Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864
1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól
82 NAGY MÁRTON, nem ezen utolsó foglalkozásra különös hivatal rendeltetett. Ekkor a tanulás csak mint vadász- vagy halászháló, állásfogásra használtatott. Régibb tanhelyek. Legrégibb időkben Chinában csak két főképzőhely volt : Chon és Tsiang. Később Hongvon nevű császár városokban nyilvános, ezután nemsokára falusi iskolákat is állíttatott. 310-ik évben Kr. ut. Tao-vu-ti nevű császár egy iskolát alapított, melyben 3000 tudós különféle tárgyakban oktatott; Taitsong császár pedig 620-ban Kr. ut. Singanfu-ban egy tanintézetet állított, melyben 1200 terem volt mindennemű tudomány tudósainak használatára. Különösen említésre méltó még „a nevelészeti intézet (pädagogium)," melyben egy főigazgató, két igazgató, három felügyelő alatt több fő és áltanító hat osztályban oktatá a növendékeket ; volt benne egy gazdag könyvtár, emlékek gyűjteménye, és 5000 lat ezüst a tanonczok tartására, s a mathematikai és csillagászi osztályzattal összekötésben állanak. Gépies nevelészet és fejlődéstelenség. A chinainak vallása és alkotmánya, művészete és tudománya fejlődése vagy még inkább fejlődéstelensége , valamint éghajlata és nevelészete — merő egység. Hol a szellem oly kevéssé tekinthet a mélybe, mint a chinaiaknál ; hol a gépies szellemi működések uralkodnak ; hol a kiskorúság annyira megy, hogy gyermekek emancipatiója valóságban nem létezik ; hol az egyesnek egyéni szabadsága a császárban a mindenek kényük atyjában elenyészik ; hol a vallásos élet a legkínosb szertartások korlátai által körülövedzve van: ott a nevelészet sem mehet túl a mechanismuson és czeremóniákon. Nevelészet és oktatás nem mennek túl a képzet árain, külső illem szabályain, az előírt szertartások elsajátításán, külső előmenetel és hasznos ismereteknek megszerzésén. Az iskolák és nevelészeti rendszer Chinában rendőri rendszer. Itt a múmiává lett emberi gyermek neveltetik, kinek