AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 3. évfolyam (1961)
1961 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Az elkülönözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában
40 TILKOVSZKY LÓRÁNT 1830 augusztusára végbement a nagycenki elkülönözés és tagosítás. A kísérlet visszhangja igen érdekelte Széchenyit: „A czenki regulatiorul mit mond a sokaság?" — tudakolta jószágkormányzójától még Konstantinápolyból is.26 Újabb lépésekre azonban az elkülönözés és tagosítás terén már csak az 1832—36. évi országgyűlés után, egészen más szituációban került sor. Ekkor ugyanis már nem volt szükség a határ jobbik felének felajánlására ahhoz, hogy a jobbágyság beleegyezését a tagosításhoz és elkülönözéshez az urak elnyerjék, hanem azt, ha a jobbágyok ellene volnának is, törvény tette lehetővé. * Az 1832—36. évi országgyűlés végeztével 1836. július 4—5—6-án tartotta Sopron megye nagygyűlését, amelyen a megye követe, Felsőbüki Nagy Pál megtartotta beszámolóját az országgyűlésről. „Igen nagy mérséklettel vitte végbe" — állapította meg elégedetten a nemességet nyert, s ezzel kapcsolatban nevét Lunkányira változtató jószágkormányzó, aki levélben értesítette Széchenyit a történtekről. Beszámolt arról, hogy felolvastattak az országgyűlés által hozott új törvények, s hogy mind a megyei nagygyűlésen, mind az annak alkalmával adott ebédeken Széchenyit „nagy zajjal éltették".27 Az új törvények közül az úrbéres vonatkozásúak állottak az érdeklődés középpontjában. Ezeket ugyanis a jobbágyság előtt is ki kellett hirdetni és meg kellett magyarázni. A megye mindenekelőtt egy központi választmányt hozott létre abból a célból, hogy kidolgozza az úrbéri törvények kihirdetésének és széleskörű magyarázásának egységes elvi szempontjait.28 Ebbe Hőgyészy Pál első alispán után első helyen választották be Széchenyi Istvánt.29 A központi választmány irányításával 7 „fiókkiküldöttség" volt hivatott a megye területén az úrbéri törvények kihirdetését és magyarázását végbevinni. Egységes eljárások biztosítására — a központilag kidolgozott elvi szempontokon túlmenően — azt is elhatározták, hogy az első ilyen törvénykihirdetés és magyarázat a küldöttségi tagok összessége jelenlétében — Nagycenken történjék meg.30 E fontos esemény 1836. november 3-án a kastély tánctermében zajlott le, ahol előbb Lunkányi villásreggelit szolgáltatott a mintegy 50 küldöttségi tag részére. Ezután következett a kihirdetés és magyarázat a nagy- és kiscenki jobbágyok számára. Ez alkalommal a kiscenkiek felhozták a fáizásban való megszoríttatásukat. A jószágkormányzó azonnal felszólalt ellenük, de rossz sejtései igazolódtak: Marton másodalispán a panasznak helyt adott és a kiscenkieket úrbéri per indítására utasította. Végezetül Rohonczy Ignác megyei főjegyző „rövid de velős intést adott a Nagy- és Kiscenki jobbágyoknak, hogy a nemesség szabad akaratjábul és jóvoltábul adta ezen engedékeket a jobbágyságnak, és hogy kivált a grófjuk adta ezekre az első pendítést, és ő vítta ki leginkább a felsőtáblánál; s így milly háladással s még nagyobb engedelmességgel tartoznak uroknak".31 26 V 34. téka. Széchenyi Lunkányihoz. Konstantinápoly (1830.) aug. 20. 27 B 5 fasc. 357. fol. Lunkányi Széchenyihez, Cenk 1830. júl. 7. 28 SKJ 1994/1836. 28 Uo. 2477/1836. Széchenyi István ténylegesen nem vett részt e választmány munkájában. 30 Uo. 3527/1836. 31 B 5. fasc. 584. fol. Lunkányi Széchenyihez, Cenk 1836. nov. 4.