Szabad Vasmegye, 1945. szeptember (1. évfolyam, 118-141. szám)
1945-09-02 / 118. szám
I.évfolyam, 118. szám,_______ Ara 4 pengő________1945. szept. 2. - Vasárnap Megjelenik mindennap, hétfő kivételével Demokratikus napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal Szombathely, Kossuth Lajos u. 6 Csermely Gyula 1906—1945 Szombathely, város fiatal, kommunista polgármestere ravatalon fekszik. Halála őszinte részvétet váltott ki a társadalom minden rétegében. A demokratikus Magyarország harcos előfutárjai közé tartozott, olyan időkben, amikor az uralkodó rendszerrel szemben való legkisebb véleménynyilvánítás is egzisztenciális törést idézett elő és lenézés, kiközösítés volt az osztályrésze annak, aki önérzetesen, férfiasan állotta a Horthy-korszak örök életűnek hitt úri világának a kisemberekre vészt és pusztulást hozó gazdasági és szellemi viharát. Kemény derekú, gerinces ifjú volt már pályája kezdetén Csermely Gyula és nem lehet meghatódás nélkül olvasni önéletrajzát, amelyből ennek a bűnös korszaknak a becsületes emberek számára, küzdelmet és a mindennapi kenyérért való hajszolt, űzött életet juttató korrajza tárul elénk: — Szüleim egyszerű, szegény, parasztemberek voltak, tizennégy hold földjük volt. Tizen voltunk testvérek. Három nőtestvéremnek munkása a férje, egyik bátyám rézöntő, a másik pedig földmives. — Elemi iskolába szülőfalumban, Káraiban, jártam. Tanítóm többszöri felszólítására apám beíratott a szombathelyi főreáliskolába, ahonnan a négy alsó osztály elvégzése után átmentem a felsőkereskedelmi iskolába és ott érettségiztem. Nehéz anyagi körülmények között tanultam és gyalog jártam be Nóráiból az iskolába. — Iskoláimat 1927-ben végeztem el. Ekkor már saját keresetemre voltam utalva mert apámat elvesztettem, pár évre rá pedig édesanyámat is. Ügynökösködésből tartottam fent magamat, majd mechanikus tanoncnak álltam be, fel is szabadultam. Egy ideig bégedként dolgoztam és ekkor kezdődött kapcsolatom az ipari munkássággal, amely a későbbiek folyamán állandósult. — A szakmában fellépett munkanélküliség következtében, más megélhetési forrás után kellett néznem. Ebben az időben az állástalan szellemi foglalkozású fiatalok érdekében indított mozgalomban vezető szerepet vállaltam. Az akkori rendszer szombathelyi uszályhordozói az ifjúsági mozgalom egy-két emberét kezdő tisztviselői állásra nevezték ki, a többit pedig, köztük engem is, a városhoz tettek szellemi szükségmunkásnak éhbérért. — Szombathely város szellemi szükségmunkásaként, 1942 februárjáig dolgoztam és minthogy előmenetelre semmi kilátásom nem volt, átmentem a vármegyei számvevőséghez. Azonban nem sokáig maradhattam ott, mert behívtak katonai szolgálatra . Címe egy mozaik-darab Csermely Gyula munkás életéből. _ Azok, akik ismerték politikai felfogását, mindig számon tartották, mint olyan embert, akinek az eljövendő demokratikus átalakulásban, tehetsége alapján, szerepe lesz. Fáradságot nem ismerő szorgalmas munkája volt Szombathely város közös érdekeinek és a polgármesteri székben különösen megértő, figyelmes és segítségre kész magatartásával csakhamar népszerűvé vált Sikeresen birkózott a mai idők ezer nehézségével és kezdődő betegségével is. Sajnos pár heti küzdelem után kidőlt a munkából és kórházi ágyra került. Még ott is megtartotta érdeklődését a gondjaira bízott ezrek sorsa iránt és intézkedett olyan ügyekben, amelyekről azt látta, hogy nem tűrnek halasztást. Az alattomos kór azonban elhatalmaskodott rajta és szervezete, szívós küzdelem után, alulmaradt ebben a küzdelemben. Szombaton délelőtt összeült a városi tanács, amely az ülésén elhatározta, hogy Csermely Gyulát aváros halottjának tekinti. Temetése hétfőn délután 5 órakor lesz a Szent Márton utcai temetőben. A temetési szertartáson részt vesz a város képviselőtestülete, megjelennek a különböző hivatalok, intézmények képviselői is, akiket a városi tanács ezúton is meghív. Csermely Gyulát ifj. Lődör Jenő polgármesterhelyettes, Kovács József alispán és a Magyar Kommunista Párt szónoka fogja búcsúztatni. A polgármester halálával kapcsolatban a városi tanács Szombathely város nevében a következő gyászjelentést adta ki : Szombathely város elöljárósága és képviselőtestülete mélyen megrendülve jelenti, hogy Csermely Gyula, a város polgármestere, rövid szenvedés után 1945 augusztus 31-én váratlanul elhunyt. Rövd polgármestersége a város életének egyik legnehezebb időszakára esett. Minden igyekezetével s tudásával küzdött, hogy a városban az alkotó munka gyorsan meginduljon és minden egyes polgár gondja nyitott ajtót , talált hivatalában. A város közönsége erős akaratú, tettrekész, építőmunkáját vesztette el. A város halottját 1945 szeptember hó 3-án délután 5 órakor helyezzük örök nyugalomra a Szent Márton-utcai sírkertben. Emlékét kegyelettel őrizzük! Szombathely, 1945 szeptember 1. Városi tanács. Közellátás—korteskedés Kámon község itt fekszik a szomszédban. Egybeépült Szombathellyel. Szép estéken kis séta az egész. Azért mégis a szombathelyi járáshoz, nem pedig a városhoz tartozik. Szőllős is itt van mellettünk, de ezt már a városhoz csatolták. Kámon lakói általában törpebirtokosok és csak kismértékben 15—20 holdas kisbirtokosok. Állatállománya, termésmennyisége kicsi. Miért ne sújtsa a közellátási hivatal ezt a községet erején felüli állatleadással? Miért ne nyomorítsa meg Kámont a közellátási kormánybiztos még jobban, mint más községet, mondjuk Szőllőst, amelynek mezőgazdasági jellege kétségtelenül megvan? Szőllős lakói gazdag, illetőleg gazdagabb birtokosok, mint kámonéi, mégis nem adnak le állatot, mert ők Szombathelyhez tartoznak. Kámon bírája eljárt a főispánnál. Jaczkó főispán úr ragaszkodott a leadáshoz. A biró pedig azt mondta: csak annyit adok amennyit a község kibir. A főispán úr nem volt hajlandó a beosztást megváltoztatni. Hogy ő nem boríthatja fel a beosztást. Kámon pedig adjon állatot. És pedig többet, mint amennyije van. Kámon bírója kommunista. És itt van a kutya eltemetve. Ezért kell Kámoárnak több állatot leadnia, mint ahogy Körmendnek is többet kell leadnia, mint más járásnak, mert főbírája kommunista. A főispán ur tévedett. A főispán ur még sokszor fog tévedni, ha ilyen ítéletekkel sújtja a kisembereket. A főispán ur minden alkalommal tévedni fog, amikor igazságtalan ítéleteket hoz. A dolgozók megvédik a kisembereket. A főispán úr minden alkalommal szemben fogja találni magát a dolgozókkal, ilyen esetekben. Tanulság?! a főispán feladatai közé az igazságosság, nem pedig a korteskedés tartozik, különös tekintettel a közelgő választásokra. i * korteskedás? A következő példa is kiváló. Az U. V. a főispán közbenjárására 2 vagon lisztet kapott. Nagyon helyes. A főispán közellátást csinál. Végre csinálja. Éppen ideje, hogy megkapták az Ü. V. alkalmazottai ezt a lisztet. Az U. V. tisztviselői megérdemlik a kenyeret, ezt a mennyiséget 300 személy kapta. Kérdésünk: mikor kap a műhely és forgalom többezer dolgozója a főispántól számarányának megfelelő mennyiségű lisztet? Vagy a főispán úr a közellátást kizárólag választási célokra tartogatja, mint azelőtt nagynevű elődjei a bort és a pálinkát? * , Jó, hogy a vasútnál tartunk. Tisztelettel megkérdezzük a főispán urat, hogy mit tett a vasúti műhely tetejének helyrehozatalára? Megtette-e a kellő lépéseket, hogy a MÁV műhely dolgozói az ősszel ne legyenek kénytelenek tető híján szabad ég alatt dolgozni. Szerzett már a főispán úr cserepet, gerendát, palát, hogy be lehessen fedni az épületet? Gondolt már a főispán úr arra, hogy nemsokára megindul az esőzés és a gépek, a magyar állam gépei berozsdálnak. Vagy a főispán úr nem ismeri a magyar éghajlatot? nem tudja, hogy jön az ősz és ilyenkor esőzés van? * Lisztellátás? A főispán ur figyelmét hetekkel ezelőtt felhívtuk arra, hogy Kőszeg városának nincsen, lisztje.^ Hogy hetek óta azt sem tudják mi a kenyér. Mit tett a főispán ur Kőszeg város érdekében? Tett ■ egyetlen egy lépést is a kenyérellátás javítására? Nem tett. A kőszegi dolgozók vagy forduljanak fel, vagy szerezzenek kenyeret maguknak ott ahol tudnak. Szerencse, hogy a munkásság és parasztság tudja, hogyan kell egymáson segíteni. Csakugyan igaz az, hogy a főispán urat ebben a pillanatban csak a választási korteskedés érdekli és nem ér rá megyei közellátással foglalkozni? Kis enyhe nyomásért legfeljebb a szomszédba megy el nagy nevű Hám kollégájához. * Mert enyhe nyomás azért van. Cséplőgéphez, traktorhoz olaj és petróleum kell. De csak az kap, aki aláír. Aláír? belépési nyilatkozatot ír alá. Belépési nyilatkozatot? Igen belépési nyilatkozatot a független kisgazdapártba. Egy aláírás üzemanyagot jelent. A főispán úr véleménye szerint ez a közellátás. És ez remekül műkö dik. A mi véleményünk szerint biztos, hogy ez „a“ közellátás. A hiányokat, a szükségleteket a főispán úr ismeri. Ismeri a nehézségeket. Tudna a hibákon változtatni. Nem teszi meg. Nem teszi meg azért, mert ő Vasmegye királya — kiskirálya — és csak egyeseket — akik őfelsége részére megbízhatók — hajlandó támogatni. A dolgozók nála nem tartoznak az „egyesek“ közé. A dolgozók a dolgozók pártjaihoz tartoznak. És anynyit már a főispán király úr is tud, hogy neki a dolgozók pártja érdekében nem szabad egy lépést sem tennie. Ellentétben Tildy Zoltánnal, aki tisztában van azzal, hogy az ország érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Ezért nincs kenyér,ezért nincs petróleum, ezért nincs közellátás. Vak megye népének ilyen főispán királyra nincs szüksége. Az ilyen főispán királynak el kell tűnnie a közéletből. Az ilyen főispán király mondjon le. Minél hamarabb teszi meg annál jobb. Lemondása biztos, hogy megoldja a közellátást. Szombathely város közigazgatása A városházát bomba döntötte romba. Ledőltek a falak, végre minden aktához hozzányúltak — átvitték őket más épületbe. Azután felszabadult a város és a szabadság szellője lengte át az aktákat és az embereket. Sok régi embert elfújt, sok régi aktát elintézett. Úgy látszik azonban, sem elég embert el nem fújt, sem elég aktát el nem intézett! Talán nem lehet szebben megemlékezni Csermely Gyula rövid polgármesterségéről, mintha azt mondjuk: amíg a helyén volt, azt hittük, minden rendben van a városházán, az emberek is, az akták is. Rövid élete és sajnos, oly rövid polgármestersége alatt a szabadság szellője, a munka és önfeláldozás szelleme lebegte át a városházát, megfogta minden tisztviselőjét. Amint a betegség levette lábáról, ellanyhult a szellő, ismét árnyékba borultak az akták, elsötétültek az emberek. A múlt árnyai kelnek életre, megállott a munka és megszűnt a lendület. Kiderült, hogy mégsem fújt el elég embert a szél, mégsem intézett el elég aktát! A városi közigazgatás tehetetlensége most, a legnehezebb időkben kel újra életre. Hiába töri magát egy-két jószándékú, energikus ember, nem hir a tehetetlenséggel, a reakció éledő szellemével. Gyors beavatkozásra van szükség! Erélyes és körültekintő, a mai politikai helyzetnek megfelelő vezetőre, emberek kicserélésére, a régi akták végleges elintézésére. A táj közeledik, lakást, fűtést, élelmezést — ez a városháza megoldani nem fogja.