Pesti Hírlap, 1941. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
Előfizetési ára 1 hóra 2 P 50 fillér. . Két hóra 0 P. Negyedévre 7 P. 80 fiú. Félévre 15 P. Egy évre 30 P. Egyes szám ára hétköznap 8 fill., vasárnap 12 fil. (a pályaudvarokon is).Pesti hirla BUDAPEST, 1041 ÁPRILIS 1. KEDD LXIII. ÉVFOLYAM, 74. (20.397) SZ. Hírlap rt kiadása, Légrády Testvérek rt. nyomása. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. r.: 112-295. Főkiadók: Vilmos cs.-ut 78. sz. Tel.: 112-285 és Erzsébet-krt. T.: 225-688 Tizennégy millió írta Ajtay József Majdnem ennyi lelket tüntet fel az év elején megtartott népszámlálás előzetesen összeállított és most közzétett eredménye az utolsó két évben megnagyobbodott Magyarország területén. Két évtizeddel ezelőtt, 1920-ban a trianoni tragédiát követően, Magyarország lakosainak száma csak nyolc millió volt. Azóta tehát közel hat millióval, mintegy hetven százalékkal nőtt meg a magyar állam népi ereje. Ezzel a Trianonban megcsonkított és kis állammá zsugorított hazánk újra felemelkedett a középnagyságú országok sorába, nem csupán lakosságának tekintélyes számánál, hanem területének nagyságánál, kedvező földrajzi helyzeténél, egységes nemzeti jellegénél és e tényezőkön alapuló számottevő politikai súlyánál fogva. A most megtartott népszámlálás eredményeinek további közlését nagy érdeklődéssel várja a magyar közvélemény nemzetiségi és vallási vonatkozásban éppúgy, mint a népmozgalmi, gazdasági és szociális viszonyainkat feltüntető adatokat. Az ország népesedésének alakulását illetően a távoli múltból is vannak adataink, így a jobbágy-összeírások, tizedlajstromok, egyházi összeírások, földrajzi lexikonok igen részletes, eddig még kevéssé figyelembe vett tájékoztatást nyújtanak hazánk régebbi népességi viszonyairól és a fejlődés menetéről. A XV. század végéről fennmaradt jobbágy-összeírás alapján Magyarország túlnyomóan magyar lakosságát Mátyás király uralkodásának végén négy-öt millióra lehet tenni, tehát körülbelül annyira, mint akkoriban a nagy nyugati államokét Ez teszi érthetővé az akkori Magyarország elismert nagyhatalmi súlyát és kiemelkedő nemzetközi tekintélyét A néppusztító török uralom megszűnte után az adóköteles népességnek 1715-ben és 1720-ban történt összeírása nagy hanyatlás szomorú képét tárja elénk. Ennek alapján ugyanis az ország lakosságának számát nem lehet többre becsülni két és fél-három milliónál. A magyarság települési helye, az Alföld és a Dunántúl néptelenné válván, a magyarok száma nem sokkal haladhatta meg az egymilliót. II. József idejében, 1785/87-ben végrehajtott népszámlálás a magyar királyság területén (a határőrvidék nélkül) és Erdélyben együttesen nyolc és félmilliót meghaladó lelket talált. A lakosság számának mintegy háromszorosra növekedését főképpen a XVIII. század folyamán végbement igen nagyarányú bevándorlás és a külföldről történt rendszeres betelepítés hozta létre. Ez növelte meg nagymértékben a nemzetiségek számát is az egykor túlnyomóan magyar többségű és jellegű Magyarországon. Az osztrák abszolutizmus idején, 1850/51-ben megtartott népszámlálás szerint a magyar királyság lakossága 13.191.553 lélek volt. A magyarok számát az osztrák statisztika 1850-ben, a szabadságharc leveretése után öt millióban mutatta ki. A magyar kormány által végrehajtott első népszámlálás 1869-ben, tizenöt és félmillió lelket talált hazánkban. Ennek csupán vallásfelekezetek szerint való megoszlását ismerjük. Az anyanyelv szerint való megoszlást a népszámlálások csupán 1880-tól kezdve vették figyelembe. A kiegyezési korszak derekán, 1880—1910-ig, a magyar birodalom lakosságának lélekszáma rohamosan emelkedik és 1910-ben Horvátországgal együtt megközelíti a huszonegy milliót. A magyar anyanyelvűek száma és aránya évtizedről-évtizedre szintén állandó és jelentős mértékű növekedést mutat, úgyhogy 1900- ban a dráváninneni területen 51,4 százalékkal már többségre emelkedett. Ez a többség 1910-ben — közel tízmilliónyi magyar lélekszám mellett— 54,5 százalékra növekedett. Ennek a gyarapodásnak valóságát kétségtelenné teszi a magyarságnak abban az időben mutatkozó igen kedvező természetes szaporodása és a magyar jellegű sík- és dombvidéki területeken a lakosság számának nagyarányú emelkedése ugyanakkor, amidőn a nemzetiségi többségű hegyvidéki részeken a lakosság növekedése — elvándorlás következtében — jelentéktelen volt, megállott, vagy visszaesett. A trianoni tragédia egy időre megakasztotta a magyar királyság és a magyarság lendületes fejlődését, de annak véget nem vethetett. Vájjon mennyi lehet a magyarok A horvátok tovább tárgyalnak, de megegyezés Zágráb és Belgrád között még nem jött létre. Macsek Vladimírt, a horvátok vezérét kedd reggelre várják Belgrádba. Macseket különben a vasárnap folyamán több horvát szenátor és képviselő kereste fel Zágrábban, akikkel beható tanácskozásokat folytatott. Hír szerint Kossutics, a horvát parasztpárt főtitkára hétfőn Belgrádba utazott, hogy Macsek megbízásából a kormánnyal tárgyalásokat folytasson. A zágrábi tárgyalásokon részt vett Kostanovics Száva, az új kormány közélelmezési minisztere is, aki az önálló demokrata párt főtitkára. Belgrádi jelentés szerint Macsek miniszterelnökhelyettes belépése a kormányba, még mindig nem tekinthető véglegesnek. A miniszterelnökhelyettes ugyanis a szerb-horvát kiegyezés kifejezett elismerésén kívül még más követeléseket is előterjesztett az új kormánynak. Ezek a követelések ismeret- száma ma, a megnagyobbodott ország területén? Az 1910. évi magyar népszámlálás adataira támaszkodva és az ettől az időponttól kezdve eltelt három évtized népmozgalmi alakulásait is becslésszerűen figyelembe véve, ezidőszerint a magyar anyanyelvűek száma az egész országban hozzávetőlegesen 11 millióra tehető, aránya pedig előreláthatóan 80 százalék körül fog mozogni. Igen jelentékeny és egyre emelkedő irányzatú a városi lakosság száma és aránya. A népszámláláskor a 13.638.839 főnyi összlakosságból 2,335.286 lelket írtak össze a 18 törvényhatósági, 1,649.139 lelket pedig a 68 rendezett tanácsú városban. Tehát kereken négymillióra rúg hazánkban a városi lakosság, ami 30 százalékos aránynak felel meg. A 6263 községben pedig 9,654.414 lélek él. A legutóbbi tíz év alatt a megnagyobbodott Magyarország mostani területén a lakosok száma kereken 930.000 fővel növekedett. Ebből 386.000 lélek esik a törvényhatósági és rendezett tanácsú városokra, tehát több Berlin azzal vádolja Belgrádot, hogy nem akadályozza meg a németellenes túlkapásokat A belgrádi német követ jelentéstételre Berlinbe utazik . Eden ismét Athénba érkezett, hogy Dili tábornokkal együtt folytassa tanácskozásait a görög kormánnyal Németellenes atrocitások híre érkezik Jugoszláviából Bismarck mondotta, hogy ő az egyetlen kortársai közül, aki a Balkánt és a balkáni kérdést ismeri. A vaskancellárnak ez a mondása jutott eszünkbe a legújabb jugoszláviai eseményekkel kapcsolatban. A Balkán most is a kiismerhetetlenség és a kiszámíthatatlanság hazája, ezért az eseményeket magyarázni lehetetlenség, következtetéseket vonni abból, ami ma történt, a holnapra, egészen meddő fejtörés volna. A német sajtó, amely kezdetben bizonyos fokú tartózkodást mutatott, angol aknamunkát lát a jugoszláviai eseményekben. Mielőtt a jugoszláv kormánynyilatkozat elhangzana (ami mostanig nem történt meg), nem tudhatjuk, hogy a Szimovics-kormány milyen álláspontot foglal el a Bécsben aláírt egyezménnyel szemben. A Jugoszláviai események Minden jelentés a helyzet további komolyodását mutatja és jellemzésül nem tehetünk mást, mint hogy a történteket összefoglaljuk. Heeren belgrádi német követ vasárnap délután ismét tárgyalt Nincsics külügyminiszterrel. Politikai körök értesülése szerint a német követ választ kívánt arra a kérdésre, várjon a jugoszláv kormány követni fogja-e az előző kormány külpolitikáját vagy nem? Belgrádban úgy tudják, hogy a Szimovicskormány erre vonatkozólag nyilatkozatot készít elő és a nyilatkozat értelmében az új kormány nem akarja viszszavonni Jugoszlávia csatlakozását a hármas egyezményhez, de a kiegészítő nyilatkozatot oly módon szeretné átalakítani, hogy Jugoszlávia teljes mértékben megőrizhesse semlegességét Az új jugoszláv politikai helyzet — mint egy berlini jelentésben olvassuk — a német fővárosban lévő külföldi újságírók között a legnagyobb meglepetést keltette. A Wilhelmstrassén megtartott sajtóértekezleten minden kérdésre az volt a válasz, hogy a jugoszláv kormány külpolitikájára vonatkozóan addig semmit sem lehet mondani, amíg a kormánynyilatkozat meg nem jelent. A Wilhelmstrasse képviselője arra a kérdésre, hogy hiszi-e a birodalmi kormány, hogy a német-jugoszláv viszony negyvennyolc órán belül kitisztul, ezt a választ adta: „Miért olyan gyorsan? Mi türelmesek vagyunk, és tudunk várni. A jugoszláv helyzetet teljesen nyugodtan és higgadtan figyeljük.“ Berlinnek ebből az álláspontjából azt a következtetést lehet levonni, hogy Németországban a jugoszláv helyzet alakulását a lehető legnagyobb figyelemmel kisérik. A horvátok követelései lenek. Macsek egyébként hétfőre összehívta Zágrábba a párt nagygyűlését, hogy az ország hangulatáról meggyőződjék. Csak a párt meghallgatása után dönt arról, hogy a jelenlegi körülmények között, illetve a helyzet komolyabbra fordulása esetén együttműködhet-e az új kormánnyal. Hir szerint a horvátok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az új kormány foglaljon világosan állást a szerb és a horvát nép együttműködése, valamint a háromhatalmi egyezménnyel kapcsolatos magatartása tekintetében. Világosan feltárja a horvátok álláspontját a helyzetről Macsek lapja, a „Hrvatski Dnevnik“, amely többek között ezeket írja: „Az új kormány megalakulása után egy tekintetben világos a helyzet: egyesültek az összes szerbpolitikai pártok, amelyek közül néhány eddig eltérő politikai felfogást vallott. Ezzel szemben áll a horvát parasztpártban megszervezett nép, amely ma új lendületet kap kap és megfrissül. A horvát parasztpárt vezetőségét szintén érdeklik a külpolitikai események, mert Jugoszlávia öszszes népeinek jövőjéről van szó. Ez a vezetőség történelmi feladata tudatának magaslatán áll. Az európai és a belső helyzet azt parancsolja, hogy ez a vezetőség megfontolt legyen munkájában, de egyúttal határozott is. Mögötte állnak a nemzeti erők hatalmas szervezetei, készen arra, hogy a legnagyobb lendülettel álljanak a haza szolgálatára ... A horvátok tudatában vannak az európai helyzetnek és a Jugoszlávia körül uralkodó állapotoknak. Szilárdan el vannak határozva, hogy továbbra is megőrzik fegyelmüket és egységüket, hogy ezután is minden tehetségüket vezérük rendelkezésére bocsáthassák.“ A horvát lap cikkéből csak annyi álmint 40 százalék. A községek, tehát a vidék lakosságának számszerű növekedése alatta marad az országos átlagnak, sőt több megye lakossága — városok nélkül — alig növekedett, nem egynek lélekszáma pedig csökkent. Ez világosan mutatja, hogy a vidék, a falu népfeleslege egyre fokozódó mértékben áramlik az iparvidékek, a városok, de különösen Budapest és környéke felé. Nagy-Budapest lélekszáma immár 1.700.000 főre rúg. A vidék, a falu sorvadása kedvezőtlen és káros jelenség, amelynek meggátlására ma már a nyugati országokban mindenütt messzemenő intézkedések történnek. A most végrehajtott nyolcadik népszámlálás sok vonatkozásban feldolgozásra kerülő adatai bizonyára igen értékes tanulságokkal fognak szolgálni. Elsőrendű közérdek, hogy e tanulságokból adódó útmutatások kellő figyelembevétele és gyakorlati hasznosítása megtörténjék úgy az állami életet legfelső fokon irányító kormányzatban, mint a végrehajtás feladatát végző közigazgatásban is.