Pesti Napló, 1871. május (22. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-01 / 100. szám
100. szám. Hétfő, május 1. 1871. 22. évi folyam. Szerkesztési iroda: ferencziek tere 7. száza. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám falaszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre .... 82 írt. Félévre .... 11 írt. Negyedévre ... i . 60 kr. Két hóra.... S . 70 kr. Egy hóra ... I . 85 kr Hirdetmények díjas 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 njkr. Bélyegért külön Ső njkr. Nyílttéri 6 hasábos petízser 25 njkr. Pest, május 1. Versaillesből érkező megbízható hírek azon győzelmi biztosságot, melylyel Thiers legutóbbi beszédében föllépett, igen vérmesnek mondják. S valóban, ha a legújabb táviratokat tekintjük, melyeknek már arról kellene tudósítani, hogy mint intézi a versaillesi kormány a döntő végcsapást Párisra, semmi sem jogosít fel arra, hogy a versaillesi kormánynak csakugyan már legközelebb sikerülne fegyverrel kezében elnyomni a lázadást. Úgy látszik, hogy végre is nem marad más hátra, mint hogy kiéheztetik Parist, és sok jelből azt lehet sejteni, hogy már Versaillesben is e meggyőződésre jutottak. Legalább újabban minden előkészületet megtesznek arra, hogy Párisba az élelmiszerek bevitelét elzárják. S csakugyan Párisból, múlt hó 28-dikáról azt jelentik, hogy az élelmiszerek vasúton már igen gyéren érkeznek, s a versaillesi kormány több vasútvonalat feltartóztatott, melyek élelmi czikkeket szállítottak Párisba. A tüzérharcz e közben mindegyre tart, de, úgy látszik, minden tetemesb eredmény nélkül. A Montrouge és Issy, Chatillon és Clamart mindegyre lövöldöznek, míg Asniéres, Gennevilliers és Neuilly között élénk a puskatűz, de mind e harczokat nem kiséri akár a legcsekélyebb szembetűnő siker sem; a foederáliak óriási tevékenységet fejtenek ki az utczatorlaszok fölállításában, melyek lerontása csakis borzasztó mennyiségű polgár vér ontása és szörnye A pusztulás által képzelhető. A versaillesi csapatok vezérét, Mac-Mahont, Thiers nagy beszédében korunk „gáncs és félelem nélküli“ lovagjának nevezte. Akit Thiers így dicsőít, arról több lap nincs hasonló véleményben, sőt azt állítják, hogy Napóleonnal egy kézre dolgozik. Megjegyzendő azonban, hogy eddig semmi jel sem bizonyít e föltevés mellett, s annak nem tulajdonítható több fontosság, mint a minővel ily izgatott, zilált időben bármily kósza gyanú leír. Egyáltalán ha a lapok híres propagandát csinálhatnának Napóleon mellett, úgy az excsászár már rég ott ülne ismét a tuilleriákban. Mint az „Indep.“ megjegyzi, Napóleon e czélra külön ügynökségeket állított fel Németország, Anglia, Olaszország, sőt az Egyesült Államokban is, s ez ügynökségek a lapokat elárasztják levelezésekkel, melyekben a császári család mellett igen szomorú propagandát űznek. E levelezések, a dátumok meghamisításával, egyes francziaországi helyekről vannak keltezve, s így nem annyira a franczia nép, mint a sajtó egy részének depravatiójáról szolgáltatnak tanúbizonyságot. [A Deák-párt május 2-dikán délután 6 órakor a városi vigadó kis termében értekezletet tart, ágazó s Tiszolczig vezető mozdony vasút) szükséges intézkedéseket megtenni, a területeket az idevágó törvényes határozatok szerint kisajátítani, az építést foganatba venni, és azt ezen törvény hatályba lépése napjától számítandó 2 és egy fél év alatt végrehajtani. A bánrévei és füleki csatlakozási állomásokon kívül legfeljebb 14 közbeeső állomás lesz — e vasúthálózaton felállítandó. A három fent nevezett vasútvonal összesen 20fa mértföldnyi hosszú. E vonalak kiépítésének és üzletképes állapotba helyezésének költségei fedezésére mindenkint 100,000 frtot vehet igénybe a minisztérium az országos jövedelmekből, és ugyancsak mildenkint 311,000 ft névértékű 5 %-al, kamatozó és 18 % -al törlesztendő elsőbbségi kötvényeket bocsáthat ki, mely kötvények a magyar osztrák tőzsdéken elárusíthatók és jegyezhetők lesznek. Ezen elsőbbségi kötvények kamatai és törlesztési hányada fejében 10,038 p. é.sztot ezüstben biztosít az állam akként, hogy a lejáró kamatszelvények beváltására és a törlesztési hányad fedezésére szükséges összeget, a pályának üzletbe tételéig az építési alapból fedezendő, az üzletbe tétel után pedig az üzleti költségek levonása után fenmaradó tisztajövedelem fordíttatik e czélra, s amennyiben a tisztajövedelem a fentebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik. A vasút által érdekelt vidék földbirtokosai s iparosai és a pénzügyminiszter közt létrejött s az előbbeniek által elválalt kamatbiztosítási kötelezettségre vonatkozó szerződés minden pontját jóváhagyatván, a törvénybe igtattatik. A mellékelt jelentés felemlíti, hogy e vasút létesítését követelő okok oly fontosak, miszerint azokat részletezni felesleges s tekintettel arra, hogy az érdekelt földbirtokosok s iparosok a kamatbiztosításnak elvállalása által az önsegély terén úttörők voltak, a kormány e kérelmet figyelemre méltónak találta, mert arra, hogy más vállalkozók találkoznának, kik a már beczikkelyezett engedélyokmány feltételei értelmében a vasútépítést átvennék, kilátás nem volt. Kifejti továbbá, hogy a jelen törvény módozatai szerint az állam sokkal előnyösebb feltételek alatt nyújtja mértföldenként a 100.000 forintot, mint az előbbi engedélyokmány szerint. Végre a javaslat ki nem zárná azt, hogy e hálózat teljes befejezése után egy részvénytársulatnak át ne adathassék, mely a vasutat a rajta fekvő elsőbbségi kölcsönnel együtt átvevén, a kormánynak a reá fordított költségeket megtérítené. Pest, május 1. (A m. kir. honvédelmi minisztériumban) eddig Aschermann osztálytanácsos által vezetett II. ügyosztályt az újon kinevezett Cserhalmay Ferencz osztálytanácsos veendi át. (A román vasúti kötvények tárgyában a hitelezők a magyar kormány segélyét is igénybe fogják venni. A Mandl-czég Sopronban e czélból felhívást tesz közzé az összes hitelezőkhez, felszólítván azokat, hogy csatlakozzanak hozzá s írják alá a gr. Andrássyhoz e czélból előterjesztendő kérvényt. A magyar kormány e kérdésben bizonyára annál készségesebben fog közrejárulni, mert e tárgyban a külügyi hivatal úgy is interveniál. (A kath. egyházi autonómia ügyében) f. évi május 7-én délelőtt 10 órakor Kassán a polgári kör helyiségében tartattandó értekezletre Abaujmegye s Kassa város szabadelvű kath. lakosai tisztelettel meghivatnak. Az 1871. évi ápril 24-én Kassán egybegyült értekezlet. (A gömöri iparvasutak hálózatának kiépítése tárgyában a képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslatnak és az ahhoz kapcsolt jelentésnek főbb pontjai következők : Az 1870. évi XXXI. t. sz. által adott engedély az engedélyokmány 6. §-ában megállapított határidők meg nem tartása folytán megszüntetettnek nyilváníttatván, a minisztérium felhatalmaztatik ezen hálózatnak kiépítését a következő módozatok mellett eszközölni. A minisztérium utasíttatik minden azon vasútvonalakra a) az állampálya bánrévei állomásától Feleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig, b) a szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig, végre c) egy Felednél az a) alatti vonalból el(A szlavóniai és a temesvár-orsovai vasútvonalakra) nézve a hivatalos lapban a következőket olvassuk: A szlavóniai s ezekkel kapcsolatos határőrvidéki vasutak ügye a legközelebbi napokban az eddiginél kedvezőbb stádiumba lépett, és pedig nemcsak az eszéksziszeki, mitrovicz-gradiskai pályák ügye, melyekről az 1870. törvény rendelkezik, hanem egyáltalában mindazon vonalaké, melyek a polgári s határőrvidéki területet együttesen, vagy csak az utolsót magában érintik. E vasutak létesülése s jelesül az eszék-sziszek-károlyvárosi gradiska-mitroviczi vonalaké, magában a törvényben oly feltételekhez volt kötve, melyek betöltése nem csupán a magyar kormány, s jelesül a közlekedési minisztériumtól függött. E feltételek legnagyobb része, s különösen az államjárulékok módozata a legközelebbi napokban megoldást nyert. Mindezek folytán az engedélyezési tárgyalások a napokban hivatalosan meg fognak indíttatni, mindenekelőtt az 1870. törvények által kijelölt vonalakra, névszerint az eszéksziszekire, s mitrovicz-gradiskaira együttesen. Azt hiszszük, hogy ez örvendetes hir nemcsak a szlavóniai megyékre, hanem az egész országra nézve kedvező benyomást fog gyakorolni, mivel nemcsak a kereskedelmi érdekeknek létezik elég, hanem azért is, mert a közvélemény megszokta kedvesen tekinteni mindazt, miáltal a társországok óhajtásai kielégíttetnek. Hasonlólag kedvezőknek mutatkoznak a kilátások keleti pályáink csatlakozására nézve a dunafejedelemségi határokon. A múlt őszi és téli hadviselések által előidézett pénz- és politikai krízisek, s utoljára a fejedelemségekben egymást követő miniszteri válságok után, a jelenlegi romániai kormány aláírta a csatlakozási szerződést, melynek tervezetét a magyar kormány Bukarestbe már régebben küldötte meg. A szerződés aláírva már a külügyminisztériumban van. E hírre — jelesül a temesvár-orsovai vonalra nézve — az erre hivatott 2 nagyobb társulat — értjük az osztrák állam- s a tiszavidéki vasutat, egyen- kint vagy együttesen, komolyan foglalkoznak az engedély megnyerésére nézve. A tárgyalások remélhetőleg ez utolsó csatlakozásra nézve is legközelebb meg fognak indíttatni, s kétség nincs benne, hogy úgy a tárgyalások eredménye, valamint maga a csatlakozási szerződés, ha nem is ezen ülésszak alatt, de a legközelebb megújítandó ülésszakban a képviselőháznak a kormány által elő fog terjesztetni. (A 25 ös bizottság tegnapi ülésében felvétetett a bizottság részéről beadandó törvényjavaslat. Lényeges helyreigazítás a helyek lajstromában (mely az 1.§ t képezi) abban történt, hogy a kimaradt kőrös-ladányi járásbíróság mint Debreczenhez tartozó beigtattatott. Ezután némi módosításokkal az eredeti szerkezeten, a törvényjavaslat többi szakaszai következőleg állapíttatnak meg. 2. §. Bányaügyekben a következő törvényszékek ruháztattak fel bírói hatósággal : 1) A pesti kir. törvényszék , a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kiskunhalasi, székesfehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, hold-mező-vásárhelyi, soproni, győri, magyaróvári, szombathelyi, kőszegi, szent-gotthárdi, zalaegerszegi, nagykanizsai, Csáktornyai, pécsi, szegszárdi, veszprémi, pápai, kaposvári, és komáromi törvényszékek területein; 2) A selmeczi kir. törvényszék: a selmeczi, ipolyaági, pozsonyi, nagyszombati, nyitrai, szeniczai, pöntyépi, trencséni, zsolnai, turócz-sz.mártoni, aranyos-maróti, beszterczebányai, balassagyarmati és losonczi törvényszékek területein ; 3) A rosnyói kir. törvényszék : a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi törvényszékek területein; 4) A lőcsei kir. törvényszék : a lőcsei, késmárki, eperjesi, sátoraljaújhelyi, homonnai, tokaji, ungvári, liptész-miklósi és alsó-kubini törvényszékek területein; 5) A nagybányai kir. törvényszék : a nagybányai, szatmárnémeti, nagykárolyi, debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, békésgyulai, szarvasi, aradi, borosjenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi, nagyszőllősi, mároarosszigeti, huszti, szilágysomlyói, zilahi és nagysomkuti törvényszékek területein; 6) az oraviczai kir. törvényszék: az oraviczai, lugosi, temesvári, verseczi, nagybecskereki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, újvidéki és becsei törvényszékek területein; 7) az abrudbányai kir. törvényszék : a marosvásárhelyi királyi tábla s a kőrösbányai királyi törvényszék területein. 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló törvény megalkotásáig. Sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények felett, a melyek esküdtszék elébe utalvák, a következő törvényszékek ruháztatnak föl bírói hatósággal: 1. A pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kiskunhalasi, balassa-gyarmati, losonczi, székesfehérvári, esztergomi, komáromi, selmeczbányai, ipolysági, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, holdmezővásárhelyi, szabadkai, zombori, bajai, újvidéki és ó becsei törvényszékek területein; 2. A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegszárdi törvényszék területein ; 3. A szombathelyi kir. törvényszék: a szombathelyi, szt.-gothardi, kőszegi, soproni, zalaegerszegi, nagykanizsai és Csáktornyai törvényszékek területein; 4. A győri kir. törvényszék: a győri, magyaróvári, veszprémi és pápai törvényszékek területein. 5. A pozsonyi kir. törvéyszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányai, aranyosmaróthi, nyitrai, szendrei, pöstyéni, trencséni, zsolnai, alsó-kubini, turócz-sz.-mártoni törvényszékek területeire. 6. Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békésgyulai, szarvasi, makói, kőrösbányai, lugosi, oraviczai, temesvári, verseczi, nagybecskereki és nagykikindai törvényszékek területein. 7. A debreczeni kir. törvényszék: a debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, marmarosszigethi, huszti, szatmár-németi, nagykárolyi, nagybányai, szilágy-somlyói, zilahi, nagysomkuti, nyíregyházi és hajdúböszörményi törvényszékek területein. 8. A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptószentmiklósi, rimaszombati, rosnyói, tornai, eperjesi, sátoraljaújhelyi, homonnai, tokaji, beregszászi, ungvári és nagyszőllösi törvényszékek területein ; 9. A kolozsvári kir. törvényszék: a kolozsvári, tordai, szamosujvári, enyedi, gyulafehérvári, abrudbányai és deési törvényszékek területein ; 10. A nagyszebeni kir. törvényszék: a nagyszebeni, fogarasi, brassói, segesvári, medgyesi, dévai és hátszegi törvényszékek területein; 11. A marosvásárhelyi kir. törvényszék: a marosvásárhelyi, szászrégeni, naszódi, beszterczei, erzsébetvárosi, sepsiszgyörgyi, kézdivásárhelyi, csikszeredai, gyergyósztmiklósi és székely-udvarhelyi törvényszékek területein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék kerülete a pesti és budai első folyamodásu kir. törvényszékek kerületével ugyanazonos. 5. §. A mely törvényhatóságok területén egynél több törvényszék állíttatik fel, ha ezek közül egyik vagy másik akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átalakítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető, annak hatáskörét, az igazságügyminiszter ideiglenesen, egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes jóságok területét az illető törv. hatóságoknak s azok által az érdekelt községeknek meghallgatása után az igazi. miniszter határozza meg. A járásbíróságok rendesen ugyanazon tervhatóság községeiből alakítandók, amelyekhez azok székhelye tartozik; területük körei azonban mindenesetre olykér kerekítendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. Ha e miatt, vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másikbíróság területe többatóságból lenne alakítandó, a miniszter ez iránti intézkedése ideiglenes lenn, s azt jóváhagyás és beczikkelyezés végett az orsz.gyűlésnek bejelenteni tartozik. 7. §. Az igazságügyminiszter az első folyamodású kir. bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számítandó két év lefolytával, pontos statistikai adatokat fog a törvényhozás elé terjeszteni, minden egyes törvényszék s járásbíróság ügyforgalmáról, hogy azok alapján akkor, a törvényhozás mind a bíróságok számát, mind pedig a bírói létszámot véglegesen megállapíthassa. 8. §. Az első folyamodásu kit törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok személyzetének járandóságai következőleg állapíttatnak meg: (rovatos kimutatás.) 9. §. Az első folyamodást a törvényszékek, ügyészségek és járásbíróságok részére a következő átlagok állapíttatnak meg: (rovatos kimutatás). 10. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. (Megjegyezzük, hogy a javaslat e szövegét az „ES !“ után közöljük. Szerk.) ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház május 1 -ei ülése. Elnök: Somssich Pál ‘/12 órakor megnyitja az ülést. Jegyzők: Széll Kálmán, Bujanovics. A múlt ülés jegyzőkönyve megjegyzés nélkül hitelesíttetik. Elnök bejelenti Liptóvármegye kérvényét a czigányok polgári megtelepítése tárgyában. (Általános derültség) ; továbbá előterjeszti az interpellációk, határozati törvényjavaslatok stb. lajstromát, mely a követek közt kiosztatni fog. Továbbá kérvényeket nyújtanak be a következő képviselők : Dániel Ernő, Ghyczy Kálmán (Pozsony városa közönségének folyamodása a kath. congressus többségének munkálata ellen), Dobsa Lajos, Szabó Imre, Eder István. Széll Kálmán, mint központi előadó, felolvassa a Tisza Kálmán által beadott kontraktuslista trjoket. Ordódy Pál az állandó igazoló bizottság jelentését olvassa fel, mely szerint dr. Pauler Tivadar mint Buda városa I. kerületének képviselője igazoltatik. Szőgyényi László a kérvényi bizottság állandó előadója előterjeszti a tárgyalt kérvények lajstromát. Kinyomatik s a házrend értelmében a szombati ülés napirendjére tűzetik. Elnök felhatalmazást kér a háztól, hogy a Nyáry Pál halála folytán üresedésbe jött ráczkeveii választókerületben új választás eszközlését elrendelje. Megadatik. Minthogy Nyáry a tanulmányi alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság elnöke s a tanügyi bizottság tagja volt, elnök felszólítja a két bizottság tagjait, illetőleg a házat, hogy új választások eszközlésére adják be szavazatukat. Kécsmárky József, a 25-ös bizottság előadója, előterjeszti e bizottság jelentését az elsőfolyamodású kir. bíróságok szervezete tárgyában. A jelentés ki fog nyomatni és az osztályok közt kiosztatni. A napirendre áttérve,Huszár Imre, a központi bizottság előadója előterjeszti a Spanyolországgal kötött, keresk. és hajót, szerződést s azt néhány irályi módosítással változatlan elfogadásra ajánlja. A ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadja, a legközelebbi ülésben harmadik olvasásra kerül. Várady Gábor a táslat elfogadása után, a kereső. miniszterhez kérdést intéz, váljon a szerződés életbe lépett-e már vagy sem ? Utóbbi esetben nincs észrevétele, második esetben kérdenie kell, miért terjesztetik e szerződés, mely már márcz. 24-kén köttetett, oly későn a ház elé ? Szlávy miniszter: A szerződés még nem lépett életbe. (Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban.) A főrendiház ülése május 1 én. Elnök: Majláth György. Jegyzők: gr. Apponyi Albert, b. Miske Imre. A miniszteri padokon: Tóth Vilmos. Elnök i1 10 órakor megnyitja az ülést, melyre a főrendek szokottnál számosabban jelentek meg. A múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatik és hitelesittetik. Elnök jelenti, hogy a ház tagjai közöl többen, névszerint Bonnaz L., Biró L., Lipoviczky I., Fogarassy M., püspökök,gr. Viczay Héder, Jankovich L., gr. Migazzi Vilmos, b. Vécsey József főispánok, továbbá Pallavicini Alfonz szabadsági időért folyamodnak. A ház megadja. Gr. Károlyi György az egyesült pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentését mutatja be az eperjes-tarnovi vasútról szóló tvjavaslatról, melyet ez elfogadásra ajánl. Következik a jogügyi bizottság jelentése a községi törvényjavaslat tárgyában. Tóth Vilmos belügyminiszter: A szőnyegen levő törvényjavaslat Magyarország politikai fejlődésére, a községi önkormányzat kifejlesztésére hathatós befolyással leend. Magyarország községei népességi, intellectuális különbözeteinél fogva nehéz volt oly községi törvényjavaslatról gondoskodni, mely mindezen különbségeket számba veszi. A jelen törvényjavaslat tanúsága annak, hogy lehet szabadelvű intézményeket alkotni anélkül, hogy az államéletben oly fontos conservatio, a közigazgatás folytonosságának elvét elejtené. Áttér ezután a törvényjavaslat azon pontjai ismertetésére, melyek a községi önkormányzatot és az egyén jogait biztosítják. Beszédének további részeit reggeli lapunkban fogjuk ismertetni. Vármegyéink állandó bizottmánya nézete szerint két lényeges hiány mutatkozik az erdélyi közigazgatási viszonyokban, egyik : a törvényhatóságok szétdaraboltsága és szabálytalansága, valamint soknak túlságig kicsiny terület miatt a közigazgatás és törvénykezés szerfelett költséges volta; másik : a törvényhatóságokban a kormányzati ágak szétszórtsága, s szoros benső öszszefüggés nélküli volta. Az elsőre két példát hozunk fel. A mai takarékossági szellemmel és általában a józan államgazdasági elvekkel lehetetlen megegyeztetni azt,hogy a kis Kőhalom-,Szerdahely-, vagy Nagysinkszék, valamint az alig néhány faluból álló Aranyosszék, Oláhfalu és Vereczk szintúgy külön politikai háztartással . Írjon, mint Hunyadvármegye vagy Háromszék. Ide nem kell hosszas indokolás; ezt elég egyszerű reflexió tárgyává tenni, hogy róla ítélnünk lehessen. A másik a szabálytalanságra vonatkozó. Némely vármegyének szélessége, például minek Kolos-, Doboka-, Tordavármegyéé, középszámításban véve alig tesz 2 */* geogr. mértföldet, hossza ellenben 19 mértföldnél nagyobbra terjed. Ez idomtalanság jellemzi kisebb- nagyobb mértékben a többieket is. Felső-Fehér - megye 19 szigetből áll, melyek Szeben, Segesvár, Újegyház és Kőhalom szász székeken, Brassóvidéken, Háromszék és Udvarhelyszéknek területén vannak mintegy szétosztva; legnagyobb rosszasága a havasokat is oda véve 21 geogr. mértföld s mégis a legkisebb magyar vármegye egyike. Ez szintén nem igényel bővebb tárgykfejtést Bizottmányunk úgy véli, hogy ezt tudni teljesen elég a végre, hogy a javítás ösztöne, vágya és kérése a közjót óhajtó honpolgár szívében megszülessék. E bajon, valamint a közkormányzati ágakban való benső egység hiányán is csak egy új politikai felosztás és rendezés segíthet. Az államkormányzat gyorsasága, összhangja és sikeres volta okvetlen feltételezi azt, hogy az egy politikai testet képező autonóm hatóságoknak a lehetőségig szabályos alakja, kellő kiterjedés, külön háztartásra minősült népességi száma legyen; határait képezzék folyók és hegylánczok, mint változtatlan természeti határok;és a kormányzás székheye legyen a központon, a kormányzati ágazatok között legyen szoros összeköttetés, a tvényhatóság első tisztviselőjének, a főispánnak legyen joga figyelmezni a hatósága területén létező minden közkormányzati hivatalágakra, s e központból induljon ki a közigazgatás, igazságszolgáltatás, pénzügyintézés, közbiztonság, a honvédelem. Szóval a formák szükségessé vált változásával vissza kell mennünk a régi magyar sirályok alatti vár - és főispáni kormányrendszerre. Legyen a vármegyéknek és kormányi székhelyül szolgáló városoknak továbbra is történelmi elnevezése, legyen még központjául kitűnőbb városa, legyenek a köré csoportosítva a terület körébe természetileg tartozó kisebb vármegyék, székek, városok s szabad községek, egyen meg illő hatáskörű főtisztje, hogy a nép ismerje, s találja úgy szólva kézügyben legelső tisztviselőjét, tudja: mely hatóságnál igazítható peres ügybaja, jogsérelmét hol orvosolhatja sat. Megyénk bizottmánya úgy látja, hogy bár az időkben és közintézményekben roppant változások állottak be, mégis nemzetünk oly pontra jutott, hogy ha létét biztosítani akarja, okvetlen vissza kell térnie a magyar királyok és nemzeti fejedelmek korabeli államkormányzási politikára ; fő czéljának nem a vallási vagy nemzetiségi érdekeket, sem a rokon- vagy ellenszenv sugalmazását, hanem egyedül s kizárólag saját államéletét, közérdekeit és rendeltetését kell irányadóul tekinteni s ez útról senki kedvéért, semmiféle magánérdekért magát letéríttetnie engednie nem szabad. A múlt századok kormányzási és törvényhozási történeteiben sok tanulságos van erre nézve: megyénk bizottmánya a legfontosabbakat érintette; a magas czél elérésére nagyméltóságod és a törvényhozás bölcsesége és hazaszeretete a czélszerű utat és módot eltalálandja.Az imént letűnt alkotmánytalan kormányrendszer 1854-ben és 1863-ban kétszer kísérlette meg a törvényhatóságok rendezése által szabad országunkban a jogtalanság és osztrák birodalmi absolutismus egyenlőségét kivinni, a magyar kormány tisztében jár el, magas küldetését teljesíteni, ha ez országrész czélszerű politikai felosztásáról törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé s ekképen államlétünket biztosítva, az alkotmányos jogélvezet és közszabadság áldásában minket és maradékainkat mint azon egy hon polgárait vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül egy életerős intézmény létrehozása által századokra biztosít. BELFÖLD, Kolosvár, ápr. 29. (Kolosmegye a belügyministerhez.) Kolosmegye bizottmánya a belügyminiszterhez feliratot intézett, melyből alkalomszerűnek tartjuk a következő helyek idézését: KÜLFÖLD. Döllinger újabb irata. Döllinger, mint táviratilag már jelezték, kéziratot kapott a királytól, melyben ez sajnálatát fejezi ki Döllinger excommunikáltatása miatt, e levélre okot egy munkája adott, mely „a keresztyén idők hite a jövendölésben és prófétákban a czimet viseli, s melyet a királynak nyújtott át. Ezen irat megérdemli, hogy egy tekintetet vessünk bele. Döllinger egész nyíltsággal beszél azon jövendölésekről, melyeket a pápák rendeltek meg, hogy a Hohenstaufenek bukását isteni végzésnek tüntessék fel; élesen beszélteti a prófétákat a pápák szentetlen magaviseletéről, s sz. Hildegardnak idevonatkozó kifejezését feleleveníti: „Az egyház a pápák fertelmes magaviselete következtében bordélyházzá és rablóbarlanggá vált. Róma a keresztyén fajtalanság városává, a kereszténység undortanyájává vált.“ Attól tartottak, írja Döllinger az 1300 ik évekről, hogy a pápai szék egy időre valóban az antikrisztus székhelyévé vált, vagy azzá fog válni. Mert mély benyomást keltett VIII. Bonifa-