Pesti Hírlap, 1906. október (28. évfolyam, 270-284. szám)
1906-10-01 / 270. szám
A helyzet. W tíz nap Választ el a képviselőház íutásától, de már tapasztalni lehet, hogy Ritkái világ megélénkül. A politikai par - Jdrs»an mind töbvn jelentkeznek tudako«. Eh hgy egyik 'egy sasá es SStíí a -techónak. mi van ellenére, minő kerülnél lehet lönnyü elintézésre számítani és hol lehetnek a bajok. Míg a múlt héten az angol politikusok kedvéért volt elevenség, a most következő ■héten, imbár angolok ezúttal is vannak, magáért a politikáért is megjönnek Budapestre a képviselők elegendő számmal, úgy hogy a pártvezérek előre megállapíthatják a tapasztandó hangulat folytán, hogy a legközelebbi ártérle kezletektől minő előterjesztésekhez lehet szzásialást remélni és melyek ütköznek esetleg akadályokba. Kétségtelen, hogy nemcsak a képviselők keresik a pártvezéreket, de ezek sem idegenkednek, attól, hogy velük a parlamenti rendük felől beszélgessenek. Szükség van ily beszélgetésekre , továbbá azért is, hogy a vidékről, az ország minden lékéből jövő képviselők elmondják tapasztala® fokat, amelyek megismerése fontos a jövendővl kilátások meghatározása miatt, sőt a poli- 3 irányítására is befolyással bírhatnak, luuf kél például, hogy mit cselekesznek a vides ■■ a nemzetiségi agitátorok, mert a nyári idő■'. itt-ott megjelent hírlapi tudósításokból, az V.. hogy a nemzetiségiek vezetői nem tölja.'. tétlenül a vakációt. Hisz ha csupán a v .. szí kirándulásokat tekintjük, román százeliségű magyarországi tanárok, tanítók és kinök szereplését külföldi tüntető összejö Kéken, ez már elég. És biztosan hiszszük, hogy azóta volt mód rá megtudni, hogy a Romániából visszaérkezettek naképen viselkednek Behaza és hogy vajon nem terjesztik-e még nagyobb területekre a mételyt. Külön kell ügyelni a román nemzetiségű képviselőkre kik közül néhányan panaszkodni mentek Bukarestbe és a román királyhoz is elmentek Egyébként a nemzetiségi képviselők általában az mondják, hogy a parlament őszi ülésezése alatt nem csinálnak obstrukciót. Nagyon elhiszszük. Mert obstrukció nélkül is bajos lesz rábírni a magyar képviselőket hogy cselekedeteik miatt rajtuk ne álljanak boszul.................... . • Konstatálniuk kell a vidékről jövő képviselőknek, hogy miképen viselkednek a provincián a régi rendszer emberei. Igaz-e, hogy sokan vannak, akiket állásukban felejtettek hogy ezek ott most grasszálni kezdenek és befolyásukat a nemzeti irány hívei ellen igyekeznek érvényesíteni. Igaz-e, hogy ugyanilyen fajtájú urak a közigazgatási életben, kulturális és egyesületi dolgokban némely helyen kezet fognak a nemzetiségiekkel és általában mindazokkal, akik a mostani rendszer ellen adandó alkalommal hajlandók síkra szállani. Igaz-e, hogy a társadalom már csaknem teljesen megfeledkezett arról, hogy azok, akik az abszolutisztikus kormány zsoldjába szegődtek, la vannak közösítve a becsületes magyarok társaságából és nemcsak politikai, de társadalmi tisztségeket sem tarthatnak meg. Igaz-e, hogy ezen ellenkezőleg egyesületek és testületek eseteben az abszolutizmus lézengő ritterjei szerepet játszanak most is, sőt ott haladó párti és nemzetközi politikát csinálnak s a nemzeti irány munkásait és elöljáróit kisebbíteni és kompromittálni igyekeznek? Mert ha mindez igaz, akkor szükséges lesz az ellenőrzés ennél rövidebb idő alatt és következni fog még egy nagy söprés. A társadalmat pedig figyelmeztetni kel arra, hogy az átmeneti idő nem jelenti azt, mintha most már minden dolog be volna fejezve és jól el volna intézve. A társadalomra nagy feladatok várnak és nem szabad semmit sem elhanyagolnia abból, amivel a régi rendszer visszatérését megakadályozhatja s egyúttal a nemzeti szellemet ébren tarthatja. Nagyon szeretnők, hogyha a sokat gúnyolt tulipán-korszak emberei hívek maradjanak a nemzeti ellentállás idején tett fájdalmakhoz. Most körülbelül megtudjuk azt is, hogy hányadán vagyunk a szocialistákkal. A keresztény szocialistáknak politikai párttá való alakulása nem vigasztal bennünket. Nem hiszszük, hogy ennek a pártnak a nemzeti irányzat jelentékeny hasznát venné. Mert amit nyerünk azáltal, hogy a katholikus szocialisták szervezkednek a nemzetköziek ellen, ugyanannyit veszíthetünk, hogyha ez a szervezkedés egyúttal felekezeti háborúságokat okozna s eképen a társadalmi békét még inkább megbontaná. Ami a nemzetközi szocialistákat illeti, ezek folytonosan résen vannak, nem pihennek és szervezkednek. A szociáldemokrata párt vezetősége nyilvánosságra hozza, hogy a parlament megnyitását, október tizedikét megelőző vasárnapon, október 7-én és a rákövetkező napokon az ország minden részében nyilvános szocialista népgyűlések lesznek, melyeken követelni fogják a választói törvényjavaslatnak ,az általános titkos szavazati jog elvének becsületes megvalósításával való beterjesztését. Minden gyűlés a határozati javaslatot petíció formájában a képviselőház elnöksége elé juttatja. A határozati javaslatok egyúttal tiltakozni fognak a betegséges balesetbiztosításról szóló törvényjavaslat ellen is, azzal az indokolással, hogy ezáltal szociálpolitikai jogfosztás történik. Budapesten október 7-én a népgyűléseken kívül tüntető felvonulások lesznek. • Több más jelből is látható, hogy a politikai élet mozgalmas lesz és a parlamenti pártoknak nagy szükségük lesz a bátor összetartásra, hogy a béke művét megoltalmazzák. # * ' m A parlament elé terjesztendő javaslatoktól az érdeklődést egy-két napra elterelték azok a tanácskozások, melyeket Wekerle Sándor mi- A zsíílvási linó-ügy. __ A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Sok évvel ezelőtt történt, amit most elmesélek. Abban az időben történt, mikor a vármegye szolgáltatta az igazságot, és nem a királyi bíróságok. S hogy még ennél is pontosabb meghatározással éljek: hát ez a■ zsályasima-ugy abban az időben történteimkor Zselyky Imi volt a bényesi járás esküdtje. Igénytelen kis história. Beleférne egy huszonöt soros napihitbe. Ilöskölteménynek épenséggel nem szolgálhatna tárgyul. Én is csak azért mondom el, mert a bényesi javasban példaszónak lett a szülőanyja. Mikor a bényesi székelyek két dolgot összehasonlítanak égimással és azt akarják érthetővé tenni, hogy az egyik rlonitrcen nagy, a másik meg igen kicsi, akkor azt mondják, hogy a két dolog között akkora a különbség, mint volt egyszer Zsalvason a hivatalos ész és a józan ész között. Zselyky Imrénél volt a hivatalos ész, Agyaras Mózses zsályáéi községi bírónál volt a józan ész. A Mi a hivatalos ész? Egy darab papiros. Egy akta. Aim alroq a papirosban benne van, az a hivatalos észín is benne van. De azon túl aztán deszka acári határa. Azon túl a hivatalos ész se nem i- "se nem hall. Hogy az aktán kívül is keresni a hivatalos ész valami tünetet, valami nyod-ot, ami őt az igazsághoz vezesse: olyan nincs, a hivatalos ész belebámul az aktába, mint az njr a jászolba: ha elfogyott az utolsó szál szene, azt hiszi, hogy nincs is több széna a világon. Ez a hivatalos ész. És mi a józan ész? Isten kegyes adománya. Egészséges észnek is mondja a magyar nép. A józan ész lát és hall és észrevesz, mert figyel, mert összehasonlít, mert egybevet. A józan ész azt is látja, ami nincs közvetlen az orra elött. És ha valami kérdés vetődik föl, ha bonyolódott is az a kérdés, nem a holdban keresi a megoldást, hanem itt lent a földön. És így tovább. Ez a józan ész. Ezer szerencse, hogy a magyar hivatalnokok legtöbbjében ott van a hivatalos ész mellett a józan ész is. Ha nem így volna, már régen ránk szakadt volna a világ. Ha csakis hivatalos eszük után indultak volna azok, ezer esztendő óta országunkat kormányozták, népünket vezették, igazgatták, akkor talán már régen nem volna se Magyarország, se magyar nemzet. De Zselyky Imre fejében csak hivatalos ész volt, abból is kevés. Azonban hadd mondom el már magát a históriát is. Zsályás községben Felső Kis Péternek is, Alsó Nagy Tálnak is volt egy tinója. De ez a két tinó annyira egyforma volt, hogy lehetetlen volt őket egymástól megkülönböztetni. Mondják ugyan, hogy nincs a világon két tökéletesen egyenlő valami, még a két falevél sincs egészen egyforma, de Zsályáson a szeme közé nevettek volna az emberek annak, aki ilyesmit állít. Nézze meg a Felső- Kis Péter és az Alsó Nagy Pál tinóit, aztán beszéljen az úr. Nos, egy tavaszi napon az történt, hogy egyszerre eltűnt mind a két tinó. Mintha a föld nyelte volna el őket. Medve vágta-e le, farkas marcangolta-e szét? Vagy két lábon járó istentelen tolvaj hajtotta-e el őket? Ki tudná ezt megmondani? Mind a két kárvallott gányó bejelentette az esetet a községi bírónak, Agyaras Mózes uramnak, azután mindegyik ment keresni a maga tinóját. Ki erre, ki arra. A Maros partján összetalálkozott a két gányó. . , , — Megtalálta-e kee a tinaját? — kérdezte Felső Kis Péter.— Nem én, szomszéd. Hát kee? — Én nekem se vala szerencsém, szomszéd. ._ . — Akkor keresnénk tán együtt, — indítványozta Felső Kis Péter. —Nem bánom, menjünk együtt, — hagyta helyben Alsó Nagy Pált Tehát együtt mentek. Amint így vízmentében lefelé ballagnának, Felső Kis Péter egyszer csak a szeméhez emeli a tenyerét. __Úgy vélem, szomszéd, hogy én megtaláltam a tinómat. Ott hever a parton, a viz mellett. Látja kee? Alsó Nagy Pál is a szemle elé tartja a tenyerét. .. ,, — A’ bíza’, ott a tinó. De nem a kiede, szomszéd, hanem az enyém. — Majd meglássuk. Rövid idő múlva odaértek. A tinó a parton feküdt, közvetlenül a víz mellett, holtan. Feje körül véres volt a kavics. Megvolt tehát, az egyik tinó, de holtan. A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal. rrrj ’ j " , 1 ’♦ , Hétfő, október 1. YXVIIL. DYf. 270. (9999.) szám« ——udapest, 1906._________________________XXVIII. j.... T—--------- ' ■ : * 1 , . ... ■ Budapeat, Váoi-korut 78. ^fizetési árakS I. emelet, orv —s ' i hová a lap szellemi részét^ jj’11*** * * * xlletezninden közlemény isk f ,szólalások intézendők. wiik minden nap, ünnep ______