Történelmi szemle, 2016 (58. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Szent ERzsébet kanonizációs eljárása és a korabeli egyházjog
6- IÁSDS TANULMÁNYOK ERDŐ PÉTER Szent Erzsébet kanonizációs eljárása és a korabeli egyházjog I I. A probléma Arpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából 2007-ben, sőt az azt megelőző években is sok szó esett szentté avatásának eljárásáról. Kultuszát jelentős szerzők a dinasztikus szentkultuszok típusának keretében vizsgálták.2 Mások fennmaradt életrajzainak irodalomtörténeti kérdéseit és hatását kutatták.3 Felmerült többek között az a törekvés is, hogy a konkrét ügyet annak a fejlődésnek az összefüggésében tanulmányozzák, amely a kanonizációs eljárás történetében éppen abban a korban, vagyis a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben végbement. Az erre vonatkozó újabb kutatások eredményeinek meghatározó és nagyszabású összefoglalása Otfried Krafft 2005-ben megjelent kötete volt. Ebben Szent Erzsébet ügyéről sajátosan a pápai oklevelek és a kanonizáció kapcsolatának szempontjából esik szó. A Szent Erzsébet szentté avatási eljárásával kapcsolatos dokumentumok értékes gyűjteménye Lino Temperini kötete, amely az olasz fordításban közölt források * A jelen tanulmány az alábbi tanulmány jelentősen bővített változata: A szentté avatási eljárás a XIII. században. Árpád-házi Szent Erzsébet ügye a kor eljárásjogának összefüggésében. Kánonjog 10. (2008) 9-23., vö. Péter Erdő: II processo di canonizzazione di Santa Elisabetta d’Ungheria: un caso speciale nel contesto dello sviluppo generale della procedura. In: „Iustitia et Iudicium”. Studi di diritto matrimoniale e processuale canonico in onore di Antoni Stankiewicz. I-IV. A cura di Janusz Kowal-Joaquin Llobell. Libreria Editrice Vaticana, Cittá dei Vaticano, 2010. (Studi giuridici 89.) III. 1449-1475. 1 Vö. Gábor Klaniczay. II processo di canonizzazione di Santa Elisabetta. Le prime testimonianze sulla vita e sui miracoli. In: Atti dei Congresso Intemazionale „II culto e la storia di Santa Elisabetta d’Ungheria in Europa”. 18-19 novembre 2002. Instituto Storico „Fraknói”, Roma, 2005. (Accadentia d’Ungheria in Roma, Annuario 2002-2004, Studi e documenti italo-ungheresi) 220-232. 2 Főként Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Balassi, Bp., 2000. Ld. még alább a 9. sz.-et. , így Ottó Gecser: Lives of St. Elisabeth: their Rewritings and Diffusion in the Thirteenth Century. Analecta Bollandiana 127. (2009)49-107. 4 Otfried Krafft: Papsturkunde und Heiligsprechung. Die päpstlichen Kanonisationen vom Mittelalter bis zur Reformation. Ein Handbuch. Böhlau, Köln-Weimar-Wien, 2005. (Archiv für Diplomatik, Schriftgeschichte, Siegel- und Wappenkunde. Beiheft 9.). 5 Santa Elisabetta d’Ungheria nelle fonti storiche del Duecento. Biográfia e spiritualita. Atti del proceso di canonizzazione. Le fonti storiche del Duecento. Ed. Lino Temperini. Messaggero, Padova, 2008. (Testimoni nel tempo/Scritti) (= Temperini). TÖRTÉNELMI SZEMLE LVIII (2016) 1:1-22