Pesti Hírlap, 1941. augusztus (63. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
Előfizetési ára 1 hóra 2 P 50 fill. Két hóra 5 P. Negyedévre 7 P 30 fill. Félévre 14 P 60 fill. Egy évre 29 P 20 fill. Egyes számára hétköznap 10 fill., vasárnap 16 fill. (a pályaudvarokon is). Ára 10 fillér Ar Pesti Hírlap /r? BUDAPEST, 1941 AUGUSZTUSI. PÉNTEK LXIII. ÉVFOLYAM, 174. (20.497)SZ. Kormányzó Urunk beszéde a német és a magyar nép sorsszerű összetartozásáról és a közös ellenség elleni vállvetett harcról Dietrich von Jagow, a Német Birodalom új követe ünnepélyesen átnyújtotta megbízó levelét a Kormányzónak Brit és szovjet repülőgépek támadást intéztek Kirkenes ellen Ukrajnában a német erők mélyen benyomultak a visszavonulási mozdulatokat végző ellenség közé — A német harci repülők csütörtökre virradóra Moszkva katonai célpontjait bombázták —A Dnyeper felső folyásánál egy különösen makacsul védett várost foglaltak el a németek — Az északi hadszíntéren hét szovjethadosztály részeit semmisítették meg Gyorscsapataink rendkívül véres veszteséget okoztak az ellenségnek A keleti hadszíntéren egyre jobban tisztázódik a helyzet. Különösen érdekesen alakul a hadi helyzet a nagy arcvonal déli szakaszán, Ukrajnában, ahol a magyar és a német csapatok együtt küzdenek Budjenin tábornagy serege ellen. Kijevtől délre az egész szovjet arcvonal megingott és a vezénylő tábornagy azon igyekszik, hogy a seregét minél kisebb veszteségek árán visszavonja a Dnyeper folyó védelmi vonala mögé. A Stefani-iroda különtudósítója igen érdekesen vázolja ennek a frontszakasznak az eseményeit, amelyek annál inkább érdekelhetik a magyar közönséget, mert az ukrajnai csaták hősei a honvédek, mégpedig a mostani harcok során a magyar lovasság szerepe került előtérbe. Az olasz tudósító megállapítása szerint a magyar és a német csapatok együttműködése következtében teljes meghiúsulás előtt áll a tervezett visszavonult,^amllyet a 18. szovjet hadsereg kellett volna utóvédharcokban fé teznie^ A magyar lovasság és a nétrt^t páncélosok részben o&eritettá^/re utóvédnek szánt had.iktátyfi\JSk, részben heves harcbaiyfel- 4^*CTiták. A legújabb német jelfépitesek szerint pedig a nénföpáiojofcmsztagok messzire benyomjanak .a visata* ,vonulóban mévő szovjet hofedszkfedk, közé és teljes felbomlással fenyegetik az egész visszavonulási tervet. Ez a helyzet is egy újabb bizonyítéka annak, hogy a mai hadvezetéssel szemben már nem érvényesülhet a régi „visszavonulsi iskola“ utóvédharcok árán való átcsoportosítása és új állások elfoglalása. Külön kiemeli az olasz tudósítás a magyar lovaság nagyszerű harci erejét és akcióbalépésének eredményességét. Az egyik zászlóalj parancsnoka elmondotta — írja —, a magyar lovasságnak alkalma volt megmutatni az ukrajnai síkságon, hogy méltó hősies hagyományaihoz. A mozgóháború is kitűnő alkalmat ad a lovasságnak arra, hogy megmutassa, mit tud. A magyar lovasdandárok állandóan harcban állanak az ellenséges hátvédekkel és keményen próbára teszik azokat. A bolsevikiek kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy kijussanak a bekerítésből. Ezek a kisérletek azonban egymásután meghúsultak. A magyar csapatok, amelyek szoros együttműködésben vannak a németekkel, igen sok foglyot ejtettek és igen nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. A magyar csapatok most heves harcok között folytatják az előrenyomulást. Az olasz jelentés végül kiemeli ama magyar üteg legénységének hősies harcát, amely vitézül szembeszállt az üteget megközelítő szovjetorosz gépesített hadoszloppal. A magyar csapatok sorozatos galíciai és ukrajnai győzelmeivel foglalkozik az olasz egyetemi ifjúság harcos szellemű lapja, a „Libro e Mocchetto“ is. A lap összefoglaló képet ad a magyar nemzet harcos múltjáról a nyugateurópai civilizáció védelmében érdemekben gazdag történelméből, majd hangoztatja, hogy amint a magyar nép nem tudja feledni szenvedéseit és áldozatos küzdelmeit, úgy a világnak sem szabad megfeledkeznie arról, mennyi igazságtalanság érte a magyarságot a gonosz és ostoba páriskörnyéki békediktátumok következtében. Az első szó, amely igazságot követelt Magyarország számára, éppen a baráti Itáliából hangzott el és ez a barátság, amely mindkét nép lelkében mély gyökeret vert, tartós és szilárd lesz. Az Egyesült Államok és a Szovjet között nagyban folyik a barátkozás — írja az olasz sajtó Hopkins amerikai megbízott moszkvai látogatásával kapcsolatban. Hopkins azért ment el Moszkvába — írják —, mert Amerika kifejezett ígéretet tett a Szovjetnek, hogy hadianyagot fog szállítani, a Szovjet ezt most nagyon sürgősen követeli, de Amerika csak igen korlátozott mértékben tud szállítani. Ennek több oka van. Először is az, hogy az amerikai hadiipar, magának Rooseveltnek és a többi ipari vezérnek saját elismerése szerint, még az Angliával szemben vállalt szállítási kötelezettségeinek sem tud eleget tenni, mert Anglia szükségletei sokkal gyorsabb iramban mutatkoznak, mint az amerikai ipari termelés irama. Churchill legutóbbi beszéde is tulajdonkép újabb sürgetés volt Amerika felé. De még ha rendelkezésre is állana Amerikában a Szovjet számára szállítandó hadianyag, akkor is olyan földrajzi nehézségek tornyosulnak a szállítások elé, amelyeket sem Amerika, sem Anglia, sem pedig a Szovjet nem képes elhárítani. Ma az egyetlen lehetőség az amerikai szállítmányok eljuttatására, Vladivosztok kikötője és a szibériai vasút. A Csendes-óceánon való hajóút azonban rendkívül hosszadalmas és olyan nagy hajótömeget igényel, ami nem áll az Egyesült Államok rendelkezésére, annál kevésbé, mert számítaniuk kell az Európa, illetőleg Anglia felé irányuló szállításoknál előálló folytonosan növekvő hajótér-veszteségre is. A szibériai vasút pedig a valóságban Japán ellenőrzése alatt áll, illetőleg Japán beleegyezése nélkül komoly szállítást ezen a vasúton nem lehet végrehajtani. Végeredményben tehát — vonja le a következtetést az olasz sajtó —, a Szovjetnek ígért amerikai hadianyag-segítség nagyon hasonlít ahhoz, amit annakidején Jugoszláviának és Görögországnak ígértek. Minden jel arra mutat, hogy Hopkins ugyanazt a szerepet játssza el most Moszkvában, mint a sokat szerepelt Donovan ezredes a tavaszszal a Balkánon. Anglia és a Szovjet szövetkezéséről rendkívül éles cikket ír az ismert német közíró, Megerle Károly, a Berliner Börsenzeitungban. „Az angol hírverés számára — írja — most a legnehezebb probléma, hogy igazolja eljárását az Anglia mögött álló országnélküli kormányok és népek nélküli államfők előtt, akik egyre türelmetlenebbül kérnek biztosítékokat Angliától, hogy a jövendő Európában a Szovjet nem fog jelentkezni a zsákmányért. Anglia most úgy szeretné a dolgot beállítani, mintha erre képes volna. Az a német megállapítás, hogy Európának a német seregek és szövetségeseik közbelépése nélkül az ugrásra kész bolseviki támadással szemben semmiféle menekülési lehetősége nem lett volna, továbbá az a megállapítás, hogy Anglia a bolsevizmussal kötött szövetségében Moszkvának szabad kezet ígért Európában, az angol propagandát kínos helyzetbe hozta.“ Amerika és Japán helyzete is igen érdekesen bonyolódik. Mind a politikusok kijelentéseiből, mind pedig a sajtó magatartásából az állapítható meg, — írja a svéd sajtó — hogy az Egyesült Államok szeretnék teljesen különválasztani a japáni kérdést az európai háború kérdésétől. Erre vall egy Vichyből érkező híradás is. Az USA nagykövetségének köreiben nyíltan, sőt szinte célzatosan hangoztatják: Washingtonban még mindig nem mondtak le arról a lehetőségről, hogy az USA és Japán között együttműködés jöjjön létre. Ezt a véleményt azzal támasztják alá, hogy Roosevelt még mindig nem intézkedett az egész Japánba irányuló amerikai kőolajkivitel elzárásáról. Szerintük Holland- India nyilatkozata is kétségtelenül amerikai befolyás eredménye. Ez a nyilatkozat megállapítja, hogy felelőtlen híresztelés volt, mintha beszüntették volna Japán számára a borneói kőolaj szállítását. Holland-India csak bizonyos gazdasági rendszabályokat léptetett életbe, de ez nem érintheti a kőolajszállítást. Rámutatnak amerikai politikai körökben arra is, hogy a japáni hajók már újra megjelenhetnek az amerikai kikötőkben. Ezekben a körökben nem titkolják, hogy Tokió és Washington között a helyzetet nem annyira Japánnak a keletázsiaitérségben történt akciója befolyásolja. A will jerenti: A honvéd gyorscsapatok az ellenség ismételt ellentámadásait visszaverve, rohamosan fmyta taik előretörésüket. A s*vjet csapatok egyik különösen heve^4Ant*nak^a során honvédeink jAdAvül véres veszteségeket okoztak ayjjfeoséspiekfereknek a jíarcokfworske/ében méltóképpen osztozik légiW^onK néhány Vprtfibázóköteléke isjamelygJwímételten megtámadták az ellenség vissz^paufjT oszlopait s jól céWBtt ^(í^ibáikkal sorozatos pánikot keltettek s na^/iufiiH^Vkat vittek véghez azok tömött soraiban. Egyik kerékpáros-zászlóaljunk teljesítménye Az Ukrajnában harcoló magyar gyorscsapatok szellemének elismerésreméltó bizonyítékát szolgáltatta egyik kerékpáros-úfsselóaljunk. Ez a zászlóalj rendkívül zilált közlekedői viszonyok között is,a fáradságot nem kímélve, éjjel-nappali menek^piel követte a különösei ifafSz^sterepszakaszokon áthatoló gépesitiA^erigtlmét, noha utf^iak ejtatása^halyenként valósággal emberfeletti MIeszjt«isd volt csa^Q lehetséges. /X^elkes kerékpárosok akaraterete yfezjiroan minnlen nehézséget leMzdösér A,a kiváló csapat mindenütt időben érkezve hatásosan avatkozhatott bele a gépesített kötelékek harcába.