Pesti Hírlap, 1939. február (61. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
BUDAPEST, 1939 LXI. ÉVFOLYAM. 26. (19.756) SZÁM SZERDA. FEBRUÁR 1 Előfizetés a Képes Vasárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 60 fillér. Egyes példányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletek nélkül) Szerkesztőség: Vilmos császár ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vilmos császár-út 78. Tel. 112-295. Erzsébet körút 1. Tel. 135—296. A fiókok jegyzékét vasárnaponként az apróhirdetések élén közöljük A nemzetek élettere Hitler vezér és kancellár hatalmas beszédben szállott síkra amellett, hogy a nyolcvanmilliós nagy német nemzet életlehetőségének békés uton való biztosítása elé a többi hatalmak akadályokat ne gördítsenek és inkább segítsék elő, hogy a sűrű lakosságú Németország hozzá tudjon jutni — ha máskép nem, hát külkereskedelmi uton — a szükséges élelmiszerekhez és a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Nagy-Németország megteremtése a német nemzet életterének jelentős kibővítését jelentette ugyan, de arra az esetre a német nép életterének további kibővítésére lenne szükség, ha a jogtalanul elvett német gyarmatbirtokok visszaadása révén Németország nem tudna megfelelően részesedni a világ nyersanyagkincseiben. Milliók és milliók hallgatták a rádió hanghullámain keresztül a német nép jogainak és életérdekeinek védelmében a vezér ajkáról elhangzott beszédet, a németek igazságának nagyszabású propagandáját, amely egyrészt Németország gyarmati követeléseinek jogosságáról, a német gazdasági nehézségek egyetemes érdekű elhárításának szükségességéről és másrészt a harmadik Német birodalom békés szándékairól és a többi nemzetekkel való együttműködési készségéről igyekezett a világ közvéleményét meggyőzni. Nagy igazságot hangoztatott a Német birodalom vezére akkor, amidőn nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „minden népnek joga van arra, hogy életét ezen a területen biztosítsa“. Ezt a természetes életjogot a nagy nemzetek a maguk hatalmi erejének latbavetésével biztosítani tudják akkor is, ha szorongató ellenséges gyűrű veszi is körül őket. Sokkal nehezebb azonban a kisebb népek helyzete, de kiváltképpen a magyar nemzeté, amelynek ezeréves természetes „életterét“ Trianon a brutális erőszak eszközével , esztelen módon rendkívüli mértékben megszűkítette és pedig anélkül, hogy a területi zsákmányban részesített szomszédok gazdasági boldogulását ezzel elősegítette volna. Sőt, ellenkezőleg, Magyarország feldarabolását, a magyar nemzet életlehetőségének megnyomorítását súlyosan megérezte és állandóan érzi az egész Dunamedence, annak minden állama, hiszen ezek a békeparancsok óta a politikai bizonytalanságnak és a megmegújuló gazdasági válságoknak süppedékes ingoványából nem tudnak kilábolni és szilárd talajra érni. •Ha van igazságos és más nemzetek igazi érdekét is szolgáló követelés, amely méltán számot tarthat meghallgatásra és méltánylásra a világ közvéleményénél, épp úgy, mint az Európa sorsát intéző nagyhatalmaknál, akkor ilyen az a követelés, hogy a magyar nemzetnek mai szörnyen megcsonkított élettere a régit legalább is megközelítő, a néprajzi elv, valamint az önrendelkezési jog és a gazdasági szükségesség által megszabott keretben kibővítést nyerjen. Ez a követelés nem egyoldalú önzésből fakad és nem jelenti más nemzetek életérdekeinek megrövidítését, hanem nélkülözhetetlen előfeltétele, középponti problémája a szétzüllesztett egész Dunavölgy olyan politikai és gazdasági újjárendezésének, amely nélkül egyik nemzetnek és népnek boldogulása és jövője sem biztosítható ezen a hatalmi versengések által oly közelről érintett rendkívül fontos területen. Hitler beszédében azt panaszolta, hogy Németország súlyos gazdasági nehézségei főkép abból a tényből erednek, hogy Németország jelenlegi élettere túlnépes, mert egy négyzetkilométeren százharminc német él és próbál magának rendkívüli szorgalommal, példás munkakészséggel, teljes felkészültséggel és messzemenő takarékossággal műveltségi szint soha nem voltak összefüggésben. A magyar nemzet mostani összezsugorított életterének kiterjesztését nem csupán a nemzeti elvvel és az önrendelkezési joggal szemben elkövetett súlyos sérelmek jóvátétele, de a legfontosabb gazdasági életérdekek is parancsolólag írják elő. Nekünk sem szabad hallgatnunk és ezt a nagy, egyetemes érdekű igazságunkat véka alá rejtenünk. Minekünk is módot kell találnunk ismételten arra, hogy a világ közvéleménye elé tárjuk életterünk semmivel sem menthető szörnyű megcsonkítását és a Kárpátmedencében élő több mint tizenhárommillió magyar életlehetőségének vészes következményekkel fenyegető, tűrhetetlen gúzsbakötését. Ma már Európaszerte érzik annak szükségét, hogy az elkövetett igazságtalanságokat mielőbb jóvá kell tenni, a nemzetek között esztelen módon támasztott ellentéteket elsimítani és megnyitni az útját az egymásrautalt nemzetek békés politikai és gazdasági együttműködésének. Ma több megértésre és méltánylásra talál minden olyan törekvés, amely az új idők szellemében békés eszközökkel az igazi és tartós béke megteremtésére irányul és ennek megvalósítására hívja segítségül a világ sorsát intéző nemzetek támogatását. Chamberlain hitvallása az alsóházban a béke mellett Örömmel üdvözli Hitler beszédének azokat a kitételeit, melyekben az angolnémet bizalmat és együttműködést hangsúlyozza-A spanyol helyzet ebben a pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét Nincsen olyan kérdés, amelyet békés vitával el ne lehetne intézni — A Pesti Hírlap londoni tudósítóinak telefonjelentése — London, jan. 31. Az a bizakodó hangulat, amelyet Chamberlain miniszterelnök szombat esti beszéde keltett egész Angliában, Hitler kancellár hétfői békés hangulata nagy beszéde után semmivel sem csökkent. A német kancellár beszédét igen nagy érdeklődés előzte meg, de nem kísérte olyan ideges izgalom, mint más alkalmakkor. Az angol rádióállomások egy órával a beszéd elhangzása után kivonatosan ismertették annak tartalmát. A külügyi hivatal a brit kormány tagjait félóránként látta el a' -beszéd hiteles fordításával. Maga Chamberlain miniszterelnök rádión hallgatta a beszédet, de mivel németül keveset tud, csak a Downing Streetre visszatérve, este tíz óra után olvashatta el a beszéd teljes szövegét. Chamberlain miniszterelnök kedden Sir Horace Wilsonnak, a kormány gazdasági tanácsadójának kíséretében érkezett az alsóház ülésére. Az utcán nagy tömeg fogadta és tüntetett részben mellette, részben ellene. A képviselők már jóval az ülés megnyitása előtt megjelentek, hogy jó helyet biztosítsanak maguknak az ülésteremben. Chamberlaint — amikor az ülésterembe belépett — az alsóház tagjai a helyükről felállva viharosan, lelkesedéssel megéljenezték. A karzatok zsúfolásig megteltek. Az összes nagykövetek jelen voltak, az amerikai és a német nagykövet kivételével, akik nincsenek az angol fővárosban. A királyi ház tagjai részére fenntartott helyen láttuk a kenti herceget. Mellette ült lord Halifax, akinek — mint lordnak — nincs helye az alsóházban. A miniszterelnököt Attlee ellenzéki vezér felszólalása egyáltalán nem hozta ki sodrából és amikor felvonásának megfelelő életlehetőséget biztosítani. Vegyük hozzá még, hogy a vezér nehéznek látja a német nép jelenlegi gazdasági helyzetét annak ellenére, hogy Németország ipara épp úgy, mint mezőgazdasága rendkívül fejlett és nemzeti jövedelme a lakosság számához mérten vetélkedik a legfejlettebb nyugati államokéval, sőt azokat nem egyszer meg is haladja. Ezek után vájjon mit szóljunk mi, a Trianonban megcsonkított Magyarország, ahol — fejletlen ipar és elmaradott mezőgazdasági termelés mellett — egy négyzetkilométerre jelenleg kereken száz lélek esik nagy kulturális és társadalmi igényekkel. Vegyük hozzá, hogy ez a csonka terület nélkülöz számos igen fontos nyersanyagot, amelyeket csak nehézségek árán tud megszerezni olyan területekről, amelyek a békeparancsok előtt nemcsak államilag, de földrajzi és gazdasági tekintetben is a legszorosabban hozzá tartoztak. Ezek gazdaságilag most is ide tendálnának és a magyar síkvidékkel kölcsönösen kiegészülnének, ha erőszakosan le nem szakították volna ezeket a magyar állam ezeréves testéről és nem csatolták volna — ugyancsak erőszakkal — olyan államterületekhez, amelyekkel földrajzilag állt, hogy válaszoljon az ellenzék vezérének beszédére, olyan hosszasan ünnepelték, hogy jóideig nem tudott szóhoz jutni. A miniszterelnök valósággal elemében volt, csillogtatta szónoki képességeit. Beszéde a parlament tagjai körében kitűnő benyomást keltett. Az volt az általános benyomás, hogy sikerült megmutatnia azt az utat, amelyen együttműködéssel biztosítani lehet az európai békét. L. L: Az alsóház ülése London, jan. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Kedden a parlament újból összeült a karácsonyi szünet befejeztével. Arra a hírre, hogy a Ház nagyfontosságú külügyi vitát folytat, a képviselők zsúfolásig megtöltötték a termet. Chamberlain miniszterelnököt megjelenésekor a kormánytámogató pártok melegen ünnepelték. Sir John Simon kincstári kancellár White képviselő kérdésére röviden ismertette a cseh-szlovák kölcsönegyezményt és hangoztatta, hogy a tárgyalások során szó volt a menekültek devizaszükségletének fedezéséről is. Ifjabb Henderson Artúrnak Hitler kancellár hétfői beszédére vonatkozó kérdésére felelve, Chamberlain miniszterelnök a következőket mondta: — Üdvözlöm Hitler kancellár tegnapi beszédének ama kitételeit, amelyekben hangsúlyozta, hogy az angol és német nép közötti kölcsönös bizalmat és együttműködést kívánja, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy újból kifejezzem azokat az érzelmeket, amelyekben az angol kormány és nép teljes mértékben osztozik. Jelenleg az angol és német kormány között nincsen szó tárgyalásokról. Örömmel állapíthatom meg, hogy nemrég az angol és német ipar