Pesti Napló, 1856. november (7. évfolyam, 2032-2060. szám)
1856-11-01 / 2032. szám
449—2032. 1-ik évi folyam. Szerkesztési iroda : Szerkesztő szállása : Angol királynfiker eitezett szülöde, 63 ik színi. A Up szellemi részüélet, minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. I8 50. Szombat, nov. 1. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. ITKfWménVp'krliia * 6 h*81b09 Petit sor * Pkr* B%ngáit külön 10 pkr türaetmenytik. alja . Magén vita 6 hasábos petit sor 5 pkr. SjjgetWP utoia 2-t fe síim , 1-sfl emelet, Pesten, hízhon hordva . Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félívre . . . . 8 frt p. p. Előfizetési felhívás 4 FESTI H&PLC 1856-ik évi novembe—decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhoz hordással feft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-dik szám takarékpénztár-épület, földszint. A Pesti Napló kiadóhivatala PEST, nov. 1 A franczia-orosz szövetség hihetővé vált. A „Le Nord“ állítja, hogy népszerű is. E lap szerint a franczia intelligentia nagy része vágyik III. Napóleont szoros viszonyban látni IIdik Sándor czárral. Páris és Péter vér érzi a közeszmék és közérdekek vonzerejét, s nyilvánossá vált, hogy a francziának természetes szövetségese más nem lehet, csak a muszka. Anglia tehát kiesett a kegyből. A vaudevillekben ezentúl a miveletlen és pimasz szerepében mindig egy angol lord fog fellépni, s a kozák lesz a gentleman. De én azt nem értem, hogy ha az orosz-franczia szövetség a két ország érdekeinek természetében fekszik, akkor mi szükség volt Krímben 80 ezer francziát az orosznak, és 110 ezer oroszt a francziának levágni, lelőni. Hisz a vérből fölszállott pára nem téve tisztábbá a politikai láthatárt, hogy az imperialis sas ráismerhessen társára, melyet addig a homály miatt vélt ellenségnek. Mi nem tudjuk Canrobert, Pelissier és Bosquet tábornokokat az orosz győzelmekben főtényezőknek képzelni anélkül, hogy az almai, inkjermani, csernajai, balakavai csaták és Szcb asz topol bevétele minden dicskörüket el ne veszítsék. S ha az orosz-franczia szövetség alapja a két birodalom szükségeiben és természetes érdekeiben fekszik , akkor rosz taktika volt a múlt évben a franczia félhivatalos lapok és a hivatalos Moniteur“ azon állítása, hogy az orosz ellen folytatott háború a polgárisodás és szabadság háborúja; mi ha igaz, úgy most Francziaország az új szövetséggel oly helyzetbe jön, melyet a polgárisodás és szabadság érdekeivel ellenkezőnek tartott a „Moniteur41’ és egy csoport más közleg. Vagy tán a szabadság és polgárisodás, hogy a napóleoni eszméktől külön ne szakadjon, az orosz-franczia szövetség megkötésének napján, minden érdekeivel és jogaival együtt Péttervárra fog költözni, s a „Moniteur“ és az inspirált párisi lapok ki fogják hirdetni, miként ezen s ezen órától kezdve, az Anglia elleni háborút kell a reméllő világnak — t. i. újabb értesítések vételéig — a polgárisodás és szabadság háborújának tartania? Mi tudjuk, hogy a decemberi császárság előtt is voltak franczia miniszterek, írók és szónokok, kik az orosz szövetséget áhították; de ezek nem akartak a népszerűséggel kaczérkodni, s férfiasan vallák be törekvésük czélját, melyet a közvélemény szintén minden tergiversatio nélkül annak nevezett, a minek kellett. Valljon mi fog most Francziaországban történni, ha az orosszali szövetség csakugyan létesül? — Hihetőleg más és népszerű nevet kap a régi, s közkedvességben sohasem részesült törekvés. De mi emlékszünk, hogy a restauratio alatt is volt egy idő, midőn a kormány eszményképe vala az orosszak legbensőbb és legszorosabb szövetség. S miért ? Hogy a reactio szélső pontig vitessék. Mi szintén emlékszünk , hogy I-só Napóleon császár is, I-só Sándor czár dicséretei által hiúvá tétetve , álmodozott orosz-franczia szövetségről. És miért? Hogy a világot egymás közt fölosszák. Nem hallottam, nem olvastam soha, hogy ezen két okon kívül másért egyetlen egy franczia író, diplomata vagy uralkodó is óhajtott volna franczia-orosz coalitiot. Azonban tán az egész szövetkezési hir csak mumus, melylyel az angol hírlapírókat és szónokokat akarják ijeszteni; tán csak rábeszélési modor a dunafejdelemségek kiürítésére és a dardanellák bezárására. Megválik , de alig hisszük. KEMÉNY ZSIGMOND: A Tisza szabályozásának kezelését illető rendelet, a kereskedelmi-, ipar- és közmunka-minisztériumtól, oct. 9. 1856. Érvényes a magyar királyság, szerb vajdaság és temesi bánságra. (Vége.) B) Szolgálat- és ügyszabályzat, a Tisza-szabályozás vízépítési hatóságok számára. Hivatkozva a Tisza-szabályozás számára kiadott utasításra, mely a Tisza-szabályozásnál állítandó vízépítési hatóságok ügyfeladata, s ezeknek a politikai hatóságok és vízépítési társulatokhozi állása, továbbá a vízépítés vezetésére vonatkozó hatáskörük feletti rendeleteket foglalja magában, jelen szolgálat- és ügyszabályzat által még, e vízépítési hatóságok fölállítása, azok személyzet- és fizetési kimutatásával, úgyszintén az őket illető személy és hivatal-ügyekben hatáskörük állapitatik meg. Elrendezés. 1. §. A központi igazgatóság , a fővizépítési hatóság, a Tisza folyamra, úgy magyar a királyságban, mint a szerb-bánáti vajdaságban tartozó vizépítési ügyekben. 2. §. A központi igazgatóság áll, egy vizépítési igazgató, aztán a szükséges múlani, kezelési és szolgaszemélyzetből. A vízépítési igazgató, elnöke és hivatalvezetője a központi igazgatóságnak megbízásait és rendeleteit az összes többi hivatalszemélyzet teljesíteni tartozik. A vízépítési igazgató hiánya, nem léte, vagy akadályoztatása esetére, ha más intézkedés nem történt, őt a hozzá rangban legközelebb álló vízépítési hivatalnok képviseli. 3. §. A műtani és egyéb számolási ügyekről a gondoskodás, különösen a pénzkezelés nyilványbantartása végett, a központi igazgatóság mellé egy számvizsgáló, egy számvevői írnokkal együtt adatik. A számvizsgálónak, a vízépítési hivatalnoktól atalán megkívántató műtani előkészülettel kell bírni, ő a központi igazgatóságnak nem alárendeltje, azonban köteles, a központi vízépítési igazgató minden szolgálatbeli felhívásának megfelelni és mindazon hivatalos tisztet teljesíteni, mely állása czéljával megegyezik, vagy utasítás szerint, a vízépítési hatóságoknál átalában a számvevő osztály feladatai közé tartozik. 4. §. A Tisza folyam, amennyiben ezúttal a Tiszaszabályozási utasítás alkalmazása alá esik, l. i. Tisza Újlaktól, Titel alatt a Dunába ömléséig, e felosztás netaláni változtatásának fentartása mellett a következő hat osztályra osztatik: I. osztály: Bereg, Tisza-Ujlaktól Csapig ; II. „ Felső-Szabolcs a Bodrogközzel, Csaptól Tokajig ; III. , Alsó-Szabolcs Tokajtól Füredig ; IV. „ Heves, Füredtől Csongrádig; V. „ Csongád, Csongrádtól a magyar királyság tartományi határszékig; VI. „ Bács,mely a folyamot, a szerb-bánáti vajdaságban Józseffalváig, és onnan kezdve, a katonai határszélen Titel alatt a Dunába ömléséig foglalja magában. 5. §. Mindegyik folyamosztály számára egy vizépitési hivatal állítatik, melynek személyzete egy mérnök és megkivántató mérnök-segédekből, a kezelési ügyekre rendelt irodai dijnokból , továbbá szolga -segédekből áll. E vizépitési hivatalokra, egyelőre, következő hivatalszékhelyek állitatnak : I. osztály. N a mé ny; II. „ Elhatározása fenntartatik; III. „ Polgár; IV. „ Szolnok; V. „ Vásárhely; VI. „ Török-Becse. 6. §. Az osztály-vizépítési hivatal közvetlen vezetése és a hivatalos iratok elkészítése az osztálymérnök kötelessége, s a vízépítési hivatal többi személyzete, rendeleteit teljesíteni tartozik. A netán szükséges képviseltetés esetére, a központi igazgatóság számára előírt határozvány hasonszőrű alkalmazásában részesül. 7. §. Hol helyi vagy külön viszonyok, a szolgálat túlnyomó előnyére czélszerűnek tüntetik fel, a kereskipar- és közmunka-minisztérium beleegyezésével, egyes mérnöksegédek, a vízépítési osztályhivatal, székhelyén kívül, a Tiszához állandóan vagy időközileg kiküldethetnek. A kiküldött mérnöksegéd azon vízépítési hivatal tisztviselője marad, melynek osztályába tartozik, és közvetlen annak van alárendelve. 8. §. Az ügyforgalom , az osztályhivatal és központi igazgatóság közt, kölcsönösen megállapított helyzetük szerint a felebbvaló hatósághoz alárendelt viszonyban és e viszonynak megfelelő formák közt történik. 9. §. A hivatalnokok száma, a szolgálati rangfokozatok és a központi igazgatóság hivatalnokainak, úgyszintén a hat osztályhivatalnak viszonylatai, nemkülönben a hivatalnokok napdíjosztálya, a függelékül csatolt átnézetben vannak meghatározva. Az egyforma vízépítési hivatalnokok (mérnök és mérnök-segédek), a szolgálati idősbség viszonyos rangjában állanak , azon minőséghez képest, melyhez tartoznak, és azon körülmény, hogy a központi igazgatósági, vagy valamely osztályhivatalnál alkalmaztatnak, vagy hogy valamely mérnöksegéd egyedül kiküldetett (7. §.) szolgálati rangjukra semmi befolyással nem bír. 10. §. A központi igazgatóságnak a megkivántató hivatalhely vagy valamely középületben tűzetik ki, vagy béreltetik; az osztályhivatalok irodahelyiségéről a vezető mérnököknek kell gondoskodni, részükre azonban, a helyszokásos bérilleték két szobára adományoztak. 11. §. A Tiszaszabályozási hivatalok, hivatalos bútorokkal láttatnak el. A szükséges mérési és helyszintezési eszközök és egyéb a hivatáshoz tartozó készületek, a központi igazgatóságnak saját és az osztályhivatalok használatára megszereztetnek. Az írási és rajzolási kellékek, továbbá egyéb hivatalos irodai szerek, míg csak ezen kiadás nem átalányoztatik, a központi igazgatóságtól, beszámítás mellett szereztetnek meg, mely egyúttal, az osztályhivatalokat is, az ellenőrzendő valóságos szükséglet szerint ellátja. A hivatalos használatra vett, felhasználás alá nem eső tárgyakról hivatalos leltárt kell vinni. 12. §. A Tiszaszabályozási hivatalok,a magyar királyság egyetemes építészeti hivatalaival együtt, egy közös létszám-egyetemet alkotnak, éspedig olyképen, hogy a tiszaszabályozási különböző rangfokozatú tisztviselői, a magyarországi egyetemes építészeti szolgálat egyforma rangfokozataival egyenlőknek tekintendők. 13. §. A központi igazgatóság, minden év dec. havának végén, a magyarországi főkormányzóság útján, az év folyamában történt egyéni személyváltoztatásokról, ideértve a mérnökök és mérnök-segédek állomásaikban előfordult változást, hivatalos kimutatást terjeszt elő. Hatáskörök, személyzeti és hivatalügyekben. 14. §. A központi vízépítési igazgató és számvizsgáló, a magyarországi főkormányzóság közvetlen előterjesztése folytán, a mérnökök és mérnöksegédek, a központi igazgatóságnak a nevezett kormányzóság útján, kiadott javaslatára, a kereskipar és közmunka-minisztériumtól neveztetnek ki. A központi igazgatóság vízépítési gyakornokai, a számvizsgáló és írnokok kinevezése, a központi igazgatóság előterjesztése folytán, a főkormányzóságot illeti. A hivatalszolga és szolgasegéd, a központi vízépítési igazgató által — a sereg közvitézei és altiszteinek pol— A DANDERYDI KÁNTOR ÉLMÉNYEI. SVÉD BESZÉLYEK. (Folytatás. *) VI. A borsai fiatal óriás. A lépcsőzeten erős léptek hallatszanak. A nő megrémült. Már némi jele az őrültségnek rejlett ezen nem régen még oly kedves szemekben. „Nyugogyék meg, asszonyom!“ szólt az építőmester. „Én nem távozom innét, mielőtt ön szenvedése véget ért.“ Most egy hórihorgas, zömök termetű férfi lépett a szobába, életkorára mintegy negyven éves, naptól barnított arcra korán sem rút, ámde vonalmai szigort és hidegséget árultak el. Egyébiránt öltözéke meglehetősen tiszta s testét azon mozgékony fesztelenséggel hordozta, mely a hajósembereknél sajátságos. „Mi a manó!“ szólt a hajóskapitány, „nem valami új salonlovagot látok-e itt?“ „Igen, hanem sajátszerűt a maga nemében,“ válaszolt az építész, anélkül, hogy ültéből fölkelne, mert ő e kapitány iránt legyőzhetlen ellenszenvet érzett. „Ön víg czimborának látszik érdemes pártfogó úr!“ jegyzé meg imet. „Örvendek rajta, hogy ön így vélekedik!...........Én ön neje végett jöttem ide kapitány úr, de egyszersmind ön végeit is.“ „De hát mit akar ön az én nőmmel? És mi ördögöt ? Lásd „Pesti Napló“ 2031. számát, akar ön velem? És kicsoda ön maga is tulajdonképen, miután nem, ez a lúd , önt nekem nem akarja bemutatni ?“ „Én barátja vagyok ön neje ifjúkori barátai egyikének.“ „Ifjúkori barátai, ha, ha! Igen jól látom, mily vitorlával utazik ön. ... Az egész hajóműhely ifjúkori barátokkal van tele, számuk légió.“ —vagyis mint abban az átkozott vígjátékban dúdolják, ejnye, hogy van csak . . .?“ „Édes kapitány uram,“ szólt cáfolólag az építész, „ön sokkal többször játszik szomorújátékot házában, sem hogy a komikus couplets-ek önnek sikerülhetnének.“ „Mi ördög ad önnek jogot, ily hangon beszélni saját házamban ?“ kiáltott a kapitány, egyszersmind egy lépéssel közelebb vonult hozzá, mindkét kezét kabátzsebében tartva. „Ha azt mondanám önnek, hogy e szabadságot az emberiség nevében veszem magamnak, úgy ön engem nem fogna érteni; de ha arról teszem bizonyossá, hogy háromszáz banco-tallér van ön számára zsebemben, akkor talán megért.“ „Háromszáz banco-tallér s az én számomra . . . már ez legalább kissé okosabb szó .... de mindamellett is nehéz belátnom, hogy mikép jutok én ily szerencséhez? . . „Én meg vagyok bízva, önnek ez öszveget átadni,“ szólt az építőmester, „hanem egy feltét alatt, t. i. nejének engedje meg, hogy ön házát elhagyhassa, s ott lakhassak, ahol neki tetszik.“ „Ebből áll az egész?“ viszonzá a kapitány „s ezért kapok aztán ennyi pénzt? .... Sohasem hittem volna, hogy az ócska áru még ennyit ért . . . No’s adja hát ön ide a jegyeket s vigye őt aztán el Isten nevében, mit én bánom.“ „Hanem azt is tudnia kell önnek, hogy addig egy fillért sem kap, mig neje öntől az engedelmet írásban nem nyerte ki.“ „Írásban? .... Már micsoda spectaculum ez? Már mirevaló volna ez írás?“ „Hja, valahogy kedve kerekedhetnék önnek, ha majd egyszer a pénzt megkapta, nejét is magánál megtartani, ez pedig természetesen nem áll.“ „Szavamat adom, uram, becsületszavamat, hogy ....“ Az építész nevetett. „Becsületszavát ?“ ismétlé a nevetés közben. ,,Ki áll nekem jót arról, hogy ön becsületszava sokkal előbb nem szenvedett hajótörést, mint ön az első vizijárművet zátonyra vitte ? „De hát több jutott-e önnek egy pár szemnél, hogy folyvást ily vakmerően beszél saját lakomban?“ mordult fel a kapitány, s kabátzsebéből egy pár öklöst húzott ki, mely az óczeán fiának valódi díszéül szolgál. „Ne s üljön le hát mégis uram, és nyugtassa meg magát,“ folytató az építész, „ha én oly durva tökébe ütközöm, amilyen ön, akkor egy hatalmas sulykot és durva szüveket sokkal alkalmasabb eszköznek tartok, mint egy vékony tűt.“ „Uram ! miért szorítja ön egy kezeimet ?“ kiáltott a kapitány, mialatt hasztalan törekszik kezeit az ifjú óriás vasmarhából kiszabadítani. „Szorítsa ön is az enyéimet, kapitány úr!“ hanem azért hallgassa meg, amit mondok. „Ön nőül vette e szegény asszonyt, hogy a magával hozott vagyonhoz férhessen.“ „Megőrült-e ön, pimasz ujjaimat akarja-e ön összezúzni !“ ordított a kapitány, folyvást erőködvén kezeit kiszabadítani. „Zúzza ön is az enyéimet össze , én megengedem!“ – válaszolt a fiatal óriás, „hanem meg kell engem hall -t gatnia ön mindent, a mivel e szegény nő birt, a játékházak gyomrába vetett, s most nejét csak azért tartja magánál, hogy ön a játékasztaloknál szenvedett veszteségeit rajta boszulhassa meg. Ön, lakában kapitány, valóságos ördög!“ A kapitány rémes jajkiáltást tön s a fiatal óriás széke előtt a földön térdeire esett. „Végre szivedhez hajtottam a vért, vadállat !– szólt a vasmarha vendég. „Most pedig figyeljen ön, míg a szív egy kissé meleg, s irja meg tüstint a felszabadító levelet szegény neje számára !“ Ezzel a kapitány kezeit elbocsátá. Ez, mialatt kezeit, melyek a nyomástól krétafehérekké lettek, dörzsölte s azokba lehelt, szóltan meresztő szemeit a szörnyű beszuállóra, kit maga előtt látott. A kapitány neje a férje s az idegen közli egész párbeszéd alatt mit sem látszott arról tudni, a mi itt történt, s a mi őt oly közelrül érdeklő. Ekkor az építész karjánál fogta a lakáját, s egy asztalhoz vezette, melyen a szükséges írószerek álltának. „Ne tekintsen ön az ajtó felé, jó kapitány!“ szólt e közben inteleg: „mert oda ön nem jut előbb , mint én akarom! . . . Hanem ime fogja meg a tollat, s irja le, amit mondok.“ Midőn a kapitány a tollat kezébe vette, az építész három jegyet tett az asztalra, mindegyik száz bankó-tallér. A győző diétáit, s a legyőzött irt. Miután az építész a készpénzért magához váltotta az írást, mely a kapitány nejének jogot ad férje hajlékát elhagyhatni, s ott tartózkodni ezentúl, ahol neki tetszik, anélkül hogy a férjnek joga lehetne őt ismét visszakövetelni sat. felszólította a nőt, hogy készüljön a vele menetelre. „Te tehát el akarod hagyni férjedet, el a te hajlékodat ?“ szólt most a kapitány, miközben bizonyos szomorúsággal szavai és mozdulataiban nejéhez közeledett. „Megvallom, hogy némelykor heves voltam és kemény.