Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-01 / 444. szám
1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 , , , Egy évre . 18 „— B » A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapralfr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egyesszám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. álhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 444 Szerkesztési iroda: Orintcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Hétfő, sept. 1-jén. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesli órákban. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Munka. VTurin- (Miniszter-változásróli hírek ; Palmerston parliamenti nyilatkozata Piemontra nézve ; Gladstone levelei ; szőlővész.) Vácz- (Új püspökünk névnapja ; rosz időjárás ; városi világítás ; veszett eb ; halálozás.) Orosz hadtest a Dniszter mellett. Hivatalos- (Postahirdetmény.) Könyvismertetés-Vegyes hírek és események. Losonczi könyvtár-Bibliographia-Politikai szemle-Francziaország- (Megyei tanácsok és az elnök újraválasztása. A Patrie. Elnöki jelöltek. Gyászmise Lajos- Fülöpért.) Nagybritannia- (Katonaság szállítása Izlandba. Az angol lapok. Izlandi mozgalmak. Védelmi társulat. A királynő látogatása — „Amerika“ gyorshajón. Orleans család. Vegyes.) Németország (Francziaország új tiltakozása. A Kölnische Zeitung. Idegenek elleni szigor. Bismark-Schönhausen. Katonák és polgárok.) Helvétia. (Nemzeti tanács határozata a multévi szövetségtanács-jelentésre. Carrard.) Amerika- (Népitéletek Californiában.) Törökország- (Török flotta a földközi tengeren. Tűzveszély Scutariban. Olaszország- (Romában Marzolini praelatus megveretett a nyugtalankodók által. Római hírek.) Magyar nemzeti múzeum-Matár- (Magyar irodalom és nyelv.) Budapest, sept. 1-jén- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKTurin , aug. 26. — Azon munkások, kik segedelmet nyertek, hogy a londoni iparműkiállítást megnézhessék , ma Genuán keresztül Londonba utaztak. Egy királyi rendelet a tartományi tanácsnokokat September 20-kára, — az osztálytanácsnokokat pedig oct. 20-kára hivja egybe. Genua, aug. 26. — Egy tánczvigalom alkalmával verekedés történt a munkások közt, mely alkalommal két lombardi súlyosan megsérült, egyik pedig meg is öletett. Panna, aug. 26. — A hűnő születése napja alkalmával 6 börtönbeli fogoly szabadságba helyeztetett , 5 egyén kegyelmet nyert, s kettőnek büntetési ideje megrövidittetett. FlorenCZ, aug. 26. — A toszkánai alattvalók az osztrák, — nem pedig a szárd consulok védelme alá helyeztetvék. A L'Eco hírlap elleni per, Bartolomei marchese ellen irt czikk miatt sept. 5-dikére halasztatott, állítólag, mivel a szerkesztő védőre nem talált. Berlin, aug. 29. — 5% 106%; állód, kötelezv. 89; bankrészv. 109 ; Krakó 84%; alsó-sziléziai 93%; felső-sziléziai 135%; lanyha, alantabb. Frankfurt, aug. 28. — 4% mez. 70%; 5% 80%; Bécs 100; lomb. 77%. Hamburg , aug. 29. — Bécs 181%. London, aug. 28. — 96%. Börze csöndesebb, mint váratott. * A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. MAGYAR IRODALOM ÉS NYELV. Folytatás. * Pozsony, aug. 1. Szánalom érzetével sóhajték magamban nem egyszer a legtarkább képzelődés balgaságainak hallatára; s önkénytelenül ily gondolatok keltek elmémben : hogy ki nem fárad elmétek, oh jámborok ! kik oly meszszünnen a rég lealkonyult múltak sötét hátteréből mertek a kétes jövőbe szállongni, még a „Világ, Hitel és Stadium“ mögött tova szunynyadó tespedés korából, kik mellett századok suhanhatnak el a nélkül, hogy a valódi haladás lelkét megértenétek, kik a fájdalmaik miatt megtört kebelű látnok annyiszor elmondott üdiigéit máig sem bírtátok fölfogni! s ti derült jövőt feszegettek magatok kecsegtetéseül, holott annak földerítésére egy szemernyi részvétet sem nyújtotok ! De a gondolat nem fűződheték hosszúra, a bús érzet eltépő szálait, s nehéz fájdalom szegte menetét. *) Lásd P. N. 443. számát- MUNKA. *) Röviden láttuk, hogy Magyarország gazdászati fejlődése nemcsak nem sért érdekeket, hanem inkább hogy mindenfelé használ; s ebből azt kellett kihoznunk, hogy az önzés maga is kénytelen óhajtani, hogy Magyarországban minden józan eszközök bárminél előbb alkalmaztassanak , melyek a kívánatos fejlődést előmozdítsák. De ami jó és hasznos, azt az emberek kajánsága, restsége, s mi tudom, milyen rész tulajdona, mégis elhanyagolhatja, ha szükség nem kényszeríti őket reá. Lássuk immár, ha szükséges-e, hogy Magyarország fejlődjék? Az osztrák birodalom egységet tesz, mégpedig azért, hogy belől minden tekintetben, tehát gazdászatilag is, nagyobb fejlettség támadjon, s ebből és utána terjedelmesebb, nagyobb szellemi és anyagi jólét viruljon, hogy kifelé tömörebb, állhatatosabb erőt fejtsen ki. A birodalom egységének ez az egyetlen fő czélja, s azért nem hisszük, hogy annak egész területében csak egy ember volna is, akár pengesse a Szláviát, akár énekelje Tuiskónak és a cheruskok dalait és Herman dicsőségét, ki tagadni merné, hogy a birodalom egységének ezélja az egyetemes jólét, és a külső hatalom. Különösen bátorkodunk figyelmessé tenni azokat, kik az osztrák birodalom egységet nem azon czél elérésében helyeznék, melyet egyedül és általán fogva észszerűnek tartunk, hanem inkább az európai politika szükségelte alkotmánynak tekintik, hogy nem kősziklára, hanem fövény-alapra rakják épületöket, mivel az európai politika láz, s mivel azon nép, és azon állam kegyelem-kenyeret eszik, mely csak azért van, mert az európai politika kívánja. — Mi meg vagyunk győződve, hogy a birodalom egységének czélja egyedül a belső szellemi, és anyagi nagyobb jólét, és kifelé a tömörebb hatalom. De a kifelé ható erő egyenesen a belső jóléttől függ, innen elvitázhatlan követelmény gyanánt áll az osztrák birodalom országlati bölcsesége előtt, a lehető nagy jólét. Ha már a birodalom egységének más czélja nem lehet, mint az általános, lehető nagy jólét , kérdezzük, hogyan állhatna meg a birodalom jóléte, ha Magyarország fejletlen állapotban hagyatik , s az újabb viszonyok hatásainál fogva,mind inkább inkább elszegényedik? Magyarország szegénysége, elnyomottsága, s a birodalom jóléte hasonló volna olyan egésséghez, melylyel bizonyos ember kérkedett, kinek azonban *) Lásd P. N. 443. számát. gyomra nem emésztett, fogai fájtak, lábai reszkettek, s azért sem enni, sem dolgozni, sem mulatni nem tudott. Magyarország gazdászati fejlődése elkerülhetően szükséges, mivel a nélkül földmivelését nem emelheti az ország azon fokra, melyre emelkednie kell, hogy az országra „szükségképen“ eső anyagi súly az összes birodalom súlyából kiteremtessék. Ha Magyarország nem volna több , mint Bécsnek elővárosai és kertei, akkor lehetne annak földmivelését a londoni, és edinburghi vidékek földmiveléséhez hasonlóan kifejteni, a nélkül, hogy benne csak kapanyelet is tudjanak faragni; de minthogy Magyarország a természet által külön egészszé alakult, melynek nagyon hegyes vidékei bányászattal , dombos vidékei bortermesztéssel, hasonlíthatlan rónás búzatermesztéssel és marhatenyésztéssel foglalatoskodnak, s ha egyik vidék a másik terményeit nem veszi meg, mindnyájan a természeti bőség közt szánakozásra méltó koldusokat tengetnek ; valóban nincs más eszköz, a terjedelmes országnak természeti előnyeit értékesíteni , mint maipar, mely rugója, tengelye leend a nagy földmivelésnek. Magyarország nincs azon viszonyban Ausztriához, melyben volt Írország Angliához. Az kisebb sziget, mint ez; Anglia ki akarta az ir lakosokat irtani, tőlök a hitet, a nemzetiséget elrabolván, s magokat részint leölvén, részint a szigetből kihordván más világrész szigeteire. Anglia tehát az írektől mindent megtagadott. Nem lett ugyan maga szegénynyé, de ezért Írországban nem ért, és ezentúl Írország Angliának örökös vádolója, s Angliának ír betegségére nem tudni hol termett az ír. Mivel Magyarország soha nem aljasulhat Írország állapotjára, — mert az osztrák birodalom sehogy sem örvendhet jólétnek, ha Magyarország fejletlen és szegény — , azért a hajthatlan szükség megkívánja, hogy Magyarország gazdászatilag is fejlődjék, s hogy a műipar, mely, mint már láttuk , a birodalom műiparát csak ki fogja egészíteni, s mely nélkül nálunk a földmivelés nem juthat tökélyre, meghonosíttassék. A fejlettséggel jár az erő. Magyarországnak azért is kell fejlettnek lenni, hogy a birodalom ereje teljes legyen. Mert ha a birodalomban egyetemes jólét nem gondolható, meddig és mikor Magyarország nem ismer jólétet, még kevésbbé lesz hatalmas és erős a birodalom, ha Magyarország sínylik. De a jólét és erő a gazdászati fejlettségtől függ: innen a hajthatlan szükség megkívánja, hogy Magyarország is gazdászatilag fejlődjék, minélfogva a műipar elősegítse a földmivelést, a kettő együtt pedig az ország természeti erejét kikeresse és felhasználja, s így jólétet és tehetséget áraszszon. Míg Magyarország külön adózási rend alatt állott, addig az országlat egyoldalúkig intézkedhetett az osztrák műipar kifejtésében, s részint vámok által, részint más kedvezések mellett mozdíthatta elő azt, míg közönyösen nézte Magyarország gazdászati fejletlenségét. S akkor minden máskép volt itt; még a munkabér és pénzérték is akként különbözött az úgynevezett örökös tartományokétól, mint különbözött a sajátságos adórendszer. Most mindez máskép van. Magyarország most egyenlően adózik a többi országokkal, azért minél előbb kell neki azokkal egyenlő állapotra vergődnie. Mert az adómérték nem országunk fejlettségétől vezetett, — mit nagyon kérünk figyelembe venni —, hanem vezetett a műiparos Ausztria és Csehországok fejlettségétől. Innen következik, hogy a reánk vetett adó nem annyi, mennyit mi elbírunk, hanem annyi, mennyit az erősebbek, a fejlettebbek , elbírnak. Ha már sietve nem eszközöltetik nálunk az erőkifejtés, műipar s tekélyesedő földmivelés által, okvetlenül le kell az adó terhe alatt roskadnunk. Adómentességről szó nem lehet, van szó, és feli ugyancsak lenni arról, hogy Magyarországon a gazdászati fejlő- dés minél hamarább oda érjen, hol a határos tartományokban már van, hogy az által minden viszony, munkabér, földjövedelem, kamat, pénzérték , tőkemennyiség stb. szinte azoknak színvonalára emeltessék. Mert csak akkor lesz Magyarország képes a reávetett adót könnyen és úgy viselni, hogy általa ki ne meríttessék, hanem folyvást növekedjék, s mind nagyobb adóviselésre képessé váljék. Nincs kétség, hogy a birodalmi financziák tetemes részben Magyarország adóztatásától függnek , tehát e tekintetből is hajthatlan szükség kivánja meg, hogy Magyarország gazdászatilag fejlődjék, s műipara és földmivelése kölcsönös egymásrahatásával együtt emelkedjék. Minthogy semmi érdekek nem sértetnek, sőt inkább előmozdíttatnak, ha Magyarország is gazdászatilag fejlődik, s minthogy ez szükséges is, tehát következik, hogy mindazon eszközöket alkalmazni kell, melyek a gazdászati fejlődést előmozdítják. V. §. Volt idő, midőn az üres képzelet rajongásai tűrhetőbbek, megbocsáthatóbbak valának, legalább rajtuk kevesbbé lehete csodálkozni. A tágasabb, derültebb politikai látkör, s ennek széles mezején zsibongó élet elég alkalmat nyújtott a politikai poetizálásra. — Akkor a körülmények tolongó árja magasra fölcsapkodó hullámokon ragadván az elméket, könnyen kivethetők a higgadt egybevetés szigorú következetességű menetéből. De jelenleg egészen máskép van. A zajtalan néma csend társadalmi életünk ez apályszerű, lassúdad , egyhangú folyamában már egyébként is magába szállni, s komoly megfontolással elmélkedni készüi az ép elméket; a föltünedező szokatlan körülmények közöttünk, s a kor vajúdását mögöttünk s körülöttünk, a végzetek intézkedéseit fölöttünk sejtető jelenségek pedig sokszoros ösztönnel ébresztik mindnyájunk szellemét józan ügyelettel való gondolkodásra, s jogbiztositotta csekély maradék birtokunk megóvására; mi jelennen nem egyéb már mint szivünkhöz forrott nemzetiségünk ; s a kedvezőtlen viszonyoknál fogva ez is már majdnem a lét s nemlét határvonalai körül lebeg. Egykoron, még ősi autonómiánk birtokában, midőn a kormányra tényezőkként gyakorlók befolyásunkat, a közigazgatás szerteágazó kérdései által elfoglalt elménk számtalan részletes tárgyak kuszáltsága miatt könnyebben tévedhetett főleg a párttusák hevében e sarkalatos pont körül is, legalább az annak elősegítésére irányzott módok és eszközökre nézve , minthogy ezekkel akkor az önkormányzati elv inkább engedett rendelkezhetnünk. Most az egyetlen fő czélnak úgyszólván egyetlen siikerrel biztató eszközét kezelhetjük, egyetlen módját leírjuk: édes anyanyelvünk forró ápolásában, irodalmunk buzgó pártolása által. — E körül forog a kérdések kérdése : a lenni vagy nem lenni. Ez okból mindnyájan, kik egykor a haza ügyeit vezető országos és megyei zöld asztalok körül, bármelyik oldalon, de lelkiismeretek sugallata szerint becsületes szándékkal, az állami kérdések megvitatása, s a bonyodalmak észszerű megoldásában fáradoztak, és jelenleg is, noha előbbi közvetlen befolyású hatáskörüktől fölmentve, az imádott hazát, bár díjtalanul, szolgálni kötelességeknek ismervén és napi gondjaikkal sintő állapota körül virasztnak, s eszközölhető üdvén csüggve a körülményekhez képest tehető teendőink felett elmélkednek ez egyetlen fő pont : a nemzetiség feledhetlen eszméje szűkült körébe érzik terelve összes figyelmüket. Minden előbbi pártszinezet mellőztével e lényeges tárgy ugyanazon módja s eszköze egyesíti nézeteiket s törekvéseiket. Nem is lehet különben. A meghagyatott tér, a társasélet tere, úgy szólva a magánélet házi köre, melyre jeles tehetségeik hatékonysága alászállittatott, oly szűk, hogy a nézet-elágazás lehetlen ; kivált miután a jelenből fölmerülő tapasztalat, s a múltak történelméből kifejlő okulat elég fölvilágitó szövétneket tüntet föl tájékozásul. Férfiak , kiknek a hazán kívül is ismeretes neveik mögött évek hosszú során át a közügynek tett hű szolgálatuk s messze kitündöklő érdemeik olyatén tekintélyt emeltek, mely az értelmiség embereit bármily politikai elvük daczára is hódolatukra inti, lépjenek ki immár majd egyedileg, majd díszes koszorúba fűződve a féltett nemzeti nyelv s irodalom fölkarolása , a nemzeti szellem kincseinek biztosítása, sőt lehetőleg gyarapítása végett. Ők újra megindulának a jásoni pályán, s példaadó nyomaikkal szép ösvényt jegyzenek ki haladásunkra. A magasztos czél felé irányukat félreérthetlen nyíltsággal terjesztők nyilván elő. Szózataik s még inkább tettleges vállalataik e nemben fölöslegessé látszanak tenni minden egyéb elmélkedést. Miért is halmozzam föl itt a fönczimezett fontos tárgy fölött keletkezett saját igénytelen eszméimet ? Ott vannak azok, amaz életnagyságu magasztos képeknek, miket dús szellemek alkotának, egyes vonásaiban elrejtve vagy alaprajzában a művészi ecset életadó színeivel elfedve. Csekélyszerű elmevilágom , bár hű, de csak parányi képben bírná visszatükrözni az eszményt, melynek sugarai a szellem örök kútforrásából felkerüle hátának. Nem fognátok annak nagyságát a parányi harmatcsöpp viszfényében akként szemlélhetni , mint az a széles medrü folyamok tiszta tükréből fölragyog. Turin, auig. 24. 1. Azon beszélgetésekről, melyek Ágné kastélyban a szász fejedelmek ottmulatása alkalmával tartattak , végre megemlékezett aLazzelta Piemontese, s hivatalosan tudatta a közönséggel, hogy ott semmi tanácskozás sem történt a staluto (alkotmánylevél) rovására. A hivatalos lap megnyugtató szavát átvették rög-