Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)
1938-04-01 / 73. szám
Budapest JTSA 38 . Teljes heti rádiómoso évfolyam 73. szám Péntek, április 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .. ..0 pengő | Negyedévre. 10.80 pengő" Félévre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGI És KIADÓHIVATAL, VII. ker., Rákóczi út 54. Telefon: •145-559.*146-«« Jegypénztár, hirdetési-, előga»tési-, utazási- és könyvosztályt VII., Erzsébet körút 18-20 Roosevelt elnök a semlegességi politikáról Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke megírja azt a történelmet, amit csinált. Öt kötetre tervezi a nagy munkát, amely »Franklin Zs. Roosevelt feljegyzései és beszédei« címen fog megjelenni. Az öt világrész valamennyi országában egy-egy napilap megszerezte a jogot, hogy ennek a nagyjelentőségű munkának néhány, eddig még soha meg nem jelent részletét közölhesse. Magyarországon a Pesti Napló kötötte le ezt a sorozatot. Az elnök, aki hivatalba lépése óta az amerikai történelem új korszakát nyitotta meg s aki az amerikai történelem legnagyobb szabású államférfiai közé tartozik, ezekben a jegyzetekben és nyilatkozatokban beszámol arról, hogy hogyan szakított a »dollárpolitikával«, hogyan választotta el az Egyesült Államok politikáját az amerikai nagytőke rideg üzleti politikájától, miképpen kötötte le magát a semlegesség elve mellett, amely persze nem jelent szakítást az általános nagy emberi célokkal és elvekkel, hogyan küzdött Amerika gazdasági újjászületéséért, a munkanélküliség ellen, milyen harcot vívott a konzervatív nagytőkével és nagyiparral, s megvilágítja a »New Deal», amely a roosevelti demokrácia politikája. Első közleményünkben az ötkötetes nagy mű néhány részletét közöljük Amerika semlegességi politikájával kapcsolatban. A semlegességi törvény (Elöljáró megjegyzés: Amikor Olaszország 1935-ben hadműveleteket indított Abesszínia ellen, sokan azt várták, hogy ez lesz a szikra, amely elindítja az általános európai háborút. Ebben az időben az afmrikai közvélemény olyan törvényes intézkedéset kívánt, amelyek az öképességét minden áron átus Egyesült Államok V' megőrzik. Az elnök 1931 semlegességi törvén, volt megelégedve az iyet ez a törvény az irtta, hogy n sem tegyák meg, mielőtt az lejár..Kijelentette: ezek a merev feltételk keverhetnek bennnk t • 7 'k . T.p . hu.gy megóvnának tőle«.) A szenátus egy döntése 1935 augusztus 31-én helybenhagyta a legátfogóbb semlegességi törvényt, amelyet valaha is az Egyesült Államok kongrenzusa hozott. A törvény szerint mint az elnök bejelentette, hogy két vagy több idegen ország között háború indult, typis, lesz fegyverek, muníciók és más hadisigerek kivitele a hadviselő államokba, és amerikai hajók nem szállíthatnak fegyvert a hadviselőknek. Azt is ' lehetővé tette'ez a törvény, hogy az elnök bejelentése után az amerikai polgárok csak tulajdonveszélyükre utazhatnak a hadviselő nemzetek hajóin. A törvény a nemzeti ellenőrzés és férfigyelet legalaposabb rendszerét vezette be a fegyverek és muníciók gyártásával és szállításával kapcsolatban. Ez különben régi amerikai álláspont volt és az Egyesült Államok már 1934-ben a tjerifi leszerelési konferencián indítványozta, hogy a világ valamennyi nemzete tegye magáévá. A fegyverek ellenőrzésére vonatkozó rész a Nemzeti Muníció Ellenőrző Tanács felálltamelynek tagjai a belhadügy-, a tengerészeti fását eredményezte, ügy-, a pénzügy-, a D UTS., • és a kereskedelmi miniszter. A Tanács ellenőrzi a fegyverek forgalmát is. A törvényt 1937 május 1-én megváltoztatták oly értelemben, hogy a fegyverek, muníciók s más hadicikkek gyártói, exportálói és importálói kötelesek bejelenteni működésüket a belügyminiszternek és állandóan készenállni arra, hogy könyveiket és üzleti feljegyzéseiket felülvizsgálják. Fegyverek kivitelére és behozatalára minden esetben engedély kell az engedélyeket nyilvánosságra hozzák. Ez a kormányzat az évek során ragaszkodott ahhoz a határozoti politikához, hogy nem segíti elő a fegyverkivitelt és eltiltja külföldi képviselőit minden olyan cselekedettől, amelyet úgy lehet fetüntetni, mint arra irányuló igyekezetet. ÁM az Amerikában gyártott fegyvereknek nagyobb piacuk legyen külföldön. Ez a politika éles ellentétben állott több más hatalom politikájával. Az abesszin olaj (A szerkesztői mentemítése. A semjenességi Noha a belügyminiszter 1935 október 10-én újra megerősítette és kiterjesztette ezt a nyilatkozatot, hamarosan kiderült, hogy a kormánypolitikának e kijelentései nem voltak elégségesek arra, hogy elriasszanak bizonyos magánosokat és cégeket a hadiszerekkel való kereskedés csábító alkalmától. 1935 október 30-án újabb nyilatkozatot tettem. (A szerkesztő megjegyzése: "A nyilatkozat megintette a nyerészkedőket, s a kormányzat e tökélte magát, hogy nem keveredik bele a konfliktusba és éppen ezért a kormány állandóan figyelteti a hadviselő államok felé irányuló exportot«.) Az eredeti semlegességi felhatalmazási törvény lejárt 1936 február 29-ikén. Amint a kongresszus 1935 januárjában újra összeült, a kormányzat új semlegességi törvényjavaslatot támogatott, amely mint Pittmann-McReynolds törvényjavaslat válik ismeretessé. Ez újabb rendelkezéseket tartalmazott, melyek között a legfontosabbak: 1. Eltiltják a hadviselő kormányoknak adandó kölcsönöket és 2. az elnököt felhatalmazzák, hogy korlátozza a hadviselő felekhez irányuló exportot nemcsak hadicikkekben, hanem más fontos cikkekben, olyan mennyiségre, amilyen '"éget exportáltak az illető országba aőtti években. Amányzat élénken támogatta ezt a vaslatot és a belügyminiszter maga a bizottsági tárgyaláson az elfogult-én aláírta a fiú valában nem Imasóssal, amit lett. Azt ajdnstíjiví tárgyal-16 februárjában Ihető, hogy háborúba ahelyett, mnnmk . . v üiH' ji ivvi. (A szerkesztő megjegyzése: Október 5-én ez a lista érvénybe lépett. Az elnök bejelentette, hogy »sajnos, háború kezdődött Abeszszíria és az olasz királyság között«., hogy a két országba a fegyverexport tilos és hogy az amerikai állampolgárok csak tulajdon felelősségükre és veszélyükre utazhatnak a hadviselők hajóin.) Háborús nyereségek Mint ahogy a semlegességi törvényt elismerő nyilatkozatomban mondottam, ez a törvény nem foglalkozott elég kimerítően a semlegességi kérdés valamennyi részletével. Ugyanaznap, amikor ezeket a nyilatkozatokat megtettem, azt is kijelentettem: »A jelenlegi körülmények között akarom, hogy mindenki megértse: bárki közülünk, aki bármilyen tranzakcióba kezd önkéntesen a hadviselő felek bármelyikével, ezt a tulajdon kockázatára teszik. A spanyol háború sanyol polgárháború 1936 júliusában kongresszusi sziget idején. Az 1935-ös égi törvény nem intézkedett polgárháborúról. Nem volt tehát jogcím arra, hogy a Spanyolországba irányuló fegyverkivitelt megtiltsa a kormány. Mindazonálal a kormány határozottan elriasztott mindenkit az ilyen exporttól. Augusztus 7-ikén a belügyminisztérium a következő utasítást küldte összes spanyolországi képviselőinkhez: »Ragaszkodva rég bevált nembeavatkozási politikájához más országok belső ügyeibe, úgy béke, mint belső ellentétek idején, a kormányzat természetesen a legszigorúbban tartózkodni fog minden beavatkozástól a szerencsétlen spanyol helyzetben. Hisszük, hogy az amerikai polgárok úgy idehaza, mint külföldön igaz hazafisággal betartják ezt a régi amerikai politikát.« Idehaza a belügyminisztérium mindent elkövetett, hogy elriassza a Spanyolországba irányuló fegyverkivitelt, mint semlegességi politikánk szellemének megsértését, noha erre vonatkozó törvényünk nem tótt. Több hónap törvényjavaslat ellenzéke ."Vényjavaslat azonban komoly alálkozott. Ez több helyről hárasutt: bizonyos faji kisebbségektől,, akiknek, hogy az az ország, amelyből a zára törvényjavaslat bizonyos pontjai sérelmeket szenvedhet, számos nemogásztól, akik ragaszkodtak az ügysemlegességi jogokhoz és végül olyan mberektől, akik lelkiismeretesen hitt nem lesz lehetséges végrehajtani a jvaslat egyes exportkorlátozó renttörvényjavaslatot ezek után nem is fel. Ehelyett 1936 február 29-ikén, nap, amikor a fegyverkiviteli tilat, hirtelen új rendeletet fogadtak el, ezt a tilalmat 1937 május 1-ig megírotta és bizonyos kivételekkel meg- hadviselő államoknak adandó kör-