Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-01 / 2643. szám
Korizmics László magyar gazdasági egyesületi alelnök jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. (Folytatás.) A Bazias-Turnu-Szeverini vonal, melyet második főrésznek neveztem, már egészen más természetű. Ellentéte ez az ismertetett elsőnek teljesen, s benne vannak öszpontosítva az Al-Dunának úgyszólván minden lényeges hajózási bajai. Erős szirtek, hatalmas hegyek közé van itt a Duna szorítva mind a két oldalról, s az akadályok azon kövekből állanak, melyek a sziklaágynak fenekéből, hol kisebb, hol nagyobb mennyiség és magasságban a hajózási víznek rétegébe szolgálnak föl. Az első szírt, melylyel e vonalban találkozunk: Babakő. Fekszik ez a hajózott ágnak csaknem közepében, közelebb mégis a balparthoz, szomszédságában a golubáczi romnak, s Báziás alatt mintegy négy mértföldnyire. Kiálló része e szirtnek, körülbelül 8 ölnyi magas s ugyanannyi lehet talapja is a víz szinén. Úgy veszi ki magát e hatalmas kődarab a Dunában, mintha a természet csak azért állította volna oda, hogy az érkező az alább fekvő akadályok és veszélyes helyekre jó előre figyelmeztetve legyen. Nemével a tiszteletnek hagyjuk mögöttünk az ős sziklát, előőrsi szolgálatában. Mintegy 5 pereznyi hajózás után, azaz: 1200 ölnyire tőle, beérünk már az úgynevezett golubáczi szorosba E szorosnak szélessége legfeljebb 150 öl, s vizalatti szirtein pusztult el egykor a „Széchenyi gőzös.“ A szirtes helyet csak a víznek játéka mutatta, s egy pillanat alatt túl voltunk azon. Második veszélyes pont az úgynevezett aibégi, mely a golubáczi szorostól csak tíz pereznyire, azaz: 2300 ölre van. Idáig járnak a hajók felülről, ha a vízállás a drenkovai vízmértéken 12 hüvelyk. Egy pillanat alatt túl voltunk ezen az akadályon is, melynek létezése ezúttal szintén csak a víznek élénkebb játékából volt észrevehető. A harmadik veszélyes pont, az úgynevezett S z t e n k a, mely Alibégtől 13 pereznyire vagyis 3000 folyó ölre fekszik. Ezen pont, drenkovai 9'— 12"-nyi vízállás már igen könnyen okoz bajt. Tavai a „Pannónia“ gözös, 7 hüvelyknyi vízállásnál horpadt be e helyen feljövet. A Sztenka sokkal roszabb az előbbeni két helynél, s növeli bájosságát azon körülmény, hogy ezen szirtzárás az egész Dunán keresztül vonul. Sztenkártál a Duna szélessége jóval nagyobb. E szirtzáráson keresztül 9—12"-nyi vízállással biztosan csak a kis Tachtalia és Izlás gőzösök járhatnak. A negyedik veszélyes pont: Kozlár, mely a Sztenkától félórányira, azaz 7500 ölre van. Kozlár fölött körülbelöl 500 ölnyire fekszik Drenkova a balparton, hol a gőzös egy perezre megáll, hogy jártas hajóvezető emberét magára fölvegye. Mutatja ez is, hogy Kozlár s a következő többi pontok veszélyesebbek az előbbieknél. Ötödik veszélyes pont a Szirinyák, mely a kozlári szirtektől csak 700 ölnyire fekszik, s miután azokkal viz alatt kapcsolatban áll, velük szövetkezve egy hatalmas szirt-siót és örvényes vízfolyást teremt. Ezen egész 700 ölnyi folyamhoszsz, egy folytonos szirttelep, s a hullámos vízszin eléggé mutatja ama küzdelem erejét, mely elrejtve a szem elöl a mélységben történik. A Duna e pontnál újra szorul. A partokon emelkedő hegyek folyvást magasabbak, meredekebbek, szirtesebbek. Gyönyörű völgy ez, s éles, érdes hegyszakadásaival csaknem úgy néz ki, mintha valamely haragos kéz, a vizeknek utat nyitandó, tépte volna őket szét. Hatodik veszélyes pont az úgynevezett Pivoli, mely a Szirinyákon alul körülbelül 1600 —1800 ölve van. A Pivoli szirtnek fejét ezúttal csak mintegy 10 lábnyira láthattuk a folyamból kiállani; volt pedig menetelünk alkalmával a drenkovai vízállás : 7' 4". E helyen a folyamnak oly hatalmas a sebessége, hogy a vontató hajó fölfelé 2 schlepnél többet nem igen vihet. Hetedik veszélyes pont a hírneves Izlás, mely a Pivolin alul 9 perezre, vagyis 2100 fölre fekszik. E hatalmas szirt-sió is, az egész folyamon keresztül vonul. Természetes csatornája, mely alig szélesebb 20 ölnél, a szerb vagyis a jobb parti oldalon van. Nyolczadik veszélyes pont a Nagy-Taditália, mely az Izlással egybeköttetésben, attól csak mintegy 500 ölnyire fekszik. Kószább ez az Izlásnál azért, mert természetes csatornája még keskenyebb. Hossza az egész nagytachtáliai szírt siónak körülbelül 500 öl. Kilenczedik veszélyes pont a Kis-Tacitália, mely a nagygyal áll kapcsolatban. A szirtnek élesebb kifejezése a Nagy-Tachtáliától csak mintegy 700 ölnyire van. Hason rendszerű zárás ez is : semmi más, mint folytatása a nagynak. Csatornája egészen a szer oldalon. Súlya e szírieknek a folyam közepébe fekszik, s elfoglalja a medernek mintegy harmadát. Tizedik veszélyes pont az úgynevezett Q-reben, mely kapcsolatban áll a Kis-Taditáliával , melynek fő kifejezése csak mintegy 700 ölnyire fekszik amattól. Ezen zárásnak föszkjét Fran ió nak hívják. A Franió képez egyszersmind befejezését azon nagyszerű kata aktáknak, melyeket Izsás, Nagy- és Kis rachtália, meg Greben elnevezések alatt bemutattam. Ezen négy zárás sajátlag egy egeset alkot; s ha így vesszük őket, tesz a ropant kataraktának hossza körülbelül 2600 foyó élet; a víznek hanyatlása pedig 18 lábat elképzelhetni, hogy mily erővel rohan itt a Du a vize lefelé. A Franjó szirtnél lelte halálévolez év előtt ama három merész amerikai ,ik ladikkal akartak az egész Dunán végig tazni. Gerebenen alul a Duna tetemesen megzélesedik, mindazáltal folyvást erős hegyet s szirtek közt marad. Tizenegyedik veszélyes pont a Jucz, mely Szebentől 23 perezre, vagyis 5400 ölre fékeik. Ezen kataraktának a rendszere egésze hasonló a Sztenkáéhoz, csakhogy annál annyial roszabb, hogy jobban meg van kövekkel ikva. Jucznál kapott 1856-ban a „Baja" nevű ontató gőzös lyukat; ugyanitt és ugyanekkor asittatott fel végig egy teherhajó. Hossza ezen ataraktának mintegy 700 öl. A víznek esése írta 6 láb. Juczon alul, vonalunkon a hajózások még csak egy lényeges akadálya és veledelme van; s ez a hires Vaskapu, mely az egész aldunai szirtes vonal nevezetét verte. A Vaskapu a birodalom határán kívül kszik már; távolsága Jucztól 5, a mi Orsóinktól egy mértföld. Török-Orsova fekszik a tenktől mintegy 2000 ölre, s Török-Orsová- t, mely a határt képezi, nincsen tovább aaskapu, szintén 2000 ölnél. Jucz és Orsova közt van továbbá a gyönyöi kaz a n i szoros, hol a Duna majdnem fégileges hegyek közé szorítva, legkisebb ezősségében csak 86 öl, s hol az utas a hajó fejszetéről nemével az aggodalomnak nézhetink az ég felé emelkedő hatalmas szirteket, azonban, bármily rémületesnek mutatkozik a környezet s a külső szin, nincsen a hajókénak semmi baja, mert a viz a kazani szó isban egyremásra 20—25 ölnyi mély. Hosza e festői szorosnak mintegy 4000 él. Fénypontja e szoros az egész aldunai hajóiénak , s a jobb oldal szirteibe merészkeikkel belé faragott Széchenyi út is — mely aziástol kezdve kíséri a folyatot, s mely lefűzött nehézségeivel, a túlsó parton volt egyér trajáni függő után bizonyára túl testen — éri el tökélyének legmagasb fokát. Tizenkettedik és utolsó veszélyes pont a úgynevezett Vaskapu. Ez legroszabb mindnnyi közt. Hossza 1300, középszélessége 00 öl; a víznek esése rajta 15 láb. Nevezetesebb és veszélyesebb szirtei: a belenetelnél mindjárt a Floránok, azontúl aagy- és Kis-Golumbaczka egyfelől, a Czernpruth és Prvi Kamen pedig másfelől elobb a Kralyova Sztenka, a Metteni-Kamen, Brechrada, sok más egyéb kisebb nagyobb értelen kövek és szirtekkel. A vaskapui katraktába való bemenet előtt fekszik nevezessen egy széles és az egész Dunán át szolgáló epad, mely fölött a viz vastagsága legcsehérebb, s melynél van a víznek első tetemesebb ihanyatlása. Ezen kőpad hossza mintegy 00 öl. Átmenetelünk alkalmával a víznek állása ' 6" lévén (orsovai vizmérték szerint), mindzen szirtek viz alatt voltak. A Nagy-Golumaczka s a Metteni-Kamen 3, a Kralyova ztenka petig 7'4" orsovai vízállással látható A vaskapui akadályt legtalálóbban egy agyszerü rendetlen zugóhoz hasonlithatni melynek fenékzete szerfelett érdes és egyetlen, a fenékből kiálló magasabb szirthelyek pedig okai a veszélynek. Nagy ügyesség és helyismeret kivántatishhoz valóban, hogy e vonalon a hajó, kivál zűkebb vízálláskor, baj nélkül átmehessen -legnagyobb figyelmet kíván pedig a Fioráno Lotti bemenet, továbbá a Nagy Golumbáczka , Prvi-Kamen és a Metteni-Kamen mellett is haladás, és ezen alul még a nagy örvénytől a Carfutzki Kamen igen veszélyes a hajózásra. A Floránok közti bemenetelnél történ ajtunk is azon komoly következéseket mag után vonhatott esemény, hogy hajónk, a kellőnél egy kissé hamarabb kanyarodván, fenekével a balparti Floránnak víztől fedett tetejébe ütközött, s e perezben el volt törve a kormány s belyukasztva a fenék. De fölöttünk a gondviselés keze őrködött. Az eltörött kormány nem tagadta meg szolgálatát, míg csak a veszélyes helyeken át nem haladtunk; a kapott lyuk pedig szinte nem volt akkora, hogy azt gyors utánlátással elfojtani ne lehetett volna. Történt pedig velünk ezen esemény a 150 lóerejű s 4'-ra merülő „Albrecht“ hajóval az orsovai víznek 9' 6 ' állása mellett. Ily természetű lévén a Baziás és Turnu- Szeverin közt fekvő folyamrész, nem csodálom, ha a tek. Egyesület nemével a kellemetlen megilletődésnek veszi a mondottakat tudomásul. Azonban a hajózás ügye mindamellett nem áll oly roszul, de sőt jobban áll sokkal, mint eddig általában hittük. (Folytatjuk.) A hirlapbélyeg leszállittatása. (Fk.) A birodalmi törvénylap legújabb száma azt hirdeti, miszerint a hírlapbélyeg új évtől fogva leszállíttatik: 4 ujkrajezárról 2 re külföldi,2 ujkrajezárról 1-re belföldi lapokra nézve, hanem másrészről a nem politikai lapok is (a szoros értelemben vett szakapokat, ha hirdetményeket nem hoznak, kivéve) bélyegkötelesekké lesznek. Ezen legfelsőbb rendelet világosan mutatja, miszerint mindazon aggodalmak , miket körülbelül egy év előtt, midőn a hirlapbélyeg behozása ellen rendelve, kifejeztünk, nagyobbrészint valósultak s ez tette szükségessé az illető adónak ha nem is megszüntetését, de legalább módosítását. Financziális szempontból ama rendszabály nem hozta meg a kívánt eredményt, mert a politikai lapok kénytelenek voltak árukat felemelni, ami ismét az olvasók számának csökkenését vonta maga után; a közönség egyik része általában megszűnt hírlapot olvasni, más része pótlást keresett az olcsóbb nem-politikai lapoknál, melyek legalább a napi újdonságok nagyobb részét csak úgy hozták, mint a politikaiak. Tehát az adóköteles tárgy fogyasztása csökkent, az adómentesé növekedett s a megadóztatás senkinek nem vált hasznára, mint az adómenteseknek. A lapok irányára pedig a bélyeg semmi befolyással nem volt! A bélyegdíj a mindennap megjelenő politikai lapok egyegy példányától éven kint mintegy 5 pftot tett vagy 5 frt 25 krt uj pénzben. November 1-seje óta az egy pgőkrajezár helyébe két uj krajezár tétetett, ami évenkint hat új forintra rúg, s így méltán lehetett attól tartani, miszerint a már eddig is nyilvánult és fentebb érintett baj még inkább emelkedni fog. Előbb utóbb ezen teher a birodalom nem hivatalos politikai sajtóját kétségen kívül teljesen tönkretette volna, a lapok drágák, pénz sehol sincs, különösen érdekes politikai események nem igen fordulnak elő, közelebb fekvő s az olvasót házilag érdeklő ügyekről — ritkán van szó, mi vonzaná ily körülmények közt a közönséget a politikai lapok felé ? mi indítaná őt arra, hogy épen e lapokat megszerezné, míg a nem politikaiak sokkal olcsóbban elégítik ki a kíváncsiságot?! Még egy árfelemelés (ami a fölemelt bélyeg következtében jövő újévre elkerülhetlen lett volna), s a birodalom független politikai lapjainak háromnegyed részéről azt lehetett volna mondani: fűit! A m. kormány ezt fontolóra vette, látta, hogy a független lapok tétele forog koczkán, s íme — amennyire rajta állt — a bélyeg leszállítása által legalább részben könnyített helyzetükön, s képesekké tette, árukkal még inkább fel nem menni, sőt ezt valamivel még alább is szállítani. Ezáltal tettleg fejezte ki abbeli meggyőződését, miszerint egy független politikai sajtó létezését nélkülözhetlennek tartja. Ezen meggyőződés nyilvánulása az ami a szóban álló könnyítés tulajdonképeni értékét képezi. Tehát nem csak az olvasó hazafiassága az, mely pénzbeli áldozattól vissza nem riadva, a független lapok fentartása mellett buzog, hanem e buzgalom legfelsőbb helyen is elismerésre, helyeslésre talál. S ez nagy vigasztalást nyújt, mert azon reményre jogosít, hogy — midőn a független politikai sajtó egyrészről az anyagi nyűgök alól legalább részben felmentetik — szellemi tekintetben is mindazon könnyítéseket fogja találni, mik magas hivatásának teljesítésére, a törvény határain belüli szabad fejlődésért mélhatlanul szükségesek. A nem politikai lapok megadóztatása az ezévi tapasztalások által, mikről fentebb szóltunk, némi indokoltatást talál; a közvetlenü érdekeltekre nézve e teher nem csekély, s hazánkban annyival inkább meg lesz az érezhető, mert nálunk nincsenek oly zúglapok, mint péld. Bécsben, melyek a nagyokat kizsákmányolván, költség és fáradság nélkül a „népszerűség“ ezégére alatt krajczáros portékájukat adómentesen hozták a vásárra. Nálunk a nempolitikai sajtó is fontos szerepet játszik nemzetirodalmi tekintetben, de épen azért neki is ugyanannyi igénye van a nemzet részvételére mint a politikaiaknak s ha ezeket — a bélyegteher daczára — sem ejti el a közönség, a nem-politikai sajtótól sem fogja gyámolítását elvonni, hiszen mind a kettő ugyanazon nemzeti irodalom hasonjogú szülöttje ! Ami végre a külföldi lapokat érő bélyegdíj leszállítását illeti,ennek nem lehet egyéb czélja, mint tettleg megcáfolni azon hírt, mintha a külföldi lapoknak bejövetele nehezíttetni akarna, miként ezt néhány idegen lap állította, bizonyságul arra hivatkozván, miszerint e lapokra külön censura fogna elrendeltetni s a többi. Az egész rendeletet lehetetlen más, mint liberális értelemben magyarázni; külföldön igen jó benyomást teend az, és sajtóviszonyainkat ismét derültebb színben fogja láttatni. A bókolgatás nem szokásunk, de hálátlanság volna el nem ismerni azt, ami csakugyan őszinte elismerésre méltó. Az ausztriai kormány utóbbi időben sűrü megtámadások tárgya volt a külföldi, nevezetesen a franczia sajtó részéről, bár ilyenekre mindig igy felelne, a miként most tette — elleneinek megszégyenítése által! A magyar tudományos Akadémia alapszabályai. I. Az Akadémia czélja és hatásköre. 1. §.,A magyar tudományos Akadémia egy, cs. kir. Felsége különös oltalma alatt álló tudományos intézet. Czélja annak a tudomány és szépirodalom mivelése és terjesztése s egyszersmind a magyar nyelvnek egész gonddal csinosbitása és gazdagítása. 2. §. Ezen czélra mind tudományos vizsgálatok és kísérletek tétele, mind eredeti munkák íratása a régi és új remekírók s egyéb jeles művek fordítása által törekszik. 3. §. Hasonlókép a történet, nyelv, irodalom s művészet emlékeit gondosan felkeresi s a tudomány gyarapodására szolgálókat közismeretbe hozza. ,, A §• Jutalomtételek által úgy a tudományos, mint a szépirodalmi, különösen a drámai munkásság élesztésére és táplálására igyekszik hatni. A kormány által hasonló végre kiírandó jutalmakra érkező pályamunkákról az akadémia ad kiváló véleményt. 5 §. Az évenkint nyomtatásban megjelenő magyar munkákat osztályonkint szoros vizsgálat alá veszi, a legjelebbeket megjutalmazza s a jutalmazás indítóokait közzé teszi. 6. §■ Az akadémia, munkálkodási eredményeit nyomtatásban terjeszti el, és pedig ülési tárgyalásait havonkinti füzetekben megjelenő Értesítője által, történeteit, emlékbeszédeit és értekezéseit Évkönyveiben bocsátja közre 7. §. A beadandó kéziratokat az akadémia megvizsgálja s ha helybenhagyást nyertek, azokat vagy tiszteletdíj mellett kinyomatja, vagy kijöveteleket illő segedelmezéssel támogatja. 8. §. Tudományos czések végett, különösen a haza minden tekintetbeni bővebb megismertetésére, benn és a külföldön utazásokat, létet vagy pártot. 9. §. A tagok óvakodni fognak a vallást, az ország polgári állapotját és polgári kormányát illető, vagy akármely más politikai tárgyak vitatásától. 10. §. Mindennemű akadémiai nyomtatványok a sajtószabály kívánalmai szerint kezelendők. II. Az akadémia szervezete. Tagok és tisztviselők. 11. §. Az akadémia szervezetét alkotják : az elnök, egy alelnök, 26 igazgatósági tag, továbbá tiszteleti tagok, kiknek száma a 24-et meg nem haladhatja, rendes tagok, kiknek száma 42-re van meghatározva, levelező tagok, egy titoknok, egy jegyző s a szükséges tiszt- és szolgaszemélyzet. 12. §. Az akadémia munkássága minden tudományokra kiterjed, ide nem számlálva mégis a hittudományt , s azoknak következő hat osztálya van megállapítva : 1. A nyelv és ssiptudományok. 2. A philosophia. 3. A törvénytudomány. 4. A történettudomány. 5. A mathematikai, és 6. A természeti tudományok, melyek mivelésével mindenik osztály terjedelméhez és fontosságához arányzott számú tiszteleti, rendes és levelező tagok foglalkodnak. 13. §. Az igazgató tanácsot huszonöt tag képezi, kik az ország előkelő és tudományszerető férfiai küzöl választatnak (25. §), s kiknek kötelessége az akadémia vagyonára ügyelni. 14. §. Az akadémia közvetlen vezérlete az elnököt illeti, ki az ülésekben elnököl s az akadémiát a hatóságok , mások irányában képviseli. Távolléte vagy másnemű gátoltatása esetében helyét az alelnök pótolja. Mindkettőjöket illeti legközelebbről az alapszabályok pontos megtartása iránti felelősség. Osztályülésekben a jelenlevő legidösb tiszteleti, s ilyennek jelen nem létében a legidősb rendes tag is elnökölhet.