Pesti Napló esti kiadás, 1889. február (40. évfolyam, 32-59. szám)
1889-02-01 / 32. szám
A PESTI NAPLÓ ESTI LAPJA. Budapest, 1889. Péntek, február 1. 32. szám. — Egyes szám helyben 2 kr, vidéken 3 kr. Öngyilkosság-e vagy gyilkosság? A rejtély, mely Rudolf trónörökös hirtelen halálát körülvette, kezd kibontakozni a maga rémületes valóságából. A hivatalos lap, mely két napon át erősítette, hogy a trónörökös halálát szélhűdés okozta, ma reggeli kiadásában beismeri, hogy a trónörökös erőszakos halállal és golyó által halt meg, de azt a nézetet tolmácsolja, hogy a trónörökös maga volt az, aki a saját életét kioltotta. Tehát igaznak bizonyult, amit a halálhír megérkezésekor minden ember sejtett. Igaznak bizonyult, hogy nem természetes halál oltotta ki trónörökösünk életét. De igaznak bizonyult egyszersmind az is, hogy azon tanácsadók, akik e szomorú pillanatokban a koronához legközelebb állanak, nem tudtak felemelkedni a helyzet magaslatára és nem tudtak oly tanácsot adni arra nézve, hogy ez az óriási tragédia ne kísértessék meg hivatalos állítások kicsinyes fogásaival lepleztetni és hogy e gyászos órákban ne merüljön fel semmi olyan, ami annak ünnepélyességét zavarhatja. Mélyen sajnáljuk, hogy a magyar képviselőház elnökének el kellett mondania tegnap ama szavakat, melyeknek ma éppen ellenkezőjét állítja a magyar kormány hivatalos lapja. Most már világos, hogy Tisza miniszterelnök a valódi tényállásról értesült, midőn azt a hírt kapta (ami a »Nemzeti-ben meg is jelent, hogy a trónörökös vadászat alkalmával és lövés által halt meg. A kormány tehát tudta a valót és mégis hozzájárult ahoz, hogy a magyar képviselőház elnöke a törvényhozás színe előtt a valósággal éppen ellenkezőt mondjon. Valóban szomorú, nagyon szomorú, hogy ha ezt a borzalmas tragédiát egyáltalában lehetséges lett volna, egy nevetséges vonással kivetkőztetni hatásának borzalmas fenségéből, akkor az, azon eljárás folytán, melyet hivatalos részről tapasztalnunk kellett, csakugyan sikerült volna. És mindenki annál inkább ítéli el ezt az eljárást, minél őszintébben érzi fájdalmát a katasztrófa felett. Egy nemzet fájdalma, mely ennyire őszinte és igaz, méltán megkövetelhette volna minden irányban a korona tanácsosainak részéről az igazságot és az őszinteséget. De különben is mit értek el az ügyetlen, tapintatlan titkolózással és ámítással ? Csak azt érték el vele, hogy a gyásznak ünnepélyességét sikerült megzavarniok, de az igazságot nem sikerült eltakarniok. Mert a józan ész erősebb, mint a hivatalos ész. És a közvélemény, mely ösztönszerűleg kitalálta, hogy itt erőszakos halálesete forog fenn, ma már éppen úgy nem hiszi el a hivatalos kijelentéseknek azt, hogy Rudolf trónörökös öngyilkos lett, mint ahogy nem hitte el azt, hogy szélhűdés okozta halálát. Mert mindaz, amit a trónörökös utolsó napjainak történetéről és a trónörökös dispozícióiról tudnak, ellentmondannak, hogy a trónörökös öngyilkossá lehetett, és minden indokok és ténykörülmények, melyekre a hivatalos lap a maga kombináczióját építi, nem indokolják az öngyilkosságot. A nagy lőseb a koponyán, amelyet a hivatalos lap maga beismer, kizárja úgyszólván azt, hogy az rendes lövéssel történt. Igy nagy lesebet csakis vadászfegyver okozhat. Továbbá a hivatalos lap nem mondja meg sem azt, hol van a seb, sem azt, mely irányból jött a lövés. Ez pedig a leglényegesebb tudni való, és teljes mértékben felkelti a gyanút a kombináczió hitelessége iránt, éppen ezen legfontosabb ténykörülmények elhallgatásával. Még kevésbbé indokolhatja az öngyilkosságot a trónörökös fejfájására és lelkiállapotára vonatkozó hivatkozás. Az elmezavarnak minden részlet ellene mond. Sőt minden intézkedésből az tűnik ki, hogy a trónörökös a halál előtti napon legjobb kedvben volt és a másnapi családi ebédről lemondván, ugyanaz napon estére gróf Károlyi Istvánt várta magához. Főfájás, melankólia, stb. mind igazak lehetnek, de öngyilkossági indokul egy oly férfiúnál, mint Rudolf trónörökös volt, aki nagy históriai hivatással nézett a saját jövőjébe, nem szolgálhat. Itt tehát az öngyilkosság föltevése is éppen csak olyan valószínűtlen mese, mint volt a szélhűdés meséje. Hanem, ami most már ezek után teljesen bizonyosnak látszik, ez nem más, mint az a borzasztó feltevés, hogy a trónörököst meggyilkolták. Hogy miképen? Nem tudjuk. Hogy ki? Azt se tudjuk. Kósza híreknek terjesztői nem akarunk lenni és várjuk tehát, még ez is ki fog derülni a maga teljes valóságában. Mert titok nem maradhat,akárhogy titkolják is. És a nemzet gyászán, a fájdalom őszinteségén és a csapás megrendítő voltán, valamint a trónörökös emléke iránti kegyeleten mit sem fog változtatni, akármiképen is történt. S csak az lehetséges, hogy koporsójára még több köny fog hullani, de az nem, hogy kevesebb. A hivatalos lap közleménye így hangzik: Az ő cs. és kir. Fensége Rudolf főherczeg trónörökös elhunyténak lesújtó eseményéről általunk tegnap közölt adatok, a magas elhunyt legközelebbi környezetének a végzetterhes esemény kábító benyomása alatt szerzett első észleleteire voltak alapítva. A környezet, miután a hálószoba ajtaja feltöretett, ő cs. és kir. fenségét ágyában élettelenül találta, s ezen benyomásra támaszkodtak aztán a Bécsbe érkezett jelentések, valamint az a föltevés is, hogy a halált szívszélhüdés okozta. A jelenvoltak sürgős táviratban kérették Meyerlingbe dr. Widerhofer udvari tanácsost, ki ennek következtében a legközelebbi vonattal azonnal oda sietett. A haladéktalanul megejtett vizsgálat alkalmával dr. Widerhofer megállapította, hogy a boldogultnak fején egy meglehetősen nagy seb van, a koponyafalak és koponyacsontok nagyobb kiterjedésű leválásával, melynek rögtöni halált kellett előidéznie, s amely lősebnek ismertetett fel. Az ágy mellett, a jobb kéznek közvetlen közelében megtalálták a kilőtt revolvert, s a fegyver helyzete semmi kétséget sem hagyott fenn arra nézve, hogy a halál önkezűleg okoztatott. Az a körülmény, hogy ő cs. és kir. fenségének szolgaszemélyzete a melléképületekben volt elhelyezve, és hogy a boldogult mellé beosztott szolga a vadászat megrendelése végett ő fensége parancsára a házat rövid időre elhagyta volt, érthetővé teszi, hogy a lövés durranását senki sem hallotta meg. A haladéktalanul Meyerlingbe kiküldött, s a fennálló szabályok szerint megalakított bizottságnak feladatát képezte, a tényállás és a mellékkörülményeket jegyzőkönyvbe venni. El nem hallgathatjuk, hogy ő cs. és kir. fensége közvetlen környezetéből többen az utolsó hetekben a beteges idegizgatottságnak gyakori tüneteit észlelték rajta, úgy, hogy azon nézethez kell ragaszkodni, hogy e borzasztó esemény pillanatnyi elmezavarnak volt kifolyásva. Ezenkívül megemlíthető az is, hogy ő cs. és kir. fensége egy idő óta gyakran panaszkodott főfájásról, melyet ő maga annak tulajdonított, hogy múlt őszszel lovával elbukott; ez a baleset azonban, ő cs. és kir. fenségének határozott parancsára, annak idején titokban tartatott, hamar mélyen elalszik. 8 óra előtt Hoyos gróf és Coburg Fülöp herczeg, —az utóbbi és az imént érkezett vissza Bécsből — már igen türelmetlenek lettek s kopogtattak a hálószoba ajtaján, melyet — a mi különben soha sem történt meg — zárva találtak. Miután az ajtót erőszakkal felnyitották, borzadva látták, hogy a trónörökös holtan fekszik ágyában, jobb keze az ágyról lecsüngve; a földön egy revolver feküdt, az elhunytnak száján aludt vér csomósodott össze. Öngyilkosság lehetőségére nem is gondolva, a belépők valamely ér megszakadását gyanították és Hoyos rögtön Badenbe sietett. Coburg Fülöp herczeg mindent érintetlenül hagyva, és az ajtót elzárva, a mellékszobában maradt, míg a bizottság megérkezett. Rudolf trónörökös a királyi család tagjaihoz intézett több levelet hagyott hátra, többek között a Szögyényihez intézett, tegnap már említett levelet, melyben őt emlékezteti, hogy két évvel ezelőtt tett végrendeletének intézkedése értelmében vállalja el iratainak rendezését. A szörnyű tett indító okairól egy sor sem ad legtávolabbi felvilágosítást sem, ama túlizgatott, ideges állapoton kívül, melyet az utóbbi hetekben a trónörökösön mindenki észlelt, és amely kiterjedt levelezéseiben is feltűnően nyilvánul; más magyarázat nem is található.Csupa képtelenségnek tartjuk a fent elmondottakat is és tendencziózus felültetésnek azt, mintha az eddigi hivatalos ámításokban ismét csak a király lett volna a hibás, és hogy ismét csak Tisza és Taaffe szolgálták az igazságot. Elítéljük a »Budapester Correspondenzet«, hogy ilyen teudencziózus szellőztetésre vállalkozik,szemben egy iszonyú katasztrófa által sújtott apával és uralkodóval. Szerk.) A halál oka. BéCS, febr. 1. (Bud. Korr.) A legborzasztóbb, leghihetetlenebb, de egyúttal a legkevésbbé megmagyarázható szomorú eset tehát mégis tény: Rudolf trónörökös sajátkezűleg oltotta ki életét. Miután a tegnap este 6 órakor megejtett bonczolás ezt kétségtelenné tette, ő Felsége nagy nehezen beleegyezett Kálnoky gr., Tisza és Taaffe gróf miniszterek ajánlatába, hogy a tények leplezetlenül tétessenek közzé. Ennélfogva itt még nem is tudják, vájjon aBudapesti Közlönye a hírt idejekorán közölhette-e. A felvett jegyzőkönyv szerint a trónörökös szerdán reggel fél 7 órakor hálóköntösében a hálószoba ajtaját kinyitotta és a lakosztályban egyedül jelen levő Loschek komornyiknak azt a rendeletet adta, hogy a kocsit rendelje meg, valószínűleg azért, hogy egyedül maradhasson. Rudolf trónörökös erre levetkőzött, az ajtót bezárta, ágyba feküdt és gyertyavilág mellett egy revolverrel jobb halántékába lőtt. A golyó a koponyafal középén jött ki, amint ez később dr.Widerhofer által konstatálta tott. A komornyik a kapott parancs teljesítése után visszajött és a reggeli idejéig várt, tudva, hogy a trónörökös mindig nagyon A trónörökös a ravatalon. BéCS, febr. 1. A trónörökös holttetemének bonczolása 9 órakor kezdődött. Jelen voltak: Kundr a tanár, a pathologiai és anatómiai intézet igazgatója, Wiederhofer és Auchentaler udvari orvosok és az udvari bizottság. A bonczolás éjfélkor ért véget, mire még az éj folyamán a holttetemet a nagy étterembe vitték át, hol ravatalra helyezték. Bécs, febr 1. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A trónörökös saját szobája vaságyán fekszik. Arcza kissé elváltozott, szemei félig nyitva, bajusza gondosan félresimitva s fején gumitömlő van jéggel megtömve, hogy az agyra tolult vér orrán és fülén ki ne tóduljon. Mellette kis asztalon két gyertya között a hires feszület, melyet II. Ferdinánd óta ereklyeként tesznek a meghalt Habsburgok fejéhez. A holttestet letakaró szőnyegre Stefánia trónörökösné rátetette Rudolf kedvelt virágait : fehér rózsát, szegfűket s kézibe vegyítve néhány gyöngyvirágot. A király teljesen megtört a fájdalomtól. Midőn Coburg Fülöp meglátogatta, a nyakába borult s hevesen zokogott. Később a királyné átvezette Rudolfhoz s ekkor mindketten letérdeltek és hangosan sírva imádkoztak. A holttestnél a királyné ájultan hanyatlott a király karjai közzé s a király bátorította, vigasztalta, végül pedig elvezette. A Hir szerint a király táviratot intézett az összes hatalmakhoz, tudatva, hogy a fájdalomtól képtelen őket fogadni. Ennélfogva a német császár s a walesi herczeg idejötte elmarad. Csupán a közvetlen rokoni udvarok, a bajor és belga lesznek képviselve. Rudolf holttestéhez délelőtt özönnel jártak az uralkodó család tagjai, továbbá az udvari méltóságok és arisztokraták. Mindenki letérdel, rövid imát mond és elmegy. Gyakran fordulnak elő megindító jelenetek. Sokan alig tudnak magukon uralkodni. A temetés a király kívánságára egyszerű lesz. Sajátságos véletlen, hogy a Rudolf védnöksége alatt megindult »Osztrák-magyar monarchia« vállalatnak ma megjelent füzetében az első lapon e két szó áll: »Tod, Trauer« s utána kétféle magyarországi temetés illusztrácziója. A várost elborították gyászlobogókkal és drapériákkal; a kirakatok fekete posztóval vonvák be. Mindenütt látható Rudolf képe és mellszobra, tömérdek népet gyűjtve. A trónörökös utolsó napjaiban több művészi és irodalmi terv eszméjével foglalkozott. »A Vadászat Ausztria- Magyarországban« és »Hadgyakorlatok Írásban és képben« lett volna, amit tervezett. — Ma a Burgba hívták Angelit, hogy Rudolfot lerajzolja. Angeli azonban, midőn nemes pártfogója és barátja holttestét meglátta, zokogásba tört ki s rajzolásra képtelennek mondta magát. A halottat aztán lefényképezték. Később a trónörökös egy más művész pártfogoltja Ajdukievicz, ki a hadgyakorlatokra is elkísérte, engedélyt kapott, hogy a halottat lefesthesse. Ő is zokogott láttára, de érczképét elkészítette. Bécs, febr. 1. A reggeli lapok is gyászkeretben jelentek meg s csakis a szomorú esettel foglalkoznak. Angeli Henrik festőművész tegnap délután megjelent a Burgban, hogy az elhunyt trónörökösről vázlatot készítsen. A részvét monarchiánkban. Bécs febr. 1. A »Wiener Zeitung« írja: Hogy a bécsi gyászhír mindenütt a bel- és külföldön a legmélyebb hatással volt, arról tanúskodnak a mindenünnen folyton beérkező hírek; a belföldről érkező hírek bizonyságot tesznek a rendkívüli hazafias fájdalomról, de egyúttal a szeretetről és hűségről, melylyel a monarchia valamennyi népe a mélyen sújtott uralkodó éshaza iránt viseltetnek, a külföldről érkezett hírek tanúskodnak a meleg részvétről, de arról a magas és megérdemlettbecsülésről is, melyben a fenséges halott az egész világban részesül. Az alsó-ausztriai tartománygyülés ülésében az elnök meghatottan emlékezett meg a trónörökös elhunytáról. A tartománygyülés meleg szavakban adott kifejezést legbensőbb részvétének. A bécsi községtanácsban valamennyi tanácsos jelenlétében B 11mann igazgató tolmácsolta a tanács mély fájdalmát. A tudományos akadémia ülésében az elnök fájdalomteli szavakban emlékezett meg az akadémia legkiválóbb tiszteletbeli tagjáról kiemelvén annak valóban ritka szellemi tehetségét, fenkölt szellemét és a tudományok iránti lelkesedését. A szegény egyetemi hallgatókat segélyzőegyesület választmánya valamennyi tanár jelenlétében fejezte ki részvétét. A trónörökös védnöke volt az egyesületnek. Versecz, febr. 1. A trónörökös halála hírére Versecz város lakosságát mély fájdalom fogta el. Az általános gyászt az épületeken gyászlobogók mutatják, a mulatságokat pedig beszüntették. Székesfehérvár, febr. 1. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Itt általános a gyász. Az összes épületeken gyászlobogók lengenek: a Szögyény palotán, a püspökség épületein, a megyeházán, városházán. A színházak zárva vannak, az összes mulatságokat elhalasztották. Fiume, febr. 1. Fiume város képviselői Ciotta polgármester vezetése alatt testületileg jelentek ma meg Zichy gróf kormányzónál és arra kérték, hogy az uralkodó házat és a hazát ért súlyos csapás fölött érzett részvétüknek kifejezését, juttassa a trón zsámolyához. Pozsony, febr. 1. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A városi tanács elhatározta, hogy gyászának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Ő felségeikhez s a trónörökösnéhez részvétiratok fognak intéztetni. A temetésen gróf Esterházy főispán vezetése alatt küldöttség megy, mely koszorút helyez a ravatalra. Az összes harangok meg fognak kondittatni. A színházi előadások s a tanács ülés elhalasztatnak. * ■* Pozsony, febr. 1. A városi törvényhatóságnak, Esterházy gróf főispán elnöklete alatt tartott közgyűlésében a főispán tudatta a nemzetet és királyát ért veszteséget. A közgyűlés állva hallgatta a lesújtó hírt. A közgyűlés elhatározta, hogy úgy ő Felségéhez, mint Stefánia trónörökösnéhez részvétiratot intéz és a temetés alkalmával képviseltetni fogja magát. Pécs, febr. 31. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A jogakadémia küldöttsége Egry Dezső vezetése alatt Rudolf trónörökös gyászszertartásaira Bécsbe utazik. Prága, febr. 1. A mai lapok is gyászkeretben jelentek meg s igen meleg hangú czikkeket szentelnek az elhunyt trónörökös emlékének. A »Bohemia« tegnapi fejtegetéseire válaszolva, a »Politik« a következőket írja: Ausztria népei nem bizonyíthatják be nemesebb módon őszinte fájdalmukat és a súlyosan meglátogatott uralkodót nem vigasztalhatják meg jobban, mintha a nemes halott ravatala mellett kezet fognak a becsületes szeretetteljes együttmunkálkodásra. Ez bizonyára a legmagasztosabb végtisztesség volna, melyben Rudolf trónörökös részesíthető és mi e tekintetben szívesen készek vagyunk mindazt megtenni, ami lehetséges, a gyászeset annyira megrendítette, hogy a temetést tisztán családi jellegűnek kívánja tekintetni. — Ennek következtében a walesi herczeg letett arról a szándékáról, hogy Bécsbe utazzék. A temetés napján és órájában az osztrák-magyar nagykövetség kápolnájában gyászisteni tiszteletet tartanak melyen a királyi család tagjai, a diplomácziai kar és a miniszterek fognak részt venni. Eugenia császárné is megjelent az osztrákmagyar nagykövetség palotájában s kifejezést adott legbensőbb részvétének. Paris, febr. 1. Hálásan visszaemlékezve ama szívélyes fogadtatásra, melyben a franczia irók Bécsben és Ausztria-Magyarországban részesültek, az irók aláírást nyitottak, hogy pompás koszorút helyezzenek Rudolf trónörökös koporsójára. Aláírásokat a Havasügynökség fogad el. Athén, febr. 1. Még nincs eldöntve, várjon a trónörökös Bécsbe utazik -e, miután a király be akarja várni a többi udvar elhatározását. Ha a trónörökös Bécsbe utaznék, Sapunz aki szárnysegéd volna kíséretében. Athén, febr. 1. A király a legszívélyesebb hangon tartott részvéttáviratokat intézett Ferencz József császárhoz és királyhoz és Stefánia trónörökösnéhez Rudolf trónörökös elhunyta alkalmából. Kétheti udvari gyászt rendeltek el. Amsterdam, febr. 1. A hivatalos lap közzéteszi, hogy Rudolf trónörökös elhunyta alkalmából háromheti udvari gyász rendeltetett 1. A gyász ma kezdődik. A részvét külföldön. München, febr. 1. A herczegrégens részvéttáviratára Ferencz József ő felsége következőleg válaszolt: A legszivélyesebben mondok neked köszönetet a császárné nevében is oly szives részvétedért a pótolhatlan veszteség felett, mely mindnyájunkat ért. Ferencz József. Az özvegy trónörökösné következőleg válaszolt: Legbensőbb hálám határtalan fájdalmamban tanusitott részvétedért. Stefánia, München, febr. 1. A mai tanácsülésben Wiedenmayer polgármester meleg szavakban emlékezett meg a fájdalmas eseményről, mely a habsburgi császári családot és vele együtt a bajor királyi házat oly súlyosan sújtotta. A közgyűlés tagjai a gyász jeléül felemelkedtek üléseikről. London, febr. 1. Az osztrák-magyar nagykövetség palotájában az egész nap folyamán egymást érték a látogatók részvévétük kifejezése végett. A City község tanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy részvétiratot intéz az osztrák-magyar monarchia uralkodójához és az osztrák-magyar monarchia népeihez. A részvétiratot megküldték Deym gr. osztrák-magyar nagykövetnek megfelelő kézbesítés végett. A walesi herczeg külön ideutazott Sandringhamból, hogy Deym gróf nagykövetnek kifejezze részvétét Viktória királynő és a saját nevében. A herczeg annak a szándékának adott kifejezést, hogy Bécsbe utazik, hogy megadja személyes, kedves barátjának a végtisztességet. Deym gróf tegnap délután Kálnoky gróftól ezt a távirati értesítést kapta: Ferencz József ő Felségét A Burgban. A Burgban és a közeli utczákon folyton a legélénkebb mozgalom hullámzik. A belső Burg-udvarból a svájezi udvarba vezető út a József-térig folyton el van árasztva emberrel. Mindenki a svájezi udvar második emeletének ablakaira irányozta tekintetét, mert azt hitték, hogy a trónörökös holtteste ott van kiterítve. Az ablakokban a redőnyök le voltakbocsátva. Az udvari csendőrök távozásra intették a megállókat, hogy a közlekedés fenn ne akadjon. A kocsiút mentén sürü tömeg állt sorfalat, melyen át haladtak a fogatok, melyekben a kondoláló nagykövetek és főurak, valamint az uralkodó ház tagjai ültek. Tegnap este sürü néptömeg gyűlt össze Erzsébet királyné lakosztálya előtt, mely a második emeleten és azon részén van, ahonnan a nagy óra tekint le a burgudvarra. A magas ablakok egy része ki volt nyitva s látni lehetett a százágu nagy gyertyatartókat és aranytól fénylő fali kárpitokat. A királyné lakosztálya alatt van Gizella főherczegnő lakosztálya Délután 4 órakor Gizella főherczegnő férje Lipót herczeg kíséretében Albrecht főherczeg palotájába kocsizott. Mély gyászban volt s arczán láthatók voltak a fájdalom és szenvedés nyomai. A tömeg tiszteletteljesen üdvözölte a főherczegnőt. A Burgból a következő egyszerű, de mélyen megható eseményt beszélik el: Midőn a gyászoló uralkodó család a király körül egybegyült, a kis Erzsébet főherczegnőt, boldogult trónörökösünk árváját, is behozták. Ekkor a gyermek nagy atyjához fordulva,kérdezte: »Ugye bár, a jó papa az istenhez ment, kihez imádkozni szoktunk?« S midőn a gyermek szavaira mindenki zokogásba tört ki, a leányka ijedten kérdezte: »Hát valami rosszat mondtam?« Az udvari gyász. Az udvari gyász hivatalos értesítés szerint három hónapig fog tartani. A legfőbb és főudvari hölgyek, valamint az arisztokráczia hölgyei számára a következő intézkedések létettek: Az első hónapban a hölgyek fekete gyapjúszövetben fekete fejdíszszel és fekete crépőből való kalapban, fekete ékszerrel, fekete keztyűben és legyezővel jelennek meg. A második hónapban fekete selyemben, máskülönben egészen úgy, mint az első hónapban jelennek meg. A harmadik hónapban fekete selyemszövetben, fehér csipke fejdíszszel és garnitúrával és igazi ékszerrel, vagy szürkes fehér ruhában fekete csipkével, fekete ékszerrel és gyöngygyel. Stefánia trónörökösné számára a gyászszertartásra olyan toilettet készítettek, melyre az az uszály van alkalmazva, melyet Mária Terézia királynő viselt férje Ferencz császár temetésekor. A főváros részvétiratai: Budapest főváros törvényhatósága tegnapi közgyűlésén elhatározta, hogy egyrészt ő felségeikhez, másrészt a trónörökös bánatos özvegyéhez részvétiratot intéz. A két részvétiratot, melyet alább egész terjedelmükben közlünk, esetleg küldöttség fogja átnyújtani, ha ugyanis ő felsége mély gyásza közepette fogadni fog, különben pedig a minisztérium útján fogja a főváros részvétiratait a felséges királyi párhoz és az özvegygyé lett trónörökösnéhez juttatni. A felséges királyi párhoz intézett részvétirat így hangzik: Felséges Császár és Apostoli Király! Felséges Császárné és Királyné! Legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk ! Mély gyász borult Felségtekre és e nemzetre. Ő császári és királyi Fensége, Rudolf trónörökös, Felségtek egyetlen fia, szemefénye, a magyar szent korona közszeretetben állott örököse, a tudománynak, az irodalomnak, a művészetnek buzgó munkása és bőkezű pártfogója, minden szép és nemes törekvésnek bő lelkű barátja — nincs többé! Ő benne a legnemesebb törzsnek a legnemesebb