Történelmi szemle, 1995 (37. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Barta Gábor: Az elfelejtett hadszíntér. 1526-1528 (Megjegyzések a török-magyar szövetség előtörténetéhez)
BARTA GÁBOR Az elfelejtett hadszíntér 1526-1528 (Megjegyzések a török-magyar szövetség előtörténetéhez) A mohácsi katasztrófát követő kiútkeresésről korábban közzétett munkáimban részletesen tárgyaltam azokat a külpolitikai kényszereket, amelyek I. János királyt belehajszolták az 1528 elején megkötött török szövetségbe. Az e politikai küzdelem hátteréül szolgáló hadiesemények részletes történetét azonban alig ismerjük. A mohácsi vészt követő első néhány év zűrzavaros polgárháborújának főbb eseményei még csak-csak belekerültek a legfontosabb történeti összefoglaló munkákba, de a magyar (horvát) - török határok helyzetéről, az egy jajcai tragédiától eltekintve, gyakorlatilag semmit sem tud a történetírás. Pedig az itt folyó harcok egyfelől önmagukban is jelentősek voltak — a végvári vonal maradványának sorsa múlott rajtuk—, másfelől befolyásolhatták a diplomáciai műveleteket, vagy éppen megjeleníthettek bizonyos politikai szándékokat. Ezt az elfelejtett háborút, a törökkel vívott harcokat ismertetem most. A többi hadszíntér eseményeivel annyiban foglalkozom, amennyire az az események megértéséhez feltétlenül szükséges. * Mint köztudott, az már 1526 decemberében eldőlt: Magyarországon a törvényesen megkoronázott I. János (Szapolyai János) királlyal szemben trónkövetelőként lép föl Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, később cseh király. Egyes hevesvérű katonai vezetők ezért már 1526 utolsó napjaiban az osztrák tartományok megtámadására biztatták Szapolyait, aki azonban nem vállalhatta a kétfrontos háború kockázatát (a törökkel még nem volt béke!). Ezért inkább elviselte a gyávaság vádját, és nem lépett föl fegyveresen a Habsburgok ellen.2 Ferdinánd cseh király viszont attól tartott, a meggyengült Magyarország végül a török markába kerül, ezért mindenképpen szükségesnek ítélte annak saját részére való megszerzését.3 De mivel 1527 első felében a Habsburg-ház ereje még A Történelmi Szemlében (1977) és a Századokban (1981) megjelent tanulmányaim (kandidátusi disszertációm részletei) összegző kiadása: A Sztambulba vezető út (1526-1528). ( Barta G.: Sztambul) Bp. é.n. [1983]. A jelen tanulmány eredeti, eltérő szerkezetű és lényegesen rövidebb változata kandidátusi disszertációm egyik fejezete volt, megjelent — sajnos, jegyzetanyag nélkül — magyar könyvecském francia változatában. Gábor Barta: La route qui moine à Istanbul 1526-1528. Bp. 1994. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 195.) 95-107. 2 Barta G.: Sztambul i. m. 82. és 119. skk. 3 Christine Turetschek: Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Wien, 1968. 2. TÖRTÉNELMI SZEMLE XXXVII (1995) 1:1-34