Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-02 / 120. szám
,7T/ IV /X 56-dik évfolyam. 120. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre „ 28 kor. — áll. Félévre _ _ 14 . — Negyedévre _ 7 „ — „ Egy hóra... _ 2 , 40 Egyes szám __ Vidéken— „ ... , , _ s fill. 10 ESTI NAPLÓ Budapest, 1905. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VL, Andrássy-út 27. Kedd, május 2. Apró hirdetések árt Egy szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Vörös május, Budapest, május 1. Az orosz autokráciának ma ismiit véres napja volt. A világ proletariátusának békés májusi tüntetéseibe beleszólottak az orosz ismétlőfegyverek s Oroszország egynéhány városában ma több vér folyt, mint amennyit a föld egész Európában felivott az első májusi ünnep proklamálása óta. A véres események nem jöttek váratlanul. Napok óta rémes hírek érkeztek arról a rettegésről, melylyel az oroszok május elsejének virradását várják. A rettegés akkora volt, hogy Trepov még tegnapelőtt falragaszok útján figyelmeztette a lakosságot, hogy a katonaság minden zavargást el fog fojtani. Trepov beváltotta ígéretét: Varsóban halomra lövette az embereket. A katasztrófa nagyságát jellemzi, hogy az orosz cenzúra átbocsátott olyan táviratot, mely százegynehány halottról tesz jelentést a világnak. És ez egyetlen városnak véres krónikája. Hogy mi történt Oroszország többi nagy városaiban, azt e pillanatban sejteni is alig lehet. Az orosz májusi ünnep karaktere tehát legeszen eltérő attól, amit a kulturállamof munkásainak májusi ünnepe alatt érteni szoktunk. Igaz, hogy Oroszországban a május elseje az idén politikai irányú volt, mert folytatása a hónapok óta dúló alkotmányos küzdelemnek. S ha az autokrácia minden erejével ráfeküdt a mai napon erre a küzdelemre, ez kétségkívül inkább tulajdonítandó a rettegő önkényuralom fejvesztettségének, mint a munkásosztály erőszakos fellépésének. A halálfélelem felébresztése az emberi lélekben ideigóráig talán megtartja az autokráciát régi történelmi alapján, de a történelemnek vannak tanúságai, melyek amellett vallanak, hogy a kiontott vér mindig a legfelsőbb hatalom pilléreit mosta alá. A májusi ünnepekről a következő táviratok érkeztek: Varsó, május 1. A Witkowski-téren ma délután a katonaság és vagy 5000 munkásból álló tömeg között összeütközés történt. A katonaság lőfegyverét használta. Az egészségügyi kirendeltség harmincegy halottat és tizenöt sebesültet számlált össze. A rendőrség azonkívül még 60 halottat és sebesültet szállított el. A Jeruzsálem utcában a tömeg megtámadta a katonaságot. Itt huszonöt munkást megöltek és ugyanannyit megsebesítettek. London, május 1. A Reuter-ügynökség jelenti Varsóból: Ma elste a bécsi pályaudvarnál egy kozák járőr közé hárombombát vetettek. Három kozák és egy rendőr életét vesztette és két hölgy súlyosan megsebesült. A katonaság sortüzeket adott. Hír szerint több embert megöltek. )cenatohan, május 1. ( A. munkások, akik egy külvárosból a város felé tartottak, összeütköztek a katonasággal. A csapatok három óra hosszat ellenálltak a tömegnek, és elállták a város felé vezető utakat. Mikor végre a munkások a szétosztásra szóló parancsnak nem engedelmeskedtek, a katonaság sortüzet adott. Négy munkás meghalt és sok megsebesült . Pétervár, május 1.1 A tegnapi és mai ünnep itt teljesen nyugodtan folyt le. Az utcákon a gyönyörű időben nagy néptömeg sétált. A rendőrség közbelépésére sehol sem volt szükség. Pétervár, május 1. (Távirati ügynökség.) Ma reggel öt óra felé az Izmaelovszki utca 16. számú Házának egyik lakásában, gránátok készítése alkalmával robbanás történt. Egy lakó könnyen, és ennek lakótársa súlyosan megsebesült. Pétervár, május 1. Az Izsák-templomi körmenet az éjjel katonai fedezet mellett, minden incidens nélkül folyt el. A csapatok zárt láncot képeztek a templom körül. Aránylag kevés néző volt jelen. Paris, május 1. – A munka rendben folyik. Brestben, Rouenben extázisban élt. Nem tévedt volna a mérésnél egy centiméterrel, vagy egy fél milligrammal sem és azért, amint látta Modestet ide-oda suhanni, követte kecses mozdulatait és nézte égszínkék szemét, minden pillanatban olyan örömet érzett, amely soha meg nem csappant s annyira elragadta, hogy szinte érezte a lelke szárnyalását. Cercelet ur nemcsak jó és becsületes ember volt, hanem nagyon jótékony is; a gyermekeket is megtanította erre a cselekvői vallásra és mérsékelt jövedelmével is módját tudta ejteni, hogy a környezetében nem egy, szegénynek enyhülést szerezzen. Egy szegény anya, akit az éhenhalástól mentettek meg, egy szegény gyerek, akin Cercelet úr segített, csupán ezek voltak a házban az események, ahol egyébként egyáltalán semmi sem történt. Az órák, a napok, a hetek, az évek a rendszeres mozgás gyorsaságával teltek el itt. Cercelet, a leánya, Modeste és a segéde, Lajos egész héten át dolgoztak és vasárnap se pihenték ki magukat, mert ez a nap alig volt elég arra, hogy mindent megtisztítsanak, a számlákat átnézzék, az árukat rendbehozzák és mindent elkészítsenek a jövő hétre. Esténkint, amikor már elfáradtak, alig engedtek meg maguknak egy kis sétát a városrész utcáin, anélkül azonban, hogy lementek volna a bulevárdig. Amikor Cercelet úr, aki az üzlettől Nemoursba vonult vissza és ott újra megházasodott, 1848-ban átadta nekik üzletét. Arne Lajos és Modeste soha színházba nem mentek, soha egy fát nem láttak. A fiatal pár híven folytatta a Cercelet úr hagyományait; jót tettek és makacs ki- Filemon és Baucisz. Irta: Theodore de Ban vilié- Ezernyolcszázharmincötben került Parisba a kis Amné Lajos, egy saint-etiennei kádárnak a fia, aki pár hónapon, belül elveszítette apját és anyját és egyedül és örökség nélkül maradt. A keresztapjának, Paquet-Lubrin fakereskedőnek az ajánlatával belépett segédnek Cercelet paszományos üzletébe, amely a Rue aux Ourson volt s az «Arany kerék» cégérét viselte. Üzleti dolgainak a végzése mellett Cercelet ur ahoz is értett, hogy sok jót gyakoroljon és földjeinek szolgálatokat tegyen. Addig egymaga végezte minden dolgát, ami egyébként könnyen érthető volt, mert a boltja és a lakása olyan kicsinyek voltak, hogy még ez az alacsony termetű emberke is majdnem a mestergerendát verte a fejével. A földszint és az első emelet együtt alig tették ki félemelet magasságát. De hát Amne Lajos, aki tizenkétéves volt, nem foglalt el nagy helyet ebben az apró lakásban, ahol egy Marion nevű kis cseléd, egy valóságos női hüvelykmatyi, olyan seprővel és porolóval, amelyeket játékszernek lehetett nézni, gondoskodott a tisztaságról és egy szekrényformájú helyiségben főzött. Amikor Lajos, akivel a rend iránt való érzék együtt született a világra az «arany kerék»hez címzett boltba, amelyben egész élete lefolyandó volt, először lépett be, el volt hajolva attól a csintól, amivel az áruk rendberakva és elhelyezve voltak. S ugyanakkor belepattant szívébe a szerelem sziporkája is, mert az első perctől kezdve egészen utolsó ., London, május 1. A Reuter-ügynökség jele itt Varsóból: íga a katonaság és munkások között összeütközés történt, miközebn harmincegy munkást megöltek és sokat megsebesíthettek. lélegzetvételéig szerette a paszományos leányát, a kis Modestet, aki akkor nyolcéves volt. Ez a kicsiny, kecses termetű az árnyékban felnövekedett virághoz hasonlatosan sápadt, átlátszóan fehér gyermek gyengéd vonásaival, merengő ajkával, gesztenyebarna hajával, szafirkék szemével és hosszú, vékony nyakjával azokhoz a szentekhez hasonlított, akiket a régi mesterek festettek. Az egész nevelése abból állt, amire az apja tudta megtanítani: olvasás, írás, könyvelés és valamelyes bizonytalan és elmosódott történetismeret. Lajos szerette és Modeste is rögtön megszerette Lajost. E pár Szóban van elmondva életük egész története, mert negyvennyolc éven keresztül sohasem szűnt meg ez a két teremtés, akik mind a ketten 1883. őszén haltak meg, kölcsönösen imádni egymást. Az évek úgy múltak nekik, mint valami gyors álom, attól a naptól fogva, hogy mint gyermekek megismerkedtek. Cercelet úr derék, szelíd ember volt és fáradhatatlanul tevékeny. Üzlete virágzott, kis boltja sohasem volt üres, mert a régi kereskedőiskolához tartozott, lelkiismeretesen kifogástalan cikkeket árult s mindig ugyanegy gyárosnál rendelt. S Saint-Martin és Saint-Denis negyedekben, ahol el volt terjedve a jó hírneve, általánosan tudták, hogy a fonalai, tűi, gombjai, szalagjai kitűnő minőségűek voltak, azért ő maga és a két gyermek nem voltak sokan, hogy eladják az árukat és kiszolgálják a vevőket. Amne Lajos ekkor azt a tüneményes dolgot végezte, hogy a munkáját mindig a legszorgalmasabb gonddal tette meg s amellett mégis folytonos Mai számunk 12 oldal