Pesti Hírlap, 1897. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)
1897-08-01 / 211. szám
A megegyezés. A képviselőházban ma mutatkozott csak a tegnapi megegyezés hatása. Erős önszuggesztióval sem lehetne azt mondani, hogy a megvetés közmegelégedést idézett elő. A pártokon szált a radikálisan elégedetlen képviselőkön ...Aforma hangulat uralkodott, mint azokon, akik hosszas lumpolás után alapos katzenjammert kaptak s voltaképen semmi sem tetszik nekik és semmire sincs többé étvágyuk. Ez a hangulat nyilatkozott meg abban a posthumus klotik-vitában is, amelyet Polónyi Géza kötött váratlanul a ház nyakába, hogy •■mélyének külön fontosságot szerezzen mégkor is, amikor már minden be volt fejezve. '' a képen pedig az egész csak üres pose-ok állott. A klotürról tudva van, hogy azt a sdelvű pártban sem szereti senki. Mint ultima ratiót, ott is csak a legeslegvégső esetben ták platonikusan emlegetni, de mégis tettet a gyöngébbeknek az, hogy Polónyi önéretesen védte a szólás szabadságát akkor is, mikor már az egész keserves kompromisszum annak az érdekében jött létre. Mindez jelentéktelen dolog. Ilyen katzenneres hangulat volt az a másik is, mely ma kárörömmel híresztelte a szabadelvű pártban beállott »szakadást.« Ebben sincs semmi igazat. A szabadelvű párt tegnapi konferenciája a riának teljes egészségéről tett bizonyságot. ,ffy b. miniszterelnök személyében talán sohasem volt annyira egyesülve a párt minden elemének bizalma mint most. A véletlen is úgy akarta, hogy a miniszterelnök márvány-mellszobrát épen ma helyezzék el a szabadelvű klubban s ez által látható jelképe is legyen annak, hogy a nagy párt mennyire szereti vezérét és mennyire megbízik benne. A dekrepirozott hangulat nem származik politikai okokból. A képviselőház valósággal kimerült ebben az áldatlan „júliusi forradalomban“, aminek igazi oka nem volt. Az embereket elviselte, a politikai helyzetet haszon nélkül megkuszálta s a személyes viszonyokat megrontotta. Alapjában véve tehát mindenkinek belső megnyugtatására szolgál, hogy az obstrukciót tisztességes módon föl lehetett oszlatni s a dolgok normális rendje visszatér; azonban idő kell hozzá, amig az elvadult hangulat megcsillapodik s a megbékült felek rendbeszedik érzelmeiket és logikájukat. Az életben is úgy van, hogy az igazán egészséges egyezségek után mind a két fél vakargatja egy darabig a fejét, hogy valahol meg van rövidítve. Az pedig sohasem baj, ha mindenki a maga fejét vakarja és nem a a másét. Az időmúlás hamarosan meg fogja mutatni, hogy az egyezség helyes volt, mellette senki sem rövidült meg, a pártok babonásan féltett tekintélyében nem esett kár s egészben véve csak az obstrukció múlt ki a világból, amit azok sem sajnálhatnak, akik a maguk bajára megcsinálták. A rekriminációk és bujkáló nyugtalanságok különben megnyughatnak egy olyan gondolatban, ami többet ér a 40 obstrukciós nap alatt elmondott minden beszédnél. Abban tudnillik, hogy a megegyezést sem nem a szabadelvű párt, sem nem az ellenzék csinálta, hanem olyas valami, ami többet nyom és többet ér a pártok minden hatalmi perpatvaránál és szűkkeblűségénél: maga az ország közvéleménye. Ez az obstrukció egyáltalán nem volt népszerű, jelentékeny politikai szükség nélkül s a közszellem ellenére folyt. A nagy közvéleményben nem támogatta semmi, sőt az ellenzéki oldalon is sokan kicsiny lettek, mivel belátták, hogy Magyarország nagy kérdése nem a 16. §, hanem egészen más. Az aratási sztrájk és az agrikultur elégedetlenség memento gyanánt játszott bele a parlamenti üres beszédekbe s nagyon is élénk kontrasztja volt a szófecsérlésnek. Lesújtó kritikája volt a sok üres beszédnek abban a tényben, hogy a kormány szinte szó nélkül egy nagy szerencsétlenséget hárított el azalatt az ország fejéről, amíg a képviselőház obstrukciót játszott. A pártok tehát biztosak lehetnek abban, hogy az obstrukció föloszlatásával a parlament egyik alkatrészét sem érte erkölcsi kár, de igenis nagy haszon volt az országra nézve, hogy a képviselőház normális egészsége helyreállott s igy megnyílt a lehetősége annak, hogy sokkal komolyabb és hasznosabb kérdések kerüljenek nemsokára alkotmányos elintézés alá. És ami fő: Magyarország visszanyerte ezzel kedvező helyzetét a komolyan agyonobstruált osztrák alkotmányossággal szemben. Szinte rettenetes volt elképzelni, hogy milyen hátrányok várakoznak reánk, ha mi is segítünk a monarchia alkotmányos rendjét fölbontani, hogy úgy mondjuk: úri passzióból, mivel a mi el- s A hétről. Ugye mondtam: nem kell hozzá csak egy kis jó akarat — S jóllakik a Justh kecskéje S a káposzta megmarad. Most, ha aztán lehiggadnak A fölizgult agyvelők, Meg sem értik , hát miért is Tüzeltek úgy azelőtt ? Jobb és balpárt röstelkedve, De mosolygva összenéz : Nini, még csak egy szakasz sem, Négy-öt uj sor az egész! Négy-öt új sor és szent a béke S a tanulság az csupán, Hogy egy kissé lassan cammog A belátás Pest-Budán. Mit ma bölcsen mind belátnak. Mind leszólták eddig azt. S mi szemükben semmiség ma, Védték mind mint szentigazt. Ám, hogy egymást meggyötörték Semmiért nyolc héten át, Hogy bolondság háborújok — Annyit végre mind belát. Most feledjen el e harcból Kiki minden egyebet, Óh csak azt ne, hogy karóhoz Nem jó kötni az ebet! Jobb engedni harc előtt még, Nem muszájból, mint utóbb, Mikor könnyenúgy tekintjük Az okost, mint a megfutót. No, de mindegy! Négy-öt új sor Egész Háznak nyugtot ad S nem akasztja föl miatta Egy miniszter sem magát. Nem legyőző s nem legyőzött Sem a balpárt, sem a jobb. Kisebb, mint volt, senki sem lett Csak Szilágyi lett nagyobb. Még nagyobb lett uj szerepben, Mint amilyen nagy vala. Egykor ádáz harcok hőse, Most a béke angyala. Minden párt csak benne bízik És ha szól vagy egyet int, A legbőszebb ..ellenzék is Kezes bárány lesz megint. Ama tenger bizalommal, Melyet ő most zsebre gyűrt, Ha miniszterelnök volna Behozhatná a klotürt. De ő nem miniszterelnök S mit sem állít élbre, Ö ma gyűjt csak, mint a hangya, Tekintélyt gyűjt a télire. Gyűjtsön is, hogy elfogyaszsza A hazáért egykoron. Ha a legtöbb vezérségben Netán ő lesz még soron. Mert lesz akkor a sok éljen A nagy lelkes bizalom, Abcúgoló gyűlöletté Hamar válik a balon. Semmi sem tart itt örökké, Bár ma díszlik ékesen, Se bizalom, se tekintély, Még a házi béke sem. Csak ami az emberi kor Véghatárán túlnan áll, Amit jó Ráth Károly ért el, Az örök csak — a halál. S * az se mindig s nem egészen ! Lám, Segesvár gyászterén Egy nagy élőt ünnepelnek Hős halála hűlt helyén. Az igaz, hogy ez se volt ám Államférfi, sem nagy ur; Ki holtában halhatatlan, Az a lelkes troubadour. Holta előtt oly szegény volt S még csak külön sírja sincs — S mégis, melyet ő hagyott ránk, Mérhetetlen az a kincs. Többet ér az Újpest grófja Minden drága telkinél, Ki, bár agrár-liberális, Seftben senkit nem kimél. Mégis, pazar agrár urnák, Példakép — ez nem vitás —• Hasznos lesz e takarékos Grófi liberalitás. Mind kövesse a vezérét És feléje jobb korint — Kivált, mert a búza ára Több ma már, mint tíz forint. | tu 11 niHLfK . Budapest, 1897. ________________________XIX. évf. 211. (6089.) szám_____________ Vasárnap, augusztus ___ Előfizetési árak: Szerkesztőség: „ . .. . . . Budapest, váci körút 78. Egész évre . . 14 írt kr. * emelet. 770............7 » — » fiSp&iL E9 fflj hová a lap szellemi részét . Idévre . . 3 „ 50 „ MBlal ran gmmmm n 11 « am ma OHá illető minden közlemény in“ 20 • uim £ fi “ —* I ff Z ^ ® TM TM hová az előfizetések és a lapegjelenik minden nap, ünnep ' • ) szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, •— augusztus 2-án — délben jelenik meg. A Pesti Hírlap jelen száma 28 oldal. Koboz.