Szőlőszeti és Borászati Lap, 1896 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-09 / 1. szám

2. oldal. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI LAP, KASSA 1. szám. akaratukat lapunk irányában jövőre is változatlanul megtartani kegyeskedjenek. Ezen reményben nyitjuk meg az új évfolyamot. A »Szőlészeti és Borászati Lap«-ot illető mindennemű megkereséseket, kéz­iratokat, előfizetéseket, hirdetéseket stb kérjük ezentúl Kassára czímezve alul­írott nevére küldeni. Hazafiui tisztelettel Maurer János, szerkesztő-kiadó. Követésre méltó példa ! Örömmel vettük a hírt, hogy a tolna­megyei gazdasági egylet rekonstruált uj szőlőkre dijakat tűz ki, melyek czélja, hogy Tolna megye egykor viruló —­ most elpusztult — szőlőhegyei ismét benépe­­sittessenek. Hálás elismeréssel kell adózni azok­nak, kik az eszmét kezdeményezték s kik kivitték, hogy az egylet pénztárából kis gazdák díjazására 350 korona fo­­lyóvá tétetett. Mert bizony a kis szőlősgazda mun­kásságának ösztönzésére nagy befolyás­sal van a pénzbeli segély és nagyon is gyakran halljuk, hogy tétlenül marad az akarat, ha hiányzik a ,,Nervus rerum.“ Mintegyrészt örülünk a nemes kezdemé­nyezésnek, úgy másrészt szomorú tény­ként kell registrálni, hogy a 350 korona kiosztásánál meg fogják ugyan nyerni a dijakat azok a néhányan, kik reá szolgáltak és azt megérdemlik, de men­­nyivel nagyobb azoknak száma, k­i­k nagyon is sürgősen reá­szo­rulnak a segélyre, de már nem kaphatnak belőle! Ezeken is kellene segíteni. Azt hisszük, Magyarország szőlészete országos ügy s ezen kérdéssel kormányzatunknak kellene foglalkoznia. A gazdasági egyesület saját erejéből többet nem tehet, de kellene tennie a földmivelési ministeriumnak. Ha mind­azon szegény sorsú termelők, kik saját jó­voltukból megkezdték szőlőik rekon­ TÁRCZA Szaklapjaink ! Boldog Magyarország! Hazánk par excellent nagy bortermelő állam. Borai uralják a világ piaczát. Több millió bortermelő lakosa a gazdagság árjá­ban úszik s minden fényűzést megengedhet magának. Páratlan boldog Kánaán földje ez a szép Magyarország! Most karácsony és újév táján a buda­pesti napilapok mindegyikének van valami „leg“ előtaggal kisujtásozott mondaniva­lója. A legjobb az „Egyetértés“; a legelterjed­tebb a „Budapesti Hírlap“; a legtöbb ked­vezményt adja a „Pesti Hírlap“; a leglibe­­rálisabb a „Magyar Újság“; a legszebb tollú a „Magyarország“; a legolcsóbb a „Nemzeti Újság“; a legjobban informált a „Pesti Napló“; a legnépszerűbb a „Hazánk“; mindenkit legjobban boldogít a néppárti „Alkotmány“; a magyar társadalom egyedüli lapja a „Magyar Hírlap“ pedig mindent a l­e­g­ingyenebben ad. Boldog Magyarország?! A budapesti napilapokon túltesznek a bo­rászati szaklapok. Egyik kövérebb a másiknál, vastag a hájtól mindegyik, csak a velő hiányzik bennök. Quanta species­­ cerebrum non habet — mondja Phaedrus. Mindegyik programmja: boldogítani a „tisztelt olvasókat“. Egy év óta — mint

Next