Szabad Vasmegye, 1946. június (2. évfolyam, 119-141. szám)
1946-06-01 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Itt az ideje, hogy Magyarországon a parasztságot ne csak nagy-budapesti aszfalton nőtt monoklis kisgazdák, hanem igazi falusi parasztok képviseljék. Rákosi Mátyás szombathelyi beszédéből. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VAS MEGYEI NAPILAPJA '' HUfi'iff ^iflliTiffn'rTatTS^l^ritTii^ifriflTr‘'TfiT ^rnTnnrrrTTTfmnw,inirrT^^^*««»«*«»i¥i- ■ 1 ff. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM. . | AA .J|J # _ Ara I UU millió pengő. szombat, 1916 junius 1. Ingyen különvállatok indulnak-kor a tüntetés résztvevőivel Sopronba. Sávánól és Gelldömölkről is indulnak különvonatok. Június 2-án, vasárnap délelőtt a Magyar Kommunisztia Párt soproni szervezete hatalmas tömegtüntetést rendez a Szociáldemokrata Párt és a Sza szervezetek bevonásával Sopronban. A tömegtüntetés célja Habosi elvtársunk keaposvári nyilatkozatának szellemében az osz irák elcsatolási törekvésekkel szemben demonstrálni azt, hogy Sopron magyar, eltávolította falai közül a hazaáruló svábokat, tehát magyar is marad. Ha tüntető nagygyűlés vezérszónoka Kossa István elvtára, a Szakszervezeti Tanács főtitkára. A vas megyei kommunista pártszervezetek felszólítják a megye dolgozóit, tartsák hazafias kötelességüknek Sopronnak Magyarországhoz való tartozásáért a tömegtüntetésen tömegesen részivenni. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Fel Sopronba! Az államapparátusban való nagyobb részesedésre irányuló kisgazda-követeléseknél — írja Révai József elvtárs a Szabad Nép csütörtöki vezércikkében — a fő érv ez: a demokráciában a többségnek kell érvényesülnie, lévén a demokrácia semmi egyéb, mint a többség uralma. A demokráciának ez a meghatározása azonban vagy semmitmondó közhely, vagy veszedelmes féligazság. Mert nem minden többségi uralom: demokrácia. Ha a ,,többség’ antidemokratikus, akkor a többség uralma nem demokrácia. Épp Magyarországon, ahol több mint huszonöt esztendőn át Horthy reakciós, ellenforradalmi, félfasiszta rendszere volt uralmon és fertőzte meg széles tömegek gondolkodását is, épp nálunk nem felesleges nyomatékkal hangsúlyozni, hogy a demokrácia nem akármilyen többségnek, hanem a demokratikus többségnek az uralmát jelenti. Az a többség, amely nálunk a tavalyi választásokon kialakult, nem homogén demokratikus többség és kérdés, hogy ezen a többségen belül kié az igazi többség, a demokrácia hiveié-e, vagy a demokrácia ellenfeleié? A Kisgazdapárt 2 millió 700 ezer szavazatával a demokrácia balszárnyának 2 millió szavazata áll szemben és ha a Kisgazdapártra esett szavazatokból leszámítjuk a nem-demokratikus szavazatokat, akkor kétségtelen, hogy a magyar nép demokratikus többsége nem a Kisgazdapárt, hanem a Baloldali Blokk táborában áll. Nem ma mondjuk először, hogy a magyar demokrácia fejlődésének döntő akadálya demokratikus és nemdemokratikus elemek összevegyülése a Kisgazdapártban. A koalíció meg-megújuló válságainak döntő oka a Kisgazdapárt vezetőinek merev és görcsös ragaszkodása a demokrácia híveinek és a demokrácia ellenfeleinek „egységé- ből” származó látszattöbbséghez De a demokrácia balszárnya, melynek táborában a demokrácia valódi többsége áll, nem deferálhat egy látszattöbbségnek, mely, igen. jelentős reakciós erőknek köszönheti létrejöttét. A Kisgazdapárt vezetőit hipnotizálja saját látszattöbbségük és nincs elég morális és politikai bátorságuk maguk előtt felvetni a kérdést: kik azok, akikkel együtt többségünk van? A tavaszi választásokon a Kisgazdapárt felhasználta, megjátszotta a széles, reakciós közhangulatot, ezért győzött és most a Kisgazdapárt demokratikus vezetői nem veszik észre, vagy nem vallják be, hogy a török, akit fogtak, nem engedi őket. A többség, tehát a reakciós erőkkel való egység fenntartása kedvéért mennek jobbra maguk is, engednek a jobboldalnak. A 20 képviselő kizárása a Kisgazdapártból márciusban lényegében nem változtatott azon, hogy az iramot, a politikát, az irányt a Kisgazdapártban a jobboldal diktálja, akár közvetve, akár közvetlenül. A Kisgazdapárt nagyobb részesedést kíván a hatalomból De hogyan lehet tiszta lelkiismerettel és a demokrácia jövőjéért való felelősséggel nagyobb részt adni a Kisgazdapártnak, teszem a karhatalom fölötti rendelkezésből, amíg nem tudjuk, nem a demokrácia ellenségeire bízzuk-e a demokrácia rendfenntartó erejét? A magyar demokrácia még fiatal, még nem szilárdult meg, kétszeres oka van tehát arra, hogy zsákban macskát ne vásároljon. Tudjuk, hogy igen sokan mindenféle terveket kovácsolnak a békekötés utánra Tudjuk, hogy a földalatt szervezkedő és fegyverkező fasiszták ezekre a tervkovácsokra számítva és építve, sokszor velük kapcsolatban, készítik elő — bizonyos feltételektől függővé téve — a polgárháborút. Nos, nem óhajtjuk, hogy Magyaroszágon polgárháború legyen És a reakció polgárháborús terveinek meghiúsítását nem építhetjük arra a fölötébb bizonytalan tényezőre, hogy váljon a kisgazdapárti rendőrkapitányok történetesen jó demokraták lesznek-e? A Kisgazdapárt vezetői megsértődnek, ha ennek a bizalmatlanságunknak nyíltan kifejezést adunk. Kovács Béla például azt állítja, hogy mi „általános sítva rágalmazzuk a Kisgazdapárt tömegeit’*. Biztosít bennünket arról, hogy ők „boldogan szabadulnak a hozzájuk beszivárgott csirkefogóktól”. De, kedves Kovács Béla, a sértődöttség itt nem használ. Itt politikai tényekről van szó A Kisgazdapárt paraszti tömegeiről mi soha egy rossz szót le nem írtunk. Ami pedig a Kisgazdapártba beszivárgott „csirkefogókat’* illeti, e kissé morális szű meghatározás helyett, politikailag kellene körülírni azokat, akiktől a Kisgazdapártnak „boldogan” kellene „megszabadulnia**. Ha a Kisgazdapárt például „boldogan megszabadulna” azoktól, akik a parasztegységet ma is a munkásság ellen hirdetik, akik a miniszterelnök beszámolója fölötti vitában Nagy Vincééknek tapsoltak, akik a csehszlovák-magyar szerződést alkalomnak tekintették arra, hogy megpróbálják megbuktatni a saját pártjukbeli külügyminisztert és akiknek a párisi kudarc jó ürügy volt arra, hogy irányváltozást próbáljanak kicsikarni a magyar külpolitikában — ha a Kisgazdapárt — nem úgy általában a „csirkefogóktól’*, hanem ezektől az uraktól (akik nem is mindig „csirkefogók”) akarna „boldogan megszabadulni’* — akkor a magyar politikai helyzet egyszeriben tisztázódnék, egyszeriben megszűnne a bizalmi válság a koalícióban, akkor a Kisgazdapárt követeléseit nemcsak teljesíteni lehetne, hanem még túl is lehetne teljesíteni. Egy valóban homogén, valóban — és nemcsak felerészben — demokratikus Kisgazdapártnak, mely a magyar demokrácia balszárnyával együtt alkotná azt a többséget, melynek uralma valóban a demokrácia uralmát jelentené — egy ilyen Kisgazdapártnak minden jogos követelését azonnal teljesítenénk, még a „számarányon” felül is. De egy olyan Kisgazdapárttal szemben, mely nem teszi lehetővé, hogy fasiszta szervezkedés irányításával gyanúsított tagjai ellen nyomozni lehessen, igenis bizalmatlanok vagyunk. Igenis bizalmatlanok vagyunk egy olyan Kisgazdapárttal szemben, mely kortokul és érvek elől elzárkózva fedezi a köztársaság elleni szervezkedés gyanújába keveredett képviselőit. Bizalmatlanok vagyunk egy olyan párttal szemben, melynek hivatalos lapja most már nemcsak Gyulai és Fillér képviselőket fedezi, hanem a gyöngyösi fasisztákat szőröstül-bőröstül. írván: „Csupán arról van tudomásunk Gyöngyösről, hogy ott valóban volt fegyver, de nem összeesküvés céljaira, hanem ademokratikus pártok elleni fenyegetések hatása alatt a védekezés céljaira.” A Kis Újság, íme, most már Kiss Szalézt is védi. A fasiszták régi trükkje a demokrácia elleni fegyverkezést „önvédelemnek” feltüntetni. És ez a fasiszta trükk a Kisgazdapárt lapjában kap hangot! Kiss Szalézék— a Kis Újság szerint — nyilván „önvédelemből’ gyilkoltak meg orosz tiszteket is! Amíg a demokratikus koalíció legnagyobb pártjának hivatalos lapjában ilyen fasiszta kakuktojásokat lehet elhelyezni, — biztosra vesszük, hogy Kovács Béla tudta nélkül, ami azonban súlyosbítja és nem enyhíti a helyzetet, — addig nincs még közös tárgyalási alap sem. Nem tudni, kiknek tennénk engedményt, ha a Kisgazdapárt követeléseit teljesítenénk: nem azoknak-e, akik a fasiszta szervezkedést jogos „önvédelemnek” tartják? Márpedig zsákban macskát nem veszünk. A pénzügyi és gazdasági rendcsinálás munkája megköveteli a koalíció egységét. De ha azok, akik a koalíció egységének aláaknázásával tulajdonképpen magát a szanálást akarják lehetetlenné tenni, hadat üzennek a demokrácia balszárnyának, akkor állnunk kell a harcot a pénzügyi és gazdasági rendcsinálás érdekében is . Szovjet ifjúsági küldöttség Budapesten (Budapest, május 29.) A MaDISZ meghívására szovjet ifjúsági küldöttség érkezik Budapestre. A MaDISZ még a múlt év októberében meghívta a Szovjetunió ifjúsági képviselőit Magyarországra. Most kapott értesítés szerint a szovjetifjúság héttagú küldöttsége valószínűleg a hét folyamán Budapestre érkezik.