Ujság, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

hogy a nagy tömegeknek jobb ellátása több javulást jelent, mint újabb rétegek­nek lefelé taszigálása. Gazdagodjatok! volt valamikor a polgárkirály jelszava. Szegényedjünk! kiáltja most a demokra­tikus rend és a nyomorgók tömege öröm­mel látja a sülyedőket és nem veszi észre, hogy nemcsak ezekre is került sor, ha­nem ezek után és ezek miatt újabb sor kerül reájuk is Vasárnap lesz az országos frontharcos-ünnepély Az országos frontharcos-ünnepélyt ebben az évben vasárnap délelőtt tartják a Millenniumi emlékmű előtt. A budapesti 1-es honvéd- és népfelkelő ezredek bajtársi szövetségének tagjai reggel kilenc órakor a Köröndtől indukolt záros menetben a Hősök Terére. A frontharcosok nagy ünnepségére már megérkeztek Budapestre az olasz és német kiküldöttek. A berlini gyorssal szombaton­­reggel nyolc óraikor érkeztek meg Budapestre a német acélsisakos gárda kiküldöt­tei. A német Stah­lhelm-katonák zöldesbarna egyenruhában érkeztek meg, Martin von Auffe tüzérkapitány vezetésével. Az ötventagú küldött­séget meleg fogad­tatásban részesítette a keleti pályaudvaron a magyar frontharcosok fogadó­­bizottsága. A déli vasúton tíz órakor érkezett meg az olasz küldöttség Amilcare Roxst nápolyi képviselő vezetésével. Az olasz küldöttséget Takách-T­olvay gróf vezetése mellett lelkes fo­gadtatásban részesítenék a déli vasúton. Zenés takarodó Szombaton este nyolc óraikor ragyogó külső­ségek közepette rendezték meg a Millenniumi emlékoszlop előtt a frontharcosok zenés felvo­nulását és takarodóját. Reflektorok világították rt meg a Hősök emlékkövét, a halálmes­teret pe­dig rendőrkordon zárta körül. Helyszíni közve­títést adott az érdekes ünnepségről a rádió is, a tér közepén felállított hat hangszóró pedig­­messzire közvetítette a térzenét. Hét óra után indult el a Trefort-kertből a frontharcosok dísz­­zászlóalja, zenekarral az élén. A menet a Rákóczi-úton, Nagykörúton és az Andrássy­­úton át haladt a Millenniumi emlékmű felé. A Városligetben már előkelő és nagy közönség várta a menet megérkezését. Egymásután ér­keztek a külföldi delegációk, először a németek érkeztek meg von Auf­e tüzérkapitány vezetésé­vel Stahlbehrt egyenruhában (horogkereszt nél­kül.) Az ötventagú német csoportot az olaszok civilrulvás kü­ldöttsége követte, Rossi elnök, az olasz fascista nagytanács tagjának vezetésével. Az osztrákok küldöttségét Kopschitz őrnagy ve­­■i ítette.m­ Nyolc óra előtt érkezett meg Liteczky László nyugalmazott százados vezetésével a menet, amely felsorakozott a téren. A fronthar­cos egyenruhás tömeg pompás hitványt nyúj­tott a holdfényes estében, a reflektorokkal meg­világított Millenniumi emlékmű, a Hősök emlék­műve és a színes szökőkutak között. Tökéletes rendezés "’A rendezés példásan tökéletes volt. Benedikty Imre ezredes nagyszerű munkát végzett. A rendőrzenekar egymásután játszotta a térzene számait, bevezetőül Kéler Béla Rákóczi-nyitá­­nyrát. Megérkezett a frontharcos szövetség el­nöke, Takách-Tolvay József nyugalmazott al­tábornagy, aki a megjelent előkelőségekkel és a külföldi delegációk vezetőivel együtt elvonult a disz­századok előtt. A rendőrkordon mögött sokezernyi közönség volt kiváncsi a nagyszabású ünnepségre, amely egyelőre bevezetője volt a vasárnapi nagy frontharcos ünnepnek. A rendőrzenekar tér­zenéje után zenés takarodó mellett vonult ugyanazon az útvonalon vissza a frontharcos dísz­zászlóalj. A nagyszabású vasárnapi ünnepségekre óriási­­előkészületeket tett a rendezőség. Vasárnap dél­lelőtt ritka szép ünnepe lesz Budapestnek. A szombat esti kivilágítás mindenkiben, aki látta, s azt a gondolatot érlelte meg, hogy a Millenniumi Emlékművet állandóan meg kellene világítani a Halászbástya és a Citadella mintájára, hogy a Budapestre özönlő külföldiek gyönyörködjenek­­benne. Incidens az osztrák határon Győr, szeptember 30. Győr-Moson-Pozsony ideiglenesen egyesített vármegyéknek felsőőr­­fiagy Pál főispán elnöklésével szombaton tar­tott közgyűlésén Skultéthy Miklós alispán n­apirend előtti bejelentés formájában szóvátette, hogy Bab­lits Viktor mosonszentjánosi plébános, törvényhatósági bizottsági tag, aki szent­gyakorlatok végzése céljából az ausztriai Möd­­lingbe utazott, szeptember 18-án az osztrák határ átlépésekor osztrák közegek részéről a nyugatmagyarországi kérdésben tanúsított maga­tartása miatt zaklatásoknak volt­ kitéve. Az al­ispán annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy az eljárás nem a hivatalos Ausztria intenciójának következménye, hanem egy ré­gebbi rendszabálynak az illető hatósági köze­gek részéről való helytelen alkalmazása volt. Az alispán indítványára a törvényhatósági bizott­ság legmelegebb együttérzéséről biztosította Bab­sits Viktort, aki személyesen is megjelent a közgyűlésen és meghatottan mondott köszö­netet a bizalomnyilvánílásért. CESHWH HOTEL WIEN BRATISL­AVA (Pozsony) 2„ Tiboretrasse 6/a A főpályaudvarnál 280 szoba, központi tiltás, folyó meleg, hideg víz és minden egyéb komfort. Szobaárak pengei 5.2. Utazóknak és törzsvendégeknek kedvezmény.Nagyon olcsó hónapos szobák. Társasutazásoknál kedvez­mény. Utasaink 60%-os színházjegyeket kapnak. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1938 OKTÓBER 1 Súlyosan bántalmazták a prágai német követség egyik tagját Lelépték a horogkeresztes jelvényét és a társaságában lévő ezredessel együtt összeverték Prága, szeptember 30. Kinos incidens köz­központjában állott szombaton délután a prágai óváros egyik utcájában a német kö­vetség egyik tagja, Bibra báró követségi tit­kár. Nagyobb tömeg támadt rá, kitépték a gomblyukából a horogkeresztes jelvényt és súlyosan bántalmazták. Az­agynak kétség kívül diplomáciai folytatása lesz.. Bibra báró az egyik előkelő német klub­ban, a Nemesek Klubjában töltötte a délutánt . Falkenhorst báró ezredes, a német követ­ség katonai attaséja kíséretében távozott az épületből. A kapu előtt egy nagyobb csoport néme­tül beszélő fiatalember támadt rá, akik úgy látszik tudták, hogy a báró a klub­ban tartózkodik és már hosszabb ideje vártak rá. Voltak közöttük német emigránsok is, leg­nagyobb részük azonban prágai német volt. Egyikük odaugrott a kapuból kilépő Bibra báró elé és felszólította, hogy vegye ki a gomblyukából a horogkeresztes jelvényt, mire Bibra báró azt válaszolta, hogy ő a német követség tagja és mint ilyen, területen­kívüliséget élvez. Tudja ugyan, hogy Cseh­szlovákiában tilos a horogkereszt viselése, ez a tilalom azonban nem vonatkozhat a német követség tagjaira. A férfi nem várta be a hosszú magyarázatot, kitépte a báró gomblyukából a horogkeresztet, miközben kí­sérői is rátámadtak a báróra és a társaságá­ban lévő ezredesre s mindkettőt súlyosan bántalmazták. A báró és az ezredes védekeztek s az ut­cai verekedés láttára hamarosan megje­lentek a rendőrök is, akik azután az egész társaságot, a támadókat éppúgy, mint a két német urat bekísérték az óvá­rosi rendőrkapitányságra. Itt jegyzőkönyvet vettek fel a vallomásokról és azután mindnyájukat elbocsátották. Bibra báró azonnal jelentést tett a német követsé­gen, ahonnan rögtön továbbították az inzul­tus hírét a berlini külügyminisztériumba. Prágai politikai körökben azt hiszik, hogy a csehszlovák kormány nem várja be a német demarsot, hanem önszántából a legrövidebb időn belül sajnálkozását fejezi ki a német követnek a történtek felett. Amerika gazdasági diktatúra előtt Johnson tábornok, Amerika gazdasági Caesar­ja. A kisgazdáktól Fordig terjedő front Roosevelt tervének megbuktatására Nwypro, szeptember 30., Johmon tábor­nok, az amerikai újjáépítési diktátor, rend­kívül merész tervet dolgozott ki. Eszerint a kormány korlátlan teljhatalmat kapna az ország termelésének és kereskedel­mének irányítására, beleértve a termelés szabályozását, a mun­kabéreket, munkaidő- és árak megállapítá­sát. Az ország iparát a következő hét terme­lési csoportra osztanák: szállítás, közlekedés, bánya, vegyi áruk, fogyasztói áruk, tőke és kereskedelem. Minden egyes csoportot egy­­egy kormányzó és mind a hetet a legfőbb parancsnok vezetné; az utóbbi csak Roose­­velt elnöknek lenne felelős. Ford letöri az NRA- sztrájkot A Forrs-vállalat végleg elbocsátotta 511 munkását, akik a sztrájkolók által megfé­lemlítve, tegnap nem mertek munkára je­lentkezni s helyükre azonnal új munkáso­kat vett fel. Ford kijelentette, hogy felveszi a harcot a sztrájkolókkal . Napsugár a pocsolyában Írta: Sásdi Sándor — Szegibe vettem, az uj botba, öt pen­­gőbe ippen csak annyit adtak vissza, hogy ünnepi szivart vehettem a Mihálnak ... — Tollasodtok, Mari — kárálta a vén Tera, merthogy irigy volt, mint az éhes varjú. Megegyengette derekát, eligazította a kis gyerek ruháját és pergő nyelvvel szaporázta a szót.­­• Rajtunk a Mennybéli szeme, merhogy dógozunk, iparkodunk. Máma is hidast szögel a Mihál, merhogy zsírozó malacot vonnánk. Meg is vették! Olyat, hogy disznónak is beillett. Ezen a télen az örökös túró helyett szalonnát, kolbászt tarisznyázott Mihály a bányába, meg is hízott úgy, hogy feszült arcán a bőr, mint a duda. A Kazalosi-földön pedig csírázott, nőtt az első búzavetés. A menyecske, ahogy ült a szövőszék mel­lett, a durva vászonba, nyíló rózsának igazí­totta a kiperdülő gondolatát. — A magunkéba aratod a rendet, én meg szedem a markot... Az ember kinézett a cseppnyi ablakon, föl a magasságos égbe és suttogón mondta. — Csak szerencsét adjon hozzá az Isten... Hej, de sokszor elmondta ezt, amíg szárba szökkent, kalászt hányt a búza, megszőkül­­ten, fakó-aranylón megérett és a júliusi szellő karjába dőlten muzsikált a tömött szemek nehéz aléltságában, muzsikált, zengett. Ezt a muzsikát, ezt a zengést csak ők hal­lották. Ők, akik keservesen megforgatták a görön­gyöt, beleszórták a megcsávázott magot és hajnali harangszókor lábujjhegyen lopakod­tak ide, óvatos léptekkel megnézni: csirá­­zik-e, életre buggyan-e az alvó mag. Lábuk előtt a kis Mihály, ha nem is csizma­szárba tűzött nadrágban, de az első kis bugyogóban és szemben velük a szép tábla búza, mint a beteljesülés boldog bizonysága. Beteljesülés, hiszen holnap már beléakaszt­ják a kaszát, holnap már zörren a tarlón az asszony sarlója. Mihály most már ki meri mondani, amivel éjszakákon át viaskodott gondolatban. — Úgy sziftnitom, harminc rakást leara­tunk rajta. Rakásonként hatvan kiló szömöt kiád ... — Kiád ez többet is ... Mihály azonban nem akar kapzsinak lát­szani az Isten kék ege alatt. — Jó lesz hatvan is... Négy mázsát be­­érletü­nk kenyérnek, kettőt pallásra öntünk vetőmagnak, tizenkettőt bevitetek Szegibe, piarcra ... Olyan ez, mint a mese. A menyecske hall­gatja. Mihály meg mondja tovább. Most már mondhatja, most már szavakká érhet a gon­dolata. — Megkezdünk az árán az istállóépítést. A buzádi vásáron tehenet veszek, fejős tehe­net, mert köti a tej a Misikének, meg kell ma­jd a kis öccsének is ... A menyecske arcán rózsaszínben futott át a szégyenkezés. Lehajolt, kezébe vett egy kalászt, de aztán mégse tépte le, csak kivett belőle egy szemet és kettéharapta. Még az ize is jobb volt ennek a lisztjének, olyan ize volt, mint akit kalácsnak valónak teremtett az Isten ... Elindultak hazafelé, de a fűzfától mégegy­­szer visszanéztek, mégegyszer látni akarták a hullámos, érettkalászú táblát. Ahogy a bakóci­ legelőhöz értek, lecsöppent a porba az első esőcsepp. Puskás, az öreg kanász kiáltott feléjük. — Aligha meg nem áztok, Mihál... Frissebb menésre akarta biztatni az asz­szonyt, amikor a hirtelen megsötétedett fel­hők meghasadtak és zuhogni kezdett a zápor. Behúzódtak az öreg Puskás féltetőre rakott sátora alá. Szegi felől fehéres felhő gomolygott és Mihály furcsa zúgásra figyelt. Nem akarta hallani és erőszakkal vidámította meg a hang­ját. — Ázik a kukorica, hadd csövesedjen, fel­jön a szeme ... A kisgyerek kiugrott a sátorból és a tenye­rén hozott valamit. — Ni... guriga ... Az anyja keresztet vetett. — Segíts meg, Szű­zanya! Mihály, mint az ítéletet, úgy mondta ki: — Jég... Jég! A száraz­földön koppant, táncolt az ezernyi, milliónyi jégdarab, egyre sűrűbb lett, egyre hangosabb a koppanása, a fehér felhő vészesen zúgott, morgott és ontotta magából a halált, a pusztulást. Fertályóra múlva ott álltak megint a ka­­zalosi­ föld mellett. Mintha cséphadaró fája verte volna, olyan üresen tapadt a földre a sok kalász. Fehéretlen a jég és közötte a ki­perdült szemek piroslottak, mintha véres könnyet hullatott volna el valaki. Mihály keze ökölbe csomósodott, felemelte fejét az ég felé, szája meghasadt és valami szörnyű szót akart üzenni oda a magasságba, amikor a menyecske megfogta a kezét. — Ne káromkodj, nem segít az... Az ember feje meghorgadt. — Nem építünk istállót, nem kötök jászol elébe tehenet... Nem engedte el az ura kezét. — Menjünk haza, Mihál... Elindultak az utón, amelynek tócsáiban felcsillant a felhők mögül kiragyogó nap­sugár. Nagy sora volt annak, amíg a ház felépült. Mert, teszem azt, a Gáli Vendel, akinek két sorba van kötve a lova az istállóban, köny­­nyen rakathatta az új házat a házasulandó fiának. Papiroson, plajbásszal a kezében szá­molta a német kőműves, hogy mennyi tégla, cserép kell hozzá, aztán már fuvarozta is a két szürke a vámosi téglaházból. Bezzeg nem ihatott fél liter rizlinget sem az olasz téglásmester azon a pénzen, amit ők adtak a tégláért. Mert ez a kis ház úgy épült, mint a fecskefészek. A maguk munkájával, a maguk keserves fáradsága árán, ők ta­posták a sarat, vetették a vájogot, a falat meg a Bódis sógor segített felhúzni, aki muszka fogságban sok mindent tanult. Egyszerre csak készen állt a ház. Isten a tudója, hogyan csinálták, de ősz végére már az új tapasztású szoba földjén nyikordult a kisgyerek bölcsője. Szó se érte, igazítani való Pályázati szelvény Név: •iitHMiiiimiiMn Lakcím: •-■•(••(■(•(••(•■t, Mellékelve beküldöm pályázatomat az Újság és a Radius Metró Filmpalota pályázatára. ha tovább terjed a sztrájk, valamennyi gyárát bezárja. A nemzeti újjáépítő tanács egyik megbi­­zottja sürgősen Derroitba utazott, hogy meg­kísérelje a békés közvetítést Ford és­ a sztráj­­kolók között s­ rábírja az autókirályt az autóipari munkakódex önkéntes elfogaddá­sára. Roosevelt gazdasági terve csődben A Newyork Times sötét színekkel ecseteli az amerikai gazdasági helyzetet. Az újjáépít­­ési hadjárat — írja a lap —­ válságos for­­dulóponthoz érkezett. A mezőgazdasági és közmunkapolitika a hanyatlás jeleit mutatja. A kisgazdák forronganak, az ipar és ke­reskedelem visszafejlődik, a munkabérek emelkedésének áldásait leron­totta az élet megdrágulása és a munkaidő, megrövidítése. A tőkeberuházási­ mozgalom­ megállt. Angliába, Svájcba és Hollandiába több mint ezermillió dollár amerikai tőke menekült. A lap megbízható washingtoni forrásból úgy értesül, hogy Roosevelt rövidesen nagyfontos­­ságú nyilatkozatban ismerteti új pénzügyi pol­itikáját. A nyilatkozat érinti majd a dollárt átértékelését és rögzítését és megígéri az aranyalapra való mielőbbi visszatérést. Hír szerint Roosevelt különleges tanácskozó­ bizottságot állít fel, amelynek feladata a new­ yorki tőzsde ellenőrzését és mdegrendszabályo­­zását célzó törvényjavaslatok készítése lesz. A­ bizottság fő célja a túl nagy árfolyamhullámzás­­ok és spekulációs túlkapások megakadályo­zása. A búzával bevetett területek csökkentését célzó mozgalom eredménye eddig ötven százalékkal kevesebb annál a csökkentésnél, amit eredetileg tervbe ■ "■ ■ vettek. ■ A kisgazdák vonakodnak köte­lezettséget vál­lalni a termelés csökkentésére, mert kételked­nek a kormány földmivelésügyi politikájának sikerében. Az agrárolló pusztításaira némi vi­lágot vet a következő indexszám: szeptember 15-én a mezőgazdasági termények ára a há­­ború előtti áraknak csak hetven százaléka volt, ellenben a kisgazdák által vásárolt szük­ségleti cikkek ára 16 százalékkal haladta meg a háború előtti árszínvonalat.

Next