Turisták Lapja, 1929 (41. évfolyam)

Follajtár József: Korlátkő vára

21 fűleg az Állami Térképészeti Intézetnél készül az új Bükki térkép 25.000-es nagyságban, újonnan átdolgozva és a turista útjelzésekk­el ellátva. Mindezek alapján reméljük, hogy a Bükki forgalom ez év folyamán erősen fellendül, melyet még azon körülmény is nagyban elősegít, hogy az őrgróf Pallavicini Alfonz Károly által az Egri Bükk Osztág részére engedélyezett terü­leten, a Bánkútnál, a Központ felépíti az általunk régebben tervezett menedék­házat, melyre szintén óriási szükség van és nélkülözhetetlen. Mint látjuk, a turistaság életében erősen a munka jegyében indul ez az év is, melynek önzetlen munkásait köszöntsük ezzel: Kitartás! Hubay József: Korlátkő vára. Ha Berencsről jövet Nyitra Jablonicon át délnek haladunk, a városka végén az országút kétfelé ágazik. Az egyik ág Nagyszombat felé tart, a másik dél­nyugatnak kanyarodva, a Fehérhegyek nyugati oldalán elhúzódó fővonalba torkollik. Alig haladunk ez utóbbin néhány percig, az azt szegélyző dombon túl alkéz felé egy tekintélyes várrom körvonalai emelkednek előttünk. Rövid ne­gyedóra alatt elérjük a domb alján elhúzódó falucskát, Cerovát, s annak szé­lén, a domb felé tartó, ritkán járt mezei úton, néhány perc alatt fenn vagyunk a dombon. Itt egy kis erdőcske­ szélén találjuk magunkat és csak annak a túlsó oldalán, egy mélyedésben áll kirándulásunk célpontja: a várrom. Körülötte rántóföldek között kedves falucskák, a hangyaszorgalmú tót nép csendes la­kóival. Szemben velünk Berencs vára a magában álló hegykúpon, mögötte a messze távolban kéklő favorina. Balról rengeteg fenyőerdők s mögöttük Szent Magdolna kápolnáját látjuk. Nyugatnak, a meszestartalmukról elnevezett Fe­hér-hegyek. Áthaladva a már említett kis erdőcskén, előttünk áll a méreteivel s ará­nyaival még romjaiban is imponáló Korlátkő. Elsőnek a befelé dőlt hatalmas vár tornyát vesszük észre. A várba vezető bejárás kelet felől a síkon volt, mert maga a tulajdonképeni vár egy völgyből kiálló sziklán épült. Ha átbukdácso­lunk a várfalak és a torony törmelékén s feljutunk a főépületbe, ott vagyunk a már említett torony aljában. Ebből úgy látszik , egykor egy másik to­rony emelkedett. Ez a vár, mely egykor uralta a vidéket, elpusztult; eltűnt még a neve is, mert az alatta elterülő falvak népe ma csak ,,Cerovy zámek" néven is­meri, él a dicsősége, és dominiu­mán idegenek osztottak. A torony és az egész várkörnyezet a maga idejében s az akkori harcászati viszonyokhoz mérten túl rös építkezés. Alakja négyszög, melynek legészakibb pontján nagy fáradsággal­­ sziklába vájt s hatalmas négyzetkövekkel kirakott kútja a vizet biztosította a beszorult védőknek. Egy másik toronyszerű épület törmelékein lecsúszva le­érünk az alsó, a tulajdonképeni várudvarra. A torony alapját képező sziklában két csepkőbarlang van s ezek egyikének menete felfelé tart. A kaputól jobbra ,­ keleti sarokban egy kétemeletes épület romja áll, alakja bástya; nyugati felén a kapu mellett állott a kapus lakása s emellett egy nagy lakóépüet, meg felülről előugró volt. A várat a szikla táján kettős körfal, a kapu felé a már bedőlt egyes fal védte, a bejárás pilléreken nyugvó felhúzó h­ídon történt. A terep élszerűen van kihasználva, de a vár nem egyidőben épült. Bél Mátyás történet­írónk, aki még ép állapotban látta, azt írja­ róla, hogy célszerű volt. Építési korát bajos megállapítani. Első említése az Apponyi-család birto­kában levő feljegyzések szerint Aba korában esik, ugyanannak, kinek nevéhez Berencs várát is kötik. Egyik erődje annak a várvonalnak, mely a csehek elle­nében védte a bejáró utakat s egyben vámőrségi telep. A völgyek ölén csörgedező patakok mentén már ősidőktől fogva nevezetes kereskedelmi út vezetett az ország belsejébe, de ez volt az észak felé sokszor felvonult hadak útja is. Az utak biztonságának őrzésére egy várrendszer létesült, melynek legészakibb pontja Berencs vára ,s tőle balra Korlátkő, majd beljebb Éleske. Magán a határon Holies (az egykori Újvár), benn a völgyszorosban

Next