Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864
1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól
A KELETI NEVELÉSZET." 65 A nevelészet hajnala. Tudva azt, hogy keletről jó a világosság , hogy keleten kel a nap s így a szellem is , tudnunk kell azt is, hogy keleten kezdődik az emberiség története, és történelmi fejlődésének kezdete is. Kelet ismertetése. Ázsiában, ha nem annyira is mint Európában, de mégis áthat a víz- és földfejlődési menet; ahol pedig e kettő közül az áthatás belsőbb, ott a föld leginkább kifejlett. Afrika, hol az óriási hegyeket kivéve, az egyformaság túlnyomó , a történet templomának csak előcsarnoka. S ami a hegyes részeken történik, az európai élethez tartozik. Éghajlatát, növényeit és állatait tekintve, ezekkel azonosak lakói is. Az iszonyú természetváltozás Afrikában oly óriásilag rohan a szellemre, miszerint ez zavartan és lenyomva öntudatlanul veti le magát előtte. Azért kelet is az állam országa, melyben az ember támad és múlik. Kelet, (Hegel szerint) a patriarchai természet egészből folyván ki, magában el nem oszlott állami világnézet, melyben a kormány theokratiai. E kormányformának fényében sülyed alá jogtalanul az egyéni személyiség ; a kültermészet közvetlenül isteni, vagy ékessége az Istennek s a valódiság története költészet. A szokásokon is, ezek mellett a babonás szertartásokon, személyes hatalom és önkénytes uralkodás véletlenségeire s különféle állapotokra a felosztáson szorosan függő keleti, kivül-belül conservativ. Legnagyobb szerencséje a nyugalom és élvezet. A szabad személyiségnek eszméjét és jogát tudja, de el nem ismeri : egyrészt a becsület és szégyen iránt kevés mélyebb érzéssel bír, minthogy saját nagyságát csel és ravaszságba helyezi ; másrészt a felsőbbek irányában szolgai, alábbvalók iránt kényült. Minthogy pedig azzal az ember még mint személyes lényeg nem ismertetik : azért hiányoznak keleten is az erkölcsiségnek valódi emberi alapjai, — azért korlátlanul az apa gyermekének élete és halála fölött, — azért rabszolganője férjének az asszony, — azért a nevelészeti PHIL. TÖRV. ÉS TÖRT. KÖZL. IV. KÖT.