Pesti Napló, 1876. március (27. évfolyam, 50-75. szám)
1876-03-01 / 50. szám
más vasút fusióját és kamatgaranciájuk fölemelését visszautasította részint a plénum, részint a vasúti bizottság. És e szavazatok gazdasági hatását visszatükrözteti némileg az a nagy csökkenés, melyet számos osztrák vasúti papír árfolyama a bécsi s német tőzsdéken legközelebb szenvedett. Mi a reichsrathi képviselőház többségének volumában a kereskedelmi miniszter gazdasági politikájának elitélését látjuk. A bécsi sajtó ezt a magyarázatot visszautasítja s bonczolja azon tényezőket, melyek különböző mellékes okokból egyesültek a kormány terveinek elítélésére. Partiális érdekekre utalnak és elhamarkodással vádolják a ház többségét. Pedig ha legalább a nyilvánult érveket veszszük figyelembe, kiderül az, hogy a többség sokallja kissé azt a bőkezűséget, melylyel a kormány a fönnakadt vasúti vállalatokon a kincstár terhére segíteni akar. Akik gondosabban vizsgálják a terveket, látják, hogy amily könnyen engedélyezték a korábbi miniszterek a vállalatokat, mikor nem kértek az államtól segélyt, és oly könynyen segítenek most rajtuk a gyökeres javulás biztos kilátása nélkül. Igaz, mondhatni, hogy ez a segédkezés most a kormánynak kötelességévé lett. A speculatió éveiben a kormányok készek voltak mindenféle vasútra concessiót adni, hacsak az engedélyesek kamatgaranciát nem kívántak, így keletkeztek hatalmas vasutak közé ékelt 10—15 mértföldes, többnyire helyi forgalomból táplálkozó vonalak. Nagy alapítási költségek, kibocsátási veszteség, aránylag drága központi kezelés, a hitelnek elakadása és a operativ forgalmi fejlődésnek a gazdasági crisis folytán elmaradása — oly nyomorúságba döntötték ezen gyarló vasúti existenciákat, hogy üzemi deficittel küzködnek, az építést be nem fejezhetik, sőt részben csaknem a forgalom beszüntetésére kényszerültek. Erkölcsi felelősség terheli egy bizonyos fokig mindenesetre az államot is az ilyen idétlen alkotásokért. Most lakói az osztrák kormány a könnyelmű engedélyezésért; és ha a concessió megadásakor semmibe sem vette, hogy a tőkepénzesek esetleg ott veszthetik ama vállalatukban a vagyonukat, most , kénytelen az állam hitelének megóvása végett egy bizonyos mértékben kárpótolni a szerencsétlen részvényeseket és elsőbbségi tulajdonosokat Ezen áldozat ellen lázadnak föl azután sokan a reichsrathban, kivált mikor látják, hogy némely érdekkörök kielégítésére különös figyelmet fordítanak. így történt, hogy elvetették a dux-bodenbachi vasút ügyeinek rendezéséről szóló tervet, mely szerint a kincstár négy milliónyi elsőbbségi részvényt vett volna át e társulattól. Pedig ez a vasút, bár csak 11 millió építtetett abba, egyéb adósságon kívül 9,9 millió prioritással van terhelve. Hanem Liebig nagy gyáros, aki az egész vállalatot finanszírozta, utóbbi prioritásokra 17* milliót kölcsönzött a társulatnak, és miután a crisis idején a zálogot nem tartható többé, szabályellenesen az állami előlegezési pénztárak adtak rá 16* milliót. Még szerencse, hogy segítettek Liebigen, mert ha ezen 11* millió miatt netalán zavarba vagy csődbe jut, akkor egy csattanós argumentumot meríthettek volna az osztrák védvámosok, mondván : ime ez a hatalmas gyáros is a nagyon leszállított vámtételek áldozata lett, így pedig véletlenül az egész finanszírozó nyereséget félre tehette a hatalmas posztógyáros, míg más szövőiparosok hasonnemű pénzspeculatiók mellett tönkre mentek — természetesen az angol pótconventio alacsony vámtételei miatt. Most már azonban azon harmadsorozatú prioritások ott vannak zálogul az előlegezési hitelért, és azoknak értéket teremteni ezen előlegezési pénztárnak és így a kincstárnak is érdekében áll. Elvetették a reichsrathban továbbá a morva határvasut fusióját a Ferdinánd-pályával; kérdésessé lett a tarnow-bluchovi, a predil-vasut terve, és függővé lett, legalább a bizottság szándéka szerint, a gácsországi némely vasutak egyesülése. Ellenben helybenhagyták a lundenburg grussbachi vasút egyesülését a Ferdinánd északi pályával, amely említett vasútba fog idővel a Nagyszombatból kiágazó magyar vonal nyílni. És elfogadtatott ez utóbbi fusió, daczára annak, hogy maga a kereskedelmi miniszter, mivel a morvaországi határvasút ügye előbb már elvettetett, a saját javaslata ellen szavazott. Ezen előzmények után kezdték a reichsrath clubjaiban fontolóra venni a kormány e leszavaztatásának horderejét. Auersperg hg., osztrák miniszterelnök fölvetette a romániai szerződés esetéből a kabinetkérdést és hozzátette, hogy a többség kellő támogatása hiányában nem indulhat alkudozni Magyarországgal. Ez a nyilatkozat és a reichsrat feloszlatásának emlegetése visszahatott a hátralevő vasúti javaslatok sorsára is. Tegnap már elfogadták a kormánynak minden napirenden volt vasúti előterjesztését. Szóval mikor Magyarországra, mint félelmes ellenségre mutatnak, akkor rögtön megszűnik Bécsben minden disharmónia a pártok közt. De várjon meglesz-e nálunk a a kellő eszély és kellő erély hazánk javát az osztrák érdektömörülés ellen megvédeni ? dolgokat. De fogadni menék, sohasem gondolkodtál e sajátságos tünemény magyarázata fölött. — Hiszen, mondom én, én azt gondolom, hogy ez nagyon természetes!... _Hogyan ? felelé az én Kips barátom. Én tőled valamely természettünemény okát kérdem s te azt feleled, hogy ez természetes! _Mit is akar ön tőlem mást ? Azt hittem, hogy mert tanultam egy kis természettant, felelnem is kell valamit. Hiszen a magyarázat oly egyszerű: a világosság, a levegő, a nedvesség . . . __Jól vigyázz, fiatal barátom, hogy oktondi dolgot ne mondj! Látom, hogy nagybátyád elfeledte ezt az egy dolgot ama leczkéken, melyeket neked adott. Ezen nem is csodálkozom. _Hogy az ágak felfelé, a gyökerek lefelé nőnek, az igen egyszerű ténynek tűnhetik fel azok előtt, kik nem szoktak gondolkozni, így azután számtalan tüneményt látnak az emberek naponkint, melyeknek okát sohasem kutatják. A kérdés, melyet felvetettem, a természet legnagyobb titkainak egyike. A 17 ik század óta a tudósok számos kísérletet tettek s mindenféle theóriát gondoltak ki, hogy megmagyarázzák e furcsa tüneményt. S vizsgálódásuknak és töprengésöknek végeredménye az, hogy nem fejtettek meg semmit, nem tudtak meg semmit. Nagybátyádnak egyik kartársa, ki hozzá még a tudományos Akadémiának tagja, maga mondja egyik munkájában, hogy valamennyi e tárgyban eddig feltalált elméletek még csak sejtetni sem képesek annak természetes magyarázatát, miért nőnek a fa gyökerei lefelé, s ágai felfelé. Erre az eredményre vezetett az egész világ tudósainak másfélszázados vizsgálódása. * * * E közleménynyel egyelőre véget ért azon érdekes tanulmány, mely a fentebbi czim alatt a párisi Magasin d’éducation et de récreation czimű folyóiratban megjelent. A tanulmány tudósítójának későbbi leleplezéseit annak idejében szintén meg fogjuk ismertetni olvasóinkkal. Az árvíz. febr. 29. este.. A részbizottság, melyet a fővárosi közgyűlés f. é. január 3-án küldött ki, és mely most már több mint egy hete, február 21-ike óta, szakadatlanul működik, holnap délután jelentést tesz a közgyűlésnek eddigi működéséről; e jelentés általános átnézetet nyújt az árvíz eseményeiről és a bizottság által kifejtett működésről. A költségekről a jelentés nem szól, mert e tekintetben teljhatalma volt a bizottságnak és különben sem lehet még pontosan tudni, hogy az óvintézkedések mennyibe kerültek. Eddig 20—30,000 írtra rúgtak a költségek, nevezetesen a zsilipek elzárása került igen sokba; hátra vannak még a kenyér számlák és egyéb kisebb tételek, melyekkel a kiadások megközelítik az 50,000 frtot. Ez összeg az »előre nem látott kiadások« rovatában fog szerepelni. — Már esti lapunkban említettük, hogy ő Felségeik adományát már ma kezdik szűkölködők közt kiosztani. Ez csakugyan meg is történt; a pesti oldalon 120 fél közt 2—40 frtos adományokban 875 frtot, Budán 24 fél közt 5—20 fts adományokban 325 ftot,Budán 410 fél között 2—25 frtos adományokban 2400 frtot osztottak ki. A kiosztás holnap folytattatik. — A mérnöki hivatal megkezdte az árvíztől érintett házak létszámának és állapotának kipuhatolását, ma azt constatálta, hogy Újlakon 118 ház áll vízben. Holnap Ó-Budán folytatják e munkát. Tavaszy E. indítványára a kerületi előljáróságok felhivatták, hogy a pinczelakásokból kiszállásoltak, amennyire a változott körülmények megengedik, s veszélyeztetve nem lennének, lakásaikra visszabocsáttassanak. Nasztl Mór felhívja a bizottságot, hogy a Heinrich-féle ház, a Thonet udvar, s általában azon házak, melyekbe a rakparti alagutakon keresztül a víz benyomult s szivattyúztatik, mérnökök által vizsgáltassanak meg, nincsenek-e a lakók veszélyeztetve. A bizottság azonnal intézkedett. A főhadparancsnokság megkerestetett, hogy az új épületben és a Károly laktanyában elhelyezett károsultak részére 400 szalmazsákot szíveskednek adni. A Ferenczvárosban az árvízkárosultak részére a IX. kerületi elöljáróságnál következő magánadományok létettek : Grünwald Jakab sütőmester (Mészáros-utcza 9.) egy mázsa kenyeret adományozott. Atterné asszony (üllői-út 10. sz.) ötven egyént hat napon át ebéddel ellátni ajánlkozott, mi a kerületi elöljáróság által az egyesek részére kiállított utalványok alapján szolgáltatik ki. Bakos János (csillag-utcza 8. sz.) naponkint 40 személyre kiszolgáltatandó ebédet ajánlott fel, mi szintén elöljárósági utalvány mellett élvezhető. Mittermayer József hentesmester (nagyfő-utcza 3. sz.) 25 kilo szalonnát és ugyanannyi kiló disznósajtot hasonló essélből adományozott. A IV. ker. elöljárósága febr. 28-án az újlaki kiszállásoltaknak 115, az óbudaiaknak pedig újabban 930, s a Káry-laktanyában elhelyezettek részére 100 db kenyeret szállított, mely utóbbi helyen mai napon 122 kiszállásélt van elhelyezve. Az árvíz károsultak részére újabban adakoztak : Matheidesz István sütőmester ur 1000 darab zsemlét. — Weisz és Richel fűszerkereskedők 10, Vásárhelyi Gézáné szül. Bomeiser Emma asszony 35, Lindtner Mihály bútorkereskedő neje 3 nagy kenyeret, végül Fridvalszky Sándorné asszony az árvíz tartamára 10—15 károsultnak főtt étellel leendő ellátására ajánlkozott. Az alsó állomásokról a következő fontosabb hírek érkeztek. A d o n y, d. u. 3 ó. 15 p. Ráczkeviben nagy a pusztulás, 300 ház dőlt össze, kenyér kevés. A viz ma nagyot apadt. Ercsi, d. u. 3 ó. 50 perez. Sziget-Újfalu egészen el van árasztva, 15 ház bedőlt, a szántóföldeken a viz 4 méter magas. Sziget-Szt-Miklóst szintén elöntötte az ár. Az Ínség minde a két helyen nagy. Paks, 8 óra 15 p. Paksig jöttünk, a kiöntések nagyok ugyan, de a községekben már nem találtam vizet, élelemmel ellátott vashajókat indítottam Tassnak, Kun-Szent-Miklósra. Holnap az élelem osztást Úszódig folytatom. A vízállás este 7 órakor 19 láb 7 hüvelyk , holnap Földváron halunk. Szapáry, D.-Pen te 1e, 8 óra 10 p. Dömsöd, Dab, Tass, Szalk-Szt.-Márton beltelkei meg vannak mentve. Duna-Vecse és Apostagról megnyugtató, Soltról aggasztó híreket hallunk; ahatárok vízzel boritvák. Vízállás 18 láb. Dunánk jégtől tiszta. Karajos is igen kevés, rongálva, s néhol alig volt a koronája 1 'szöl, mi annak tulajdonítható,hogy a töltés csak 18 lábnyira van kővel kirakva, mivel arra az építő mérnökök egyáltalában a tudomány szabályai szerint nem számíthattak, hogy a vizáléból támadhatja meg a zárgátat. A zsilip egészen ép, s a kikötőből kizuhogó víz daczára semmiféle sérülés nyomait nem láttatja. Visszajövet a soroksári úttól a régi ferenczvárosi temető mellett az üllői útig elvonuló töltés vizsgáltatott meg, mely szintén jó karban van. Itt a IX. kerületi elöljárók búcsút vettek, miután a belügyminiszter tevékenységük miatt elismerését nyilvánította. Ezután Uj-Pestre ment a szárnysegéd, hol a helységházánál megfordulva, innen a bíróval és tanácsbeliekkel a vész által leginkább meglátogatott helyek lettek megszemlélve, s ez az Uj-Pesten keresztülvonuló váczi út. Mintegy 50 ház, s ezek között több nagy gyár fekszik romokban, némelyiknek csak a födele látszik ki a vízből, a felsőrész többnyire a rohanó elem által el van mosva. A látvány lesújtó. Megszemléltetett a kikötő felső gátja is, melybe iszonyú sebességgel rohan a víz azon a helyen, mely a tavasz kezdetén megnyittatott a végett, hogy a pesti kikötő bűzös vize felfrissittessék. Ezen nyílás perczről-perczre elmosódik. A káposztás - megyeri utolsó házaknál a Duna árja átcsapott a váczi uton mintegy 500 ölnyi szélességben egész a káposztás-megyeri csárdáig, mely területen rohammal foly a Duna egész az ő Felsége a királyné részére megvett nyaralóig, hol a lóistállók is vízben állanak. Újpestről visszatérve, a Victoria malom feletti gát vétetett szemügyre, melyen mintegy 20 ölnyi nyílás van.Ezen át a viz még most is nagy sebességgel foly, elárasztván a Victoria malom, s a Tüköri-gát közti térséget. Ezután a Victoria malom, s a Tüköri-gát közt fekvő részvénytársulati házat tekinték meg, melyből 1400 egyént háromszor, utoljára bútoraikkal, s csekély vagyonkárokkal kiköltöztettek. E ház falai vészterhesen meredeznek még ki a vízből, melynek alapfalai 2 láb szélesek, s két emelettel bírnak; e gyenge építményben nem irtóztak százakra menő, szegény családok életét koczkára tenni. E kellemetlen benyomás alatt szótlanul haladt a szárnysegéd kíséretével együtt az új épületig, hol mintegy 300 egyén van a fedél nélküliek közül elszállásolva. A laktanya parancsnoksága elkövetett lehetőleg mindent, mi tehetségében állott, ezen szerencsétlenek érdekében. A szobák,melyek nekik átadottak, tévések és egészségesek,de a legszükségesebb kényelem tekintetében alig történt valami, mert még szalma dolgában is hiányt szenvedtek, miért is Mihalik őrnagy indítványára a szárnysegéd azonnal elrendelte, hogy a katonai raktárból ágyakkal láttassanak el az ügyefogyottak. A Károly laktanyában, mely utoljára tekintetett meg, a kiszállásoltak nagyobb kényelemben találtattak, mintuder derék ezredes érdeme. A terem, melyben elhelyezve vannak, magas szabályos, a menekültek nagyobb része magával hozta ágyneműjét s házi eszközeit, s az emberszerető ezredes a többieket lehetőség szerint ellátta a szükséges szalmával, hol ha lelki gyötrelmeiket nem, de legalább fáradt tagjaikat kipihentethetik. Budapesten a vízállás a felsővidéki mellékfolyók áradása következtében tegnap este óta ma éjjelig 4 lábnyit áradt és pedig ekkér: Délután 1 óra 30 perczkor 21 láb 9 1/2 hüvelyk. Ő Felsége küldöttje az árviztéren. (Saját tudósítónktól.) — febr. 29. Ő Felsége szárnysegéde, Német, Tisza Kálmán miniszterelnök, Ráth Károly főpolgármester, Mihalik őrnagy, Thaisz Elek főkapitány s a megye részéről Rakovszky kíséretében ma reggel 9 1/2 órakor 3 kocsin folytatta körútját. Legelőször a soroksári utczában levő kerületi elöljáróságot látogatta meg. Innen a kerületi elöljárókkal a soroksári útoa a kikötő alsó zárgátjának megszemlélésére indult. A zárgát felső része tökéletesen ép állapotban találtatott, alsó része, mely a soroksári holt-Dunára fekszik, több helyütt meg van A déli vasúthálózat elkülönítése. Reggeli lapunk távirata szerint a déli vasúttársulatnak tegnap Párisban tartott közgyűlése helybenhagyta az igazgatóság és az olasz kormány közt Baselben létrejött egyezséget, mely a társulat olasz vonalainak az állam tulajdonába bocsátását és ennek feltételeit megállapítja. Az egyezség főbb pontjai a következők: »A déli vasuttársulat átengedi és átadja az olasz kormány tulajdonába s birtokába az olasz területen fekvő összes vasutjait mindennemű tartozékaikkal együttAz 1874. deczember 31-ki mérleg szerint a felső olaszországi hálózatra kiadott tőke a meglevő anyagkészlet nélkül 752,375.618 fre és 50 centime, mely tőke következőkép fizettetik: Ezen tőke egy részéért 613,352.478 fre 64 centime erejéig a kormány 1954. decz. 31-éig 33,160,211 fre 12 centime fix évi járadékot fizet a társulatnak. 1955. január 1-től 1968. deczember 31-éig ezen annuitás 13,321,008 fre 40 centimére szállíttatik le. A jövedelmi adó, melyet az olasz kormány ezen annuitásból lefog, átalányban szabatik meg, és pedig az első időszakra, mely 1954. decz. 31-én telik le, évi 3.590.324 fre fix és változhatlan összegben,a második időszakra, mely 1968.deczember 31-én végződik, évi 546.257 fre 14 centime fix és változhatlan összegben. Ennek következtében az olasz kormány által fizetendő annuitás 1954. decz. 31-ig 29,569.887 fre 12 centime, az 1955. decz. 31-ig terjedő időben pedig 12,774.751 fre 26 centime tiszta járulékot fog tenni. Az annuitások ezen nagysága semmi feltétel alatt és semmi körülmények közt le nem szállítható. Az annuitások aranyban és félévi esedékesség szerint fizettetnek. A tőkének 139,123,129 fre és 86 centiményi második részére, mely a mozgós úszó anyag megváltási árát képviseli, elvállaja a kormány a társulatnak a milánói takarékpénztár iránti 20 millió lirenyi tartozását, a maradék pedig öt százalékos olasz járadék czimletekben fizettetik a párisi tőzsde középárfolyama szerint, és pedig fele a leltár átadása napján, fele pedig a leltár befejezése után. Ezen felül megtérít az olasz kormány a társulatnak minden tőkebeli kiadást, melyet az általa üzemben tartott vaspályák részvényeinek megvételére, új vonalak építésére, régi vonalakon teljesített pótépítésére stb. fordított. A társulat által teljesített és neki megtérítendő összes fizetések aranyértékre reducálva, állósított olasz járadék czimletekben fizettetnek. A társulat a pályák átadása napjától kezdve az olasz kormány iránti minden kötelezettség alól feloldatik és feladja a bérelt állampályák üzemét. A társulat javára s terhére maradnak harmadik személyek iránti minden követelései s tartozásai. A pálya minden tehertől menten 1876. július 1-én adatik át az olasz kormánynak. A társulatnak a kormánytól járó hátralékos és az átadás napjáig netalán fölmerülő garantiatartozás 2.450.000 lireben átalányoztatik, a mi által minden függő vitás ügy elintézettnek jelentetik ki. Az olasz kormány tartozik a pályák üzemét 1876. július 1-én átvenni.« E szerint a vázolt egyezségnek, mely a magyar törvényhozásnak is helybenhagyását igényli, már a közelebbi hónapokban kell az országgyűlés elé kerülni, ha az olasz vonalaknak az egész társulati hálózatból való tényleges kiválasztása már a f. é. július 1-én kell, hogy megtörténjék. 2 » 30 » 21 » 9’/a » 3 » 15 -» 21 » 10 » 5 » 15 » 21 » 10 » 6 » 15 » 21 » 10 » 6 » 30 » 21 « 10^/2 » 7 » 15 » 21 » 107» » 8 » 40 » 21 » 1072 » 10 « — » 21 » 1172 » 11 » — » 21 » 172 » A nemzet gyásza. — Kolozsvárról Írják nekünk: A kolozsvári r. k. főgymnasium is megtart a f. hó 24-én Deák Ferencz emlékére az ünnepélyt, melynek műsora ez volt: 1) »Hymnus« Kölcseytől, éneklé a főgymn. dalárda. 2) Deák Ferencz emlékezete. Alkalmi költemény. Szavalta: Mihály Tódor 8. oszt. tanuló. 3) »Hymnus a királyért. Énekelte a főgymn. dalárda. 4) Emlékbeszéd. Tartotta Gerecze Péter 8. oszt. tanuló. 5) A Haza Deák Ferencz ravatalánál. Allegóriás költemény. Szavalta Lichtenegger Győző 6. oszt. tanuló. 6) Szózat. Vörösmarty tór. Énekelte a főgymn. dalárda. Az ünnepélyt az akadémiai templomban gyász isteni tisztelet előzte meg, melyet Várady Móricz főgymn. igazgató hét kegyesrendi tanár segédlete mellett végzett. — Az ünnepélyen egyéb kitűnőségeken kívül a román intelligentia is Szilassy J. esperes, a románnyelv s irod. tanára,Pap Gábor főesperes és mások által képviselve volt. A »Deák Ferencz emlékezetes szép költeményt is román nemzetiségű tanuló szavalta hazafias meleg érzelemmel. Deák Ferencznek gyászfátyollal fedett képét a főgymnasiumi »önképző-kör« adakozás utján gyűjtött pénzen szerzett értékes koszorúval diszité fel. — Ujszászról, február hó 26 dikáról írják nekünk: A nagy halott temetésén többen képviselték községünket, a mai napon pedig a minden hazai ügy iránt őszintén érdeklődő derék lelkészünk, Lieszkovszky Pál plébános úr, saját kezdeményezéséből gyászisteni tiszteletet rendezett. A templomon kívül nagy fekete zászló hirdeté már előtte való napon, s ma reggel jókor harangok zúgása figyelmezteté a népet a gyászünnepre, melyen a község elöljárósága a tanácsbeliekkel, a tanuló ifjúság, az irodalmi tisztség, szóval a község értelmisége férfiak s nők egyaránt, s számos nép jelent meg, meghatóan hangzott az offertorium alatt a kántor által szép hangon énekelt hazafias bánatot zengő gyászdal s az áldozáskor Kölcsey hymnusa, a mise végén pedig a szózat, melyet a tanuló ifjúságon kívül a nép is lelkesedve énekelt. — Veszprémből írják nekünk, hogy az ottani ev. templomban febr. 20-dikán tartatott a gyászisteni tisztelet, mely alkalommal Krizsán József ev. lelkész ur nagy hatású, ékes beszédet mondott. A képviselőház állandó pénzügyi bizottságának jelentése a közlekedési miniszter által 131. sz. a. előterjesztett, az állami biztosítást élvező vaspályák által az 1875. évi XLI. t. sz. 2. §-a alapján kibocsátandó kölcsönről szóló törvényjavaslatról. A pénzügyi bizottság ezen jelentéséhez 1/. alatt csatolva terjeszti a t. képviselőház elébe a törvényjavaslatnak azon módosított szövegét, melyet a közlekedési miniszterrel egyetértőleg megállapított. E módosított szerkezet az eredetileg benyújtott szövegtől lényegileg el nem tér, csak beosztás és szabatosabb szövegezés tekintetében különbözik. A bizottság ez utóbbi tekintetben a törvényjavaslat címében is változást indítványoz, s azt következőkép véli módositandónak: »törvényjavaslat az állami biztositást tényleg igénybe vevő vasuttársulatok részéről az 1875. évi XLI. tez. 2-ik §-a alapján kibocsátandó elsőbbségi kötvényeknek az állam által leendő átvételéről.« Az 1875. évi XLI. tcz. 2-ik §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az állami kamatbiztosítást igénybe vevő vasuttársulatoknak pályáik jövedelmezősége tekintetéből elkerülhetetlenné vált újabb beruházások a szükséges tőkék felvételét, az állambiztosításoknak ezen tőkékre kiterjesztése mellett engedélyezhesse, s az e czímen nyújtott külön biztosítás évi összegét 700.000 osztrák értékű forintban állapította meg aranyban. Miután ezen tőkék beszerzésére az érdekelt vasúttársulatok szövetkezése elérhető nem volt, s a kormány azt, hogy az egyes társulatok kölcsöneiket külön bocsássák ki, sem az állam, sem a társulatok érdekével megegyeztethetőnek nem találta, az 1875. évi 49. t. sz. megállapította, hogy a vasuttársulatok beruházásaira szükséges összegek a járadékkölcsönből fognak fedeztetni. A jelen törvényjavaslatban azon módozatok foglaltatnak, melyek alatt az említett előlegezési művelet keresztül vitele czélba van véve, és szüksége annál inkább indokolva van, mivel az illető törvénycikk e tekintetben részletes intézkedéseket nem tartalmaz. Ezen törvényjavaslat tehát az idézett törvényczikkek szükségszerű következménye, s alakilag helyes, mert az azok által tett rendelkezéseknek teljesen megfelel. Ugyanazon társulatoknak, ugyanazon czélból ad engedélyt elsőbbségi kötvények kibocsátására, az előlegesen fedezett 13,575 írt betudásával az évi külön biztosítást is ugyanazon összegben állapítja meg, és intézkedik azon összegek részletes felosztásáról, melyek az egyes társulatok rendelkezésére bocsátandók. Anyagilag véve is czélszerű, s egyiránt tekintetbe veszi az állam és a társulatok érdekeit. Ezeknek módot ad arra, hogy függő tartozásukat olcsóbb tőkékkel törlesztvén, üzleti számadásaikban megtakarításokat eszközölhessenek, s ezáltal vonalaik jövedelmezőségét előmozdíthassák. Az államra újabb terheket nem hárít, azt mind az elsőbbségi kötvények tőkeösszességére, mind átvételi árfolyamára nézve biztosítja s azon helyzetbe juttatja, hogy a társulatokon fenn levő követeléseinek megtérítését eszközölhesse. Ez utóbbi körülmény annál inkább figyelmet érdemel, mert az államnak a társulatoknál nevezetes összegekre menő követelései vannak függőben, s nem állhat érdekében, hogy ezek huzamosabb ideig rendelkezése alól elvonhassanak, valamint a társulatoknak érdeke is azt követeli, hogy ezen, valamint más függő tartozásaiktól s azok időközi kamatainak felszaporodásától mielőbb szabaduljanak. A miniszter jelentése szerint az egyes vasuttársulatoknál függőben lévő állami követelések következők : az erdélyi vasuttársulatnál 1.211,915 frt 90 kr. alföldi vasuttársulatnál 172,391 » 28 » pécs-barcsi vasuttársulatnál 128,406 » 92 » keleti vasuttársulatnál 436,596 » 85 » kassa-oderbergi vasuttársulatnál 376,768 » 02 » észak-keleti fő- és másodrangú vonal vasuttársulatnál 511,175 » 42 » nyugati vasuttársulatnál 49,651 » 33 » első magácsországi vasuttársulatnál 98,709 » 22 » eperjes-bluchovi vasuttársulatnál 152,669 » 46 » duna-drávai vasuttársulatnál 37,677 » 85 » ekkép összesen 3,166,961 » 25 » azon összeg, melyet az állami biztosítást tényleg igénybe vevő vasuttársulatok az állambiztosítási összegeken kívül az államnak tartoznak. A törvény értelmében az engedélyezett tőkéket a vasutak mindenekelőtt az új beruházási czélokra fordított függő kölcsönök s ezek közt elsősorban a kincstár irányában fennálló tartozások törlesztésére tartoznak fordítani, ezen 3.166,962 frt 25 kr tehát az illető társulatoknak engedélyezendő 8.620,619 frt 56 krból az államnak megtérítendő lesz, s a megmaradt 5.453,657 frt 31 kr képezi azon összeget, mely a vasuttársuló Budapest főváros közegészségi állapota, 1876. évi január hóban. A főváros közegészségi állapota a folyó év első havában, a megelőző hóhoz viszonyítva, kedvezőtlenebbnek mutatkozott, mennyiben a szegény-beteg forgalom 11 orvosi kerületben jelentékenyebb mérvben emelkedett. Az előfordult kóralakok közül e hóban is a légzőszervek hurutos és lobos bántalmai foglalták el az első helyet. Járvány nem uralgott. Vörheny és himlő az előző három hóról jelzett emelkedésében most jóval alább hagyott; a múlt hóban jelentékenyebben mutatkozott roncsoló torokláb szintén csökkent. Az e hóban elhaltak számát az élveszülöttek száma 136 tál múlta fölül. Ha a lefolyt három év hason hónapjait összehasonlítjuk, úgy találjuk, miszerint 1874. é. január hóban elhalt 989, élveszületett 965, 1875. » » » » 1020, » 1095, 1876. » » » » 886, » 922. — Az egyes kerületekben a betegforgalom és egészségi állapotra, nem különben a közegészségi tiszti működésre vonatkozólag a kerületi orvosok jelentéseiből következőket emeljük ki: I. kerület. (Buda.) Az egészségi állapot kielégítő, noha a betegforgalom némileg szaporodott; gyógykezeltetett 93 szegény beteg. II. kerület. (Buda.) Betegforgalom nem változott; gyógyittatott 146,köztük 17 fekvő szegény beteg. Leggyakrabban a légzési szervek hurutos és lobos bajai mutatkoztak, továbbá a váltóláz, mely a múlt havihoz képest jókora emelkedést tett. III. kerület. (Ó-Buda.) Betegek száma szaporodott ; gyógyittatott 64 fekvő és 264 járó szegény beteg. Előtérbe léptek a légzőszervi bántalmak. A kanyaró csökkent. Elmebeteg volt kettő; ebmarás előfordult egy esetben, az eb azonban egészségesnek bizonyult. Kiállíttatott 14 látlelet és 12 bizonyítvány. Kuruzslás miatt bejelentetett két egyén, kiknek egyike, miután a hozzáfordult betegnek ártalmára vált eljárása, megbirságoltatott. IV. kerület. (Belváros.) Betegforgalom növekedett, gyógykezeltetett 4 fekvő és 175 járó szegény beteg. A heveny kóralakok közül csak is a légzési és emésztési szervek hurutos, lobos bántalmai mutatkoztak sűrűbben. A bujakór, múlt hóhoz képest, nem szaporodott. V. kerület. (Lipótváros.) Beteglétszám szaporodott. Gyógykezeltetett 17 fekvő és 87 járó szegény beteg. Leggyakoriabbak voltak a légzőszervek bántalmai. VI. belső kerület (Terézváros) Betegforgalom csökkent, gyógykezeltetett 44 szegény beteg, köztük 9 fekvő. Hurutos és csúzos bántalmak voltak leginkább. Az árvák és lelenczek egészségesek. VI. külső kerület (Terézváros).Beteglétszám tetemesen szaporodott; gyógykezeltetett 73 járó és 51 fekvő szegény beteg. Az egyes betegségeket illetőleg tüdőbántalmak, csűz és sértések voltak túlnyomók. Két torokgyík és két himlő észleltetett. VII. belső kerület (Terézváros): Betegek száma növekedett; gyógyittatott 147 járó és 18 fekvő szegény beteg. Legnagyobb számmal fordultak elő a légutak hurutos bántalmai. A városi árvák és lelenczek között nem fordult elő megbetegedés. E hó 6. és 7-ike közti éjjel a Wesselényi utcza 10 sz. ház mellett elvonuló gázcső megrepedvén, a gáz a laza talajon keresztül a lakszobákba hatolt és a bennlakókat megfulás veszélyének tette ki, úgy hogy a 6 elalélt egyént orvosi kezelés alá kellett venni. VII. külső kerület (Terézváros). Beteglétszám szaporodott; gyógykezeltetett 299 járó és 44 fekvő szegény beteg. Leginkább a légzőszervek bántalmai fordultak elő. VIII. belső kerület (Józsefváros).Beteglétszám jelentékenyen szaporodott; gyógykezeltetett 36 fekvő és 150 járó szegény beteg. A tüdő- és bélhuzam hurutos bántalmai voltak leggyakoriabbak. VIII. külső kerület (Józsefváros). Betegforgalom emelkedett; gyógykezeltetett 482 járó, 35 fekvő beteg, a Josefínum árvaházban 6. IX. kerület (Ferenczváros). Beteglétszám növekedett; gyógykezeltetet 177, köztük 54 fekvő szegény beteg. Túlnyomóak voltak a légzési szervek bántalmai és a csúz. A városi árvák és lelenetek közt betegedés nem jelentetett. A köztisztaságban haladás észlelhető. X. kerület (Kőbánya): E hóban a közegészségi állapot kielégítőnek jelezhető. A megbetegedések száma azonban némileg szaporodott: gyógykezeltetett 14 fekvő és 32 járó szegény beteg. Az egész városban e hóban 27 orvosrendőri és 3 orvostörvényszéki bonczolat végeztetett. Ezek közt volt önfelakasztása (és pedig egy 57 éves magánzónő, egy 42 éves kávés és egy ismeretlen korú férfi), önmérgezés 2 (egy 18 éves hajadon varrónő és egy 27 éves hajadon nő, mindkettő phosphorral mérgezte meg magát). Ebó folytán bonczoltatott három, az utcán megfagyva talált egyén (és pedig egy férfi koldus, egy 34 éves nőtlen kőmives és egy 45 éves férfi napszámos) hullája. Előfordult továbbá egy vízbefulás, egy szénéleg mérgezés, két agyonzúzatás (az egyik egy újszülött fimagzat), két fuladási eset. Nevezetesebb bonczolási leleteket tüntettek fel: egy lépfenében elhalt napszámos, egy ismeretlen férfi hullája a molnár-utcza egyik pinczéjéből hozatott be, előrehaladt rothadásban, a nagyfokú tüdővérbőség széngőz általi fuladást gyanittatott. Kórtanilag igen érdekes volt egy 23 éves tót napszámosnak hirtelen halála. Bonczolatnál a mellkas felső harmadában mintegy gyermekfej nagyságú álképlet találtatott. , Január hó négy hetébenelhalt összesen 886 egyén, kik közül 476 fi, 410 nő. Élveszületett ugyanez idő alatt 922, törvényes 383 fiú, 315 leány, törvénytelen 147 fiú, 137 leány. A születések tehát e hóban a halálozásokat 136-tal múlták felül. Az állategészségügy kielégítő volt. Járvány nem utalgott, toknak az állami követelések levonása után rendelkezésükre bocsáttatik. Egyébiránt az indokolás bőven kifejti, hogy a pénzügyi művelet az államra nézve veszélylyel "nem jár. Az állam az elsőbbségi kötvényeket a járadékkölcsön eladási árfolyamához viszonyított árfolyamban legfelebb azon névleges tőke összeg erejéig veszi át, melynek kamatozása és törlesztése az 1875. évi XLI. tezikkben meghatározott, illetőleg 13,575 frt levonása után 686,425 osztrák arany értékű forint külön biztosításban teljes fedezetét találja; az állam az esedékes biztosítási összeget a társulatok közbenjárásának mellőzésével egyenesen a szelvények beváltására fordíthatja, s jótállása által az átvett elsőbbségi kötvények előnyösebb elárusítását biztosítja. Az előre bocsátottak alapján a pénzügyi bizottság a mellékelt törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a 1. képviselőháznak elfogadásra ajánlja és 1/1. alatt a vasúti bizottság jelentését ide csatolva megjegyzi, hogy a törvényjavaslat 2. szakaszára nézve Zsedényi Ede képviselő különvéleményt adott be, melyet a bizottság ’///• a itt mellékelve tiszteletteljesen bemutat. Kelt Budapesten, 1876. febr. 21. Zsedényi Ede s. k., az állandó pénzügyi bizottság elnöke. Ordódy Pál s. k., az állandó pénzügyi bizottság előadója.