Pesti Napló, 1875. november (26. évfolyam, 250-274. szám)
1875-11-02 / 250. szám, Esti kiadás
250 szám. Szerkesztési iroda: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza, Ríma««« «Vidd. november 2 1875. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Postán küldve , vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra ... 12 » — » Az esti kiadás portal kfllfunkffldáseért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban mestkezdhető, de ennek bármely napján történik !«, mindenkor a hó elad napjától számittatik. 26. évi folyam. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a KIADÓHIVATALBA Barátok tere, Athenaeum-épület küldendők. Budapest, nov. 2. A két ünnep nagy csöndben múlt el. A lapok ünnepi czikkei főleg a vám- és a vasutügyekkel foglalkoztak. A »P. Lloyd« az egész politikai helyzetet s a kormány eljárását bírálva, s elősorolva azt, hogy a minisztérium a vasútkérdés megoldásában eddig semmit sem tett, s a bank — meg a vámügyben nem vallott szint, a következőket mondja: »Sok mindenféle dolognak kell másként és jobban történnie, hogy csak azok méltányos követelései is kielégíttessenek, ki valóban őszinte jóakarattal fognak a kormány tette megítéléséhez.Remélhetőleg a miniszterelnök úr is ennek teljes tudatával bír , valamint a felett sincs kétségben, hogy nyilvános ügyeink meneteléért, bármely ressortéba tartozzanak is azok,a felelősség őt, s csakis egyedül őt illeti. Ő csak egy ember ugyan, s bármily erőteljesek is legyenek vállai, arra alig képesek, hogy minden terhet elviseljenek ; — de ő tőle függ, hogy a rendelkezésére álló erőknek lendületet s irányt adjon, s ha megtörténnék, hogy az egyik vagy másik erő a kitűzött czélnak nem felelne meg, tőle függ, hogy ez erőt mással helyettesítse. « Több törvényhatósági pártkörből veszszük a hírt, hogy a kormánynak bizalom szavaztatott. A kormány működéséről kevés a hír. Egyik levelezőnk arról tudósít, hogy a fogyasztási adók restitutiója ügyében a magyar kormány nagyobb munkálattal válaszolt az osztrák kabinet kifogásaira. Az osztrák minisztérium azt állítja, hogy e kérdés összefügg a quóta kérdésével s hivatkozván az osztrák quótatörvényre, ez ügyet is tíz évre megállapítottnak tekinti. A magyar kormány ez állításokat nem fogadhatja el, s erre vonatkozólag hosszabb munkálatban felelt. Tisza Kálmán mint elnök,kormányzásának megkezdését, a törvényhatóságokhoz intézett hosszabb köriratban tudatja. A körirat befejezése így hangzik: A midőn megjegyezném, hogy a miniszterelnök személyére nézve történt változás csupán személyi jellegű lévén, a hivatalbeli elődöm alatt követett kormányzati elvek továbbra is irányadók maradnak egyúttal azon várakozásomnak adok kifejezést, hogy (czim)az alkotmányos kormányt,melynek vezetésére ő felsége legmagasb bizalmából meghivattam, a közjó és rendes kormányzat előmozdítását czélzó intézkedéseiben, a törvények és a törvényen alapuló rendeletek pontos végrehajtásában törvényes hatásköréhez képest készséggel és erélylyel támogatni fogja.« A lefolyt két politikai élete élénk és változatos volt. A keleti viszonyok még folyton napirenden állottak és a kabinetek figyelmét is sokat foglalkoztatták. Minthogy a török csapatok hadviselésének módja, Herczegovinában a barbárság jellemét öltötte magára, az osztrák-magyar nagykövet igen komoly előterjesztéseket ten a portának s az orosz hivatalos lap communiquét közölt, mely komolyan figyelmezteti a portát, hogy a pétervári kabinet a keresztény lakosság jogos panaszainak orvoslását fogja sürgetni.Konstantinápolyban ez iránt sok ígéretet tettek, sőt a legújabb hírek szerint kormányváltozás is áll küszöbön. Az »Agence Havas« szerint a beiráni ünnep után Hussein Avni basa fog nagyvezérré kineveztetni. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb a »Times« azon híte, hogy az idegen consulok jelentése szerint a porta egyáltalán képtelen a herczegovinai mozgalmat elfojtani s hogy az idegen hatalmaknak beavatkozniok kellene. Ha e hit igaz, akkor a keleti kérdés legközelebb uj stádiumba fog lépni. A szerb skupstina a héten elnapoltatok. Az uj ülésszak nov. 30-án kezdődik, s mindenekelőtt a már régebben előterjesztett 1875. és 1876. évi költségvetések megszavazásával fog foglalkozni. Mint az előtte való héten Thiers beszéde, úgy legközelebb Gambetta egy levele dominálta a franczia politikai életet. Legközelebb lyoni barátai lakomára hívták meg az exdictatort, Gambetta oct. 25-én kelt levélben köszönte meg a meghívást, melyet nem fogadott el. Terjedelmes válaszában áttér a politikai viszonyokra. A február 25-ei törvények a köztársaságot véglegesen megalkották s az új intézmények a küszöbön levő általános választásokban fogják a tűzpróbát megállani. A levél bizalommal néz a választások elé, erős köztársasági többséget fognak ezek eredményezni, melyben a conservatív érdekek, és a haladó törekvések kezet nyújtanak egymásnak. Hogy ez azonban megtörténjék, a megyénkénti szavazást kell elfogadni. Gambetta igen hosszasan fejtegeti e rendszer előnyeit, s azután így folytatja: És bármi jön is, ne aggódjanak a végeredmény miatt. A választások, valamint a senatus, úgy a képviselőház számára, a köztársaság diadalát jelentik. Négy év óta nem mulasztottam el alkalmat a köztársasági eszme haladásait, Francziaország különböző részeiben és a franczia társadalom különböző rétegeiben figyelemmel kísérni. Anélkül, hogy részletekre térnék át, melyek itt nem lennének helyökön, biztosíthatom önöket, hogy Francziaország csak azért várt oly türelmesen azon pillanatra, midőn meghatalmazottainak tetszeni fog, hogy visszaadják neki souverain jogait, mert rendületlenül el van szánva a köztársaságot megszilárdítani. Nagyon jól tudta, hogy végtére mégis csak meg kell őt kérdezni s hogy akkor baj nélkül, erőszakosság nélkül, úgyszólván izgatottság nélkül is megválaszthatja a maga férfiait és diktálhatja akaratát. Hallatlan és nem érdemelt szerencsétlenségeiből tanúságot merítve a nemzet kétségkívül nyert tapasztalásban és gyakorlati érzékben. Megunta ama szabadítókat, akik tönkre tették, a fecsegőket, akik tévútra vezették, vállat von ama fanatikusokkal szemben, akik őt olyan múltba akarnák visszavezetni, melynek már neve is elviselhetetlen neki. Maga akarja kezelni ügyeit s az ország kormányzását az ország által végeztetni. Ez a politika van hivatva a legközelebbi választásokban diadalmaskodni s a közelebbi országos képviseletek vezérelvéül szolgálni. Mi lesz a feladat, mely jövendőbeli képviselőinkre hárul ? Két szempontból lehet szemügyre venni : először a belpolitika általános vezetése, másodszor a behozandó törvények és reformok szempontjából. Az első tekintetben hamar meg lesz az egyetértés. Szükség van szabadelvű politikára, mely kivételes törvényektől megment bennünket s csak egy bűntényt fenyit: a köztársasági elv és az általános szavazatjog elleni támadást, mely az igaz választási szabadságot vissza állítja, midőn az egyleti és társasulási szabadságot törvényesen védi; a községeknek a maguk szabadságát vissza adja, s végül a jogok gyakorlását azzal biztosítja, hogy tiszta látkörü férfiakat állít az ügyek élére. A törvényhozói munkára igen fontos lesz a programot kijelölni, mert diadalmas majoritásokban mindig meg van a hajlam mindenbe egyszerre fogni s igy mindent összezavarni és megrontani. A levél hosszasabban fejtegeti, hogy a politika olyan, mint minden tudomány, fokonkint kell haladnia, körültekintőleg, vigyázva és mérsékletesen. Azután így folytatja : Már most mutatkozik három nagy feladat, mely az ország legközelebbi képviseletének elég dolgot fog adni: az ország hitele, anyagi ereje és szellemi haladása. Gazdag, erős és felvilágosodott Francziaországot kell teremteni. E feladatok elseje pénzügyi újjáalkotást igényel a jövedelmi adóval, mint alapkővel ; a pénzt rendesen onnan vegyék, a hol van s a fogyasztásról a terhek levétessenek. A második pontnál arról van szó, hogy a katonai szolgálat csakugyan általánossá, a hadsereg a nemzeti büszkeség legfőbb kifejezésévé, minden polgár részére a férfiasság iskolájává tétessék. E reformra az ország már elő van készülve, s azt most csak ki kell egészíteni. Végül és mindenekelőtt nemzeti nevelésünk rendszerét tökéletes gépezetté kell átöntenünk, mely az államnak visszaadja valódi jogosítványait s az egész nép tömött soraiból az értelmiséget és erkölcsösséget előtérbe tudja csalni. Legyen az általános és egyszersmind szakszerű rendszer, mely a franczia népszellem oly gazdag és változatos képességeit érvényre emeli az elemi iskolától az egyetemig, a modern társadalom alapelvein, a polgári törvények iránti tiszteleten alapítva, mely a hazához való kizárólagos szereteten nyugszik, s a francziák minden osztályát a bizalom, a közjó iránti versengés és nemzeti együvé tartozandóság szellemében egyesíti. Ezen feladatokról hosszasabban szólva Gambetta végül ezeket írja: Az alkotmány védelme alatt szemtanúi leszünk a conservativ párt az újítás pártjával való békés és törvényes küzdelmének, a köztársaság wighteinek harczával a tortokkal, amint a közvélemény szavát egymástól elvonni iparkodnak s egymást rendesen felváltják az államkormányon. Ezen egyesült Francziaországban talán meg lesz adatva nekünk az osztályok gyűlöletét, és kölcsönös bizalmatlanságát eltűrni, a polgári békét visszaállítva látni. E befolyás alatt biztonsággal várhatni az üzletek és közjóllét hallatlan felvirágzását, a folyton élénkebbé váló ragaszkodást a köztársasági intézményekben, s a közbiztonság szakadatlan haladását. Európa az állhatatos, erős és mérsékletes Francziaországnak rokonszenveit s az őt megillető rangot vissza fogja adni. Akkor bizalommal lehet majd a február 25-ki és mindenkor javítható alkotmány revisiójához fogni. Ha ily módon rend és szabadság biztosítva lesznek a könyörületesség ama nagy tényére is gondolhatunk, mely utálatos polgári háborúnk utolsó nyomát van eltörölni hivatva. A levél minden körben igen jó hatást ten. A német parliament trónbeszéddel megnyittatott. Az új görög kormány megalakult . Kumunduros miniszterelnök October 30-án fejtette ki a kamrában az új cabinet programmját. A spanyol csatatéren a kormány csapatai nagy actiót kezdettek meg, mely végcsapást akar a lázadásra mérni. Az orsz. szabadelvű párt holnap, november 3-án délután 6 órakor saját helyiségében értekezletet tart. Budapest, nov. 2. (Bizalmi nyilatkozatok a kormányhoz.) Torontál megye közgyűlése, mint halljuk, Tisza Kálmán min. elnökhöz üdvözlő és bizalmi feliratot; — K. Wenckheim Béla miniszterhez pedig a megye közönségének rokonszenvét, mely tiszteletét és elismerését kifejező feliratot intézett. — A debreczeni szabadelvű párt Tisza Kálmánhoz bizalmi feliratot intézett, melyben többi között a következőket mondja: A debreczeni »szabadelvű párt« tagjai, már azon időben, a midőn még különböző utakon vélték a haza javát előmozdíthatni, örömteljes bizalommal ünnepelték meg a napot,melyen nagyméltóságod hazafias politikai fellépése által lehetővé tette a két nagy országos pártnak, sőt a nemzet minden előrelátó bi fjainak egyesülését, s e bizalomból kifolyólag alakították meg s szervezték a pártot. E párt a legőszintébb bizalmát nyilvánítá s feltétlen támogatását igére az ország kormányának, mely a nagyméltóságod országos eseményt képező politikai nyilatkozata alapján ő felségének a királynak alkotmányos felhívására megalakult. Az azóta közbejött események a nagyméltóságodba és az egész kormányba őszintén helyezett bizalmunkat semmi tekintetben alább nem szállították, sőt emelték. (Hg Eszterházy Pál kitüntetése.) Sopronyban, mint ottani levelezőnk írja, a megyei tisztikar, szeretete és őszinte ragaszkodása zálogául, főispánjának, hg Eszterházy Pálnak, három évi kormányzása után, beiktatása évforduló napján, f. évi oct. 28-ikán, pompásan kiállított diszalbumot nyújtott át, mely a megye összes tiszti személyzete fényképeit foglalja magában s táblázatán a megyének remekül készített czimerét, körülékitve a rgi ház szineivel,viseli.Ugyanekkor érkezett meg a köztiszteletü főnök részére a Lipótrend középkeresztje, melylyel fejedelmünk őt a politikai téren bölcs mérséklete s finom tapintata által legujab időben szerzett érdemei legmaga elismeréséül kitüntette, s a mely eset a tisztikar szeretetes hódoló nyilvánulásával találkozván, a megye derék alispánjának a testületileg tisztelgők élén alkalmat nyújtott, egyúttal e fejedelmi kitüntetés fölötti őszinte s szívélyes örömüket is kifejezhetni. — A kegyelt főispán érzékeny szavakban köszönte meg e reá nézve kettős kitüntetést. A megye boldognak vallhatja magát, melynek főispánja és tisztikara teljes egyetértésben munkálkodván sikerdúsan a közigazgatás terén, egymást kölcsönösen tisztelni és szeretni rövid idő alatt megtanultak. (A budapesti ügyvédi kamara utolsó bizottsági ülésében feliratot határozott intézni az igazságügyi miniszterhez, a budapesti törvényszék fenyítő osztályának Budavárába való áthelyezése ellen. Indokoltatik e felirat azzal, miszerint nem csak a legtöbb kerületbeli felekre nézve terhes, sőt sokszor lehetetlen lesz a tárgyalások és kihallgatásokhoz pontosan megjelenni, hanem, hogy az államkincstár is évenként legalább 100.000 frtnyi tanudíj-költséggel terheltetik, miután a budai várban félnapig marasztalt tanukat díjazni kellene. Ezen indokokon kívül kiemeltetik a czélba vett áthelyezés ellen szóló azon érv is, miszerint törvényszéki tárgyalásoknak nyilvánosságán érzékeny csorba ejtik egy oly rendszabály által, mely a tárgyalásokat messzire fekvő és nem könnyen hozzáférhető helyre, mint a budai várba teszi. Különben is siet az idő, a budai várban kiszemelt helyiségeket előbb nagy költségekkel be kellene rendezni és kiépíteni, hogy végre kérdéses legyen használatuk. Nagyon tanácsos lesz tehát, hogy az igazságügyi miniszter úr ebben, a főváros érdekeit nagyon közel érintő ügyben csak érett megfontolás után dönt. Mi hasznunk lenne abból, ha a soroksári utczában levő ideiglenes fenyítőtörvényszéki helyiségek után egy második provisoriummal a budavári Fortunaházzal tennének drága kísérletet ? (A képviselőház pénzügyi bizottsága) I. é. november 4-én d. e. 10 órakor ülést tart. Ordódy Pál, a p. n. bizottság jegyzője. (A vasmegyei szabadelvű párt) Szombathelyen f. é. november hő 7-én d. u. 5 órakor a Sabaria fogadó nagytermében több fontos tárgy elintézése végett gyűlést tart, melyre a szabadelvű párt tagjai tisztelettel meghivatnak. Elnöki megbízásból Nagy Jenő, a szabadelvű párt jegyzője. (Az adóbehajtások tárgyában) Torontál megye közönsége a következő feliratot intézte a pénzügyminiszerhez: Alispánunkéngnaki. évi október 12 én s folytatólag tartott rendes őszi közgyűlésünkön a megye állapotát jelző jelentésének tárgyalása alkalmával, több oldalról történt felszólalások folytán, melyek e megye területén folyamatban levő adóhátralékoknak kényszer alkalmazása melletti behajtásánál tapasztalt szabálytalanságok lehető meggátlására irányultak, hozott határozatunkhoz képest nagyméltóságodat egész tisztelettel értesíteni szerencséltetünk, miszerint a különben törvényben gyökerező végrehajtásoknál nem követtetik a törvény intenzióinak megfelelő eljárás, mert amidőn egy részről az adójukat fizetni mulasztók, adójuk lerovásával kényszer útján is szoríthatók, s az ilyenek ellen a törvény szigora alkalmazandó is, úgy másrészről az erre hivatott közegektől méltán elvárható, hogy minden visszaélések, szabálytalanságok és törvénytelenségektől óvakodjanak. Nagyméltóságú pénzügyminiszter úr! E megye területén igen sok községben az adóvégrehajtások olyannyira kíméletlenül foganatosíttatnak, hogy a midőn az adóhátralékosoknak adójuk lerovása fejében már minden gabnakészletük, ide értve még a vetőmagot is lefoglalták, s igy ez évre az illetők a szó teljes értelmében további fizetésekre már képtelenekké váltak, a végrehajtás az 1868. évi XXI. törvényczik 40-ik §. világos rendelete ellenére, még a nélkülözhetlen igavonó marhára, sőt az illetőknek élet fenntartására szükséglő gabnára és élelmi czikkekre is kiterjesztetik. Meggyőződve lévén e megye közönsége, hogy a magas kormánynak intenziója nem az, miszerint az ország adófizető polgárait ily eljárás mellett már a legközelebbi jövőre is, bizonyára első vonalban csakis az államot érzékenyen sújtólag,sőt magát az államiságot veszélyeztetőleg fizetőképtelenné tegye tiszteletteljes kérelmünkkel oda járulunk, kegyeskedjék közegeit oda utasítani, hogy ott, hol már a nélkülözhető volt gabnanemüek, marhák s egyéb czikkek lezálogoltattak s elárvereztettek, legalább a vetőmag, különösen pedig az élelemre szükséglő gabnanemek és igavonó marha meghagyassék, s hogy ott, hol már előre láthatólag csakis a költség szaporítását előidéző adóvégrehajtás eredményre úgysem vezetne, az állami czél elérve nem lenne,a kényszer után való behajtást beszüntessék. Kelt Torontálmegye bizottságának 1875. évi octóber 12-én s folytatva több utána következett napjain Nagy-Becskerek mezővárosában tartott őszi rendes közgyűléséből. Torontál megye közönsége nevében: Dániel János alispán. Magyar polgári ünnepély a pesti lövöldében oct. 31-én. A pesti lövöldében, oct. 31-én, érdekes ünnepélynek voltunk tanúi. A budapesti polgárok a szeretet és bizalom kitüntetésével tisztelték meg a főváros polgármesterét, s ez alkalommal egyszersmind fényes jelét adták a főváros magyarosodásának. A főpolgármestert, Ráth Károlyt a lövésztársulat főlövészmesterének választa meg, s ez alkalomból a lövésztársulat tagjai elkészíttették Ráth arczképét, melyet ünnepélyesen oct. 31-dikén lepleztek le. Az ünnepélyre, a lövésztársulat díszes termébe, néhány száz ember gyűlt össze , mondhatni, a fővárosi polgárság szine-java volt együtt. Ott láttuk Kammermayer s Gerlóczy polgármestereket, Thasz Elek főkapitányt, a városi tanács majd minden tagját, számos főbb városi tisztviselőt, a journalistika több képviselőjét stb. A lövölde bejáratát s a termet számos zászló érité. Pont egy órakor mozsárdurrogás hirdette az ünnepelt férfiú megérkeztét. Ráth Károly, éljenekkel fogadtatva, díszes kiséret által követve tartá a lövöldébe bevonulását, melynek küszöbén Fuchs elnök fogadá. Meleg szavakkal üdvözlé, a társulat örömét jelentvén ki, hogy őt körében fogadhatja. Ráth Károly szívélyes szavakkal felelt, s ezután, a jelenvoltak legzajosabb éljenzése között, a terembe lépett. A lepellel borított arczképe előtt Radocza János üdvözli a főpolgármestert. Ékes beszédben sorolta elő a főpolgármester nyilvános életének fő mozzanatait, kiemelvén, hogy őt mindenkor polgártársainak szeretete és bizalma karolta fel. Budapest polgársága örömmel és bizalommal látja ma is őt a főpolgármesteri helyen, s a polgárság egy része sietett iránta érzett tiszteletének ez arczkép felállításában kifejezést is adni, és szóló kéri a megtiszteltet, hogy a bizalom e jelét szívesen fogadja. Elhangozván a zajok éljenek, melyekkel e beszéd fogadtatott, Ráth Károly következőleg felelt: »Megilletődve, mélyen megilletődve állok önök előtt kedves polgártársaim, és megvallom, ez ünnepélyes perezben alig találok szavakat, melyekkel hálámat, köszönetemet méltólag kifejezhetném a megtiszteltetés, s azon kivételes kitüntetésért, melyben a pesti lövésztársulat, illetőleg önök, kedves polgártársaim, engemet részesíteni kegyeskedtek. Valamint az alkotmányos, úgy a társadalmi élet legboldogítóbb élvezete, a polgári jutalmak, a polgári elismerésnek legszebbike: bírni polgártársainak bizalmát, tiszteletét és szeretetét! Ily jutalomban, ily ritka kitüntetésben részesítettek önök engemet ismét, midőn arczképemnek e díszes termekben a polgári egyetértés e nagy emlékű csarnokában, helyet adva, szerény polgári működésemnek megörökítését kegyesen elhatározni méltóztattak. Meghajolva önöknek óhajtása, önöknek parancsoló szava előtt, mélyen érzem a kitüntetés, a megtiszteltetés nagyságát, és ha van valaki, ki azt egész mivoltában méltányolni tudja, amint azt keble mélyében és hálásan átérezni képes, úgy az én vagyok, ki e részben, e téren az elsőbbséget senkinek sem engedem át ; nem engedem át különösen azért, mivel azok sorába tartozom, s tartoztam mindig, kik polgártársaik bizalmát, polgártársaik elismerését a köz- és társadalmi élet legmagasztosabb s legszebb kitüntetésének ismerik. Ama megtisztelő, ama szívélyes szavak, melyek mélyen tisztelt barátom, s lövésztársam által az imént hozzám intéztettek, engemet mélyen meghatottak, — és azok után érzem még inkább, hogy az irántam tanusitott kegyességért, szívességért, s rokon érzületért önöknek mennyi hálával tartozom. Polgári készséggel fogadtam el azon díszes, s tiszteleti állást, melyet e társulat körében önöknek kegyessége, polgártársi szives jóindulata reám ruházni jónak látott, elfogadtam egyrészt a legőszintébb kötelességérzet által vezéreltetve, másrészt azon gondolat által áthatva, hogy önökkel tisztelt polgártársaim, valamint a nyilvános örömeit s bajait, úgy a társadalmi élet gyönyöreit is, s ha kell annak gondjait is egész készséggel, s egész odaadással fogom megosztani. Én azon alkotmányos kötelesség érzete vezérelt engem akkor, midőn elhagyva azon magas állást melyet az igazságszolgáltatás terén elfoglalni szerencsém volt, azon állásra vállalkoztam, melyet igen tisztelt barátom felemlíteni szives volt, s melyet a nyilvános, s politikai élet terén jelenleg elfoglalni szerencsés vagyok. — Akkor is csak alkotmányos polgári kötelességet véltem teljesíteni, midőn polgártársaimnak szent s megtisztelő bizalma előtt meghajolva, ama felette díszes, de egyszersmind nehéz állásra vállalkoztam. Törekvéseim valamint eddig úgy ezentúl is oda lesznek irányozva, hogy a bennem helyezett bizalomnak megfelelve, állásom nehéz kötelmeit és feladatát, — mennyiben azt szerény tehetségekkel párosult erős akarat tenni képes, — hiven teljesítsem. Életem egyik legszentebb feladatának tekintettem mindig a polgártársaim által reám ruházott kötelességeknek megfelelni, — és e kötelességek között legfőbb és legszentebb: — a főváros érdekeit, a főváros felvirágoztatását, polgártársaim jólétét, s boldogságát előmozdítani. E kötelességnek — legyenek önök meggyőződve, hiven fogok megfelelni, és állásom minden hatalmával, lelkem minden erejével oda fogok hatni, hogy Budapest nemcsak az ország értelmiségének, és a hazai ipar-, s kereskedelemnek, de a polgári erényeknek is központja legyen. E nagy, e szent czélnak elérése azonban, nem tőlem, nem egyesek bármily becsületes s erélyes működésétől, hanem számos, igen számos tényezőnek öszhangzatos közreműködésétől függ; de ha azt akarjuk hogy a czél általában, s mielőbb elérettessék, ha azt akarjuk, hogy Budapest mint a magyar koronának, és a nemzetnek egyik legfőbb büszkesége, s legnagyobb kincse az őt megillető díszes helyet elfoglalja, akkor mindenek előtt három főtényezőt kell szem előtt tartani, s irányadóul elfogadni, és ez: a tiszta hazafiság, a polgári egyetértés, és a törhetlen munkásság minden téren! A tiszta hazafiság, az igaz hazafiság legyen a köz s magánéletben irányadója, rugója minden tevékenységünknek. Én azt hiszem, hogy csak akkor nézünk átalában boldog jövendő elé, csak akkor számíthatunk tevékenységünk diadalára, ha felismerve a mai kor szellemét, annak zászlóját magasan lobogtatjuk, és ez a józan democratia, a józan szabadság zászlója; azon democratiát értem, mely az egyenlőséget a törvény egyenlő tiszteletében, s alkalmazásában, és nem a kivételes önzésben keresi; azon szabadságot értem, mely az egyesek jogkörének kölcsönös tiszteletében, és a rend, a biztonság fentartásában találja a legfőbb garanciát. A polgári egyetértés egyik mellőzhetlen feltétele szellemi s anyagi haladásunknak, mellőzhetlen feltétele a nagy feladat megoldásának, és a főváros polgárai együttes boldogságának. Oda kell tehát törekednünk, hogy politikai és társadalmi téren mindenkor az összetartás szelleme, és egyedül csak az ügy szentsége vezéreljen bennünket; oda kell törekednünk, hogy a testvéri egyetértés minél inkább megszilárduljon, egy szellem, egy gondolat, egy szent óhajtás lelkesítsen mindenkor minket, és ez a haza, s a főváros együttes jóléte s boldogsága ! És végre a törhetlen munkásság minden téren legyen a főtényezők sorában a harmadik lánczszem. A kor szelleme komoly munkára hívja fel a nemzeteket, és a ki intő szavát nem követi, az előbb-utóbb elpusztul menthetlenül. Ha azt akarjuk tehát, hogy betöltsük azon hivatást, mely mint a fővárosnak polgárait elsősorban minket megillet, akkor munkásságot, tevékenységet kell kifejtenünk, minden téren, minden irányban. A munka nem szégyenít, hanem nemesit, és erős hitem, hogy csak a komoly munka által fogjuk elérni azt, hogy fővárosunk oly központját képezze hazánknak, melyben tudomány és művészet, ipar és kereskedelem egyiránt honosul, oly központját, melyből minden szellemi mozgalom kiinduljon, s mely a tiszta polgári erény, az igaz hazafiság, és műveltség tűzhelye legyen. Ez lévén rendületben hitem, s keblem legőszintébb óhajtása; — nem tartózkodom kimondani, hogy életem legszebb pillanatai közé fogom mindenkor sorolni a jelen perczet, melyben szeretett polgártársaim által környezve, oly tiszteletben, oly kitüntetésben részesülök, minél nagyobbat, szebbet, polgár polgárnak nem nyújthat. Örökké emlékezetes leend e mai nap előttem, s hasonló hálára kötelezett családom előtt, — főleg azért, mivel épen oly társulat által érdemesittettem a mai kitüntetésre, mely a tiszta hazafiság, az igaz polgári szellem, s a testvériség zászlóját mindenkor magasan lobogtatta, — oly társulat által, mely egy részt az egyenlőség magasztos elvét mindenkor vallotta, s hirdette, — másrészt pedig a polgári élet terén s a főváros javára fáradhatlan munkásságot, s tevékenységet fejtett ki, — s igy ama három főtényezőt, melynek öszhangzatos működésétől együttes jólétünk függ, — mindenkor szem előtt tartotta, s jejelenleg is tartja. Fogadják mélyen tisztelt polgár- és lövésztársaim legőszintébb, s keblem mélyéből fakadt báláimnak ismételt kifejezését, és egyúttal azon férfias ígéretemet, miszerint egész készséggel teendek mindent, mit a társulat érdekeinek előmozdítása, az egylet igaz polgári jellegének kifejtése, szellemi s anyagi jólétének emelése, és az egyenlőség szent elvének érvényesítése igényelnek. — Végül engedjék meg, hogy azon kérelmet nyilváníthassam, miszerint engemet s családomat igaz polgári szives jóindulatukban, s további rokoni érzületükben megtartani méltóztassanak.« A jelen voltak e beszéd számos pontját zajos éljenzéssel fogadták, befejezésekor pedig perczekig tartott a lelkes éljenzés. Az ünnepély ezután fényes lakomában találta folytatását, kitűnő zene és érdekes beszédek kíséretében. — Az áldomásokat alig tudjuk elszámlálni. Megnyitá azokat Fuchs elnöknek a Felségeikre mondott toasztja, melyet az ünnepelt főpolgármesterre, a városi tanács jelen lévő tagjaira, a hazára stb. mondott áldomások követtek. Ráth Károly főpolgármester a derék lövész-társulatot élteté. Az áldomások mind magyar nyelven mondattak, s az egész ünnepélyen nem hangzott egyetlen egy nem-magyar szó sem. Zajos éljenekkel fogadtatott három kiváló polgár (Mendl, Leben és Schmidlechner urak) magyar áldomása, kik 3—4 évvel ezelőtt nem tudtak még egy szót sem magyarul, s ma már folyékonyan beszélik a magyar nyelvet, családjukat is magyar szellemben és nyelvben neveltetvén. A jelenvoltak e feletti lelkes elismerésének adott kifejezést Vecsey Sándor, éltetvén a fővárosi magyar polgárságot, mely alatt maholnap már az egész polgárság lesz érthető. így folyt le ez érdekes ünnepély, melylyel derék budapesti polgárok megtiszteltek egy valóban közszeretetben álló és méltán népszerű férfiút, s fényes bizonyságot szolgáltattak egyszersmind dicséretes hazafiui törekvéseikről. A törvényszékek reductiójához.* (Levél a szerkesztőhez.) E czim alatt közli a »Pesti Napló« mellékletlapjában Eger városának az igazságügyi miniszterhez közelebb azért beadott kérvényét, hogy a reductiók alkalmával Egerben hagyassák a törvényszék. Nem tartottuk a nagy közönség elé valónak az ily vitának részleteit és azért szép szerényen reflectáltunk B. J. ur sati disant válaszára a »Gyöngyös« czimü vidéki lapban, azt hivén, hogy majd arra a válasz az »Eger« czimü lapot gazdagitandja.E helyett megjelen az egri kérvény, melyre ezúttal s e téren csak röviden de válaszolnunk kell, mert oly állítások, és tételek foglaltatnak benne, melyek a valósággal ellenkeznek s igen alkalmasak arra, hogy a közelebbről be nem avatott közönséget elámitsák. Felszólalunk tehát az osztó igazság érdekében s e czimen kérünk ezen, különben a vidéki lapokba való tárgynak egy kis helyet, hivatkozva a »P. Napló« loyalitására, mely szerint a helyreigazításoktól soha sem tagadta meg a helyet. Mindenekelőtt tiltakozunk s a legkomolyabban visszautasítjuk kérvényezők azon szavait, melyekkel jónak látják bevezetni kérelmüket, miszerint azért szólalnak fel, mertama jogosulatlan agitatok, melyek Eger városa és annak vidéke, valamin Heves megye közönsége legnagyobb részének ismert érdekei ellenirányúinak, Gyöngyös részéről , már előbb megindítottak.« *) A jelen czikket, mint a szerkesztőséghez intézett levelet közölve, a vitát az Eger részéről netán adandó válaszszal, befejezettnek tekintjük. A szerk.