Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864
1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól
NAGY MÁRTON. 66 ezer gépies rá- és beszoktatása a mondatoknak és jellegeknek, melyekhez a népélet kötve van, előkészités a kétségtelen tekintélyeknek gondolatlan meghódítására, oktatásban a vallás-mondatoknak emle általi változatlan eszközlése, a formák és imák gépies bemagolása, melyekre a mindentudást és minden szellemi műveltséget átkaroló papi kaszt szoktatta, s melyeket Tibetben és a kalmükoknál egészen következetesen a gépek által végeztet. A nevelészet czélja továbbá, hogy a szerzett műveltség fokát szorosan megtartsa, azon kivül ne menjen. Az egyéniség jogosultságra és megismerésre nem jutván, rendeltetése külsőleg magából nem határoztatik meg, azaz : születés és előkészités által adatik meg neki. Lehetés és ismerés külsőleg közöltetik s külsőleg vétetik föl, mint a keleti szellem önmagát csak külsőleg bírja a természetben és természetesen. — Keleten van minden műveltségnek kezdete, kezdete az első felfedezéseknek, melyek minden igazán emberi élethez képezik az alapot , de csak a kezdetet és a világtörténet fölépítéséhez az első alapkövet. A kelet egész életében, tehát nevelészetében is a népek bölcsője, a régiség és emberiség gyermekkora. Ázsia mint a történet bölcsője. Ázsia a legelső történeti életnek ívlapja. Tulajdonképen Kelet-Ázsiában, vagy a chinai sík földön veszi kezdetét a történet . Dél-Ázsia vagy Indiában tovább halad. S Nyugat-Ázsiában tisztán ,Keletről áttér tisztán Nyugatra úgy, hogy a Perzsa - birodalom a keleti tartományok történetét a nyugatival közvetíti. E három tartományban tehát, melyek közül mindegyik kettős tengeri tartományt foglal magában, föltárja Ázsiát, s azokból foly a nevelészet története is, mely Chinában családi, Indiában kaszt, Perzsiában nemzeti nevelészet. Ezen államok mindegyikében a nevelészet mégis épen oly kevéssé fejlődött, mint azok története,— ezen államok csak lázadásokat ismernek.