Pesti Hírlap, 1891. október (13. évfolyam, 269-299. szám)
1891-10-01 / 269. szám
Budapest, 1896. XIII. évi 269. (4584.) szám. Csütörtök, október 1. Előfizetési árak: Egész évre is 14 írt — kr. Félévre ,'tcf ,?7 ■ 7 » — » Negyedévre.^....' 3 »50 » Egy hóra. . . T3 1 » 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: Budapest, nádor utca 7. is, jölti hová az előfizetések és a szétküldésére vonatkozó felamlások intézendők. KSH Könyvtár POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor utca 7. sz. I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Francziaország részére pedig John F. Jones & Cie. Párisban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. mnnnnnnisstus Tisztelettel kéri.______ vaviumvili korán való megújítását, hogy a lap olcső fennakadást ne szenvedjen. A LUCIO* rleghül Tisza Kálmán. Visszalépése óta először mondott ma politikai beszédet Tisza volt miniszterelnök. Mindenki feszülten várta, mit fog mondani s Apponyiék már lesték a mennykövet, mely Nagy- Váradról Jászberénybe fog átcikkezni. Csalódtak. Az ősz államférfin minden köznapi szanguinizmust és idegességet megszégyenítő egyszerűséggel ítélt politikánk első kérdései fölött s érintetlenül hagyott minden múlékony apróságot. A lázas mérsékelt ellenzéki politika kapkodásai fölött csak szelíd mosolylyal sikamlott át. Csak egy pillanatra jelent meg Apponyi Albert gróf ködszerü alakja a nagyváradi banketten, amint utólagosan megáldja az obstrukció műveit — s azzal vége volt. Rövid válasz, de több az elégnél. Nekik tehát a nagyváradi beszéd tetszeni fog. De annál bizonyosabb, hogy nagy politikai tényeink fölött tiszta és reális ítéletek vannak benne, s hogy azok hatása rövidségük dacára — vagy talán épen ezért — egyhamar elröppenni nem fog. A beszéd Tisza bukásának okaival kezdődik. Bámulatosan nyugodt kifejtése annak, mint termelte meg Kossuth honosságának kérdése a fordulatot. Tisza, mint az első pillanatban tette, most is indignációval utasítja vissza azt a föltevést, hogy az ellenzék taktikája buktatta meg. S mint parlamenti sikereinek fénykorában, most is röviden végez az ellenzéki hypokrízissel. Mesterileg fejti ki, hogy visszalépésétől kettőt remélt s mind a kettő az ország javára szolgált. Vagy igaz volt az, amit az ellenzék kiabált „hogy csak ő menjen el és akkor rendben lesz minden“ vagy nem igaz. Első esetben távozása a parlamentáris rend helyreállását jelentette; a második esetben pedig annak kellett kiderülnie — aminthogy ki is derült, — hogy az ellenzék kívánsága merő képmutatás volt s ezzel ki van derítve az is, hogy mennyit kell tartani annak az ellenzéknek politikai megbízhatóságáról, mely utódja, Szapáry Gyula gr. ellen is ugyanazt a képmutatást veszi elő. S ezzel a volt miniszterelnök szavainak hegyét egyenesen az obstrukció szivének irányozta. Egy nagy tapasztalatokkal biró, érdemekben megőszült s minden izében egyenes államférfiu nyilatkozata volt ez, melyet semmiféle agyafúrtsággal nem lehet félremagyarázni. Kifejtette a különbséget, mely a balközép obstrukciója és a közigazgatási obstrukció között forgott fönn s arányba vetette a helyzeteket. Az eredmény az, hogy Tisza Kálmán az ellenzék erőszakosságaitól a magyar parlamentarizmust s az ország hitelét és biztosságát félti. Ez ellen a kárhozatos művelet ellen a nemzetre appellál, mely hite szerint a választásoknál most is otthon fogja felejteni igazságos arányban a parlamenti kormányzás ellenségeit, mint otthon felejtette annak idején a balközép egy részét. A beszéd politikai része voltaképen csak ennyiből áll. Nem szokgatják meg hiábavaló szófecsérlések , sem apró taktikai fogások vagy pártpolitikai finessek nem éktelenítik. Ott is, ahol Szapáry gr. kormánya mellett nyilatkozik s ridegen elutasítja magától a „Tisza-klikk“ címe alatt ismeretes gyanúsításokat, ott is annyi egyenesség, realitás és meleg meggyőződés húzódik át nyilatkozatain, hogy azokat a most divatos politikai cselekkel és félremagyarázásokkal egyáltalán nem lehet kikezdeni. Tisza Kálmán beszéde lakonikus egyszerűségével s föltételekhez nem kötött tiszta ítéleteivel, nézetünk szerint, igen sokat javított a politikai helyzeten. Hatása elsősorban az lesz, hogy a szélsőbal kevés számú komoly politikai férfiát nagy gondolkozóba fogja ejteni, mivel az obstrukció és a parlamenti elvadulás következményeit fölötte világos alakban mutatta be. Ezt a veszedelmes játékot az ellenzék nem merheti tovább űzni egy ilyen „memento“ után, melynek rendkívüli súlyt ad a magas politika minden tényezőjének alapos ismerése. Egy ilyen figyelmeztetésen magát a kisebbség sem teheti túl, hacsak magára nem akarja vonni az általános választási katasztrófát. Ez pedig, jól tudjuk, nem akarja. Második kedvező hatása lesz, hogy a szabadelvű pártban a saját ügye iránt való bizalmat föl fogja fokozni, amire szükség is volt, és a kormányzás állandóságában vetett kételyeket és alaptalan sugást-bugást eloszlatja. Hozzá kell tenni még, hogy a nagyváradi beszéd mint politikai szónoklat is egyike a leg- A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA A FEKETE VÉR. Regény tét kötetben. ÍRTA JÓKAI MÓR, a másodils e kötet. 43 VI. FEJEZET. A kettős árnyék. Barkó Pali úgy elfutott a tiszteletére adott lakomáról, hogy még a hegedűjét is ott felejtette. Futott, mintha kergetné valaki, mintha attól félne, hogy elfogják, visszaviszik. Valami névtelen rémület űzte. Csak akkor kezdett magához térni, mikor a város utolsó házait is elhagyta, kijutott a folyampartra. Itt azután, mikor a lábai alatt ropogott a kavics, az, az ismerős kavics, melyben annyiszor szedett békateknőt gyerekkorában, elkezdett magával tanácsot tartani. Mit kiabált ki felőle az a cigányasszony? Hogy ő nem annak a fia, hanem a bárónéé. Nem cigány, hanem nemes úr. Ha nem cigány, akkor nem is muzsikus. Semmi jussa hozzá, hogy a világban alá s feltekeregjen, hegedülve. Akkor a cigányasszony sem az ő felesége? Hát a purdék? A cigány purdék! Álom volt az egész élete, s most egyszerre fölébresztették belőle. De hát nincs arra hatalma az embernek, hogy azt mondja: nekem nem kell az a ti valóságos világotok! Én tovább akarom álmodni a magam álmát. Nekem az tetszik ! Mi lesz most belőle ? Az egész világ nevetve fog ujjal mutatni rá. Mint cigányt megbecsülték, mint nemes embert szánni fogják. Nem lesz számára hely a kerek világon sehol. Ráült egy vén rűzfaderékra, mely a vízbe halt a partról. Onnan nézte a locsogó hullámot. Milyen egyszerű megoldása volna a találós mesének, fejtetőre a vízbe rohanni s nem jönni többet elő. A csalit másik oldalán, a partkanyarulatnál épen igy bámult a mély vízbe az a másik, aki a bajt okozta : Manga. Palinak eszébe jutottak a gyermekei. Ej haj! Minden bolondság a világon ! Dicsőség ! Hatalom! Gazdagság! Asszonyi kegy! Füst és pára! — Csak azok a szép gyerekek, az az igazság! Megint csak kilépett arra a kavicslepte vízjárásra s mérte végig hosszú léptekkel a partot. A keleti égen már kezdett pirkadni a hajnal, a nyugati oldalon még vitatta a befolyását a fogytán levő hold. E kettős világításban a parton járkálónak is kettős volt az árnyéka ; erre a hajnal fény, amarra a hold vezette árnyék. Ilyen kettős árnyék követi őt minden lépten, nyomon. A part mentében levő csalit egész őszi képet vett már föl. A bükkfák hullatták sárga leveleiket. Az aljban virított a dércsipje cserjének a lombozata. Vörös gyűrű, szömörce, borbolya a veres és klaszin minden árnyalatában pompázott. Közte a kísértetiesen fehér törpenyár lombozata. Madárfütty nem hangzott már, csak a prücskök csirpeltek szerveszélylyel. Ehhez az idylli prücsökzenéhez olyan kiáltó ellentétet képezett a városból felhangzó Rákóczy-induló elmosódott accordja. A tegnapi éj belenyúlik a mai hajnalba. Pali ebből sem értett semmit. Hisz ő nem volt politikus. Nekivágott a sűrűnek, ahol nem fog semmi zajt hallani. Egyszer aztán csak arra riadt fel, hogy a sűrű rekettyéi közül egy szembejövő alak toppan eléje. Manga volt. A cigány asszony megállt, mikor Palit meglátta. Ez pedig indulatos hevességgel csörtetett feléje. A két ökle fel volt emelve . . . Lapunk mai száma 20 oldalt tartalmaz.