Szózat, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

1924 FEBRUÁR 1 PÉNTEK Kizárták a képviselőket, tényleges tiszteket és tisztviselőket a földigénylésből Folytatták a fölreformnovella vitáját — Még egyszer az Eskütt-ügy A nemzetgyűlés csütörtökön délelőtt és dél­­tán folytatta a földreformnovella részletes vi­­tját és mindössze a második szakasszal vég­ett Két igen lényeges és elvi jelentőségű kér­ésben döntött a mai ülésen a nemzetgyűlés. I­or Gaszton annak kimondását kérte, hogy a­öldreform alaptörvényében a földigénylő ka­­tgóriákra nézve megjelölt sorrendet minden őrült tények között vegyék figyelembe és zárj­ák be és addig ne lehessen a következő kategó­­iába tartozó földigénylőt földhöz juttatni, míg z előző kategóriába tartozó földigénylők vala­mennyien kielégítve nincsenek. A Ház ezt bel­etette. Ez helyes is, mert vannak olyan mél­­inylást érdemlő és a nemzet nagy céljai szem­­entiából fontos esetek, amikor a paragrafu­­skhoz való merev ragaszkodás csak káros vélményeket szülne. A m­ásodik döntés ugyancsak Gaal Gaszton ak­iativájára történt, de egy kompromisszu­mos szöveg alapján. Ez a szöveg kimondja, egy nemzetgyűlési képviselők, aktív katonat­isztek és tényleges szolgálatban álló közalkal­­mazottak földet ne igényelhessenek, csupán arhelyet. Akik ezt a határozatot keresztülvit­­ik, azzal­­indokolták állásfoglalásukat, hogy érik a közmorált és azonkívül az az inter­­nájuk, hogy elsősorban a földmiveléssel hiva­­ásszerüleg fecímkopó, földből élő -ir-fsteleiv?*: nsának földhöz. Ami a közmorált illeti, azt minden téren, még pedig kíméletlen következe­­ességgel meg kell védeni. A második érv te­­intetében pedig csak az a megjegyzésünk,­ogy a törzsökös magyarságnak minden rétegét s társadalmi osztályát egyaránt fel kell ka­­d­ni és megerősödéshez kell segíteni, mert sak így erősödhet meg maga a nemzet A nemzttgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta Mity­ovtovszky Béla eln­ök. A napirend előtt Lénával István segítfélyes kérdésben szólal fel. — Férfias kötel­ességemnek tartoni — úgymond —, egy tegnapi viselkedésem­ért, mellyel a Ház tanács­adási rendjét megzavartam, ünnepélte­ ótsú és nyi­vá­­osan a Házat megkövezem. Mentségemül szolgáljon a a vihar, mely ebben a tereimben tamuíbon­t s amely­­y jelenségekre vezetett, melyek miatt nemcsak ne­am, hanem nagyon sokunknak kell nostra culpát mondanunk. Ezután harmadszori olvasásba® fogadták el a t­htartalmazási törvény­javaslatot. Áttértek a földreformnovella észleles tárgyalására. „ Dénes István indítványozza, hogy iktassanak be 3 bekezdést, mély felmemdija, hogy aki erkölcstelen, annikakarülő életmódot imutat, az ingatlanhoz juttat­­ható ne legyen. Rupert Rezső m Amerikából visela vándorlók ér­­ekében nyújt be javaslatot. Nagyatádi Szabó István 51dmáv®lé&na*vi mánisatek­ reflektálva a felszólald­okra, a t­i­«*a vándorlást totóéra, megjegyzi, hogy kívánatos volna gazdasági nempont­ból is az Amerikából való vissza­vándorl­ás a zonban nem állnak olyan területek rendelkezésünkre, ■mellyel a viszavándorlók kielégíthetők volnának. Rupert Beásó indítványát visszavonja. A nemzetgyűlés ezután a második szakasz negye­ik - ötödik pontját az előadó kiegészítő inditványá­­­t fogadja el. Gaal Gaszton »tel föl «Katán. A törvény bizonyos kategóriáját flapitja m­é­g az igénylőknek és ezeket csak a meg-­­tatátott jogrendbeni lehet földhöz juttatná. A sor­sodét azonban a gyakorlatban nem tartják, hanem nyara­lanbereknek is adnak földet, akiknek földhez­­uttatása ellentétben áll a törvény szellemével. — As­t mondják, hogy egyes elővásárlási föld­­artokoknál aktív IMnMwljik is kaptak földet. Ha es megtörtént, akkor ebben az országban igazán éjskoron­ minden. Az Oiaaonnak gondoskodnia kedd­inknek a megejíhetésferől ist, d® ezt a törvényt nem esete szam­ára hozták. Különösen is,^tíenin® kell tenni, hogy nem­zetgyülési képviselőre igényelhessenek és kaphassanak földet, ném­ m a közélete morál egyenes arculcsapás». A skö­­wattasé inditványt terjeszti edd: Új hatodik pont Az aaptörvény második szakaszába® lévő fölsorolás vóg­­®hajtásásiái­ gondoskodni kell arról, hogy az alap­­örvé­ny határozott rendelkezésével összhangban ,az­gényjogosultság sorrendjét szigorúan betartsák, amíg az első pontban feliscro®­ igényjogosultakat a srvéilyben megállapított mennyiségiben ki nem elé­rtették, legyen a következő kategóriának född jut­­teshabe. Neamete®yül*4 képviselők, aktív kfet fcainmot­­iafe és katonatisztek’ földhöz seunnifél® einten nes» jfittsösatök. Nagyatádi Szabó István földmivalésügyi miniszter kijelenti, hogy a föld­­mivelésügyi minisztérum tisztviselői közül még senki földet nem igényelt. Az­ elő­vásárlási földekről sem a földmivelésügyi minisztérium rendelkezett eddig, ha­nem a Földbirtokrendező Bíróság.­­ Ami aztt ilíteti,­­hogy a nemzetgyűlési képvise­lők földet ne igényelhessenek, kénytelen rámutatni arra, hog­y vannak olyan kisgazda-képviselők, akik­nek olyan kevés birtokuk van, hogy községükben a földigérnylésre jogosultaknak is­­legfeljebb annyi bir­­to­kuk van, úgyhogy ha az illeték képviselők nem volnának,­ ak­kor beleesnének az igényjogosultak ka­tegóriájáiba. Nem kíván a nemzetgyűlés többségének határo­zata ellen állást foglalni ebben a tekintetben, de kötelessége rámutatni arra, hogy amikor a kép­viselőket nemcsak a középbirtok, hanem egyáltalában a birtokigényléstől elzárjuk, ez a kisgazda képvise­lők kiszorítására vezet. Ezek inkább lemondanak minidárium­ukról, mintsem hogy kevés földjüket el­veszítsék. . . — Hogy a középbirtokokat ne juttassák tömege­­sen aktív közthzrviselőknek vagy ka­tonali­sz­te­kitek, az­t teljes m­értékben helyesli és azt hiszi, hogy a föld­­birtokra miező bíróságnak is ez az álláspontja. Ebben sem akar döntő szerepet játszani, de m­­isíci Uoiúit U stautain­ ezt a javaslat­. A döntést a nemzetgyűlésre bízza. Dénes István: kéri a földn­yűvelésü­gyá. minisztert, terjesszen a nem­azetgy­űlés elé kimutatást­­arról, hogy kik kaptak eddig középbirtokokat. Farkas István, Csili Józ­seff­, Rubinek István f­el­­szólalásai után Csontos Imre kijelenti, hogy egyetlen kisgazda képviselő se igényelt földet, az erre vonat­kozó vádaskodást greasscutcellja. Az előadó javasolja, hogy, Gaal Gusaton indítvá­­nyát válasszák kelté és külön'bocsássák szavazás al­á az igén­yjogosultak kielégitésére és­­kü­lön a képviselőik földigénylésére volatatkozó részt. Az első részt nem helyesli, és anulak gd-vozásét­­kiéri. Vasadi-Balogh György Szölyesii Gaal G­a.­rzton in­­dítványát, egy ültem az­t is törvánja, hogy ennek a javaslatnak legyen visszaható ereje. Mondják i ki továb­bá azt is, hogy ügyvédképviselők nem vállal­hatnak birtokig ezeket. A maga részéről arról a föld­ről, c­ipit kapált, lem­mld. Wolff Károly: A földres­ozatitörvény a köal­­kalmazottakt Kik messaged maximálisan egy ka­taszt­rális hold földet és hat­száz négyszögöl házhelyet. Arra kéri az indítványozót, hogy módosítsa olyffcomp javaslatát, hogy ezt mentesítsék a tiltó rendeletben. Rácz János: Teljesen egyetért Wolff Károly aggo­­­­dalmaival és ezért indítványozta, hogy Gaal Gusaton javaslatának második része helyett a következő szö­veget fogadják el: Tényleges közalalm­azottaik, katonatisztek, vala­miint a végrehajtással meg­bizott intézm­­ényeik alkal­mazottai, továbbá a törvényhozás tag­jai az 1­20:XXVI. t.-c. második szakaszának 1—4. pontjaiban megáll­apított mértéken felül földhöz nem juttia­thatók. Sokorópátkai Szabó István: Kijelenti, hogy ehhez ő is hozzájárul, bár őt ez nagyon súlyosan érinti. Gaal Gaszton: Indítványának első rész­ét fenn­tartja, a második részt azonban visszavonja és csat­lakozik Rácz János indítványához. A Ház többsége az indítvány első­­részét elveti, a második részt pedig egyhangúlag elfogadja. Az elnök ezután az ülést négy óráig felfüggeszti. Délutáni ülés A délutáni ülést öt óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A második szakasz hatodik pontjánál Dénes István által benyújtott módosítás körüli vitáiban Nagyatádi Szabó István kifejtette, hogy hajlandó az OFB-mál abban az irányban eljárni, hogy az ipar­­igazolványos kiserméde­k érdekei a végrehajtásnál megőri­ztessene­k. A hetedik ponthoz, mely a vételárról szól, Ka­­­hillek István nyújtott be módosítást a vételár kifize­tésének könnyítéséről, melyet a Ház Gaal Gaszton és többek vitája után elfogadott. A nyolcadik pontnál Dénes István oly értelmű indítványt terjesztett elő, hogy a me­gvál­tás­ra kerülő­­birtoktestek azon részei vétessenek igénybe, amelyek a községekhez közel fekszenek. Az indítvány hosz­­sza­bb vitát eredíte­ényeze itt. Farkas Tibor és Forster Elek ellene szólíteik, Grieger Miklós, Szakács Andor, Farkas István mellette. Gaal Gaszton indítványozta a „lehetőleg“ szó be­szúrását. Na­gytoldldi Szabó István földm­ű­vel­ésügyi minisz­­ter visszavatasította Hagy Ernő eközbe­szólás­át, ki azt mondotta, hogy a kisgazda képvisel­­­k nem szolgál­ják a fáin érdekeit. A novella széttanforgó pontjával kapesolaiibta® megjegyezte, hogy a birtokreformot általános tagosítás követi az egész országban, úgy hogy a kisebb birtok a faluhoz közül fog esni Hoznájátrul Gaal Gaszton md­iíoványához i­s a Bán ebban m­éryteremben ! Hantán áttértek a, harmadik szabász , tárgyalá­­son. Farkas­­Tibor, Sörinsz István" es” Varrtai Bárdel szólaltak fel. Ezután az elnök­ napirendi javaslatot tett Leg-­­közelebbi ülés pénteken délelőtt tíz órakor. Bör­i Szabó Dezső: A tegnapi napon képviselői kötelességét teljesítve, egy országos panama-ügy ki­vizsgálását követelte és amikor egy Mrlaptasn. nw-t­­ jelent cikket toldteasott, a szem­élyes invektu­vák­ egész tömege érte őt. Alkinek drága a becsülete, an­nak vigyáznia kell arra, hogy ilyen dolgok ne umi­­jamaik el­nyomtalanok. Ezek a súlyos vádak azonkurt három hónappal­ ezelőtt kerültek nyilvánosságra és három hó­nap óta nem történt bűnvádi feljelen­­tés e borzasztó vádak miatt. Ezek alapján nyugodtan bízhatja objektíven gondolkozó ember elbírálására, hogy olyan borzasztó sérelem volt-e az, hogy ő ezt a három hónap előtt megjelent eárkiket felolvasta. Azoknak, akik vele mint védtelen emberrel szemben ezt a gyalázkodást megengedték, azt mondja, hogy merjenek azokkal úgy előhozakodni, hogy azokért felelősségre vonhassa őket, így azonban eljárásuk magán viseli a gyávaság bélyegét . Előhoza­kodta­k tegnap miami tehi­én üggyel is. Felolvassa Gömbös Gyula levelét, amelyben Göm­bös közli vele, hogy annak idején, mint a párt ügy­vezető alelnöke, ő volt az, aki megtudván, hogy a választás alkutanáival a fiatádományától meg kellett válnia (Zaj az egységes párton), felajánlotta­­költ­ségednek vissza­térítését. Tehát nam ő — Kéri-Szabó — volt az, ak­i ezzel a k­érdéss­el a párthoz fordult. Podmimiczky Endre a szokott rikácsoló hangján ezt kiáltja, feléje: — Adja vissza. Vateafeálya adja vissza! Zajos derültség támad, mely állandóan fokozó­dik. Horváth Zoltán, az egységes párt felé száltja: — Éljen az egységes tehén­párt! A derültség olyan arányokat lüt, hogy az elnök az ülést kénytelen felfüggeszteni. Szünet után Bérd-Szalkó Dezső kijelenti, hogy igaz, hogy ő kapott bizonyos költségimegt­érítést, de ki­váncsi, hogy a közbeszólók közül, melyik merné őszin­tén bevallani, mennyit fogadott el ilyen címen. (Felkiáltások az ellenzéken: Ahá!) Becsületes meg­­győződ­éséből semmiféll­e terror, vagy fenyegetés el nem térítheti. Berki Gyula sajnálja, hogy ebbe a m­arhaügybe belekeveredett. Felörtálllások az ellenzéken: Ez pártügyi (Zajos derültség.) Berki Gyula: A párt tagjai között áldozatkész férfiak Vannak, mint ő is. (Viharos derültség.) Felszó­lítja Eő­ri-Sza­bót, hogy a szegény pártnak (Nagy derültség) adja vissza valorizáltan a teheneik árát. Vagy természetben szolgáltassa vissza. Eőri-Szabó Dezső kijelenti, hogy a parlamentbe tisztán a választók bizalmából került. Az ülés nyolc óra után véget ért. Egy érdekes rágalmazási per Papp Viktor és Sereghy Elemér ügyének tárgyalása Ki írta az ocsmány röpiratot? Egy jellemezhetetlen üggyel szervesett ösz­­szefüggő pert tárgyalt a budapesti büntető­­járásbíróságon csütörtökön délelőtt Nyiry Béla járásbíró. Azzal a röpirattal függ össze az ügy, amely 1921 őszén Körösfői-Kriesch ál­­aláírással jelent meg s ocsmányul, a lehető leg­­­durvább módon és hangon támadta meg Papp Viktort. A nyomdajelzés nél­kül megjelent röpirat miatt Papp Viktor természetesen fel­jelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőri nyomozás egy ideig eredmény­telen maradt, később azonban mind több és több adat bizonyította, hogy a röpiratot d­r. Sereghy Elemér írta. Az üggyel kapcsolatosan egyéb is tör­tént. 1923 októberében egy alkalommal Papp Viktor a Zeneművészeti Főiskolám arról ér­tesült, hogy a Főiskola könyvtárosa Sereghy lett. Papp Viktor e­ hír hallatára az igazgató előtt a következőiket mondotta: — Most hallom, hogy a Zeneművé­szeti Fő­iskola könyvtárában Sereghyt alkalmazták. Sereghyt nem tartom méltónak arra, hogy itt f­unkcionárius legyem Papp Viktor ellen­e miatt Sereghy rágal­mazás címén feljelentést tett. A röpirat-ügy mellékhajtásaként támadt pert a­ büntető já­rásbíróságon csütörtökön tárgyalta Nyiry Béla járásbíró. Papp Viktor kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert amit tett, mint újságíró k közérdekből tette és mert minden adat amellett­ szól, hogy Sereghy irtai a röpiratot. Egyébként a magán­vádló ellen ügyészségi vizsgálat is van és csak az ügyben történt tár­gyalás, illetve ítélet után várt ezt a folytatóla­gos pert is tisztázni. Kéri a valódiság bizonyí­tását, annak a megállapítására, hogy a röpira­tot Sereghy szerkesztette. Sereghy védője, ezzel szemben" ellenzi a valódiság bizonyítását és kéri a tárgyalás megtartását, Nyiry járásbíró elrendelte a valódiság bizonyítását. Egyben a tárgyalást­­elnapolta addig, mikor a röpirat­­bűnügy főtárgyalásán a bíróság ítéletet hoz. Végül megjegyezzük, hogy Sereghy Elem­ér az Eskütt-ügyben is erősen szerepelt, amennyi­,­ben — mint­ a Sereghy ás Grausser ki­i MS- behozatali­ cég társtulajdonosa — két hétig elő* ■­ete­­le­tar­tózta­tásban volt.

Next