Színházi Élet, 1915. október 10–17. (4. évfolyam, 6. szám)

1915-10-10 / 6. szám

IV. évfolyam. 1915. október 10-től október 17-ig. 6. szám. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 . Negyedévre 3.— « SZÍNHÁZI ÉLET Hirdetések díj­szabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében KORDA SÁNDOR. Egyes szám­ára : Budapesten 24 fillér. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti szinházak egész heti szinlapjával. V„ Visegrádi­ utca 3. Telefon 13—31. A Nemzeti­ szinház kapunyitása. — Palika. "tt^^n­emzeti időkben magyar darab­ra H bal kezdi szezonját a Nemzeti színház: az első előadás Gábor Andor „Palika" című­ darab­jának bemutató-előadása lesz. Hogy min­denki nagy kedvvel és izgalommal készül a bemutatóra, az most nem frázis. A kedvet az okozza, hogy nagyon jók a szerepek, az izgalmat az, hogy nagyon nehezek. Gábor most másodszor kerül színre a Nemzetiben. Három évvel ezelőtt játszották Liptai Imrével együtt írt „Sarkantyú" című darabját. Akkor a kritika az örven­detes és elismerő meglepetés hangján vette tudomásul, hogy a legviccesebb kuplék és a legfalrengetőbb Pufi-mókák vidám embere igen jól kezeli azt a tollat is, amely komoly és mélyen járó témák iro­dalmi súlyú mondatait veti papírra. Most ez még örvendetesebben és erősebben ki fog derülni. Gábor, aki tenger darabot lefordított már életében és kísérteties biz­tonsággal ismeri minden szó, gesztus és szin­teátrális hatását, fiatal éveit messze túlnövő öreg rutinnal ír a színpadra s ez a biztonság, amely már egy fölényesen kezelt kézügyességgé vált nála, engedel­mesen szolgálja a komoly és tehetséges költő célját, az értékes téma színpadi érzékítését. A téma ezúttal egy fiatal fiú erős tra­gédiája. Palikának hívják a fiút, már nem kis gyermek, de még nem férfi. Most tette le az érettségit egy vidéki, drága inter­nátusban, ahol bőkezű nővére nevelteti. Ez a nővér színésznő s a naiv Palika boldogan és hálásan gondol nővérére, a nagy művésznőre. Az érettségi után haza­jön Palika és megtudja a nagyon is mez­telen valóságot. A nővére igen kis színésznő, de annál nagyobb kokott és őt gazdag nagyurak diszkrét pénzén nevelték ilyen előkelő internátusban. A tizennyolc esz­tendő naiv gyereksége és esetlen idealiz­musa nem bírja el ezt a brutális lelki csapást. Innen a fiú tragédiája, ebből a csomóból visz a kibonyolódáshoz az író egész sor megrázó jeleneten át. Hogy mi a vége, azt a bemutató előtt nem illik részletesen elmondani, Palika minden­esetre életben marad annak a számára, akibe szerelmes. Mert hiszen az csak ter­mészetes, hogy tizennyolc esztendejével szenvedélyesen szerelmes. Ezt a szerepet, a legérdekesebb és leg­nehezebb színészi feladatok közé tartozót, Rajnai Gábor fogja játszani, a Nemzeti színház Király Ernője, Csortosa és Kör­nyeije egy személyben. Olyan passzióval készül a bemutatóra, mint annak idején a Faunra készült. Kétségtelen, hogy ennek az alakításnak színészi sikere sem lesz kisebb. Egy másik főszerepet Rákosi Szidi játszik : ő a Palika anyja. Az ő páratlanul éles jellemző erejének itt kiváló tere van. Az anya, ahogy meg van írva, a legszíne­sebb és legeredetibb színpadi alakok közül való, — méltó a Rákosi Szidi ős­humorára. Hasonló az eset Palika apjának a szerepével. Ez az apa egy furcsa, sze­rencsétlen részeges fráter. Somlay Artúr játsza, — a szerep lélektani finomságait és egészben véve érdekes nyers erejét az isten is neki teremtette. Paulay Erzsié sem kis feladat és szintén nem érdektelen : ő játsza a nővért, az élettől agyonhajszolt, családjáért küzködő, boldogtalan kokottot. J^^ä

Next