Pesti Hírlap, 1933. április (55. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-01 / 74. szám
#7 BUDAPEST, 1933. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ncg lyed évenként. 10 pengő 1.Q fillér. Egyes pélányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres 1933AP.RH. p. % • r ■L’y*rs, ‚V?·\ SZOMBAT, ÁPRILIS 1 Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Főkiadók: Vilmos csalz.ár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet-körut 1 Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük 7’ . A békés revízió útja. Irta: Lukács György. A népszövetségi paktum 19. cikke következőleg hangzik: A közgyűlés időnként felhívhatja a Népszövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné. Ez a revíziós szakasz szóról-szóra bennfoglaltatik a trianoni békediktátumban is. Tehát maga a békediktátum állapítja meg azt a két esetet, melyben revíziónak lehet helye. Az egyik eset az, ha olyan nemzetközi állapotok forognak fenn, melyeknek fenntartása a békét veszélyeztethetné. Fölösleges bizonyítani, mert köztudomású, hogy Középeurópában a nemzetközi viszonyok olyanok, hogy a legkomolyabban veszélyeztetik a békét. Olyan világrendet kényszerítettek reá Középeurópára, amely igazságtalan, amely a népek önrendelkezési jogának lábbal tiprásával jött létre s amely gazdasági életképtelenséget jelent. Természetes tehát, hogy a lelkek forronganak. Márpedig ha a lelkek forronganak, sohasem tudhatjuk, hol és mikor pattan ki az a szikra, amely lángba borítja a felhalmozott gyúanyagot és lehetetlenné teszi a béke megóvását. A revízió másik esete, ha a fennálló nemzetközi szerződések tarthatatlanok. Márpedig, ha van a világon tarthatatlan szerződés, a trianoni diktátum bizonyára ilyen, nemcsak azért, mert hazugságokon, erőszakon és igazságtalanságokon épült fel, hanem főleg azért, mert az utódállamok lábbal tiporják annak azokat a rendelkezéseit, melyek nekünk is biztosítanak némi jogokat. Nem miattunk vált tarthatatlanná a trianoni szerződés, amennyiben mi a történelemben páratlanul álló béketűréssel hordozzuk Trianon minden keresztjét vállainkon, mert aláírtuk azt az írást, ennélfogva, bármilyen fájdalmas legyen is, megtartjuk azt mindaddig, amíg legálisan meg nem változtatható. De az u. n. győztesek, az utódállamok szegik meg nyíltan a trianoni szerződés egyes rendelkezéseit. Nevezetesen azokat, amelyek kötelességeket rónak reájuk. Ilyenek például a nemzeti kisebbségek védelmére, vagy a fegyverkezéseik lecsökkentésére vonatkozó kötelező rendelkezések. Tehát az ő eljárásukból következik a legegyenesebb okfejtéssel a revízió szükségessége. Egyébiránt az a körülmény, hogy a főhatalmaknak azok a politikusai, akiknek akarata a trianoni szerződést létrehozta, voltakép megtévesztésnek estek áldozatul és megtévesztés alapján hozták meg a könyörtelen ítéletet, egymagában is sürgetően követeli az eljárás újrafölvételét s a szerződésnek igazságos alapokra helyezését. A revízió során két nagy elvet: a nemzetiségi elvet és a népek önrendelkezési jogának elvét kell szigorúan szem előtt tartani. A nemzetiségi elv alapján a trianoni határ mentén köröskörül tisztán vagy túlnyomóan magyarok által lakott területeket, melyek elszakítása a népjogok flagráns megsértése volt, minden további lépés nélkül vissza kell adni Magyarországnak. A távolabb fekvő vegyes nemzetiségű területeken pedig a népek önrendelkezési jogának követelménye szerint semleges ellenőrzés alatt meg kell tartani azt a népszavazást, melyet annak idején hasztalanul sürgetett a magyar békeküldöttség és ennek a népszavazásnak eredménye alapján kell határozni az illető területek hovatartozásáról. Magyarország megnyugvással tekint a népszavazás elé, föltéve, hogy az pártatlan ellenőrzés mellett megy végbe, mert hiszen tőlünk elszakított másajkú testvéreink is a háború óta elmúlt másfél évtized alatt bőséges tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy a Kárpátokon innen a Duna—Tisza-medencében lakó népelemek a földrajzi, történelmi és gazdasági összekötőkapcsok olyan tömegével vannak egymáshoz fűzve, hogy csak közös állami életben találhatják meg boldogulásukat. Éspedig annál inkább, mert Magyarország, mely mindig testvérként bánt nem magyar ajkú népességével, készséggel hajlandó a békés és megértő együttműködés biztosítéka gyanánt széleskörű autonómiával felruházni nemzetiségeit. Az elmondottakból kétségtelen, hogy a revízió megindokolására nem is kell a nemzetközi jog általános elveinek értelmezéséhez folyamodnunk, mert a Népszövetség egyességokmánya e tekintetben konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Lássuk azonban ezen konkrét rendelkezéseknek a gyakorlatban való alkalmazhatóságát. A kisantant elvileg megtagadja a területi revízió lehetőségét. Indokolásul rámutat a paktum 10. cikkére, melynek szövege a következő: A Népszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Népszövetség valamennyi tagjának területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét tiszteletben tartják és minden külső támadással szemben megóvják. Magából a szövegből kitűnik a kisantantteória teljes súlytalansága. A 10. cikk ugyanis a területi integritást csak külső támadással szemben garantálja, tehát csak erőszakos megváltoztatását tilalmazza, viszont a 19. cikk módot nyújt a békés úton való revízióra. A 19. cikk gyakorlati alkalmazásának azonban vannak elég nehéz akadályai, melyeknek az útból való eltávolítása kívánatos. Ezek az akadályok a paktum 5. cikkében gyökereznek. Mit mond az 5. cikk * Azt mondja, hogy ha csak az egyességokmány rendelkezései* kifejezetten másként nem rendelkeznek, a közgyűlésnek vagy a tanácsnak bármely ülésén a határozatokat az ülésen képviselt népszövetségi tagok egyhangú hozzájárulásával kell hozni. Minden eljárási kérdésben, ideértve az egyes ügyek megvizsgálására szolgáló bizottságok kiküldését is, a közgyűlés vagy a tanács az ülésen képviselt népszövetségi tagok szótöbbségével határoz. A kérdés tehát az, hogy a 19. cikk alapján működő népszövetségi közgyűlés egyhangúságához van-e kötve, vagy pedig határozhat-e szótöbbséggel ? Ha egyhangúsághoz van kötve, akkor a kisantant az egyhangúság létrejövetelét természetesen könnyű szerrel megakadályozhatja. A másodlagos kérdés pedig az, hogy van-e az ügyben érdekelt népszövetségi tagoknak szavazata vagy nincs? Minthogy a paktum a békés revízió kérdésében nem biztosít érdemleges döntési jogot a Népszövetség közgyűlésének, hanem csupán azt utalja hatáskörébe, hogy az érdekelt államokat felhívhassa a békés revízió kérdésében való állásfoglalásra, ennélfogva az a szerep, melyet a Népszövetség közgyűlése a revízió kérdésében betölteni hivatott, közelebb áll az eljárás fogalmához, mint az érdemleges határozás fogalmához, és így — nézetem szerint —■ a revízió kérdésében az érdekelt államokhoz intézett felszólításhoz nem szükséges egyhangú- LV. ÉVFOLYAM: 74. (18.025) rrtrr ! A német zsidóellenes bojkott szombaton délelőtt tiz órakor kezdődik és este felfüggesztik. A felfüggesztés szerdán délelőtt tíz óráig tart. — Ha a külföldi uszítás megszűnik — a nemzeti szocialista párt hajlandó a rendes állapothoz VISSZatérni. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Berlin, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Göbbels birodalmi felvilágosításügyi miniszter pénteken este a német sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: A birodalmi kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy a külföldi rémhírterjesztés ellanyhult és ezt annak tulajdonítja, hogy a nemzeti szocialista kiközösítési mozgalommal való fenyegetésnek ez eredménye. Kétségtelenné, vált az is, hogy a németországi egyesült zsidóságnak, módjában van ezt az uszítást korlátozni vagy megszüntetni. A kormány meggyőződése az, hogy az uszítás már túl van a legmagasabb pontján. A nemzeti szocialista munkáspárt ezekre a körülményekre való tekintettel a következőket határozta el: A szombati napon a kiközösítési mozgalom teljes erővel és vasfegyelemmel végrehajtandó. Délelőtt tíz órakor kezdődik és este szünet következik. A felfüggesztés szerda délelőtt tíz óráig tart Ha a külföldi uszítás teljesen mgszűnik, a nemzeti szocialista párt hajlandó a rendes állapothoz ismét visszatérni, de ha nem, akkor a mellőzési mozgalom szerdán délelőtt tíz órakor újból megkezdődik. A szombati eljárás végrehajtása során a birodalmi kormány elvárja a következőket: A kiközösítés végrehajtásáról a szervezetek Vasfegyelemmel gondoskodnak, de törvénysértésnek nem szabad előfordulnia. Nem szabad senkit tettlegesen megfenyegetni. A szervezetek kötelesek gondoskodni arról, hogy a mellőzés ártatlanokat nem sújt. Bankokat nem szabad becsukni, mert akkor a fizetési forgalom megakad. A párt elvárja, hogy a rohamcsapatok tagjai vagy az ellenőrző őrszemek nem lépnek be az üzletekbe. Ezzel kapcsolatban még arról értesülünk, hogy a szombati nap folyamán csak az általános jellegű mellőzési rendelkezések végrehajtására kerül a sor, mert ezúttal az eljárásnak csak intelem a célja. Ezért nem lép életbe az a rendelkezés, hogy a zsidó üzletek bocsássák el zsidó alkalmazottaikat és keresztény alkalmazottaiknak kéthónapi fizetést előre folyósítsanak. A kiközösítési mozgalom több városban megkezdődött. Berlin, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának, távirata.) A szombatra hirdetett nagy kiközösítő mozgalom a zsidó üzletek ellen Németország több városában már pénteken megkezdődött. Berlinben a vevők csak úgy tolongtak a zsidó áruházukban, hogy még a kiközösítés megkezdése előtt ellássák magukat kellő mennyiségű áruval. A Majna melletti Frankfurtban csütörtökön és péntek délelőtt nagy tömegekben tolongtak a vevők a zsidó áruházakban. Délután azonban felvonultak a rohamosztagosok és felsorakoztak az áruházak kapui előtt. Erre az áruháztulajdonosok bezárták üzleteiket. Semmiféle öszszeütközés nem történt. Lipcsében rohamosztagosok, akiket polgári ruhás nemzeti szocialisták kísértek, végigvonultak az utcákon és az áruházakon, az egységáruüzleteken és a többi üzleteken, amelyeknek tulajdonosai vagy vezetői zsidó, falragaszokat helyeztek el, amelyeken a lakosságot felszólítják a zsidó kereskedők kiközösítésére. Azokat a vevőket, akik eltávoztak a zsidó üzletekből, lefényképezték. Lehetséges, hogy a mozikban be fogják mutatni ezeket a fényképeket. A Karstadt áruházkonszern, amelynek fiókjai vannak számos német városban, közli, hogy igazgatóságából kiléptek a zsidó tagok. Az egyes fióküzletek vezetőségéből is eltávoztak a zsidók, úgy hogy a közlemény azt hangoztatja, hogy az áruházkonszern még át merőben keresztény vállalat. Ennek következtében a szombaton kezdődő kiközösítés nem érinti a Karstadt konszernt. Ez abból a szempontból is fontos, mert a konszernnek az Egyesült Államokban számos hitelezője van, akik milliókkal vannak érdekelve a vállalatban. Berlin, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A nemzeti szocialista üzemszervezet a pártvezetőség rendeletére úgy intézkedett, hogy valamennyi zsidó üzletben szombat délelőtt tíz órakor a nemzeti szocialista üzemsejtek főnökei a szóbanforgó üzletek tulajdonosainál, üzletvezetőségeinél a következő követeléseket támasszák és kieszközöljék teljesítésüket: 1. A nemzsidó munkásoknak és alkalmazottaknak két hónapra előre ki kell fizetni béreiket és fizetéseiket. 2. Egyetlen keresztény munkást és alkalmazottat nem szabad elbocsátani. 3. Haladéktalanul el kell bocsátani ezekből az üzletekből mindenkit, aki a zsidó fajhoz tartozik. (Ezt a pontot egyelőre felfüggesztették.) 4. Újságüzemekből és létfontosságú üzemekből valamennyi zsidót haladéktalanul el kell bocsátani.