Pesti Hírlap, 1935. március (57. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-01 / 50. szám
BUDAPEST, 1935 LVII. ÉVFOLYAM, SO. (18.591) SZÁM PÉNTEK, MÁRCIUS 1 Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, ■vasárnaponként 32 fill., Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillérPesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél* Erzzsébet-körút 1] Tel. 1. 352—96. A fiókot jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük. Tizenöt esztendő. Másfél évtized múlt el azóta, hogy a magyar nemzetgyűlés Horthy Miklós fővezért Magyarország kormányzójává megválasztotta. Másfél évtized ... Tizenöt kemény, izgalmas és munkás esztendő, olyan nehéz korszakban, amihez csak a magyar történelem legborzalmasabb katasztrófáit követő időket lehet hasonlítani. Romokból kellett újjáépíteni mindent, ami azelőtt szent és tiszteletreméltó volt a magyar lelkek előtt. Elsősorban a magyar államiság rendjét, a magyar alkotmányt. Az országot megcsonkították. De a megcsonkított ország is élni akart. Az alkotmányosság folyamatos működése megszakadt. Ezért az új rendet, az új életet hozzá kellett kapcsolni az ezeréves jogfejlődéshez. A forradalmak zűrzavarában felbomlott minden belső rend, kalandor érdekcsoportok mohó étvággyal estek neki az országnak. A zűrzavarból vissza kellett állítani a rendet s meg kellett teremteni a konszolidációt, visszaállítani a törvények és a törvényes hatóságok régi tiszteletét. Horthy Miklós dicsősége a magyar történelemben, hogy az ő nevéhez fűződik az ősi magyar alkotmány újjászületése, az a nyugalmat, élet- és vagyonbiztonságot nyújtó belső rend, amelyért ma Európa sok országa — közöttük hatalmas birodalmak is — jogosan irigyelnek bennünket. Az ezeréves alkotmánynak és a belső rendnek Horthy Miklós lett a legfőbb Őre, ezzel ő lett Csonka-Magyarország megszilárduló életformájának a tengelye és legfontosabb támasztéka. Olyan történelmi szerep ez, amelyért hálát érez iránta a ma élő nemzedék. Olyan szerep ez, amiért a magyar história nagyjai sorába fogja őt állítani minden történetíró. Horthy Miklóst ma pártkülönbség nélkül meleg szeretettel veszi körül az egész magyar nemzet. A tizenötödik évfordulón a legőszintébb jókívánságok szállnak feléje. Ma, amikor a világháborút követő utórezgések és gazdasági bajok tovább tartanak és az egész világ életét megnyomorítják, az olyan kis nemzet, mint a magyar, úgy érzi magát, mint egy kis csónak utasai a viharos tengeren. Új megpróbáltatások, új veszedelmek réme leselkedik nemcsak ránk, hanem egész Európára, a föld minden népére. Addig, amíg Horthy Miklóst a helyén látjuk, bizonyos fokú megnyugvással és bizalommal nézünk a jövő felé. Az a munka, amit a nemzet érdekében eddig végzett, reménységet ad számunkra a jövőben is. Alig néhány hete, hogy Horthy Miklósnak újabb alkalma nyílt rátermettségének és nemes kormányzó művészetének a megmutatására. Egy kínos belpolitikai válság, amely az ország belső rendjét és békéjét bonyodalmakkal fenyegette, az ő tapintata, törvénytisztelete és alkotmányhűsége révén elsimult, fenyegető élét vesztette. Újabb alkalom volt ez arra, hogy Horthy Miklós kiérdemelje a magyar nemzet háláját és elismerését. Mert ez a nemzet talán soha sem akarta annyira a békét és a nyugalmat, mint manapság. Azt szokták mondani, hogy a magyar nemzet a vérzivataros nehéz századok alatt ösztönös politikai ítélőképességet fejlesztett ki magában. Ez a politikai ítélőképesség érzi, hogy a magyarságnak soha sem volt nagyobb szüksége belső békére és egyetértésre, mint manapság. A nemzet ezért idegenkedéssel és gyanúval fordul mindenki ellen, aki ilyen nehéz időben a gyűlölködést, a széthúzást, a testvérharcot hirdeti. A nemzetnek ezt az érzését nem oszlatja el az sem, ha azok, akik a belső békét fel akarják kavarni, új vakmerő kísérletezések és új államberendezések jelszavával próbálkoznak. A magyar államnak megvan a maga ősi alkotmánya, ezért a nemzet elutasít magától minden olyan »reform«-ot, amelynek első lépése lenne az ősi alkotmány lerombolása, az évszázadok hosszú során védelmezett közszabadságok megsemmisítése. A nemzet úgy érzi, Magyarország eleget veszített a világháború szörnyű kockajátékán. Ezért elutasít magától minden hazardírozást és minden kísérletezést. Ugyanakkor azonban azt is érzi, hogy az ősi alkotmánynak és a meglevő belső békének nincsen megbízhatóbb őre, mint az ország első embere, a kormányzó. Ez a tudat megsokszorozza azt a szeretetet és azt a tiszteletet, amelyet Horthy Miklós már az elmúlt tizenöt esztendő alatt kiérdemelt magának. A kormány és az egységes párt befejezte a választójogi kérdés tárgyalását. A belügyminiszter a megállapított módosításokkal az országgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatot. A választójogi reform ügye nevezetes fordulóponthoz érkezett ma: a kormány és a nemzeti egység pártjának vezetősége befejezte a választójogi kérdés tárgyalását és végképen megállapította a reformnak úgy alapvető irányelveit, mint részletes intézkedéseit. A mai befejező tanácskozáson még néhány módosítást határozott el a kormány a pártvezetőséggel egyetértően és ezeknek megfelelően kisebb átdolgozáson megy keresztül a tervezet. Minden kérdést tisztáztak és megállapodás jött létre az új választói törvény minden intézkedésére nézve. A még függőben hagyott és ma tisztázott részletkérdések figyelembevételével Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter átdolgozza a javaslatot és elkészíti annak végleges tervezetét. Ez a szöveg rövid időn belül a minisztertanács, majd pedig az egységes párt plénuma elé kerül, ahol Gömbös Gyula miniszterelnök és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fogják ismertetni a reformot, amely elé nagy várakozással tekint az egész politikai közvélemény. A javaslat részleteiről a kormány a többségi párt előtt fog első ízben a nyilvánosság számára közléseket tenni. A heteken át folyt előkészítő tárgyalások során a javaslat sok módosításon ment keresztül, alapvető elvei azonban lényegesen nem változtak. Legnevezetesebb rendelkezése a titkos szavazásnak az egész vonalon való bevezetése, továbbá azok a biztosítékok, amelyeket a titkosság várható kihatásainak ellensúlyozására alkalmaz a kormány. Most már gyors tempóban elkészül a törvényjavaslat végleges szövege és annak indokolása. Ma még nem lehet biztosan tudni a javaslat benyújtásának időpontját, de jól értesült körökben azt hiszik, hogy március közepén a párt, illetve az országgyűlés elé kerül a javaslat. A pártban nem lesz hosszabb vita a kérdés körül, a képviselőház pedig nyomban bizottság elé utalja a fontos törvényjavaslatot, amelyet előreláthatólag egy külön e célra alakítandó ad hoc bizottság, vagy pedig több egyesített bizottság fog tárgyalni és előkészíteni a plenáris tárgyalásra. A kormány és a pártvezetőség csütörtöki tanácskozásán Gömbös Gyula miniszterelnökön és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszteren kívül a pártvezetőség valamennyi tagja megjelent. Hivatalosan a megbeszélésről a következő jelentést adták ki: A Nemzeti Egység Pártjának vezetősége Göm-■rös Gyula miniszterelnök elnöklésével csütörtökön délután öt órakor folytatta tanácskozásait, amelyekenek során befejezte a választójog kérdésének megvitatását. A pártvezetőség felkérte Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, hogy a megbeszélések során felmerült szempontok figyelembevételével készítse el végleges formában a választójogi törvényjavaslatot az országgyűlés elé való terjesztés céljából. A tanácskozás este fél kilenckor ért véget. A tanácskozás után alkalmunk volt beszélni több vezető politikussal, akik örömüknek adtak kifejezést, hogy a nagyjelentőségű alkotmányjogi javaslatok már a legközelebbi jövőben a képviselőből, elé kerülnek. Bizonyos, hogy a kormány egyidőben nyújtja be a kormányzói jogkör kiszélesítéséről szóló javaslatot a választói reformmal. Az előbbi javaslat a kormányzót felruházza mindazokkal a jogokkal, amelyekkel a király rendelkezett, kivéve a nemesség adományozás jogát, valamint a főkegyúri jogot. Ennek a javaslatnak a tárgyalása időrendben meg fogja előzni a választójogi reformot. A tanácskozások befejeztével alkalmunk volt beszélni Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, aki a következőket jelentette ki: — Teljesen befejeztük a választójogi kérdés tárgyalását. Gróf Bethlen István a következőkben tájékozztatta munkatársunkat: — Ma végérvényesen letárgyaltuk a választójogi javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben. Vannak egyes részletkérdések, amelyeket még újból át kell dolgoznia a belügyminiszter úrnak, de ezek már nem annyira lényegbe vágóak. — Mikor kerül a javaslat a képviselőház elé? — Ez a kormány dolga, erre csak ő adhatálaszt. Kijelentette még gróf Bethlen István, hogy a választójog ügyében már nem is ül össze a párt vezetősége a kormánnyal, hanem a javaslat kidolgozását teljesen rábízza a belügyminiszterre. Más kérdések letárgyalása céljából azonban lesznek tanácskozások a kormány és a többségi párt vezetősége között. A budai egyesületek Bethlen István mellett. A Budai Társaskörben csütörtökön este a budai társadalmi, kulturális, jótékonysági és sportegyesületek többszázfőnyi kiküldöttjének részvételével nagygyűlés volt, amelyen Ilipka Ferenc felsőházi tag, ny. főpolgármester elnöki megnyitójában a gróf Bethlen Istvánt ért támadásokkal kapcsolatban méltatta a volt miniszterelnök tízéves országépítő munkáját és a megjelentek viharos helyeslése és éljenzése közben visszautasította azokat a vádaskodásokat, amelyekkel az ország újjáépítésén, a rend és a konszolidáció helyreállításán fáradozott volt kormányelnököt legutóbb illették. Hoór-Tempis Móric műegyetemi tanár beszédében Bethlen Istvánban azt az államférfiút ünnepelte, aki Magyarországot az erkölcsi és gazdasági romlásból, valamint a külföldi elszigeteltségből kivezette. Ezért hálával és tisztelettel hajtja meg Buda polgársága zászlaját a megtámadott államférfiú előtt. Bakonyi János felolvasta a budai közönségnek Bethlen Istvánhoz intézendő üdvözlő levelét, majd a különböző budai kerületek egyesületeinek és társasköreinek kiküldöttei jelentették be csatlakozásukat az üdvözléshez. Petracsek Lajos országgyűlési képviselő felszólalásában Gömbös Gyula és Bethlen István harmonikus együttműködésének jelentőségét fejtegette, majd megemlékezett a budai polgárság egyik legszebb erényéről, a hűségről és a háláról, amely egyúttal megbízhatóvá is teszi az ország nagy értékeit megbecsülő budai közönséget. A Bethlen Istvánnak szóló üdvözlőlevél nemcsak elégtétel a támadásokért, hanem biztatás arra, hogy a volt miniszterelnök vegye ki továbbra is a részét a magyar politikai közéletben.