Trianoni Szemle, 2009 (1. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2. szám
A CSEHEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ tájt elkerülendő 1915. szeptember 2-án - hamis útlevéllel - titokban elhagyta hazáját, és Svájcba utazott, ahol újból felvette a kapcsolatot Masarykkal.31 Masaryk külföldi Monarchiaellenes propagandája kezdetben szinte teljesen visszhangtalan és eredménytelen volt. Svájcból Prágába küldött első titkos üzenetében 1915. február 18-án például kénytelen volt bevallani, hogy az antanthatalmak politikai közvéleménye előtt a „cseh kérdés” teljesen ismeretlen fogalom. „Az oroszokat, szerbeket, bolgárokat ismerik, tudjuk, hogy tárgyalnak róluk, de a csehek ismeretlenek” - közölte titkos prágai híveivel a kellemetlen hírt Masaryk. Második titkos üzenetének tartalma és hangvétele még elkeserítőbb volt. „Szégyenteljesen ismeretlenek vagyunk” - adta hírül honfitársainak Masaryk 1915. március 21-én. Ez az állapot 1915 nyarára sem sokat változott. Ugyanis 1915 júniusának második felében Masaryk még mindig azt írja haza, hogy „rólunk, csehekről keveset tudnak”.32 Az 1915-ös esztendő szeptemberében - amint említettük - Masarykhoz csatlakozott a szemfüles Benes. Amint rövidesen nyilvánvalóvá vált, Benes az emigrációban mesterének legjobb és leghatékonyabb segítője lett. Nem fér hozzá kétség, hogy valójában ez a két ember lobbizta ki a Szövetséges és Társult Hatalmak politikai vezetőinek hozzájárulását az önálló és független csehszlovák állam létrehozásához. Bár helyzetük kezdetben csaknem kilátástalan volt, ők szívós munkával igyekeztek mindenütt támogatókat és pártfogókat szerezni, ahol csak erre mód nyílt. Minden kínálkozó alkalmat megragadtak annak érdekében, hogy ügyüknek megnyerjék a befolyásos lapok szerkesztőinek, jeles közéleti személyiségeinek, politikusainak és diplomatáinak szimpátiáit. A „cseh ügy” népszerűsítése azonban a háború első esztendejében majdhogynem semmit sem haladt előre. Például Benes 1915. október közepén még mindig azt volt kénytelen üzenni Prágában maradt elvbarátainak, hogy propagandájuknak alig van visszhangja. „Mirólunk, csehekről keveset tudnak...” - ismételte meg Benes is Masaryk panaszait. „Már sokat javítottunk, de szerepünk még mindig keserves... A nyugati diplomáciának nem volt és máig sincs velünk terve” - hozta Benes prágai barátai tudomására a „cseh ügy” súlytalanságának és személyük mellőzöttségének tényét.33 Benes 1915. december 10-én Párizsban megismerkedett Milan Rastislav Stefánik magyarországi szlovák származású francia repülős tiszttel, akit mindjárt beavatott politikai propaganda-tevékenységük rejtelmeibe. 1916. január 28- án a Londonból Párizsba érkező Masaryk is felvette a kapcsolatot ezzel a befolyásos francia tiszttel, aki ettől kezdve sikeresen egyengette útjukat a hivatalos francia politikai tényezők felé. Közbenjárására 1916. február 3-án Aristid Briand francia miniszterelnök is fogadta a nála Stefánikkal együtt tiszteletet tevő Masarykot. A találkozó jelentőségét növelte, hogy arról másnap - a miniszterelnök beleegyezésével - hivatalos közlemény is megjelent a lapokban.34 Ez a tény nagymértékben felérte- Milan Rastislav Stefánik 2009. ÁPRILIS 47