Szabad Vasmegye, 1946. április (2. évfolyam, 77-93. szám)
1946-04-09 / 77. szám
II. évfolyam, 77. szám. ' Ars 50.000 P 1946. ápr. 9. — Kedd ___________________....______________ . .... ___________ _ ___________ w* . ti tMegjelenik mindennap, N-niisn Szerkesztőség és kiadóhivatals] MtM kivétal^vai__________Demokr ■ tikus nap 11 aps,emb3,he,y. Kanuth Lajos.u. e Magyarország jóvátétel egyezményt kötött a Szovjetunióval és Csehszlovákiával (Budapest, április 8.) Magyarország jóvátétele egyezményt írt alá a Szovjetunióval és Csehszlovákiával. Az egyezmények értelmében Magyarország 50 millió font értékben árut szállít a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának pedig 70 millió font értékben nyersanyagot, készpénzt és munkaszolgáltatást nyújt. Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia számára alumínium gyárat létesítsenek és bauxitot szállítsanak. Megérkezett az első szovjet gabona Marseillebe (Páris, április 8.) Marseilleből jelentik, hogy az első búzarakomány vasárnap megérkezett a kikötőbe- A további szállítmányok is rövidesen befutnak. A Szovjetunió félmillió tonna búzát szállít Franciaországnak. Katonatiszti összeesküvés Franco ellen (Pans, április 8.) Madridban Franco-ellenes összeesküvést fedeztek fel, amelyben a hadsereg sok tisztje is részt vett. Számot, tisztet letartóztattak. A Deraoikus Nőszövetség országos talkozója (Budapest, április 8.) A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége április 8—8 között országos találkozóra hívta össze az ország demokratikus nőtársadalmát. Az ország minden részéről összesereglett asszony-küldöttségeken kívül nagyobb küldöttséggel képviseltették magukat Jugoszlávia demokratikus aszszonyai. A kongresszus díszelnökévé választotta Tildy Zoltánnét, a köztársasági elnök hitvesét. A találkozón Rákosi Mátyás is beszédet mondott. Ebben hangoztatta, hogy a magyar demokráciát olyan mércével fogják mérni, milyen a nők térhódítása, Tildy Zoltánné, Nagy Ferenc miniszterelnök és Rajk Lászlóné szólaltak még fel az első összejövetelen. Esőre volna szükség (Budapest, április 8.) Március 26-tól április 6-ig egyáltalában nem esett eső Magyarországon. A szárazság általános jellegű, főleg a Duna vonalától keletre eső területeken, ahol a téli hótakaró is elmaradt s az ebből származó nedvesség is elmaradt. Annyival károsabb ez a szárazság, mert a 20—25 fokos felmelegedés csak fokozza a növények vízszükségletét. Pillanatnyira nincs semmi kilátás arra, — a Meteorológiai Intézet jelentése szerint, — hogy egy-két napon belül országos jellegű, nagy esők lépjenek fel. EGYIPTOM Azim pasa, az arab liga főtitkára ki- felentete, hogy az arab liga tripoLgánia részére teljes függetlenséget követel és ellenzi a gondnokság gondota- Az idén május elseje a munkásegység ünnepe A reakciólleni harc és a demokrácia vívmányainak védelme a munkásság ünnepének programmjában (Budapest, április 8.) A közeledő május 1-jének méltó megünneplésének előkészítésére Budapesten a két munkáspárt és a szakszervezetek képviselői közös bizottsági ülést tartottak. Elhatározták, hogy az idén ezt a napot az egész országban a munkásegység, a reakcióellenes harc és a demokratikus vívmányok védelmének jegyében ünnepük meg. Az ünnepségek előkészítésébe mindenütt belevonják a szakszervezeteket is a munkáspártok.•■»y m “w w> Nyilvánosságra hozták a kormány gazdasági tervét A Magyar Kommunista Párt több héttel ezelőtt hatalmas gazdasági tervet készített, amely a gazdasági élet rendjére vonatkozó minden gyakorlati megoldást tartalmaz. Az MKP gazdasági terve magában foglalja mindazokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasai: a gazdasági zűrzavar megszüntetésére, a gazdasági szabotázs megfékezésére, a kiterjesztett állomássáási programm megvalósítására, a földreform befejezésére, a vasacél- és széntermelés helyreállítására, a jegyrendsor kiterjesztésére, értékálló pénz megteremtésére, az állami hitelnek megszorítására, a szigorú állami takarékosság bevezetésére, a B- tisza vígr óhajtására, egyes hivatalok megszüntetésére, a bankok ellenőrzésére, a jóvátételi visszaélések kiküszöbölésére, új adózási rendszer bevezetésére, amely a tehetőseket terheli, a valuta- és aranyüzérekkel való leszámolásra, a kötöttgazdálkodás bevezetésére. A Függetlenségi Front többipártjai is nyújtottak be gazdasági terveket. Most nyilvánosságra hozták a Joorming gazdasági tervét, amelynek alapja a Magyar Kommunista Párt által benyújtott gazdasági terv. A kormány szinte teljes egészében magáévá tette az MKP gautalási tervét. A hangsúly most azon van, hogy ezt a tervet következetesen is a legnagyobb eréllyel kell végrehajtani. A kormány gazdasági tervének elgondolásai ezek: A termelés 1. 1946 június elsejéig államosítják a szénbányavállalatokon kívül a bauxit- és aluminiumvállalatokat, a kőolajtermelő és feldolgozó vállalatokat, valamint államosítják vagy községesítik a villamos erőműtelpeket. Állami kezelésbe veszik a főként jóvátételre dolgozó Weiss Manfred, Ganz és Rimamurányi vállalatokat. 2. 1946 december 31-ig befejezik a földbirtokreformot, azaz végrehajtják az ujgazdák tulajdonának telekkönyvezését. Az 1945 december 31-ig kiosztott földeket az ujgazdáktól nem lehet elvenni. Ahol 50 holdat meg rém haladó parasztbirtokot osztottak fel, azt vissza kell adni eredeti tulajdonosának, azoknak pedig, akiktől a földet visszavették, lehetőleg a község határában, amennyiben ez nem volna lehetséges, másutt kell földet juttatni. Ha 50 holdat meghaladó parasztbirtokot, vagy gyakorlati gazdi birtokát osztották fel, az igy kiosztató birtokok az új gazdák tulajdonában maradnak, az eredeti birtokost pedig másutt, lehetőleg a felszabaduló sváb földekből kell karpólni. Ha nem gyakorlati gazdálkodótól vették igénybe a törvényszent ,megbágyáslya fö1d birtokot, akkor nem földben, hanem más értékekben nyernek kárpótlást. A svábok kierepílését fokozott ütemben fogják végrehajtani. 3. A feketekereskedelem leküzdésére — az állam teherbíróképességéhez mérten — támogatja a kormány a szövetkezeti mozgalmat és 1946 június 1-ig megalkotják a szövetkezeti törvényt. 4. 1046. év végéig üzembe helyezik az ország valamennyi nagyolvasztóját és Martin kemencéjét. A vas- és acéltermelésben ezalatt az idő alatt meg kell közelíteni a békebeli színvonalat és el kell érni a széntermelésnat: 1938-05 szír.vonalát. A feladatok megoldására összpontosítják a kormányzat és ország minden erőfeszítését. A közellátási kormányzat feladata a munkásság élelmiszerrel és ruházattal való ellátása Az iparügyi és kereskedelemügyi kormányzat feladata a termelés fokozásához szükséges nyersanyag és üzemanyag biztosítása, valamint a szállítási eszközök rendelkezésre bocsátása. 5. Az összkormányzat a Szakszervezeti Tanáccsal karöltve gondoskodni fog a vas- és kohóiparban, valamint a szénbányászatban a munkaerőszükséglet kielégítéséről és a munkabérrendszer olyan átszervezéséről, mely az egyéni munkateljesítmény növelését, a munkás érdekeltségét a termelés fokozásában és egyúttal anyagi helyzetének javulását mozdaja elő. Az anyaggazdálkodás és elosztás 1. Központi anyag- és árhivatalt állítanak fel, melynek feladata a nemzetgazdaság szempontjából fontos nyersanyagok és félkészgyártmányok nyilvántartása és ezek eloszlása. Szigorú tiltó és büntető rendelkezéseket bocsátanak ki a nemzetgazdaság és közfogyasztás céljaira szükséges anyagok fényűzési célokra való felhasználásának megakadályozására. Feladata továbbá az árak és tarifák szabályozása, a nemzetgazdasági érdekeknek és szociális szempontoknak szem előtt tartásával. 2. A külkereskedelem állami irányításának és ellenőrzésének elve alapján az 1946—47-as gazdasági évre szóló külkereskedelmi tervet dolgoznak ki, melynek fő célja ipari termelésünk nyersanyag ellátásának biztosíása. 3. A terménybeszolgáltatási rendeket szigorúan végrehajtják, hogy az állam biztosítani tudja az aratás után az élelmiszerfejadagok felemelését. 4. Fokozatosan kiterjesztik a jegyrendszer alapján történő ellátást az összes fop.’osabb érelmiszerekre, kőszükségre, re-’ •-», ruházatra és libbelr*. Pénzügyi intézkedések 1. A rendes évi állami költségvetés előkészítésére 1945 második negyedétől kezdve a kormány negyedenként adópengőben költségvetést állít össze és ezentúl csakis a költségvetés alapján bocsát hiteleket az egyes tárcák rendelkezésére- A kormány meg fogja szorítani a hitelek kiutalását és szigorú sorrendiséget állapít meg a hitelek folyósíásánál oly módom, hogy elsősorban a vas- és kohóipar, bánya ,par, közlekedés, valamint a mezőgaz-dasági termelés fellendülését biztosít- ja. 2. A kormány kötelezi az önkormányzatok vezetőit, hogy kiadásaikat saját bevételeikből fedezzék és elhatározza, hogy még ez év végéig fokozatosan megszünteti az önkormányzatok állami támogatását. Szigorú intézkedéseket léptet életbe a kormány, hogy biztosítsa az önkormányzatokhoz befolyó állami adók haladéktalan további áfát az állampénztárba. 3. Az állami üzemeket a kormány arra kötelezi, hogy még ez évben saját erejükből teremtsék meg pénzügyi egyensúlyukat. 4. A kormány szigorúan végrehajtja azon elhatározását, hogy egyes tárcáknál bármily címem befolyó jövedelmeket csakis a rendes állami költségvetés keretében lehessen felhasználni. 1. Az államháztartás kiadásainak csökkentése céljából a kormány a köztisztviselők, közületi alkalmazottak létszámát 1946 június elsejéig az 938-as létszám alá fogja apasztani. Az elbocsátott tisztviselőknek 45 éves korra alig az állam súlyos pénzügyi helyietére való tekintettel nyugdíját átmenetileg beszünet és végkielégítést jogósít, melynek mértékét külön rendelettel szabályozza. Mindenekelőtt elbocsátandók azok, akik az igazoló eljáráson büntetéssel mentek keresztül, akik szolgálati helyükről önként eltávoztak és 1945 május elsejéig nem jelentkeztek szolgálattételre, továbbá azok, akik demokráciaelenes magatartást tanúsítottak. A kormány mindent elkövet, az elbocsátandó tisztviselők termelőmunkába való elhelyezésére. 6. A kormány felülvizsgálja a nyugdíjasok állományát és csökkenti vagy megvonja a nyugdíjat azoktól, akiknek egészben, vagy részben jövedelmük van. A negyvenötéves korhatár alatt a nyugdíjjogosultság megállapításánál a munkaképesség is irányadó. 7. A honvédség létszámát átmenetileg 15 000 főben szabja meg a kormány. A rendőrség létszámát pedig 5000 fővel csökkenti. 8. A legszigorúbb takarékosságot írja elő a kormány a külképviseletek- nél, egyben a legkisebb létszámot állapítja meg. 9. Megszűnnek a felesleges hivatalok és intézmények, illetve különféle hivatalok összevonatnak. 10. A jóvátételi megrendeléseknél visszaélések meggátolására a kormány kiküszöböli a rezsimunkát és ehelyett a megrendeléseket egységáras alapon, fogja eszközölni. A jóvátételre dolgozó vállalatok hitelkérelmeit és azok felhasználását a Jóvátételi Hivatal útján szigorúan ellenőrizteti. 11- A Nemzeti Bankot minden tekin-tetben alárendeli a pénzügyi kormányzatnak. 12. 1946 június elsejéig életbe lépteti a kormány a bankok egész ügyviteleik állami ellenőrzését. 13. Szigorúan büntetik az adócsalókat és gondoskodnak azok rendszeres behatásáról. A pénzügyminiszter utapsítja a kormány egy hónapon belül kidolgozandó új adózási rendszer készítésére. 14. Az állam által 1938. óta magánvállalatoknak nyújtott beruházási hozzájárulásokat és támogatásokat a kormány Visszaszerzi .az