Pesti Hírlap, 1944. november (66. évfolyam, 249-272. szám)
1944-11-03 / 249. szám
fillér vasárnap pályaudvarokon). Előfizetési ára 1 hóra 5.20 P. % évre 15.— P. Megjelenik hétfő kivételével minden nap 0 FILLÉR ÉTKÖZNAPPesti Hírlap N % E K $ 1 1944 N.OV. 3. '$% T.xVI.ti*.149 (21460) KincsfeFPesti Hir . Előállítja: fi^.:i.^^Cegrády Testv. r.-t. nyomdája. Szerk. és fők.: V., Vilmos CS.ut 78. T. 112-205 Alkotmányosság Fegyverek dörgése között ült egybe a magyar országgyűlés, hogy indézze az alkotmányjogi kérdéseket és biztosítsa a jogfolytonosságot az október 16. óta előállott , tényleges helyzetben. A háborúnak reánk nézve talán legválságosabb időszakában kerültek előtérbe ezek az alkotmányjogi problémák és a magyar ember jogtiszteletére és alkotmányos érzésére vall, hogy a sorsdöntőcsaták közepette, a nemzet léte, vagy nem léte érdekében folytatott nagy küzdelem óráiban is elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a megfelelő törvényhozási rendezést. Horthy Miklós kormányzó lemondásával és a lemondás tényével öszszefüggő intézkedések következtében olyan helyzet állt elő a magyar alkotmányos életben, amely nem volt sokáig fenntartható anélkül, hogy megnyugtathatta volna az alkotmányosság szempontjait és követelményeit mindig elsősorban szem előtt tartó széles néprétegek felfogását. Az 1920. évben a kormányzói méltóságot és hatalmatmegalkotó törvény csupán ideiglenes tisztségnek minősíti magát a kormányzói méltóságot is, mindaddig, míg a magyar államforma tekintetében végleges rendezés nem történik. Az a törvényjavaslat, amelyet a jelenlegi kormány terjesztett az országgyűlés elé, hangsúlyozottan emeli ki a most teendő intézkedések ideiglenes voltát, sőt az ideiglenességet még azáltal is még erősebben aláhúzza, hogy hatáltalanítja a kormányzóhelyettesről szóló 1942. évi törvényt is. Az ország vezetésének ideiglenes megoldását célzó törvényjavaslat tehát nem tekinthető politikai célzatú jogalkotásnak, hanem elsősorban a hátország belső nyugalmának bizosítását szolgáló rendelkezésnek, mert ma minden magyar ember alőtt világos, hogy a nemzet összes erőit latba kell vetni, hogy a ránk zúduló háborús veszedelmet elháríthassuk. Az országgyűlés két Házának az üléseken jelenlevő minden tagja átérezte a hozandó határozatok fontosságát és nem kétséges, hogy minden magyar ember hasonlókép magáévá teszi azokat az elveket és megállapításokat, amelyeket az országgyűlés elfogadott és a jogfolytonosság biztosítása érdekében még elfogad. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat értelmében Szálasi Ferenc, aki október 16. óta vezeti az államügyeket, ezentúl, mint Nemzetvezető látja el tisztét. Olyan válságos időszakban hárul reá ez a nagy és súlyos feladat, melynél nagyobbal és nehezebbel talán még egyetlen magyar államférfi sem állt szemben A kormány törvényjavaslata azt hangsúlyozza, hogy a most tett és még teendő intézkedések ideiglenes, átmeneti jellegűek, a végleges rendezés csak a háború után következhetik be. Ha ideiglenesek és átmenetiek is az intézkedések, mégis olyan nagy jelentőségűek és annyira döntő fontosságúak a nemzet jelen és jövendő életében és boldogulásában, hogy alig lehet hozzá hasonló állami feladatot találni Magyarország ezeréves történetében. A törvényjavaslat beterjesztése egyben bemutatkozása volt az új kormánynak. A szokásos formaságok, a bemutatkozó programmot adó beszéd elmaradtak. De ma külön kormánynyilatkozat és bemutatkozó beszédek nélkül is tudja és érzi linken magyar, hogy ma, amikor az ellenség mélyen benn áll a magyar földön, a legelső és mindent megelőző nagy feladat: mindent megtenni a nemzet megmentése érkében és ez egyben minden mainak , a legszentebb kötelest is. A képviselőház ülését negyed 11 óra előtt egy perccel nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Bejelentette, hogy az ország kormányzója kéziratot intézett a Ház elnökéhez. A kéziratot a jegyző olvasta fel. A Horthy Miklós kormányzó lemondási kéziratában foglaltakat a Ház tudomásul vette. Az elnök ezután így folytatta: — Mint méltóztattak hallani, a Kormányzó Úr tisztéről lemondott. Ez a tény az 1937. évi XIX. t.c. értelmében szükségessé tette az Országtanács összeülését. Az Országtanács folyó évi október hó 27-én ülést tartott és ebből az ülésből üzenetet intézett az országgyűléshez. Az Országtanács üzenete A jegyző felolvasta az Országtanács üzenetét: „Tisztelt Országgyűlés! Vitéz nagybányai Horthy Miklós, az ország kormányzója a következő kézirattal fordult az országgyűlés két Házának elnökeihez: A Magyar Törvényhozás két Háza Nagyméltóságú Elnökéhez. A Magyar Országgyűléshez Kormányzói üdvözletemet! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a Nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztemről lemondok és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom. Kelt Budapesten, 1944. évi, október havának 16., azaz egyezerkilencszáznegyvennégy évi október havának tizenhatodik napján. Horthy s. k. Lakatos s. k. A lemondó nyilatkozat folytán, mely a felsőhöz és a képviselőház elnökének folyó évi október hó 24-én adatott át, folyó évi október hó 27-én összeült az 1937:XIX. t.-c. 3. §-ával létesített országtanács és megállapította, hogy a kormányzói tiszt megüresedett. Ezzel kapcsolatban elhatározta az Országtanács, hogy az ország új kormányzójának megválasztására az országgyűlés két Házának együttes ülését mégsem hívja egybe, mert az ország területének jelentékeny részén is dúló háborúra tekintettel, a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas és úgy véli, hogy addig az ideig, amíg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő. Kelt Budapesten, 1944. évi október hó 27. napján. Tasnádi Nagy András s. k., a képviselőház elnöke, Perényi s. k., a felsőház elnöke.“ Elnök: A kihirdetett üzenetben foglaltakat a Ház tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából átteszi a felsőházhoz. Jelentem a t. Háznak, hogy a miniszterelnök úr átiratot intézett hozzám. , Bevonul az új kormány A jegyző felolvasta Szálasi Ferenc átiratát a képviselőház elnökéhez Horthy kormányzó visszavonulásáról és, a Lakatos-kormány lemondásáról, továbbá a háromtagú kormányzótanács és az új kormány megalakításáról. E közben vonultak be a képviselők tapsai között a kormány tagjai — a miniszterelnök és a külügyminiszter kivételével — Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettessel az élükön az ülésterembe és elfoglalták bársonyszékeiket. Szöllősi miniszterelnökhelyettes törvényjavaslatot nyújt be A Ház tudomásul vette a miniszterelnöki átiratban foglaltakat. Tasnádi Nagy András elnök enunciálta: A miniszterelnök helyettes úr kíván szólni. Szöllősi Jenő miniszterelnökhelyettes: T. képviselőház! Van szerencsém tisztelettel benyújtani a vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről lemondása következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és az általános tárgyalást követő részletes megvitatás végett a közjogi és igazságügyi bizottsághoz utasítását. Egyben tisztelettel bejelentem, hogy a törvényjavaslat előadójául Nagy László, helyettes előadójául pedig Hansa Róbert képviselő urakat kértem fel. Végül tisztelettel kérem, hogy a Csütörtökön ülést tartott az törvényjavaslatot a képviselőház a házszabályok 164. szakasza értelmében, mint rendkívül sürgős törvényjavaslatot tárgyalja. A Ház a javaslat tárgyalására kimondta a rendkívüli sürgősséget. Pénteken ülést tart a Ház Az elnök így folytatta: — Mielőtt a napirendre vonatkozó javaslatomat megtenném, jelentem a t. Háznak, hogy Közi Horváth József képviselő úr sürgős interpelláció előterjesztésére kért és kapott engedélyt. Az interpellációt a napirend megállapítása után fogja a képviselő úr előterjeszteni. A házszabályok 165. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, melyek e tekintetben , parancsolólag rendelkeznek, az imént beterjesztett törvényjavaslatot a péntek délelőtt 10 órakor tartandó ülésünk napirendjére kitűzöm. Egyben bejelentem, hogy Hansa Róbert képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy amennyiben szükségesnek mutatkozik, a Ház naponként két ülést is tartson. Erről az indítványról a házszabályok értelmében legközelebbi ülésünk elején, azaz holnap délelőtt fogunk dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul vette. 1. §. Az országgyűlés tudomásul veszi, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzói tisztéről az 1944. évi október hó I0. napján lemondott. 1 §. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről való lemondása óta Szálasi Ferenc m. kir. miniszterelnök ideiglenesen a kormányzói jogkört is gyakorolja. Az országgyűlés jóváhagyja mindazokat — az egyébként a törvényhozás vagy a kormányzó jogkörébe tartozó — rendelkezéseket és intézkedéseket, amelyeket a kormányzói jogkört ideiglenesen gyakorló Szálasi Ferenc m. kir. miniszterelnök, az általa megalakított m. kir. minisztérium és az egyes miniszterek az 1944. évi október hó 16. napja óta a jelen törvény hatálybalépéséig tettek. 3. §. Az országgyűlés a kormányzói tiszt betöltését elhalasztja s a kormányzói tiszt betöltéséig az államfői teendők ellátását Szálasi Ferenc m. kir. miniszterelnökre bízza, akit a „Nemzetvezető“ cím illet meg. 4. §. A Nemzetvezető az országgyűlés előtt — a két Háznak haladéktalanul összehívandó együttes ülésén — esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én, Szálasi Ferenc Nemzetvezető, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, nemzetvezetői tisztemet az alkotmány értelmében, az országgyűléssel egyetértésben, a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!“ 5. §. A Nemzetvezetőt a kormányzói jogkörben foglalt összes jogok megilletik. A Nemzetvezető, ha miniszterelnököt nem nevez ki, a miniszterelnöki tisztet is ellátja. Ebben az esetben a miniszterelnök állandó helyettesítésére országgyűlés mindkét háza A felsőház ülése A képviselőházhoz hasonlóan, a felsőházban is megtörtént a kormányzói kézirat, a miniszterelnöki átirat és az országtanács üzenetének felolvasása. A felsőház ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg báró Perényi Zsigmond elnök. A kormányzói kéziratot, amelyet a felsőház tagjai állva hallgattak végig, a miniszterelnöki átiratot és az Országtanács üzenetét vitéz Görgey László jegyző olvasta fel, majd az elnök felkérésére a háznagy helyett vitéz Görgey László bevezette a kormány tagjait a felsőházi ülésterembe. A miniszterelnök szokásos helyén Szöllősi Jenő miniszterelnökhelyettes ült, a külügyminiszter itt sem volt jelen. A miniszterek a bársonyszékeket megtöltötték, úgyhogy a legszélül ülő Kassai Ferenc propagandaminiszter József kir. herceg mellé került. Az elnök javaslatára a felsőház úgy határozott, hogy a képviselőházban csütörtökön benyújtott törvényjavaslatot pénteken délután 3 órakor az illetékes felsőházi bizottságok tárgyalják, majd 4 órakor a felsőház plénuma veszi tárgyalás alá a javaslatot. miniszterelnökhelyettest, mint tárcanélküli m. kir. minisztert (1017 : XI. törvénycikk) kell kinevezni, esetleg a miniszterek egyikét kell a miniszterelnök állandó helyettesítésével megbízni. A miniszterelnökhelyettes, illetőleg a miniszterelnök állandó helyettesítésével megbízott miniszter látja el miniszteri ellenjegyzéssel a Nemzetvezetőnek azokat a rendelkezéseit és intézkedéseit, amelyeknek ellenjegyzésére egyébként a miniszterelnök hatáskörébe tartoznék. 6. §: A Nemzetvezető személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a kormányzó. A nemzetvezetőt az alkotmány vagy a törvény megszegése esetében az országgyűlés felelősségre vonhatja. A felelősségrevonást a képviselőház legalább száz tagja által aláírt indítvány alapján és összes tagjai kétharmadrészének szavazatával mondhatja ki. A bíráskodást az 1848 : III. te. 34. §-a szerint szervezett báróság gyakorolja. 7. §. A Nemzetvezetőt működésének ideje alatt az országtanács (1937 : XIX. te. 3. §) működése szünetel. 8. §. A kormányzóhelyettesről szóló 1942: II. törvénycikk hatályát veszti. 9. §. Az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlésnek az 1944 : VIII. törvénycikkel meghosszabbított tartama a békekötést követő hatodik hónap végéig meghosszabbittatik. Az országgyűlés tartamának meghosszabbítása az 1848 : IV. tc. 5. §-ában, az 1867 : X. és az 1833 : XXIII. törvénycikkben megállapított szabályokat nem érinti. Ennek a törvénynek kihirdetését az országgyűlés elrendeli. A törvény kihirdetési záradékát az országgyűlés felsőházának és képviselőházának elnökei írják alá. A kihirdetési záradék szövege a következő: „Ezt a törvényt az országgyűlés a magyar nép üdvére és boldogulására a mai napon megalkotván, mint a nemzet akaratát ezennel kihirdeti s mind maga megtartja, mind mások által megtartatja.“ 11. §• A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi november hó 2. napján.* Szöllősi Jenő s. k. m. kir. tárcanélküli miniszter, miniszterelnökhelyettes. Dr. Budinszky László s. k. m. kir. igászgügyminisizer. Indokolás Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az 1944. évi október hó 16. napján a következő kézirattal fordult az országgyűlés két Háza elnökeihez: „A Magyar Törvényhozás két Háza Nagyméltóságú Elnökéhez. A Magyar Országgyűlésnek kormányzói üdvözletemet! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a Nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztemről lemondok és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom.“ Ugyanakkor Szálasi Ferenc miniszterelnök saját elhatározásából és egyben vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak szóbelileg közölt hozzájárulása alapján a miniszterelnöki teendők ellátása mellett vitéz nagybányai Horthy Miklós lemondása óta a kormányzói jogkör gyakorlását is átvette. Az 1937.XIX. t.-C. 3. §-a alapján alakított országtanács vitéz nagybányai Horthy Miklós lemondó nyilatkozata alapján az 1944. évi október hó 27. napján összeült és megállapította, hogy a kormányzói tiszt megüresedett. Ugyanakkor elhatározta, hogy az ország új kormányzójának megválasztására az országgyűlés két Házának együttes ülését mégsem hívja egybe, mert az ország területének jelentékeny részén is dúló háborúra tekintettel a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas .■ úgy véli, hogy addig az ideig, míg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő. Egyben az országtanács Szálasi Ferenc miniszterelnöktől ,ugyanakkor a miniszterelnöki esküt kivette. A fentiekben vázolt tények folytán a kormányzói jogkörben foglalt jogok gyakorlása tekintetében olyan tényleges helyzet állott elő, amely alkotmányjogi szempontból törvényhozási rendezésre szorul. Mindenekelőtt szükség van arra, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről való lemondását az országgyűlé tudomásul vegye és törvénybe iktass. Az e végből szükséges rendelkezéseket tartalmazza a javaslat 1. §-a. A továbbiakban a jogfolytonosság helyreállítása végett az alkotmányosság szempontjából elkerülhetetlen' szükséges törvényhozási után törvnyessé tenni azt a tényleges helyzet is, hogy vitéz nagybányai Horthy Milós lemondása óta Szálasi Ferenc miniszterelnök tényleg gyakorolja a kormányzói jogkörben foglalt jogokat is A fennálló alkotmányjogi szabály: az 1937 :XIX. t.-c. 4. § -a értelmében ugyanis a kormányzói tiszt megüresedése esetén, amíg az új kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1937:XIX. tc. 3. §-a értelmében alakított országtanács, nem pedig a miniszterelnök látja el. Az alkotmányjogi helyzet tisztázása végett éppen ezért a jelen javaslat 2 §-a, figyelembe véve Szálasi Ferencnek a nemzet érdekében tett amag mérhetetlen jelentőségű szolgálat amellyel a nemzet történelmének egy legválságosabb órájában, amikor nemzeti lét vagy nemlét kérdése forgott kockán, erős kézzel megakadályozta az ország összeomlását, megszilárdította az ellenséggel szemben nemzeti ellenállást és elhárította ■■ ország legszörnyűbb végzetét, jóváhgyó tudomásvételét javasolja an hogy Szálasi Ferenc, vitéz nagyba Horthy Miklós lemonása óta miniszterelnök maga gyakorolja :lamfói hatalmat. Ennek terme következménye mindazoknak • Tömvényramlat az országgyűlés előtt Szálas Ferenc nemzetvezetői megbízatásáról Törvényjavaslat vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről lemondása következtében szükséges rendelkezésekről Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzói tisztéről az 1944. évi október hó 16. napján lemondott. Ettől a naptól kezdve a kormányzói jogkört ideiglenesen Szálasi Ferenc gyakorolja. Az 1937 : XIX. tc. 3. §-a értelmében alakított országtanács — figyelemmel az ország jelenlegi helyzetére és arra, hogy az ország területének jelentős részén harcok dúlnak — az 1944. évi október hó 27. napján elhatározta, hogy az ország új kormányzójának megválasztására az országgyűlés két Házának együttes ülését nem hívja egybe és az országgyűlés elé azt a javaslatot terjesztette, hogy addig az ideig, amíg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendeztessék. Az ennek következtében előállott helyzetnek az alkotmány szellemében való rendezésére az országgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményese, a következő törvényt alkotja: 10. §.