Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)
1872-11-01 / 253. szám
fölött folyó viták menetében, még sohasem mertek nyilvánulni.A szónokok nagy része a porosz felsőházban a nemzetről, az alkotmányról, a szabadságról, a politikai jogokról s különösen a polgári és földművelői osztályról oly véleményeket nyilvánít, melyek elfogultság, részakarat vagy butaság tekintetében csakugyan páratlanok. A közvéleményt „vad üvöltés“ -nek keresztelték , minden modern eszmét, a szabadságot és alkotmányt anathemával sújtanak, s a nép zöméről úgy szólanak, mint valami „nyers, használhatatlan tömegről*. Mennyire megy a feudális urak félelme minden modern színezetű eszme iránt, arra csak egy példát akarunk idézni. A szóban forgó törvényjavaslat tervezetében az is előfordult, hogy bizonyos kerületi tisztviselők a kerületi gyűlés megerősítése alá tartozzanak. A felsőház ezen megerősítési jogot, mint „forradalmi“ njítást egyszerűen mellőzte. Általában minden határozatot az önző és szűkkeblű junkerthum szelleme árasztja el, mely a modern államélettel nem akar s nem is fog kibékülni soha. A feudális főurak valódi törekvéseiket természetesen nem merik őszinte nyíltsággal bevallani, folytonosan lejális, hazafias és áldozatkész érzelmeiket hangoztatják,pedig határozataikban a legszűkebb kaszt szellemet, s a meztelen önzés nyilatkozatait találjuk. Kimondották a földesúr rendőri hatóságának fentartását,noha a kormány s a kisebbség megcáfolhatlanul kimutatta, hogy a földesurak eddig nem törődtek e jogukkal, s az ország legtöbb vidékén tényleg semmi sem a rendőrség sincs. Azután kimondották, hogy a falusi bírák hivatalai (Schulzenamt) örökösek maradjanak, s végül, hogy áldozatkészségüket valódi világításba helyezzék, a helyi utak csinálásának terhét a földbirtokosok vállairól levették,s a nem földbirtokos osztályok nyakába vetették,noha a méltányosság épen az ellenkezőt kívánta volna, miután bizonyos, hogy a jó utak elsősorban a földbirtokosoknak szolgálnak előnyére. Ilyen határozatok folytán nem csoda, ha a helyi önkormányzat kérdésében a felsőház tervei, s az alsóház józan törekvései közt compromissum nem képzelhető. A felsőház ezen határozatait rendesen legfeljebb 70—80 ember szokta hozni, miután a porosz főrendek között is nagyban lábrakapott az alkotmányos kötelességek nem teljesítése, s a felsőházban való meg nem jelenés. Mindaz szükségképen az,ön kérdés fölvetésére vezette a közvéleményt : mi az oka annak, hogy Poroszországban oly gyakori az összeütközés a legislatív tényezők között, s miért kell minden fontosabb reformműnek vagy megbukni, vagy csak rendkívüli eszközök segélyével keresztül vitetni? A baj oka magában a felsőház szervezetében fekszik s azért a berlini lapok legtekintélyesebbjei már egyenesen a porosz felsőház gyökeres újjászervezését sürgetik. E kérdés megoldására gondolni ma még korai lesz, de minél fontosabb organikus törvények alkotása fog napirendre kerülni, annál inkább érlelődik meg a kormány kebelében is ama tudat, hogy a mostani porosz felsőházzal boldogulni nem lehet. Nem sokára előkerülnek majd az egyház és állam közötti viszony, az iskola s a házasság ügyeinek törvényes rendezése s más nagyfontosságú ügy, melynek rendezése az államra nézve életkérdést képez. Ekkor azután lesz alkalma meggyőződni a kormánynak, hogy a mostani felsőház szervezete nem illik többé a modern államélet keretébe, s ha az államot korszerű törekvésekkel akarja ellátni, akkor a conservatív érdekek képviseltetésének egészen más alakot kell adnia, mint minővel a mostani felsőházban bir, s ez tanulságos leckéül szolgál — nemcsak a poroszoknak, terjeszszen a ház elé a pénzkezelési évnek lefolyása után. Szintúgy nem vette fel a bizottság a fiumei kikötő építésére megszavazott összeg hitelmaradványát, 1.250.000 ftot. Az új hitelt, 1.250.000 ft, szintén nem tartja szükségesnek, mert új hitel nem fog igénybe vétetni a hitelmaradványok következtében. Ezután visszatért a bizottság az utfentartási czimre, mely függőben hagyatott. Utfentartási szükséglet. A 6. rovatban külön építkezésekre kívánt 239.000 frtból 14.000 ft töröltetett, s eszerint 225.000 ft szavaztatott meg. A 9. rovatból, mint fel nem használt részlet, 150.000 ft töröltetett, s így 164.000 ft törléssel 4.023.674 ft szavaztatott meg e czímen. Most a bizottság azon határozatokat vette fel, melyeket a képviselőház e tározóra vonatkozólag hozott. A vasúti kocsik fűtését illetőleg a miniszter azon jelentése, hogy e határozat teljesíttetik, tudomásul vétetett. Ami az üzletrendszer szabályozását, továbbá a mulasztások és hibák folytán bekövetkezett károk megtérítésére vonatkozójavaslatot illeti, melynek előterjesztésére a ház a minisztert utasította, a miniszter jelenti, hogy e kérdés tárgyalás alatt áll. A bizottság ezt tudomásul vévén, utasíttatni kívánja a minisztert arra, hogy az igazságügyminiszterrel egyetértőleg, kidolgozva e törvényjavaslatot, azt minél előbb a ház elé terjeszsze. Ami a közraktárak és hambár rendszerre vonatkozójavaslatot illeti, utasíttatott a miniszter, hogy e javaslatot, mely tárgyalás alatt áll, szintén mielőbb terjeszsze a ház elé. A Dráva szabályozásra kívánt 60.000 forint, 28.000 forintra szállíttatott le. A vallás és közoktatási miniszter költségvetésének tárgyalása következett ezután. A minisztérium réséről jelen volt maga a miniszter Trefort Ágost, T. Márky Gedeon államtitkár és Gönczi Pál osztálytanácsos. Központi igazgatás. Szükséglet 253.684 frt (72-ben volt 254.484 ft.) A miniszer mindenekelőtt kijelentette, hogy Joanovits Gy. államtitkár lemondása folytán megüresedett a második államtitkári állomás és azt nem is szándékozik betölteni; ennélfogva az előirányzatból ezen állomás fizetése töröltetvén, a fizetések és lakbénzek rovata, mely 199.460 ft 192.160 ftra szállíttatott le. A lakbérekből történt levonással összesen 241.564 frt szavaztatott meg a központi igazgatásra. Fedezet 36.185 frt (72-ben 41.785 frt.) A fedezetbe felvétetett 816 frt mint a miniszter által nem használt kiadható helyiségek lakbére. Tanulmányi ügyek igazgatása. Előirányzat 281,380 forint (1872-ben 276,069 frt). Tankerületi főigazgatóságok. A magyar határőrvidékre szánt tanfelügyelő és tanügyi előadó a népnevelési rovatba tétettek át, fizetéseik ott átalánykép szavaztattak meg. Ennek díjával az előirányzat megállapittatott. Népnevelési tanfelügyelőség 240,830 ft, (72 ben 232,740 ft). A felügyelőknek egy királyföldi felügyelővel szaporítását a bizottság elfogadta. Két másodfelügyelőnek még hárommal szaporítását nem fogadta el. A határőrvidéki tanfelügyelők fizetését átalánykép szavazta meg. A dologi kiadások III- rovatát az el nem fogadott három másodtanfelügyelő utazási költségének levonásával 29,100 ftban szavazta meg. Hivatali átalányokra 13,500 ft helyett 12,600 ft, a többi megszavaztatott Vizsgálati bizottmányok, előirányzat 6700 ft, (tavaly 8500 fő) megszavaztatott. A képv. ház pénzügyi bizottságából. Oct. 31. A pénzügyi bizottság ma d. e. 10 órakor tartott ülésében folytatta a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalását. Gömöri iparvasutak. Szükséglet 4.800,000 frt (múlt évben volt 4.000,000 frt). Ezen összegből az 1872-ki hitelmaradvány 3.548,983 ft, új hitel 1.261,015 frt. A bizottság a 72-re megszavazott, de fel nem használt részt tegnap hozott határozata értelmében nem viszi át az 1873-ki költségvetésbe, azon okból, mert a szabályszerű utalványozási idő lefolyása előtt ennek ujabbi megszavazására nem tartja magát feljogosítva, s ez okból ezen összegeket nem veszi fel a költségvetésbe. Az új hitel megszavazását szintén nem tartja szükségesnek, mert e vasutak építése még nem jutott oly stadiumba, hogy ezen öszszegek 1873-ban felhasználhatók lennének, miután a fülek-tiszolczi részre nézve a szerződéskötés csak most történt meg, a bánréven á d a s d i vonalra nézve pedig a szerződés még nem is köttetett meg. A kincstári uradalmak és bányászat érdekében építendő mellékvasutakra előirányzott Lhitelmaradvány, 1.800.000 frt, szintén nem vétetett fel a 73-ai költségvetésbe, ugyancsak a fentebbi okokból. Utasítandónak véli azonban a bizottság a minisztert, hogy a hitelmaradványokra vonatkozólag javaslatot BELFÖLD, R. Komárom, octob. 27. (A dunántúli helv, hltv. evang. egyházkerület közgyűlése.) Tegnap fejeztetetett be az egyházkerületnek több napig tartott közgyűlése. Több megyéből s távol vidékről gyűltek össze annak tagjai szép számmal ugyan, de a világiak sokkal kevesebben, mi presbyteri kormányrendszerünkkel,melynek előnyeit a más vallásúak egyházi intézményei e fölött annyira szoktuk magasztalni, nagy ellentében áll. Nálunk minden hivatal egyedül a tisztelet és bizalomnak kifolyása; ugyanazért ha azt nem becsülni lehetetlen, jogosan várhatja meg a kerület közönsége, hogy tiszteletből adott s tiszteletből elfogadott hivatalát mindenki pontosan töltse be. A miniszteri leiratok közt amaz intézmény, mely már harmad ízben rendeli meg, hogy lelkészeink a tanodákra vonatkozó statistikai adatokat az illető tanfelügyelők közvetlen megkeresése folytán, s az egyházi főhatóság előzetes hozzájárulása nélkül szolgáltassák ki, élénk és hosszasabb vitára nyújtott alkalmat. Többszörösen fel voltak említve az autonómia védbástyái, s hangsúlyozva, hogy azokon a részérés semmi kérdésben meg ne engedtessék , míg másfelől a gyakorlati adminisztratió helyesen felfogott követelményeihez képest két egyházmegye részéről közvetítő eljárás hozatott javaslatba, felemlített példájával a dunamelléki kerületben divatozó eljárásnak, hol az adatok a lelkészek által közvetlenül kiszolgáltatnak ugyan, de minden egyes ily esetről az illető püspök, felügyelete gyakorolhatása, tehát az egyházat megillető alkotmányos jogok ellenőrizhetése, vagy a netalán visszaélések meggátolhatása végett utólag hivatalosan értesíttetik. A többség azonban, örvendetes tudomásul vételével annak, hogy a miniszter úr kijelenti, miszerint az egyház törvényes autonómiáját távolról sem szándékozik megsérteni, harmadszor is feliratot határozott, melyben ismételve kijelenti, hogy a statistikai adatok kiszolgáltatása szükségének eseteiben az egyházi főhatóság előzetes beleegyezése a protest alkotmányrendszer értelmében nem mellőzhető. A jelen gyűlés legfontosabb tárgyát azonban a pápai jogakadémia reformügye képezte. Annyi hiány észleltetett e jogakadémia szervezetében, melyekről még a múlt évben épen egyik igen jeles jogtanárunk tett a gyűlésen szóbeli jelentést, hogy az akkori gyűlés sürgős teendőnek látta Beöthy Zsigmond úr elnöklete alatt egy küldöttséget nevezni, mely e hiányokat megvizsgálja s azok orvoslása iránt véleményes jelentést tegyen. Több hiány között, melyek az akadémia népesedésére s virágzására hátrányosan hatottak, köztudomású volt azon körülmény, miszerint Pápán rendes sorkatonaság nem lévén, ugyanott a jogászok az önkénytes hadkötelezettség évet a tanulmányi évvel együttesen ki nem tölthetik, s annálfogva azt igen csekély számú rendes jogász látogatja. E hiányon a komáromi reform, népes egyházközség, melynek kebelében több szakbeli rendes sorkatonaság létezik, segitni vélt az által, hogy a több facultással biró egyházkerületi pápai főiskolának (collegiumnak) jogakadémiai részét az ő kebelébe áttétetni kérte, felajánlván tágas teremekkel s szép udvartelekkel ellátott díszes tanodái emeletes épületét, mihez maga a kir. város közönsége közgyűlésileg évenként kiszolgáltatandó f100O forintot szavazott meg, sőt még a megyei és városi lakosság részéről kilátásba helyeztetett, hogy önkéntes alapítványok útján még évenként legalább is 1800 frt fog a jogakadémia javára összegyűlni, mi lehetővé teszi azt, hogy azon anomália, mely szerint jelenleg elégséges pénzerő hiányában csak két rendes jogtanár működik, míg a többi jogtanári erőket a többi facultásnak különben jeles tanárai pótolják , jövőre megszüntetve legyen, s a jogakadémia a többi tanosztályoktól egészen független s elégséges számú tanárokkal láttassák el. A fentebbi küldöttség jelentése, mely az eddigi alapítványok s viszonyok megvizsgálásának alapján keletkezett, számos reformjavaslatot ten, melyeknek nagyobb része el is fogadtatott; ama része azonban, mely szerint a küldöttség semmi akadályt nem lát abban, hogy a jogakadémia Pápáról Komáromba tétessék, a kerületnek 9 megyéjéhez utasíttatott azzal, hogy miuután a gyűlés alatt Székes-Fehérvár versenybe lépése is kilátásba helyeztetett, az ennek vagy netalán más egyházaknak a közügy érdekében bizonyos időhatárig beküldendő ajánlatait is beható megvizsgálás alá vegye, s véleményét, illetőleg szavazatát a jövő évi május hónapban Győrött mint semleges s igy érdektelen helyen tartandó kerületi gyűlésre terjessze fel. Ez a leghelyesebb mód és eljárás, melyet az egyházkerület, a helyi érdekeknek fel nem áldozható tanügy érdekében elfogulatlanul követhetett, örömmel szemlélve a versenyt, mely a tanintézet emelésének tekintetéből létezik, de nem feledve másfelől, hogy nem Komárom és Fehérvár érdekei, hanem az ősi időktől fogva lételéhez kötött felső tanintézetének java, kell, hogy vezérelje intézkedéseiben; éspedig annál is inkább, mivel csaknem előttünk már a törvényjavaslat, mely szerint a jogakadémiák facultásokká lennének emelendők, így azon állás, melynél fogva Pápán a számban csak két randes jogtanárt más fakultásbeli tanárok segítik ki, a tanügy sérelme s a tanulók érdekeinek megrövidítése nélkül továbbra már egyáltalában fen nem tartható, miből következik, hogy az anyagi ajánlatok tételében versenyző egyházak méltányos figyelmet érdemelnek. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, oct. 31. (Fogarassy püspök) hallomás szerint a kolozsvári egyetem megnyitása alkalmából négy alapítványt szándékozik tenni szegény tanulók számára. (A Skene-féle vállalat ellen) a „Graz. Tgsp.“-nak a többi között a következő panaszt írják: „Már az üzlet átvétele alkalmával a munkabér fölötte alacsonyra szállíttatott le. De nem elég, daczára a lakás és élelmi árak emelkedésének, a vállalat jónak látta minden csomag munkadíját következőleg leszállítani: 10 ing, azelőtt 1 ft 40 kr, most 1 ft 10 kr; 5 lepedő eddig 60 kr, most 50 kr; 5 szalmazsák azelőtt 60 kr, most 50 kr; 10 pár kamasli eddig 2 ft 10 kr, most 1 ft 70 kr; egy darab magyar nadrág eddig 29 kr, most 24 kr; egy darab bő nadrág eddig 29 kr, most 25 kr; egy darab tiszti szolgazubbony eddig 35 kr, most 34 kr. De a szállítónők kezei között ezen ár is csomagokként 10 krral apad. Továbbá minden a legcsekélyebb hibával elkészített munkát a munkásnőnek kell megfizetnie, míg a bizottság által beszennyezett fehérnemű kifogás nélkül elfogadtatik. Mellesleg megjegyzendő itt, hogy a lábravalónál a kelme többnyire nem éri meg a munkát. (Katonai orvosi szolgálat.) A közös hadügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium között létrejött megállapodás szerint a közös hadcsapatok, ha időnkint katonai orvos nem áll rendelkezésre, előforduló esetekben a közel levő honvédorvoshoz, és csak sürgős esetekben polgári orvoshoz fognak fordulni, és a két seregbeli orvosok a másik félnél végzett szolgálatokért külön díjazást nem igényelhetnek, az állomási helyükön kívül végzett szolgálattal járó fuvarbér illetőleg úti járulék azonban megtérítendő. A közös hadsereg tartalékos orvosai és a honvédségi szabállyorvosok azonban, kik gyakorlati keresetükre vannak utalva, kisegítő szolgálataikért a fenálló szabványok szerinti díjazást igényelhetnek. (Cholera elleni óvszer.) Nyugat- Indiában a cholera ellen sikerrel alkalmaznak egy igen egyszerű óvszert. Ugyanis a fahéj (cinnamonum) virágából durván összetörve két latot egy liter pálinkába vagy jó vörös borba tesznek és abból reggel és este egy evőkanálnyit isznak. Nem volna fölösleges ez egyszerű szerrel kísérleteket tenni. (Irodalom.) Megjelent: 1) Lévaid Fanni levelei a nők munkaképesitéséről. Fordította : Révay Sándor. Lauffer testvérek bizománya, ára 1 ft. 2) „K a 1 o b i o t i c a“, vagy a szépélettan vázlata, tiz felolvasásban. Irta Lévay Imre, kegyesrendi tanár. I. Általános rész. A szerző sajátja. Ara I ft. Mindkét könyvről részletesebben szólunk majd „Irodalom s Művészet“ rovatunkban. (Békésmegye) közzétette nyomtatásban szervezési munkálatát és tisztikari névsorát. (Debreczenyi életkép.) A „Debreczen“ beszéli: Van városunkban egy nő, kit nevezzünk M. Emmának. Ez a fővárosból idejött az iparszabadság élvezetére. Azonban szemes rendőrségünk csakhamar felfedezte, hogy melyik iparágat akarja a nő folytatni ? Divatárusnő akart lenni, s erre is kért engedélyt. Az iparhatóság megtagadta tőle, ekkor egy P. nevű pesti ügyvéd irt a nő mellett a hatóságnak ajánlólag. Mind hiába. Végre az iparszabadság e korlátozásán egy pesti ügyvédné ütődött meg, s levelet írt a „Borszemjankó“-nak a nő állapotáról. Olvasható a közelebbi számban. És most a rendőrség, ahelyett, hogy megszánta volna a szegény nőt, helyzetéről szedeget adatokat, mivel a nő titkosan űzi iparát. Már felfedeztettek a pesti lövész utczai 7-ik sz. alatti titkok is. Jelenleg a debreczeni élmények kutatásán van a sor. Itt is biztosan eligazító adatok vannak. Remélhető tehát, hogy Emma mesterségére nemsokára ki fog adatni az iparengedély. (Gyilkossági kísérlet gyermeki szeretetből.) Gulyás Mária, 32 éves, egy gyöngyösi vaskerekedő leánya, 1859-ben Pestre jött szolgálni. 1866-ban egy nős embertől egy leánygyermeket szült. 1870- ben Sándor nevű bátyjánál húzódott meg, ki azonban i. é. márczius 11-én kijelenté neki, hogy nála többé nem lakhatik. A szegény nő beteg gyermekét magára hagyni nem akarván, szén kőzzel életének véget vetni akart. Midőn gyermekét már holtnak hitte, magát fölakasztotta, de a szeg nem volt elég erős, leesett és eszméletlenül összerogyott. A pesti kir. fenyitő törvényszék mai ülésében (elnök Sárkány, előadó Mirth) Csukássy Károly királyi alügyész vádlottnőt rokongyilkossági bűnkisérlet miatt két évi fogságra ítélni indítványozta. Dr. Friedmann Bernát védő ügyvéd egész mérgében feltárta azon nyomort, melyben vádlottnő a tett elkövetésekor volt. Miután a vádlottnő gonosz szándék nélkül az ösztönszerű anyai rajongás őrültségszerű befolyása alatt cselekedett, a védő csak az élet biztonsága elleni vétségben kérte elmarasztalni védenemét. A törvényszék azonban Gulyás Máriát gyermekgyilkosság miatt 1 évi börtönre ítélte. Szabadlábon levő vádlottnő fellebbezett. (Gyilkossági kísérlet.) Fischer Gusztáv Krenovits cukrász segédje m. é. június 2-én házmesterének leányát, ki atyjának parancsára Fischer szerelmi ajánlatait visszautasította, két pisztolylövés által könnyen megsebesíté, és erre magára lőtt, de sikertelenül, mire elfogták. Az írásbeli per bevégeztével vádlott ma a helybeli fenyítő törvényszék által 3 évi börtönre ítéltetetett. s (Egy új szent) Mária Kristina, Sicilia egykori királynőjének canonizáltatása, mint a „Volsfreund“ írja, legközelebb be fog követ-kezni. A királynő életéből az említett lap nyomán kiemeljük a következő részleteket, melyek legnagyobb részt a szentté avatási ügyfolyamból vétettek. Mária Kristina I. Viktor Emánuel, Szardínia királyának leánya volt.Születése azon időre esik, midőn Napóleon az ország legnagyobb részét elfoglalta. Róma szurin a francziák kezében volt és a Quirinálban nagyszerű elkészületek történtek Napóleon fiának, a római királynak, befogadására. De Cagliari, hová az elűzött királyi család menekült, egész Sardinával együtt királyához hű maradt. Itt született 1812. novem-ber 14-én Mária Kristina, Viktor Emánuel legfiatalabb leánya. Születése napján megkereszteltetett. Későbben anyja elvitte a csecsemőt a „di Buonaria“ sanctuariumába, mely a szűz tiszteletére állíttatott fel, s felajánlá annak leányát. Midőn Kristina felnőtt, s e fogadalmat megtudá, megörült neki s magát ettől fogva mindig sz. Mária leányának tekintette. Már gyermekéveiben látszott rajta az áhitat és vallásos buzgóság. Mint szentté avatásának jegyzőkönyveiből kitűnik, éjjenként, ha álmából felébredt, a mellette őrködő leányt felkelte, kivel órákig imádkozott. 1825-ben Mária Kristina anyjával és testvérével Rómába ment, hol hosszas ájtatoskodás után , teljes bucsút nyert. Megemlítendő különösen, hogy a három asszony mezítláb járta meg a szálílásuktól a templomig vezető utat. Atyja halála után Albert Károly által a savoyai ház ifjabb ága jutott uralomra. Mária Kristina elvesztvén anyját is, testvérei pedig Európában elszéledvén, egy reá nézve idegen családfőnek, az új királynak kelle magát alárendelnie. Tulajdonképen apácza akart lenni, azonban gyóntatóatyjának tanácsára II. Ferdinánddal mindkét Sicilia királyával eljegyezte magát, kihez később hozzá is ment. Mint királynő korán kelt, s míg haját rendezték, a szegények folyamodványait olvas- i gattá, harisnyákat kötött és ruhát varrt szegénygyermekek számára. Gyakran hímzett értékes tárgyakat is, melyeket eladott és árát a szegények között kiosztotta. Évenkint körülbelül 30 ezer aranyat osztogatott ki alamizsnaképen. A szerencsétleneknek valódi védangyala volt. Halálát előre érezte. 1835. deczember vége felé egyik testvérének megírta, hogy Nápolyba megy hol lebetegedését akarja bevárni, mely hihetőleg halállal fog végződni. E levélben egyet mást elő sorok hagyományai közül is. És csakugyan, Nápolyban egy fiút szülvén, ki később II. Ferencz név alatt Nápoly királya jön, erre csakhamar meghalt. Eltemettetett a Santa Klára templomban, hol a királyi család tagjai nyugszanak. Helyi hírek. (A pestvárosi cholera bizottmány magu ismét ülést tartott, mely igen látogatott volt. Halász főorvos felhivatván, hogy a cholera járvány állásáról adjon felvilágosítást, előadja hogy Pesten mai napig (okt. 31.) 4 pholera eset fordult elő. Kettő a temetéren lévő ideiglenes kórházban, egy eset az egyik fiókkórházban, és egy az „Arany sas“-hoz czímzett vendéglőben- az ha jött az, hogy mindenki, ki cholerába esik, köteles legyen magát a város által a cholera tartamára berendezett kórházban gyógyittatni. Ezen indítvány azonban, mint a magánjogot mélyen sértő intézkedés elejtetett. A terézvárosi albizottmány betiltotta a hajós utca 8. számú házban gyakorolt sakterolást. Maga a ház, melyben e mesterség űzetik, alig 100 négyszögöl területen fekszik, s naponként 3—400 darab apró marha nyakaztatik ott le, melynek vére a csatornába foly, a még véres tollat pedig összezsúfolják a padláson és pinczében, s ez által a Terézváros ezen legsűrűbben lakott városrésze veszélyes módon fertőztetik. A sakterhelynek rögtön a városon kívüli elhelyezése határoztatott és a zsidó hitközségnek az albizottmány megállapodása ellen beadott felfolyamodványa elvettetett. A bizottmány azután kebeléből egy szűkebb bizottmányt választott, mely magát állandósítá, a központi nagy bizottmány pedig minden héten egyszer fog ülést tartani. (A városi cholerabizottság következő figyelmeztetést bocsájtott közre: Bár Pest város területén csak szórványosan fordult elő néhány hholera eset, mind a mellett tekintve azt, hogy a testvér Buda városban már a járvány uralt, minden óvintézkezdés nálunk is indokolva van, ennélfogva a közönség figyelmeztetik azon ártalmas behatásokra, melyeknek a halottak látogatói magukat a temetőben kiteszik, hol nagy néptömeg szokott összejönni; azért czélszerűen cselekszik, ki a látogatást az idén elhagyja vagy elhalasztja, de semmiesetre a temetőben sokáig nem tartózkodik, s magát a megfázástól s lelki felindulástól óvja. Este 7 órakor a temető bezáratik. (Elhagyott gyermek.) Egy budai lakosnő tegnap a városi kapitánysághoz egy körülbelül 7 éves leánygyermeket hozott, kit minden ruhájától megfosztva a krisztinavárosi temető közelében talált. A hozzá intézett kérdésekre a leány csak annyit tudott felelni, hogy szülei elhaltak, és hogy ezután egy nagynénjéhez került, ki őt néhány nap előtt a temetőhöz vezette és várakozásra intvén őt, eltávozott és vissza sem tért többé. A leány, hogy nagynénje haragját maga ellen ne idézze, nem merte a neki kijelölt helyet elhagyni, és az éhségtől és fagytól kimerülten találtatott meg a fent említett asszony által. Sem szülei, sem nagynénje házát nem tudta megjelölni, és magáról is csak annyit tudott megmondani, hogy Rózának hívják. Ezen körülmények folytán azon gyanú merülvén föl, hogy a gyermek talán szülei vagy rokonai házából megszökött, mindazok, kik ezt illetőleg felvilágosítást adhatnak, felszólittatnak, hogy e végett a budai kapitánysághoz forduljanak. A leány addig megtalálója gondozása alatt marad. (T . z.) Tegnap este fél nyolcz órakor a hatvani utczában Kurcz Sándor divatáru-kereskedő kirakatában a kelmék a jégszeszlángtól meggyuladtak és könnyen égők lévén, nagy erővel égtek. Szerencsére a barátok terén állomásozó bérkocsisok észrevették a tűzveszélyt és serényen hozzáláttak az oltáshoz, s így sikerült a tüzet némi jelentéktelen kár mellett eloltani. (a budai ivóvíz.) A lapok közölték, hogy a budai vízvezeték a vizet nem a szabad Dunából, hanem a szabályozási czelöpök közt levő állóvízből meríti. Az ennek folytán tett hivatalos intézkedés eredményéből kitűnt, hogy a fennebbi közlés valótlan, minthogy a budai vízvezeték a vizet tényleg a Dunából meríti. (Rendőri kimutatás.) A múlt October hóban a főkapitányi hivatalban összesen 1041 egyén (tehát 20-szal több mint September hóban) volt letartóztatva, ezek közül a fenyítő törvényszékhez kísértetett 168 egyén, dologházba küldetett 56, kórházba kísértetett 40, katonai hatósághoz 4, budai kapitánysághoz 42, eltolonczoltatott 208, rendőrileg fenyíttetett 368 és vizsgálat után elbocsáttatott 155 egyén. (T e r e be 8.) A „Magyarország s a nagy világ“ Terebesnek oly kitünően sikerült rajzát közli, minővel magyar képeslapban csak kivételesen találkozunk. Andrássy grófnak e nevezetessé vált birtokáról s a külügyérnek ottani életmódjáról e lap érdekes leírást is ad . Valamint a néhány év előtt még egészen ismeretlen Varzin, a kis pommerániai falu, hová Bismarck herczeg az államügyek gondjai elöl menekülni szokott, úgy az eddig hazánkon belől is alig ismert Terebes , gróf Andrássy Gyula külügyminiszter családi székhelye is hírre vergődik nemcsak az újságolvasó közönség előtt, hanem, mint tréfásan megjegyezték, még a diplomatiában is, amennyiben a külügym. néhány jelentékeny okmánya a „véres könyvben“ Terebesről van keltezve, s így e név hivatalosan be van vezetve a diplomatiai világba. A rajz Terebest, gr. Andrássy Gyula kies székhelyét, a park felőli oldalról mutatja, amint a vasúti állomástól jövőknek először szembetűnik. A pályaudvartól Terebes városka mögött egyenesen vezet egy jó karban tartott út a park keleti oldalához, s alig tíz percznyi menet után az angol modorú ültetvények kígyózó ösvényein, szép tó s a hajdani paricsi vár romjai mellett lombdús, százados gesztenyefasorba visz, melyből kijutva, a kastély előtt állunk. A kastély kissé emeltebb helyen fekszik. Ujalakus két szárnyával a parkra dűl, s valamint a kastély a parkból tekintve festői, vonzó látványt nyújt, úgy viszont a park is változatos és kellemes perspektívát nyújt a kertészet minden művészete által díszített udvar felől. Terjedelmes pázsitos mező, melyet jobbra lombos, árnyas fasor kerít, a már magában is nagy parkot végtelennek tünteti föl, szabad kilátást engedvén a szemnek egészen a távoli Vichorletig, a Kárpátok itteni ágának legmagasabb csúcsáig. A kastélyt minden oldalról kertültetvények környezik s ezeket a nyugoti oldalon Orinos vasrácsozat választja el a községtől. A kastély erkélyéről a kis község házai fölött átláthatni az egész termékeny, terjedelmes völgyet, a távol háttérben kéklő hegylánczokkal, mig a völgy közepén vékony szalagként vonul végig az ujhely-przemisli vaspálya, mely által Terebes öszszeköttetést nyert a nagy vilggal. Terebes egyike gr. Andrássy legnagyobb uradalmainak s egyúttal legkedvesebb tartózkodási helye. Ide menekül, ha csak néhány napra is visszavonulhat a nagyvilági színpadról, hol a monarchia javára oly üdvös tevékenységet fejt ki. És Terebes számára is valóságos ünnep, ha a kastély ormairól lengő kék-sárga lobogó a kastély urának megérkeztét hirdeti.A gróf többnyire neje és gyermekei társaságában bejárja nagy kiterjedésű uradalmát, rendez, tervez, intézkedik, éles szemmel vizsgálja a már történteket s igy fárad egész estig és ezt aztán pihenésnek nevezi; s valóban úgy is hat reá ez életmód, mint másra a legteljesebb nyugalom, felvillanyozza kedélyét, erősbiti, felüditi és előkészíti az újabb harczokra, melyek nehéz hivatalában reá várakoznak. A kastélyban kedvencz helye a nagy előcsarnoktól jobbra fekvő tornács, melyről szép kilátás nyílik. kertre, s mely összeköttetésben van a gróf termeivel, könyvtárával, dolgozó- és hálószobájával; mindez földszint van. Nagy kő- és kisebb falépcső vezetnek innen az első emeletre, hol a grófné szép nagy termei nyílnak egymásba; ezek egyike szolgál képtárnak is, mert gr. Andrássy nemcsak a természeti szépségeknek meleg barátja, hanem a művészetnek is, mely a természetet a zárt falak közt pótolja. Ezért szereti magát műkincsekkel körülvenni s különösen szorgalommal gyűjt jó tájképeket, mint ezt a bécsi lakásán is mutatja dolgozó szobája. A legközelebb múlt két esztendő alatt Terebes csakritka ünnepképen ülhette meg gr. Andrássy jelenlétét, de e kies hely azért még sem panaszkodhatik elhanyagoltatásról, mert minden évben szépül és nyer valamit, ami díszét, lakályosságát emeli; itt új épület emelkedik, amott ódon velenczei szekrény ékesíti a falat, vagy remek festmény, pompás esi Folytatás a mellékleten.