Színházi Élet, 1919. március 16–22. (8. évfolyam, 11. szám)
1919-03-16 / 11. szám
Vik. évfolyam 1919 március 16-tól március 22-ig Egyes számára : Budapesten és vidéken . . K Jt/ SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta-melléklettel Budapesten és vidéken Egész évre . 84.—K Félévre . . . 32.K Negyedévre . 16.—K 11. szám ú» Hirdetések mm.-sora 2 korona Szerkesztőség Erzsébet-körut ,24 Telefon: 34-97 Kiadóhivatal Erzsébet-körút Telefon : 9-48 29 A jegypénztár száma : 74-66 A/CIA NÉGYEST BIHÓ LAJOS A BELVÁROS/ SUMÁZBAN írókról, akik után vannak, akik még nem tettek pontot mondanivalóik után, sohasem szabadna végleges ítéletet mondani. Tessék csak arra a Maeterlinckre gondolni, aki a „Monna Vanná"-t írta és a „Kék madár" későbbi szerzőjére. Ki találja itt meg a fejlődés egyenes és logikus fonalát ! Az írói természetet éppen a legértékesebbeknél lehet a legkevésbé törvényszerűen megállapítani. Mintha a fejlődésnek nem is lennének törvényszerűségei. Ezen az alapon ugyancsak nehéz megérteni, hogyan jutott el Biró Lajos a „Sárga liliom"-tól, vagy a „Rablólovag"-tól a „Francia négyeséig. Hogyan lehetséges az, hogy, aki eddig nehéz acélsíneket fektetett a színpadi gondolatai alá és dübörögve rohant a mondanivalóival, most felül a ringó delizsánszra és elmult idők pasztellmezőin bandukol ? . . . A felelet egyszerű. Minden igazi művész holtáig fejlődik, a fejlődés pedig nem ismer következetességet. Az iró sohasem lehet olyan zárt természet, mint például a zeneszerző. Az iró minden iránt érdeklődik és az élet minden megnyilvánulásában benne él. A minden iránt érdeklődő iró nem roboghat folyton vonaton, nem érheti be mindig az ablaka előtt forgó világgal, néha le kell, hogy zálljon a kényelmes expressről, gyalog kell rónia a földeket, le kell hajolnia a virághoz és fel kell, hogy nézzen a fák koronájára. Az élet nemcsak nagy hatásokból, nagy összeütközésekből és nagy távlatokból áll. Író — embernek a színpadon sem lehet kimerítő programmja. Az életben meghitt közelségek is vannak, apró epizódok és mosolygó zsörtölődések is. Az életnek nincs drámai programmja, aminthogy nemcsak árnyéka van, de fénye is, nemcsak bánata, de derűje is, a problémák mellett ott vannak a napvilágos egyszerűségek, a nagy effektusok mellett a mindennap apró eseményei, amiket az irónak, ha iró, mind meg kell, hogy lásson. A „Francia négyes" az életnek erről a derűsebb, csendesebb, kedélyesebb oldaláról mutatja be az irót, abban a pillanatban, amikor leszáll a vonatról és magányosan, talán fütyörészve, a sok rohanás után megpihenve elindul a napsütésben igazi fák és igazi ég alatt. Biró Lajosnak a Belvárosi Színházban bemutatott vígjátéka már a szerkezetével is elárulja az író szándékát. Két felvonásost irt, ami azt jelenti, hogy eleve lemondott a középső felvonás obligát nagy összeütközéséről, arról a nagy feszültségről, mely úgyszólván egyetlen feltétele ma a színpadi művek életbenmaradásénak és sorozatos sikerének.