezésére közös megegyezés jobb módot nem nyujtana ; — azt mindazáltal általánosan kikötve, hogy ez intézkedésből törvényes jogaiknak semminemű sérelme ne lehessen magyarázható , ’s ez ajánlatunkból sem magunk, sem maradékaink káros következtetést szenvedni ne köteleztessünk. — Kik ezen nyilvánításunk után a’ nemes városnak, állandó biztosságunkkal egyetértő abbeli teendőibe bele nyugodván, őszinte tiszteletünk’ nyilatkozatával maradtunk. Rozsnyón, az 1846. febr 18-ik napján tartott közgyűlésből. A’ nemes városnak lekötelezett kész szolgái, baráti ’s atyjokfiai a’rozsnyói összes nemesség’ közönsége“ ( GYŐRBŐL *). F. hó’ 19-én és 20-án tartatott m. Bezerédj Ignácz kis biztos úr’ elnöklete alatt városi tisztujitásunk. A’ tisztujitást megelőző készületekről, minthogy rejtelmek’ írására semmi hivatást sem érzek, hallgatok ,s csak a’ választás’ eredményét sietek megírni, mivel városi tisztujitásoknál ugy is a’ fő dolog csak az , hogy ki mivé lett ? — Miután a’45 számig leolvadt külső tanács , szabadon bebocsátott hallgatók előtt, magát titkos szavazás’ utján ki-* egészítette, első népszószólónak Toscano Józsefet, másodiknak Pasperger Antalt választó el. Warda Ferencz eddigi derék másod népszószolónk minden jövőrei hivataloskodásról, legnagyobb sajnálkozásunkra, lemondván. — A’ megürült 3 tanácsosi hivatal Klimisch József, Landherr János és Mendel István’ választásával töltetett be. — Mendel Istvánnak a’ tanácsban 3 rokona lévén, ezen választás csak ugy leend érvényes, ha felsőbb helyről a’dispensatio meg fog érkezni, mi felett azonban azok, kik ezt így akarták, nem kétségeskednek, mert a’ nevezett kir. biztos úr is ennek kieszközlését megígérni szíveskedett. Biró: Steflanics József. Polgármester: Anvander Ferencz. Kapitány: Herpeszen Ferencz. Földbirtoki tiszt: Ecker János. Hadnagy: Bugli Pál (a’ két utolsó összes felkiáltással egyhangúlag választatott). Gazdasági számtartó: Horváth Endre. Számvevő: Czakó István. Pénztári ellenőr: Somogyi István. Árvák’hiv. ellenőr: Grossing János. Ezen hivatalnokoknak a’ külső tanács által tett megválasztása után kir. biztos , mlga — Gulik János volt ügyész, betegeskedése miatt, hivataláról leköszönvén— ügyészszé: Hínár Jánost, törvényszéki jegyzővé: Lehner Jánost, levéltárnokká: Streibig Károlyt, árvahiv. segéddé: Linekker Jánost nevezvén ki, — a’ két napig tartott tisztujitást befejezé. Jellemző, hogy e’ tisztujitás’ diszesitésére mind a’ két egyenruhás polgári osztály kiállott, ’s igy a’ tisztujitásnál neki is, ámbár csak néma , szerep jutott; de annyival nagyobb rész jutott neki a’ hidegből, melly — a’ csak nyári egyenruhával biró polgári katonaság’ fogait piaczunkon vaczogtatá, mig a’ sütött választó terem’ falai között a’ hatvanosak kényelmesen szavazónak, és a’ hivatalt várók izzadának — Coordinate ! TRENCSINMEGYÉBŐL is kapunk híreket a’ mértékletességi egyesület’ terjedése iránt. ’S ez jó , hasznos, üdvös. Igaza van egyik tudósítónknak, mikép’ semmi sem süllyeszti mélyebben az embert, mint a’pálinkaivás’ szenvedélye. E’ méreg nemzedékeket ront meg, háznépek’ boldogságát dúlja fel, ’s romlottságot, ínséget és nyomort terjeszt mindenfelé. A’ trencsini rendek ismervén e’ körülményeket, nagy hatálylyal törekszenek ama’ méreg ellen hatni. ’S e’ végre a’ papsághoz folyamodtak, kik szellemi fegyvereikkel legsikeresebben ostromolhatják azon szörnyeteget , melly ellen a’ polgári törvények nem védik a’ népet. A’ milly dicséretes és jótékony eredményű azonban e’ működés, szintolly kártékonyoknak mondja,és helyesen, tudósitónk (G. M.) azon eszközöket, miket némellyek használnak ügy körüli tulbuzgalmukban. Egész keresztes had folytattatik némelly egyházi szónokok által a’ zsidóság ellen. Megfeledkeznek arról, hogy nem a’ zsidók , hanem némelly földesurak főzik , ’s ha zsidó nincs , mással is elméretik a’lélekölő mérget, melly ellen harczolniok kellene. A’ pálinka megbóditja, megrészegíti a’ fejet, és az ő beszédük a’ szivet kábítja el. Szeretet helyett gyűlölséget és üldözést hirdetnek. Ez nincs a’ megváltó’ parancsa, nincs a’ megye’ nemes rendeinek akarata szerint. Annál kártékonyabb pedig az illy eljárás, mert roszul hat a’ zsidóságra is. A’ zsidók ott, hol becsületesen járnak el az ügyben, miként Szatmár megyében (lásd Pesti Hírlap 630 sz.) maguk sem idegenek a’ mértékletességi ügy’ terjesztésétől. De ha üldözés hirdettetik ellenök, ez, mint nem csekély méltatlanság, csak elkeseredést szül, és ne csodálkozzunk, ha ez után őket megnyernünk nem sikerülne. PESTMEGYÉBEN a’ takarékpénztári egyesü-let’ jan. 18-án kezdett gyűlésén, mint közlöttük, következő indítványok létettek: 1) miként vétessék gyakorlatba a’ múltkor már elvben elfogadott határozat, hogy a’ takarékpénztár ezentúl a’ magyar vállalatok’ papirosait is szélesebb terjedelemben honorálja. 2) Amaz, elvben hasonlag elfogadott határozat’ eszközlése hogyan hajtassák végre , miszerint a’helybeli kereskedőség’ váltói könnyebb formákban lesznek elfogadandók. 3) Lehet-e vagy nem a’ műiparosoknak zálogokra is pénzt kölcsönözni ? — Ez indítványok’ tárgyában véleményt készíteni egy küldöttségre bízatott. Küldöttségi tagok voltak : Fáy András, mint elnök , Bezerédj István, Burgmann Károly, Kossuth Lajos, Mór Antal ’s Mühr Antal. A’ választmány véleményét a’ febr. 22—ki közgyűlésre adta be. Lássuk a’ véleményt *). Az első indítványra nézve : előrebocsáttatik, mikép’ a’ takarékpénztárak nem saját, hanem idegen ’s legtöbbnyire a’ szegényebb osztály által berakott olly pénzeket kezelnek, miket a’ szükség’ esetében sürgetőleg és rögtön is visszakérhetnek betevőik; mikép’ tehát ez intézeteknek szigorú kötelességök e’ pénzeket nemcsak biztos ’s a’ külviszonyoknak tán értékcsökkentő befolyásától megóva maradható hypothecák és biztosítékok mellett, hanem úgy is kezelni, miszerint azoknak bármikori és gyors visszavétele is eszközölhető legyen,miként végül e’ szempontokból önként következik , hogy a’ takarékpénztáraknak nem mind azon intézkedések és üzletformák szabadok, mikkel’s miknek körében más , saját értékkel működő , például bankintézetek még nyerész ügyzeményekben is szerencséltethetik sajátukat. Mind e mellett a’ takarékpénztári ’s mindazon intézeteknek, mik bankmunkálatokkal foglalkoznak, a’ méltányosság és hazafiságparancsolta kötelességök, miszerint a’ nemzeti iparosság’ emeléséhez, mennyiben czélokkal és szerkezetekkel megegyez , minden kitelhető erővel hozzájárulni tartoznak. Miután azonban a’ választmány az elébe kitűzött rövid idő alatt *) Rendes levelezőnktől. — Sz e rk. *) Hetilap, 17-ik szám. — Sze rk.