Pesti Napló, 1933. július (84. évfolyam, 146–171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1933 július 12 ben három nappal ezelőtt előfordult bombagyártást leplezte le. Kiderült, hogy Neszi és Kovalik, a bécsi villanegyed egyik emeletes villájában Neszi apjának lakásán bombákat akartak gyártani. Az egyik bomba felrobbant és a két fiatalember tudvalevően súlyos égési sebeket szenvedett Neszi halálán van. Halálos ágyán megvallotta, hogy tényleg bombáitat akartak gyártani. Letartóztattak hat fiatalembert, akikről bebizonyosodott, hogy érintkezést tartottak fenn a bombagyártó fiatalemberekkel. Az osztrák nácik Hitlent újabb megtorló intézkedésekre szólították fel Mialatt a rendőrség ezeket az intézkedéseket tette, Bécs egyik legélénkebb forgalmú utcájában, a Währinger Strassénak egyik nyilvános illemhelyén, egy barna csomagolópapírba becsomagolt bombát találtak, amelynek széléről kettős zsinór lógott ki. A nyilvános illemhely felügyelőnője vette észre a bombát, kiszaladt az uccára és ijedten kiáltozta: — Bomba, bomba, meneküljetek! Természetes, hogy az amúgy is ideges és felzaklatott hangulatú Bécsben ez a kiáltozás a legnagyobb riadalmat keltette. Az emberek hanyattbombk menekültek. Csakhamar megjelentek a bécsi rendőrség robbantószakértői, akik megállapították, hogy a bomba a háborúból származó kézigránát, amely azonban nem volt megtöltve. A nyomok egy nemzetiszocialista rikkancs felé vezetnek, akit alaposan gyanúsítanak, hogy ő helyezte el a bombát. Pénteken este két érdekes hír érkezett az osztrák vidék két legexponáltabb pontjáról. A salzburgi tartománygyűlésen, ahol a nemzeti szocialista képviselők mandátumát ugyancsak megsemmisítették, a tartománygyűlési főnök felolvasta az egyik mandátumától megfosztott nemzeti szocialista képviselő levelét, amelyben közli a tartománygyűléssel, hogy felszólította Hitlert, hogy új represszáriákat léptessen életbe Ausztria és Salzburg ellen. Ez az osztrák nemzeti szocialista, akinek a neve dr. Mentz, felszólította Hitlert, hogy utasítsa ki Németországból az ott tartózkodó 270.000 osztrákok az ott élő 9000 nyugdíjast, szüntesse be az Ausztria felé irányuló tranzitforgalmat, bonyolítsa le a Kelet felé irányuló teherforgalmat Csehszlovákiánál és mondja fel Ausztriának a rövidlejáratú hiteleket-A levél a tartománygyűlésben óriási felháborodást keltett. A másik hír Innsbruckból érkezett. Tudvalevő, hogy az osztrák kormány betiltotta a horogkereszt viselését. Az innsbrucki nemzeti szocialisták horogkereszt helyett most kék búzavirágot viselnek a kabátjuk gomblyukában. A tiroli tartománygyűlés most ennek a jelvénynek a viselését is büntetés terhe mellett megtiltotta. Starhemberg herceg a zsidókról és a bajor-osztrák perszonátunió lehetőségéről London, június 30. Igen,érdekes nyilatkozatot adott Starhemberg herceg, az osztrák Heimwehr fővezére a Morning Post tudósítójának. Megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a Heimwehrt Mussolini pénzek, de bizonyos, hogy a mozgalom számíthat Olaszország erkölcsi támogatására. A Heimwehrt bécsi zsidó üzletemberek kétségtelenül támogatták, ami érthető, hiszen ezek a körök mindenáron meg akarják akadályozni a nemzeti szocialisták győzedelmeskedését. A német, nemzeti szocializmus valójában nem egyéb német bolsevizmusnál. Élesen bírálja Starhemberg Hitleréknek a zsidókérdésben tanúsított magatartását. Ezután külpolitikai problémákról beszél és kijelenti, hogy az osztrákok németek ugyan, de nem hajlandók elporoszosodni. Ausztria és Magyarország egyesülésének terve még nem merült fel. Nézete szerint nem hangzott el az utolsó szó Németországnak és Bajorországnak perszonális unió egyesítése kérdésében. Magában Ausztriában csak az osztályharcokat kiküszöbölő és a pártok fölötti diktatúra hozhat kézzelfogható előnyöket: a demokrácia összeomlott. Teiss István, a Társadalombiztosító Intézet új vezérigazgatója. Pap Géza, az OTI nyugalomba vonult vezérigazgatója Pekanovich István, az OTI új igazgató-főorvosa Győry Tibor belügyi helyettes államtitkár nyugalomba vonult Marietta megérkezése Írta: Szomory Dezső Marietta Párizsból érkezett s mindannyian kimentünk a vasútra, az egész család, igazi szent család s jómagam is e szent család körében, hogy kellőképpen fogadjuk, üdvözöljük s ünnepeljük szívünk melegével, hűségével és ragaszkodásával. Már olyan rég nem láttuk Mariettát! Én hoztam a nagy bokrétát. Mások is hoztak virágot a család tagjai közül, de szemlátomást én hoztam a legnagyobb bokrétát. Szemlátomást az utcasarkon vásároltam, de azért szép illatos bokréta volt mályvavirágokból, melyeket javarészt ügyesen rejtett drótok tartottak össze, amiről, lírai költő létemre, aki tulajdon szárán képzeli a virágot, nem volt tudomásom. Amint hogy lírai költő létemre sok mindenről nem volt tudomásom. Közeledvén a nagy bokrétával, Csillár papa mingyárt meglátott a perrónon.• Rád ismerek e virágok után,— mondta mint egy szent, — a te finom, érzékeny lelkedre ismerek. Marietta leányom a tiéd lesz, — tette hozzá, — mert te vagy az egyetlen, aki őt megérdemled. Noha már két éve, hogy nem jött haza, se őt nem is írt neked, te azért hű maradtál hozzá. Mint az igazi szerető szív, ahogy az a könyvben áll, te megbocsátottál s itt vagy velünk szép virágaiddal e fogadtatásnál. — Borzasztó füst van! — mondta Csillárné az ura mögött, a többi családtagokkal körülötte. — Ez ellen nem lehet tenni, — felelte Csillár,— gőzmozdonyok jönnek-mennek s füstölögnek, ez így van a külföldön is, — magyarázta, — ez ellen nem lehet tenni. Csak ép kivártam, hogy befejezze s akkor rögtöm megköszöntem szép szavait irányomban. — Boldog vagyok, — mondtam egy lépéssel közelebb fordulva hozzá, — boldog vagyok, hogy erényeimet méltányolni tetszik az igazságtalan megállapítások e szomorú korszakában. A szerelem a legönzőbb emberi érzés, ez tagadhatatlan. Innen van, hogy olyan kegyetlen is. Hogy nem ismer csak haragot és bosszút, ha valami bántódás vagy sértés sebzi meg. Mindazonáltal figyelemreméltó, hogy a mai válságos időkben, a szűzi szellemi és erkölcsi fordulatok között, az emberi szív is engedett virulens sértékenységéből. Be kell vallani, hogy a szerelem sem az már, ami volt még a háború előtti időkben. Különleges hevét, erejét és kábulatát, már csak néhány kivételes ember őrizte meg, mint egy szent legenda emlékét a szívében. Engedje meg, — fejezzem be szokásos visszatérésemmel tulajdon értékeimhez, — engedje meg, hogy magamat is e kivételes emberek közé soroljam. — Nemcsak Hogy megengedem, — felelte Csillár papa, — de megerősítsek e sorban. Jön a vonat! — kiáltotta Csillámé s ekkor mindannyian, ünnepélyesen, felsorakoztunk a perron szélén. Még nem láttuk Mariettát, még nem láttunk semmit és senkit s már ösztönösen mosolyogtunk. A nagy füstben ami szállt mint egy felhő, csak álltunk, vártunk s mosolyogtunk. S csak most láttam meg a csokorban az első mályvát drótra fűzve. S utána a többieket. Mind csupa dróton a szép nagy mályvafejeket. De már akkor Marietta Intett a vágón ablakából, már le is ugrott a lépcsőről, mint egy tündér olyan hajlékonyan, már szaladt is felénk a karját kitárva! — Marietta! — kiáltották a szülők örömrepesve. — Marietta! — rebegtem a sok dróttal a karomon. S valahogy magamat is úgy éreztem valami láthatatlan drótra fűzve. Holott átvette a csokromat, milyen boldogan, drága Marietta! De rögtön oda is nyújtotta egy kis kövér embernek, aki jött mögötte udvariasan — Egy párizsi barátom, — mondta Marietta, — igazi jó barátom, aki elkísért Pestre! — magyarázta. — Milyen szép dolog az ilyen igazi barátság! — mondta Csillár papa, amint jöttünk Marietta mögött a kijárat feié. Elnapolták a leszerelési konferenciát Siegler Géza tábornok felszólalása Amerika nem képviselteti magát az őszi ülésszakon Genf, június 30. A leszerelési értekezlet főbizottságának pénteki ülésén Siegler Géza tábornok, a magyar delegáció vezetője beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció osztja Nadolny német nagykövet álláspontját és helyteleníti a konferencia elnapolását. Mi azt várjuk a konferenciától, — mondotta — hogy a lehető legrövidebb időn belül teljesítse feladatát, hogy biztosítsa az egész világ lefegyverzését és megszüntesse az igazságtalan egyenlőséget. Miután azonban a légkör, melyben a konferencia jelenleg vergődik, nem a legkedvezőbb, a magyar delegáció nem ellenzi azt az eljárási módot, melyet az elnök ajánlott, feltéve, hogy a tervezett megbeszélések a tanácskozások október 16-án való újrafelvételéig el fogják hárítani mindazokat az akadályokat, melyek jelenleg a lefegyverzés és a jogegyenlőség megvalósítása elé tornyosulnak. Ezért a magyar delegáció nem vesz részt az elnapolás kérdésében a szavazásban. Wilson (USA), Cadogan (Anglia), Massigli (Franciaország), Itt Soragna (Olaszország), felszólalásai után a főbizottság kimondta a leszerelési konferencia elnapolását október 16-ig. Az Oeuvre londoni tudósítójának értesülése szerint Amerika nem képviselteti magát a leszerelési értekezlet őszi ülésszakán. Amerika — teszi hozzá a tudósító — ez időszerint lemond arról, hogy beavatkozzék Európa ügyeibe. Egyben jelzi azonban, hogy egyes európai államoknem számíthatnak a jövőben arra, hogy Amerikában — mint legutóbb a háború alatt történt — anyagi támogatásban vagy akárcsak kölcsönben is részesüljenek. Inzultálta Thyssen német nagyiparost Párizsban egy német emigráns Bécs, június 30. Az Est mai száma jelentette, hogy Párizsban egy német fiatalember inzultálta Thyssent, a leggazdagabb és legismertebb német nagyiparost, aki tudvalevőleg a Hitler-mozgalom legagilisabb és legbőkezűbb támogatója. A jelenetről a Pesti Napló bécsi szerkesztője magánúton a következő értesüléseket kapta: A kínos jelenet a francia főváros egyik legelőkelőbb szállodájának, a Cridge hotel halljában játszódott le. Ebben a hotelben lakik Thyssen Ágoston is, aki Franciaországban is nagyon dícsérőleg nyilatkozott Hitlerről. Az előkelő szálloda halljában a kínos esetet megelőzőleg az egyik asztalnál több német úr ült, akik német nyelven beszéltek a németországi viszonyokról, Hitlerről, akinek szereplését kritizáló megjegyzésekkel illették. A szomszéd asztalnál ült Thyssen a társaságával. Úgy látszik, nem tetszett neki, amit a másik asztalnál ülő urai beszéltek, mert hirtelen felállott, odabent hozzájuk és a következőket mondotta: — Én Hitlert a világ legnagyobb zsenijének tartom, aki most vagy később a franciákat is meg fogja tanítani. Hiszen hamar sor kerül a háborúra. Ha az emberiségen segíteni akarunk, három emberfajtának kell kipusztulnia: a szabadkőműveseknek, a klerikálisoknak és a zsidóknak. Thyssennek erre a megjegyzésére a másik társaság egyik tagja kijelentette, hogy véleménynyilvánításra joga van mindenkinek és ő a maga részéről Hitlert hülyének tartja. Thyssen erre a megjegyzésre felragadott az asztalról egy hamutartót és a következőt kiáltotta: — Ha ezt a kijelentését vissza nem vonja azonnal, úgy ezt a hamutartót a fejéhez vágom. Az a férfi, akihez Thyssen ezt a felszólítást intézte és aki egy német menekült volt, szó nélkül felállott, Thyssenhez lépett és mielőtt Thyssen fenyegetését beválthatta volna, felpofozta őt. A kinoe jelenetnek a két társaság tagjainak beavatkozása vetett véget. ( HÍREK HEVES VÁRMEGYÉBŐL: Szmrecsányi Lajos egri érsek a következő végzett teológusokat szentelte papokká: Barsy István, Csehil László, Csurilla Lajos, Czakó Ferenc, Debrey Ferenc, Eperjessy Dénes, Gersenyi Péter, Obeda Endre, Olay István, Plankó János, Schober Tibor és Simon Sándor. Ugyanekkor áldozópapokká szentették a következő ferencrendi szerpapokat is: Juhász Ágoston, Kollár Kázmér, Sali Elek, Szabados Anzelm és Thun Albin. Az egri Angolkisasszonyok leánygimnáziumának és felsőkereskedelmi iskolájának a tanévzáró ünnepélyén a műsor szereplői voltak: Wagner Alexandra, Antony Klára, vitéz Veszprémy Dezső igazgató, Ferenczy Rózsi, Kriska Hana, Migály Anna, Graul Klára, Petrovay Ibolya, Halmay Márta és Szlopkó Irén. A tiszántúli esperesi kerület tanítógyűlésén Tiszafüreden Kalocsay Gusztáv kerületi esperesplébánios elnöki megnyitója után Pap Mária naszyiványi tanítónő, Nyika József örvényi kántortanió és Sélley Mária tiszafüredi tanítónő tartottak előadást. A tiszáninneni felső esperesi kerület r. kat. tanítói köre Füzesabonyban tartotta évi közgyűlését. Szabó Elek h. esperes megnyitó beszéde után Fekete Béla besenyőtileki káplán Tábl János szihalmi, Kelemen Ferenc borsa,szemerei és Jósvay Czábor Boroszlói tanítók tartottak előadást. j