Pesti Napló, 1872. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1872-03-01 / 50. szám
a bibliával foglalkoznak, megolvashatják a 13. részét János jelenéseinek. (Nevetés. Egy hang a szélsőbalról : „Inkább Besze János jelenéseiről !“ jobbfelől: „Kiss János jelenéséről!*) T. ház! Ne méltóztassék ezt nevetségesnek tartani. (Derültség), ne főleg azon jobboldali képviselők, kik a bibliának hívei, mert sokan jutottak már méltóságos és nagyméltóságos rangra a biblia utján ; tehát a bibliára jó lesz néha figyelmüket forditani. (Helyeslés a szélsőbalról. Derültség jobbfelől.) Az említett János (Hosszas derültség) jelenéseinek 13-ik része. (Nevetés, zaj.) Elnök csenget.... T. hát ! Ne legyenek azon véleményben, hogy untatni fogom önöket az illető rész felolvasásával, nem teszem azt, mert felteszem minden emberről, miután nálunk a szegény polgár ember a tőke mellett előveszi a bibliát, így felteszem önökről is, hogy méltóztatnak bibliával bírni, hanem csak azt mondom, hogy olvassák meg otthon a képviselő urak. (Derültség.) Midőn a biblia említett részének 15-ik versét felolvasom (Derültség Halljuk! Elnök csendet kér, egyszersmind megmondom, mit akarok belőle kivonni. (Olvassa.) „15. És adassék a hatalom is neki, hogy a fenevadnak képét meglelkesitené, hogy a fenevadnak képe is szóljon,és azt mivelné, hogy valakik nem imádják a fenevadnak képét, megölettessenek. 16. Ezt is miveli, hogy mindenek, kicsinyek, nagyok, gazdagok és szegények, szabadosak és szolgák az ő jobbkezeken vagy az ő homlokukon megbélyegeztessenek. 17. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin vagyon a fenevadnak bélyege vagy neve, vagy nevének száma.“ Vannak itt, uraim, több szavak, de csak arra figyelmeztetem a t. házat, hogy azon szavak, melyek itt le vannak írva, már alkalmazhatók a magyar nemzetre, mert mindazok megtörténtek vele és ami elő van írva azon versben, most nálunk is más céget tűznek ki és a legroszabb portékát árulják; ezt teszi a rosz kereskedő, kinek megbukott a hitele, ezt teszik önök politikai hitvallásukkal, megtagadják mesterüket és a czéget csak arra használják, hogy a népet a kormány pártjára tereljék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Higgyék el, uraim, hogy ez nem jó eredményeket fog szülni a hazában és felhívom a t. belügyminiszter urat, hogy olvassa el a maga részéről a 18-ik részt. (Derültség) Elnök: Kérem a képviselő urakat, legyenek csendben! Méltóztassék figyelembe venni, menynyibe kerül a hazának minden óra. (Helyeslés balfelől. Nevetés jobbfelől.) Mert ha nevetnek, újra kezdi. (Derültség. Halljuk !) Kiss János : úgy látom, tehát, hogy a belügyminiszter úr nem akarja olvasni a bibliát. Tóth Vilmos belügyminiszter : Nem ! (Derültség). Kis János (folytatja): A hazában lévő corruptió okait megmagyaráztam s hivatkoztam ezen rég irt történelemre s miután az igen veszélyes játék, amit most a haza népeivel akarnak űzni, meg fogják engedni, hogy Jajlik fejezetnek legalább a rubrumát olvassam ! (Halljuk a rubrumot!) s azt figyelmébe ajánljam a kormánynak a netalán bekövetkező eseményekre (Olvassa:) „Babilon leomlása és minden királyok és kalmároknak jajgatásuk és a szenteknek és a prófétáknak nagy örömük“ (Derültség). Tehát, én e szőnyegen levő választási törvényjavaslatra vonatkozólag igyekeztem gyenge tehetségemhez képest (Derültség a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső balololdalon) elmondani mindazon nézeteket, melyek engem mint választót kötelességemnél fogva terhelnek és megvédelmezni a nép választási jogát ott, ahol meg van támadva. Én a szőnyegen forgó törvényjavaslatra nézve kimondom a kárhozatot, az általános tárgyalás alapjául nem fogadom el, hanem pártolom azon határozati javaslatot, melyet Iványi képviselőtársam és elvtársaim beadtak. (Helyeslés a szélsőbal felől.) Szomjas József a beterjesztett javaslatban nem az 1848-iki V. törvényczikk gyökeres s a közkívánatnak megfelelő módosítását, hanem azoknak egyes s különböző magyarázatokra tért adó rendelkezéseit pártérdek szempontjából kizsákmányoltatni látja, s azért azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatja s pártolja Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés balfelöl.) Podmaniczky Frigyes G.: Az általános szavazati jog ideájával nem tud megbarátkozni, kivált azok után, miket hallott; mert mióta az általános szavazatjog közé belekevertetik a magyar özvegyek joga, kénytelen tapasztalni, hogy habár ősz fejjel, de igen is ifjú demokraták vagyunk. (Derültség.) A magyar özvegyi jog a legaristocratikusabb fogalom, amely létezik. A magyar özvegyi jog származik azon alapeszméből, hogy Magyarországon földet csak nemes ember bírhat, csak nemes ember választhat, és így csak a nemesi föld lehetett képviselve. A magyar özvegy bírta élte fogytáig ezt a darab földet férjétől, és így természetesen ezen föld nem lehetett képviseletlenül, s ennélfogva a magyar özvegy meg is kívánta és bízta is a képviseleti jogot. De ez a democratiával, a jogegyenlőséggel nem fér össze. Ha már a nőket akarjuk képviseltetni, akkor meg kell adni a szavazati jogot minden nőnek, ki nagykorú, de csak az özvegyekről véleménye szerint nem lehet szó. (Helyeslés.) Különben azt hiszi, hogy ha a többi feltételeket is hozzákötjük a magyar özvegyek szavazati jogához, nem igen fognak ezen kapni. Tudvalevőleg azon szép előjoga volt a magyar özvegynek, hogy férje birtokát birtokolta mindaddig, míg férjhez nem ment, de az alatt gyászruhát volt kénytelen viselni. Szóló nem hiszi, hogy a mostani özvegyek oly könynyen ráállanának ezen nagyon terhes feltételre. (Derültség.) Miután az írásos olvasáshoz kötött census, bár megfelelne meggyőződésének, de most alig vihető keresztül, azt fogadja el, ami legközelebb áll véleményéhez : Tisza Kálmán határozati javaslatát, mely egy lehetőleg alacsony és egyforma censust helyez kilátásba. Ha valamely törvény alkotásáról vagy megváltoztatásáról van szó, mindig azt kérdi önmagától, hogy mit akar elérni; a főelv és főeszmére nézve kell tisztában lennie. Az apró mellékindokok őt soha sem köthetik le és nem is köthetik meg, midőn főelv és főeszme lebeg előtte. Midőn a főeszme létesítését nem érheti el, átmeneti intézkedéshez kell fordulnia, annál inkább, mert a választási törvény hosszabb időre állandó soha sem lehet. (Helyeslés) mert nem lehet kárhoztatni az országot azon stagnatióra, mely bekövetkeznék ott, hol a választási törvény igen , hosszú időre ugyanaz maradna. Bármily választási törvényt fogunk is behozni, mindig vagy a haladás fogja azt megváltoztatni, vagy időrőlidőre kinövései lesznek kijavítandók. Egy szóval alig van törvény, mely annyi változtatás alá esik, mint épen a választási törvény. Az átmeneti intézkedést pedig abban látja, hogy lehetőleg alacsony censussal minél több választó kerüljön az urnához. (Helyeslés balfelől). Elnök az ülést öt perczre felfüggesztvén, Csanády Sándor a házban levő képviselőket megolvastatni kéri; a jegyzők megszámlálván a képviselőket, kiderült, hogy száz tag van jelen, s így az ülés határozatképes. Helfy Ignácz hosszú beszédben pártolja Iványi Dániel határozati javaslatát, mely csak azért nem lett még hosszabb, mert jegyzeteit beszédközben elvesztette. A jobboldal elismerte mindannak helyességét — úgymond — amit mi kívánunk ; bevallotta, hogy a választási törvényt módosítani nem lehet, hanem azt gyökeresen át kell változtatni, erre pedig idő kell, erre idő nincs, tehát természetes következés ebből az, hogy ezt át kell tenni a jövő országgyűlésre. A jobboldal nemcsak nem tagadta, hogy az incompatibilitási törvény behozatala nagyon szükséges, hanem azért felvenni mégsem akarja, megígéri, hogy tenni fogja ezután, de sehogy sem magyarázza meg, hogy miért nem akarja betenni azon törvénybe, ahova tulajdonképen tartozik ; bevallotta, hogy a vesztegetések ellen szükséges törvényt hozni, de azért mégsem tette bele. Nem tagadhatja továbbá azt — ámbár a titkos szavazást egyenesen mint veszélyest állítja — nem tagadhatja, hogy az jelenleg jogmegszorítás, mert nem olyasmit kérenk, ami új, hanem olyat, ami eddig már meg volt, tehát az mindenesetre jogfosztás. Ennek következtében ezen törvényjavaslatot el nem fogadhatja, csatlakozik Iványi Dániel képviselőtársa határozati javaslatához. (Helyeslés szélsőbalról.) Rónay János óhajtotta volna, hogy a választási törvényjavaslat mindazon polgároknak meghagyta volna a választási jogot, akik azzal az 1848 -i törvény alapján valósággal éltek, és akkor nem vádolhatta volna senki a törvényhozást azon inconsequentiával, hogy az egyik polgárnak megadja, és ugyanazon körülmények közt ugyanazon jognál fogva a másik polgártól elveszi a választási képességet. A polgárok szabad választási jogának a törvényjavaslat értelmében az 1848 kj törvény szellemével szemben megcsonkítását alkotmánysértésnek tekinti, s a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatván, csatlakozik Tisza határozati javaslatához, melyet elfogadtatni kér. (Helyeslés balfelől.) Táncsics Mihály : Általános szavazati jogot kíván, melynek alapján választatnának nemcsak a községi, megyei, városi és országgyűlési képviselők, hanem maga az államfő is. (Derültség.) Különben Iványi határozati javaslatát pártolja. Pavlovics Iván után, ki szintén Iványi határozati javaslatát pártolta: Lónyay Menyhért gr. : Benyújtja az ő felsége által szentesített ipartörvényczikket, mely kihirdettetik. Ülés vége 3 óra 10 perczkor. A „P. Napló“ levelei. Trencsin, febr. 21 én. (Megyei közgyűlés.) A megyei állandó választmány még e hó 16. kezdte meg tanácskozásait, hogy előkészítse azon tárgyakat, melyeknek a közgyűlésen el kelle döntetniük, s feladatát ritka buzgalommal meg is oldotta. Magát a közgyűlést 20-án nyitotta meg a főispán úr, s bevezetéséül szellemdús emlékbeszédet mondott, nem rég elhunyt elődje, Marczibányi Antal felett. Előadta az elhunytnak rövid életleirását, elmondta, hogy Marczibányi mint szolgabiró kezdte meg a megyében pályafutását, s mint főispán 1844— 49-ig vezette e megye kormányát. „Sajátságos szeszélye a sorsnak, úgymond, hogy valahányszor e megye egy volt főispánja halálát gyászolja, mindannyiszor a haza egy tekintélyes családjának utolsó ivadéka száll sírba.“ Így történt Illésházyval, igy most Marczibányi Antallal. ” A meghalt politikai életére vonatkozólag elmondotta, hogy Marczibányi mindig azon párthoz tartozott, mely ellen Illésházy és az országhírű Borcsitzky vezérlete alatt az akkori fiatalság, a szabadelvűség, a haladás zászlójával kezükben küzdöttek . „ép Marczibányi volt az, ki Illésházy és első alispánja, Borcsitzky elismert hazafiságával szemben, azok törekvései ellen pártot alkotott.“ — E történetben előadott résznél önkénytelen eszünkbe jött azon czikk, mely kevéssel Marczibányi halála után a „Hon“ és „Ellenőr“ hasábjain megjelent, s melyben Marczibányi Antal mint a szabadelvű párt tagja, annak a hátramaradók ellen vezetett küzdelmeiben résztvett harczosa van feltüntve és dicsőítve. — Főispánunk beszédében maga is „falsumnak“ nevezvén e közlést, legyen szabad nekem is megtenni észrevételeimet Nincs okunk főispánunk szavain kétkednünk, hisz ő, Marsovszky Mór, s megyénk számos jelese akkor élte ifjúságát, akkor küzdött, a midőn a szabadelvüség, a haladás nagy eszméit maga Marczibányi, az azon eszmék ellen pártot ütő Marczibányi ellenében védeni, s azok érdekében ellene hadakozni kellett. — Mindezt a történet, az igaz történet így állítja, és akik az ellenkezőt állítják, azok tévednek. A közgyűlés tanácskozmányai élénken folytak le. Megállapíttatott az ez évi költségvetés és a közmunka előirányzata, megalkottatott a tanácskozási ügyrend, a községek szervezésére vonatkozó szabályrendelet, intézkedett a közgyűlés, hogy a belügyminiszternek a községek szervezésére vonatkozó rendelete érvényesíttessék, gondoskodott a község rendezésénél közbenjárandó helyettesekről; felolvastatott az iskolaszéknek a lefolyt évről szóló jelentése, mely a megye iskolai és oktatási adatai felsorolásával meglehetős kedvező eredményt tüntetett fel, — így p. o. a lefolyt évben 359 tanító oktatott 21,581 gyermeket 105 felszerelt tanteremben. Végül Rajecz vidékén egy orvosi és 9 járási bába-állomás felállítása határoztatott el. Viszonyaink közepette igen helyes intézkedés. Nem hagyhatom említés nélkül Újvidék város átiratát, melyben alkotmánysértést panaszló, és az országgyűléshez előterjesztett kérvényét pártoltatni kéri. Erre vonatkozólag a közgyűlés egyszerűen azt a határozatot hozta, hogy Újvidék városa átiratilag értesíttessék, miszerint e megye közönsége feliratát, miután a belügyminiszter eljárását, annak az országgyűlésen adott válasza után helyesli, pártolni nem fogja. E közgyűlésnek, mely újjászületésünk óta a 2-ik, új korszakot nyitott megyei életünkben, adja az ég, hogy intézkedései sikeresek legyenek, hogy tanácskozásait minél tartósabban vezesse a haladás, szabadelvűség és egyetértés terén oly tapintatos férfiú, mint mostani főispánunk s oldalán a megye sok jelese. Engedje egyúttal a t. szerkesztő úr, hogy pártéletünkből is közöljek egyetmást. A követválasztás küszöbön lévén, a mozgalom nálunk is megindult ; a Deákpárt Marsovszky Mór elnöklete alatt máris sorakozott, hogy miként a lelkes elnök nyilatkozik, a választások egyetértéssel és úgy ejtethessenek meg, hogy a nép a pártok „küzdelme“ által ne demoralizáltassék, ámbátor az ellenzék a Deákpárt határozott többségével szemben meglehetős tétlen s tehetetlen állásra van kárhoztatva. A fennebb jelzett czél elérése szempontjából az elnök úr indítványára, minden orsz. képviselőt választó kerületben egy választott elnök vezetése mellett bizottmány alakult, mely a Deákpárt elnökének, — ki egyúttal az országos Deákpárt tagja, — egyöntetű rendelkezéseit teljesíteni fogja, és a választásokra ügyelni fog. E bizottmányok,számszerint 8-an, annyi taggal bírnak, hogy ezek is elegendők a Deákpárt győzelmét, különösen oly tapintatos vezérlet mellett biztosítani. Bizzunk a jövőben. y. ss. BELFÖLD. Az orsz. magy. iparos-szövetség alapszabályai. (Elfogadtatott az országos iparos - gyűlés második napján.) 1. A szövetség czime és székhelye : „Országos iparos szövetség.“ Központi székhelye : Budapest. 2. Czél : A hazai iparos osztály anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítása, különösen: A) Közművelődési és iparos szakismeretek fejlesztése. B) Azon akadályoknak, melyek a hazai ipar fejlődését gátolják, elhárítása. C) Az állami szükségletek, főleg hadi felszerelések s egyéb országos vállalatok szükségleteinek a hazai ipar által fedeztetése. D) A hazai ipart érdeklő országos intézkedéseknél az iparos osztály befolyásának biztosítása. E) A hazai kézműiparnak a nagy iparral társulás útján való versenyre képesítése. 3. Eszközök : A) Gyülésezések, eszmecserék, szakirodalmi közlönyök és iratok általi eszmeterjesztés és a korral való haladásra buzdítás. B) Rokon elemek és társadalmi osztályok megnyerése. C) A hazai iparos osztálynak a törvényhozás és közigazgatás kebelében való képviseltetése. D) A hazai iparosok jövőjének biztosítására, hitelének emelésére és anyagi segélyezésére célzó intézmények kezdeményezése és támogatása. E) Iparos tanintézetek felállításának kezdeményezésében való közreműködés. 4. Az országos iparos szövetség szervezete. A) Az országos iparos szövetséghez tartozó iparosok kerületek szerint csoportosulnak és bizottságokat alkotnak. Kerületi bizottságok alakíttatnak azon helyeken, ahol tetemes számú oly iparosok laknak, kik a szövetség vezérelveit vallják. Ily kerületi bizottságok alakítását kezdeményezhetik akár egyes testületek elöljárói vagy más buzgó szövetségi társak, akár ezek értesítése folytán az alább érintendő országos központi bizottság. Az alakítandó kerületi bizottságok annyi tagból állhatnak, amennyi az illető helyi viszonyok közt czélszerűnek látszik. Maguk választják elnöküket, alelnöküket és jegyzőjüket. A már meglevő ipartestületi kapocs fentartása, illetőleg az eddigi ezédeknek iparszakosztályok neve alatti újjászervezése alapján a kerületi bizottságok albizottságokra oszolhatnak, oly módon, hogy egy-egy ipartestület egy-egy albizottságot képezzen. B) Hogy az eljárásra nézve a legczélszerűbb eszközöket lehessen megválasztani, s hogy a törekvések e czél felé öszpontosíttassanak, a kerületi bizottságokon kívül egy Pesten székelő állandó központi bizottság is alakíttatik, amelynek tagjait, elnökét, titkárát a közgyűlés választja. Ezen központi bizottság áll egy Budapesten lakó és egy vidéki elnökből, két alelnökből, egy titkár és pénztárnokból, 28 rendes és 16 póttagból, valamint a vidéki bizottságok elnökeiből. C) A kerületi bizottságok megalakulásukról a központi bizottságot értesítik , s ettől utasítást illetőleg véleményt vesznek a további eljárásra nézve. A kerületi bizottságok fontosabb határozatai tudomás végett közlendők a központi bizottsággal. A fontosabb levelezések csak a központi bizottság határozata nyomán, a központi bizottság elnökének, illetőleg alelnökének és a titkárnak aláírásával kiadott irat által történhetnek. 5. A szövetségi társak csatlakozása. Szövetségi társnak tekintetik mindenki, aki a kerületi bizottságoknál levő társlajstromba be van vezetve. A társak bejegyeztetésük folytán kötelezve vannak a szövetség határozataihoz alkalmazkodni és a kerületi bizottságok által megállapítandó járulékokat befizetni. Azon szövetségi társ, ki eme kötelezettségeket nem teljesíti, az illető bizottságok által a társlajstromból kitöröltetik. Ezzel szemben minden szövetségi társnak jogában áll, a kerületi bizottságok választásába befolyni és közgyűléseiben szavazati jogát érvényesíteni. 6. A szövetség czéljainak elérésére szükségelt pénzeszközök a járuléki és önkénytes adományok útján szereztetnek be. A kerületi bizottságok a maguk kerületéhez tartozó társakra nézve a járulékokat körülményeikhez és legjobb belátásukhoz képest maguk alapítják meg. A kerületi bizottságok az általuk összegyűjtött összeg negyedrészét a központi bizottság rendelkezésére bocsátják, a többi felett szabadon rendelkeznek. A pénzkezelési szabályokat a kerületi bizottságok önmaguk állapítják meg. A központi bizottság pénzkezelési szabályai oly központi bizottsági ülésen állapíttatnak meg, melyben a kerületi bizottságok elnökei is részt vesznek. 7. Ha a központi bizottság szükségesnek tartja, országba iparosgyűlést hívhat egybe, melyre a kerületi iparosbizottságok elnökein kívül iparos képviselők is küldettek. KÜLFÖLD. Chambord gróf Antwerpenben. Chambord gróf hivatalos lapja, a párisi „Union“ lapja élén következő sürgönyt hoz, mely az antwerpeni események hivatalos berekesztésének tekinthető: „Antwerpen, febr. 25. 11 óra reggel. Miután Chambord gróf urnak óhajában nem áll, hogy Antwerpenben való tartózkodása zavarokra okot s egyszersmind a belga kormány iránti ellenségeskedésekre alkalmat adjon, szükségesnek hiszi francziaországi barátait arra kérni, hogy látogatásaikat megszüntessék.“ A legitimista lapot az antwerpeni események természetesen magánkívüli állapotba hozzák s ottani levelezői az ügynek gyanús jellemet akarnának kölcsönözni. G. de Cadondal, az ismert royalista összeesküvő unokája s a párisi jeunesse daré ismert tagja, a maraisi uzsorások könyveiben is sokszorosan ismeretes, a St. Antonia szálloda ablakaiból látta , hogy a zavargók közt németek voltak, kik Poroszországot éltetek s hogy „a békés és jámbor Antwerpen városa ezen szemtelen manifestatióktól távol maradt.“ Egy másik legitimista kóborló lovag Victor Bouton, a bellevillei hirhedt fehér blouseokat egész biztossággal felismerte s meg mer esküdni, hogy az összes zavargókat az Internationale küldötte Antwerpenbe. Brüsselből ez ügyben következőket írnak : Mint a múlt év dece. havában, úgy mostan is összeütközésbe jött a formális jog a törvénytelenséggel Belgiumban. Mint a közvélemény akkor megbuktatta a clericalis kormányt, noha az a kamra többségére támaszkodott, úgy diadalmaskodtak Antwerpenben is Chambord ellenségei. Van okom hinni, hogy a praetendens távozása nem egészen önkényes, hanem ellenkezőleg innen kapott félhivatalos figyelmeztetést, noha épen a vendégszeretet alapján kellett volna Antwerpent elhagynia, mihelyt észrevette, hogy jelenléte a lakosság ellenszenvével találkozik. Az itteni kabinet, mielőtt Defré ismert interpellációjára válaszolt volna, Versaillesben tudakozódott azon kérdésről, várjon Chambord gróf hazatérése törvényes akadályokba ütközik ? Thiers nemmel felelt, de hozzátette, hogy jobb szereti, ha a legitimista trónkövetelő idegen földön végezi munkáját, mint otthon. A franczia kormány ezen nyilatkozata világos ellentétben áll a belga külügyér azon állításával, hogy Chambord oly kevéssé conspirál, hogy Francziaországban épen oly szabadon mozoghatna, mint Antwerpenben. A kormány Coureux képviselőnek 27-én ez ügyben bejelentett interpellációját valószínűleg tárgytalanná fogja tenni azon nyilatkozata által, hogy Chambord gróf elhagyta az országot. Eközben 25-én este a zavargások, noha szemtanuk szerint kisebb mértékben, mint előbb ismétlődtek, s számos sebesülés történt. Különösen egy alkalommal valóságos csata fejlődött ki a fehér zászlót lengető clericalisok és a liberálisok közt. A rendőrség azonban csakhamar szétűzte a zavargókat. A város egy másik részén lovas csendőröknek kelle beavatkozniok. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 29. (Udvari hrek.) Királyné ő felsége martius második felében váratik Budára, s azután az egész udvar Gödöllőre fog áttétetni. A király hír szerint a jövő hét folyamában rövid időre Bécsbe fog menni, azonban mielőtt elutaznék, valószínűleg meg fogja látogatni a fővárosban levő közös hadseregbeli és honvédségi iskolákat és ez alkalommal megszemlélendi a 13. tüzérezred számára újon felállított két üteget , mielőtt rendeltetésük helyére, Temesvár és környékére szállíttatnának. A tegnapi kihallgatáson közel 60 kérvényező fogadtatott ő felsége által. A harmadik kihallgatásra, mely jövő hétfőre van kitűzve, az előjegyzések mától kezdve fogadtatnak el. (R e q u i e m.) Március 2-án, mint néhai Ferencz császár halálának évfordulati napján a belvárosi plébániatemplomban délelőttt 10 órakor ünnepélyes gyászistentisztelet fog tartatni, melyen a hatóságok is képviselve lesznek. (A „Heti krónika“ czimű lap élén olvassuk, hogy e heti lap a Deutsch-testvérektől Bródy Zsigmond úr tulajdonába ment át. A legközelebbi számot az új szerkesztőség állítja össze. (Katonai élelmi pénz.) A közös hadügyminisztérium a Magyarországon állomásozó csapatok élelmi pénzét 1. évi mártius 1-étől további rendelkezésig következőleg állapította meg: A budai kerületben 13/io kr, a pozsonyiban 138/io kr, a kassaiban 126/10 kr, a temesváriban 132/io kr, a nagyszebeniben 118/io kr, a zágrábiban 118/io kr, egy napra és egy emberre. (Felekezeti türelmetlenség.) A következő tudósítást vettük: Szinobányán (Nógrád vm.) van három temető, az egyik a községhez, a második az üveggyár és a harmadik a vasgyártelephez tartozik és temetés dolgában Jureczky János, berzenczei római kath. plébános felekezeti türelmetlensége folytán a szinobányai katholikusok a legnagyobb kellemetlenségeknek vannak kitéve. Miután a három temetőt legnagyobb részt evangélikus vallású egyének veszik igénybe, az említett plébános úr arra kényszeríti az embereket, hogy katholikus halottaikat a negyedik határba, az anyaegyház temetőjébe vigyék. A szegényebb népség csakugyan hajt papja szavára, de a műveltebbek, az 1868-iki, a vallásfelekezeti viszonosságról szóló törvényczikk folytán,nem akarják szeszélyét követni. Folyó hó 21-én meghalt egy vasbánya hivatalnok, kit a pap sehogy sem akart a szinobányai temetők bármelyikébe eltemetni, midőn tehát a hulla már rothadóban volt, a nép temette el. A bányaigazgató díszruhában kardosan ment a menet élén, egy katholikus ember a sírnál imát mondott el és a vegyes vallásu nép gyászdalt énekelt; az egész temetés alatt pedig a falu ev. templomának harangja szólott. (A halak mennyisége) Magyarország legtöbb folyójában részint a gőzhajózás, részint a folyószabályozási munkák következtében köztudomás szerint tetemesen megapadt; a kormány tehát, hogy e hajon előlegesen legalább részben segítsen, a folyóknak a szabályozás folytán elzárt mellékágaiban a haltenyésztésre különös figyelmet fordítani szándékozik. (Fizetések fokozata.) A „Skolski Prijatelj“ czímű horvát lapnak írják a felső határőrvidékről, hogy ott rövid idő előtt egy helységben két pályázat hirdettetett. Az egyik a tanítói állomásra 200 frt fizetéssel, a másik panduri állomásra 300 frt évi fizetéssel és szabad lakással. Ugyanazon helység kanásza pedig 400 frtot kap. (Névváltoztatások.) Janauschek Gyula pozsonyi lakos „Jánosi“-ra,Chachinovich Endre pécsi lakos „Tarai“-ra, Schaschek Bálint m. kir. államvasuti igazgatósági felügyelő „Csáki“-ra, és Bovancice György szomoród-oklándi lakos „Széplakiéra változtatták vezetékneveiket. (A Mogyoróssy Rácz féle bünper) tegnap a legfelsőbb törvényszéknél tárgyaltatott. A tényálladék a „Hon“ szerint a következő : Mogyoróssy (nem Morzsányi) egykori főhadnagy és később magánügynök, Rácz Károly miniszteri fogalmazóval kávéházban megismerkedett, idő múltán megtudta, hogy R. kezén fordulnak meg a házassági ügyek, fölkérte tehát azon szívességre, adná neki a sikeresen elintézett ügyekről a jövőre nézve azonnal az érdekelt felek nevét és az ügynek a számát, mert ez által pénzt kereshet. Rácz szerencsétlenségére csakugyan teljesítette kérését, mely értesítéseket Mogyoróssy egyenként három frintnyi utánvétellel az érdekelt feleknek megküldötte, és ezúton 300 forintnál többet csalt ki. A pestvárosi törvényszék múlt évben Rácz Károlyt bűnszerzőnek tekintvén, ezt 10 havi súlyos börtönre, Mogyoróssyt pedig mint bűn palástolót 6 havi börtönre ítélte. Rácz felebbezett, és a királyi Ítélőtábla öt bizonyíték elégtelenségéből, a legfelsőbb törvényszék azonban tegnap ülésében próba hiányában felmentette. (Egy osztrák szabadkőmives páholy.) Lajta-Szent-Miklós falu vasárnap különös ünnepélynek volt tanúja. Minthogy Ausztriában a szabadkőmives páholyok nincsenek megengedve, a Bécsben alakult „Humanitás“ páholy, mint a pesti nagypáholy leánya, a fentnevezett magyar faluban tartotta megnyitását. Az ünnepélyen több mint 200 kőmives jelent meg, részint mint az új páholy tagjai, részint mint más páholyok képviselői; a jánosszertartásuak vörös, a skót szertartásuak kék csokor által különböztették meg magukat. Az esemény szokatlansága bizonyos izgatottságot idézett elő a városban, úgy hogy a kihágásoktól tartottak, az aggodalom azonban alaptalannak bizonyult, mert a testvérek egész ott tartózkodásuk alatt a legélénkebb rokonszenvvel találkoztak mindenütt. A páholyt a pesti anyapáholy második nagymestere, Lichtenstein úr nyitotta meg, mint Puszky Ferencz első nagymester helyettese. Estve Bécs-Ujhelyben vacsora volt, melyben száz testvér vett részt. A felköszöntések sorát a királyra, a magyar minisztériumra és egész Magyarországra mondott teast nyitotta meg, melyet sok más követett. Roppant tetszéssel találkozott Arady tanár beszéde a jezsuiták űzelmeiről, ellentétben a szabadkőmivesek működésével. A humoristikus felköszöntésben megemlékezett a tanár azon zarándokról is, ki három skatulyával jött Rómába; az egyik egy darab egyptomi sötétséget, a másik Krisztus végsőhajának egy részét, a harmadik pedig Jákob létrájának egy fokát tartalmazta. Vacsora közben gyűjtés történt a lajta-szent-miklósi szegény tanulók javára, mely tetemes összeget eredményezett. (Színház, művészet.) „Paul Jones a kalóz,“ rémdráma , végtelenül hosszú felvonásban. Üres ház — februáriusban. Azon nagyhatalmak, melyek látszólag s azon nagyhatalom, mely valósággal a nemzeti színház műsorát készíti, némileg tanulmányozhatná a közönség ízlését. A kerepesi után azonban mit sem tudnak arról, hogy az a mai közönség nem bír már a 40 es évek ízlésével. Drámában nem rémjeleneteket kívánunk, nem fantasztikus, kongó frázisokat, nem túlhajszolt érzelmeket, nem lázas és lázító cselekvényt. Mai napság igazibb eledelt kivánunk s a Dumas és Hugo-iskolának borzalmasságai már hatástalanul pattannak le rólunk. A forradalom előtt jótékony hátborsózással hagyta el a közönség a színházat ily darabok után s jól esett neki, ha éjjel is a dráma alakjával álmodott, ma boszankodva kiáltunk fel : hogy lehet ily darabokat előadni ? Más időket élünk , a 40-es évek vége világforradalom lett, a mai napoknak józanabb vége lesz. De ki tehet róla, hogy a Kerepesi után erről mit sem tudnak s ha tudnak is, a játékrend készítésénél pártfogolt írók és színészek érdekeit tekintik, hogy azok kövér tantiémet s ezek jó szerepet kapjanak. A játékrendet bizonyos heti ülésekben készítik színészek s irók — ez ülések azonban akár ne is volnának. Üres fitogtatás annyira, hogy a szinház legtöbb tagja elkedvetlenedve már rég elhagyta volt, mert határozhat az akármit — a titkos hatalmak annyi apró segédeszközzel rendelkeznek, hogy mire rákerül a sor — tetszetős ürügyek alatt mégis csak az történik, amit ők óhajtanak. Ennek köszönhető az unalmas játékrend, ennek (bizonyosak kivételével) az új darabok lassú színrehozatala, ennek korszerűtlen darabok előadatása stb. Mi nem szeretjük ily belügyekkel untatni a közönséget, hadd játszák ők „kis játékaikat“, hanem midőn az üres padok az Angelok és Paul Jones-ek ellen világosan bizonyítanak, az intézet pénztára érdekében figyelmeztetjük az igazgatóságot, hogy modernizálja a játékrendet, hiszen van elég korszerűbb franczia színdarab — meg is jelentek a nemzeti színház gyűjteményében, elő is lehetett volna már adni jó sokat, de mikor oly édes az „áldott heverés.“ (A nemzeti színház) köréből e sorokat vettük. Egy bizonyos társaság ebéd alkalmával jótékony czélra 38 frtot gyüjtvén s ez összeget N. N. ur 50 frtra egészítvén ki, a nemzeti színházi nyugdij alapra küldetett be. Fogadja az illető társaság úgy, mint N. N. ur a k. választmány szives köszönetét. Pest, 1872. febr. 27. Feeki Mihály v. jegyző. Helyi hírek. (Körlevél.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter által szervezendő „országos közoktatási tanács“ népnevelési osztályába három tagot a budapesti összes néptanítók, polgári iskolai és képezdei tanárok közgyűlése fogván választani, míg más hármat a kormány nevezend, ama választó gyűlés elnökletem alatt vasárnap f. é. martius hó 3 án fog a pesti czukorutcnai